Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban nHHBHnHHHÜ ttj esfctoudőbe léptünk. A régi esztendő befejeződött, jelenből múlttá lett és lassankimt történelemmé válik. Az új, ismeretlen évszám, 1935 titokzatos kérdőjelként mered elénk, aggodalommal és reménykedéssel kérdezzük: mit hoz, mit tartogat a magyar nemzet és fővárosa, Budapest számára. Amikor most, az újév küszöbén egy esztendővel [ visszalapozunk Budapest annaleseiben, bizonyos fokú j megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az új esztendőt i nagyobb bizakodással üdvözölhetjük, mint ma egy éve \ az elmúltat. Borús volt a látóhatár, a gazdasági dep- j resszió tombolása akkor érte el a mélypontot és ha j rossz érzéseinkben, amelyekkel az elmúlt évet fogad- J tpk, csalódtunk, akkor ez a csalódás kellemes volt. Külpolitikai és belpolitikai horoszkópunk zord és j riasztó volt. E helyen a külpolitika kevésbé érdekei i bennünket. A belpolitikában azonban annál inkább j érdekelve voltunk és vagyunk. Akkor alakult és j kezdte, meg harcát az alkotmányvédő-blokk az önkormányzatért és úgy látszott, hogy végzetes lesz a fő- I Városra az 1934-e,s esztendő. Szerencsére elmúltak a ! veszedelmek: a főváros vezetőinek és a kormányzat képviselőinek alkotmánytisztelete, bölcs mérséklete j megtalálta az arany középutat, amely a nyugalom és | béke felé vezette a főváros hajóját. Mozgalmas és változatos volt a főváros élete | 1934-ben. Sokszor fenyegette baj és veszedelem, de az év végére megkapta Budapest új vezetőségét és most friss szelektől duzzadó vitorlákkal indul a főváros hajója az új esztendő felé. Sipőcz Jenő, Szendy Károly, Liber Endre és Lamotte Károly állnak a parancsnoki hídon és Budapest népe a legnagyobb optimizmussal köszönti őket az újév hajnalán nehéz posztjukon. * Nem jósolunk: hálátlan dolog a jövendőmondás, különösen az utóbbi két évtizedben. Még mindig forrong és vajúdik a világ’, a nagy világkataklizma ! után még mindig nem helyezkedtek el a földrétegek, j Meglepetések esztendeje volt 1934 és könnyen lehet, | hogy 1935 is nagy, váratlan eseményeket tartogat az , emberiség, meg a magyar nemzet számára. Ebben a > pillanatban azonban, amikor átléptük a küszöböt, bizakodó a világ hangulata és kétségtelen megköny- | nyebbüléssel tekint a meggyötört Európa a jövő elé. j Megtanultuk 1934-ben, hogy a háborút el is lehet kerülni. Ma esztendeje sötét pesszimizmus volt az úr és remegve kérdeztük egymástól: Mi lesz tavasszal? Viharfelhőkkel volt tele a látóhatár, reménytelenül borúst volt a horizont. Megtanultuk, hogy nem elemi erők kormányozzák a világot, hanem emberek. Gömbös Gyula, Mussolini és a tragikus sorsú Dollfuss kancellár Kómában költött egyezménye elindította a gazdasági életet, a magyar mezőgazdaságot aktívvá tette, a termelést élet- képesussé'. Óriási jelentőségűivé vált számunkra a római megegyezés: életmentő munkát végzett ezzel a magyar kormány, a szó szoros értelmében. Es megtanultuk, hogy az emberek jóakaratúak. 1934-nek olyan rendkívüli tanulsága ez, amely elsöpör minden pesszimizmust. Jóakarat, becsületes humanizmus intézte az ország és Európa sorsát, épúgy, mint a fővárosét és a jóakaratnak ez a diadala rendkívüli súllyal esik 1934 mérlegébe. A történelmi materializmus tanítása az volt, hogy titokzatos és az emberektől független gazdasági erők kormányozzák: a világot; 1934 bebizonyította, hogy Carlyle-nek volt ! igaza, aki hitt az emberi nagyságban és hősiességben, j mint az emberiség történelmének legfőbb mozgatójában. Magyarország és Budapest sorsának intézői, akik 1934-et végigküzdötték, megérdemlik, hogy helyet kapjanak Carlyle héroszainak sorában. Í',(r Megbékélt atmoszférában, újjáéledő reménységben köszöntött reánk 1935. A múlt óv küszöbén a pesti akasztófahumor ezzel köszöntötte az újévet: — Boldogabb új esztendőt kívánok, mint amilyen — lesz. Az új év küszöbén, most az a kívánságunk: legyen .1935 olyan szép, olyan boldog, amilyennek e pillanatban látszik. Igazolja 1935 azt az optimizmust, amely az emberek lelkében újjáéledt és vigyen (közelebb bennünket, ahhoz a végtelen szépségű naphoz, »amelyre mindig gondolni kell, de róla sohasem beszélni.