Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-14 / 46. szám
6 Független Budapest Budapest, 1934 november 14. A főszámvevő felülvizsgálta^ a tiszti ügyészség számadatait A tiszti ügyészség példás ügybuzgósággal, telkiismeretesen és páratlan eredménnyel végzi terhes ieladatát Szemethy Károly dr. A közigazgatási bizottság egyik legutóbbi ülésén Wolff Károly keményen ostorozta a főváros tiszti- ügyészségét, mint amely szerinte sorra veszíti a főváros ellen indított és a főváros által indított pereket. E felszólalás következtében a tisztiügyészség öt évre visszamenően pontos kimutatást készített a főváros aktív és passzív pereinek számáról és értékéről, valamint arról, hogy a jogerősen befejezett perekkel kapcsolatban milyen anyagi kötelezettség hárult a fővárosra. Szemethy Károly dr. tisztifőügyész nagy gonddal összeállított kimutatásban foglalta össze 1930 január 1-től 1931 május 1-ig terjedő időre ezeknek a pereknek statisztikáját. A közigazgatási bizottság azonban a jelentés ügyében nem foglalt végleges állást, hanem határozata alapján a polgármester felkérte Sebő Béla főszámvevőt, hogy vizsgálja felül a tisztiügyészség számadásait. Sebő Béla főszámvevő a hatalmas munkát igénylő feladattal elkészült és jelentését a polgármester elé terjesztette. Ez a jelentés — mint a Független Budapest egyik legutóbbi számában már előre jeleztük — teljes mértékben igazolta a tisztifőiigyész adatait, úgyhogy a főszámvevő jelentése nyomán ez a megbolygatott probléma minden bizonnyal nyugvópontra jut. A főszámvevő által végzett felülvizsgálatról szóló jelentés megállapítja, hogy a fentebb említett közel négy és félévi idő alatt a fővárosnak 7485 pere volt, ezek közül 6769 aktív és 716 passzív per. A közigazgatási perek száma 4465, a kislakásos pereké 2841, a gyámi perek száma 179 volt. Az összes perek közül kedvező ítélettel befejeződött 72.9%, kedvezőtlen ítélettel 2.:]