« Ezzel az érzéssel és óhajtással lépjük át a küszöböt. FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Újévi beszélgetés Szendy polgármesterrel a főváros 1935. évi pénzügyi és háztartási helyzetének alakulásáról, a szanálásról, az üzemi tarifák revíziójáról, a közlekedési reformokról és a tavaszi közmunkák előkészítéséről Szendy Károly polgármester nyilatkozata munkaprogramjáról Szombaton délben járt le a polgármesterválasz- tá® elleni esetleges panaszok benyújtásának a határideje. Amint előre látható volt: panaszt vagy fellebbezést nem nyújtottak be. Ezek után nem volt kétséges, hogy Horthy Miklós kormányzó megerősíti állásában Szendy Károly polgármestert, akit a főváros törvény- hatósági bizottsága ünnepélyes közgyűlésen iktat be díszes méltóságába.. Az ünnepélyes beiktató közgyűlés valószínűleg január 4-én, pénteken lesz, amennyiben a kormányzói jóváhagyás csütörtökig leérkezik a városházára. Az ünnepélyes keretek között lezajló beiktató közgyűlésen Sipőcz Jenő főpolgármester fog elnökölni. Szendy Károly polgármester, miután Sipőcz főpolgármester kezébe leteszi az esküt, nagyszabású programbeszédet mond, amelyben ismerteti a városházi adminisztráció vezetésére vonatkozó irányelveit. Szendy Károly programbeszéde iránt általános érdeklődés nyilvánul meg nem,csak a városházi pártok körében, hanem, a főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is. Az új év alkalmából, amely a városháza történetében is új korszaknak a kezdetét jelenti, beszélgetést folytattunk Szendy Károly polgármesterrel, akinél mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy milyen reménységekkel tekint a főváros pénzügyi és háztartási helyzetének az alakulása elé. Szendy Kávoly dv. polgármester* a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: A mai súlyos gazdasági viszonyok között nehéz jóslásokba bocsátkozni. A főváros vezetősége mindenesetre arra törekszik, hogy a fenyegető veszedelmet elhárítsa. Az új esztendő feladatait illetően mindenekelőtt azt kel! megállapítanom, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításának és állandó biztosításának a szempontjait kell elsősorban az egész vonalon érvényesíteni. Ha bármilyen okból nem sikerülne a költség- vetési deficitet eltüntetni, akkor minden egyéb Szendy polgármester erőfeszítés céltalanná válnék. Nincs azonban semmiféle okom kétségben lenni afelől, hogy a főváros pénzügyi helyzetét megfelelő eszközök igénybevételével tartósan megjavíthatjuk. A főváros 1935. évi költségvetésének a kereteit reálisan szabtuk meg, amennyiben bevételeinket az 1934. év folyamán szerzett tapasztalatok alapján irányoztuk elő és ennek folytán nem tartok attól, hogy az 1935. év folyamán bármiféle csalódás érhet bennünket ezen a téren. Mi mindenesetre elővigyázatosak leszünk és 1935-ben is élni fogunk a tízszázalékos zárolásnak kitűnően bevált eszközével, amelynek igénybevételével a most elmúlt esztendő folyamán is jelentékeny megtakarításokat sikerült elérnünk. M szanálás- Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan — bár a pénzügyi helyzet szanálása főpolgármesteri hatáskörbe tartozik — hangsúlyozni kívánom, hogy a főpolgármester úrnak minden tekintetben segítségére kívánok lenni a szanálás munkájában. Az általa megszabott irányelvek alapján minden vonatkozásban arra fogok törekedni, hogy a szanálásról intézkedő új fővárosi törvény által kitűzött célt minél rövidebb idő alatt és minél eredményesebben megközelíthessük. Az új költségvetés közgyűlési vitájában pártkülönbség nélkül hangoztatták, hogy a szanálást illetően az üzemek területeire kell irányítani a figyelmet. Az üzemek gazdálkodásának gazdaságosabbá tételével, az üzemek jövedelmezőségének a fokozásával és általában az üzemek üzletvitelének a keretein belül eszközlendő megtakarításokkal javasolták megjavítani a főváros pénzügyi és háztartási helyzetét. Sok tekintetben magam, is osztom ezt a felfogást, amely a közgyűlés költségvetési vitájában jutott kifejezésre. Az üzemek jövedelmüket átadják a községi háztartásnak, amelynek mérlege természetszerűen aszerint alakul, hogy az üzemek mekkora összegekkel járulnak hozzá évről-évre a főváros általános igazgatásának költségeihez. Ezen az úton már csak azért is el lehet indulni, mert hiszen az új fővárosi törvény kifejezetten elrendeli az üzemek üzletvitelének a racionalizálását és az üzemi gazdálkodás gazdaságosabbá tételét. újévi munkaprogramja i»r Szendy Károly Arra a kérdésre, hogy az új esztendőben a , szanálástól függetlenül milyen közérdekű problémák megoldását óhajtja előkészíteni, Szendy polgármester a következőket felelte: — Mindenekelőtt az üzemi tarifák revízióját óhajtom napirendre tűzni. A közszolgáltatások olcsóbbá tételét egyik legjelentősebb feladatomnak tekintem. de egyelőre még nem tudok komoly eredményekről beszámolni. Mindössze annyit jelenthetek ki, hogy komolyan és becsületesen törekszem olyan tarifarevíziót csinálni, amely a, közönség számára olcsóbbodási fólyamalnak a I , megindítását jelenti. Ezen a téren két gondolat merült fel. Az egyik a nagyobb fogyasztókat büntető rendszernek a megszüntetése, a másik a fogyasztási többlet egységárának a leszállítása. — Másik fontos feladatomnak tekinteni az egységes közlekedési rendnek a megteremtését és a tavaszi közmunkák megindításának az előkészítését. Valljuk meg őszintén: egyetlenegy olyan területünk van, ahol számottevő új munkaalkalmakat lehet teremteni és ez az újjáépítendő Tabán. I A Tabán újjáépítésének a megindítása
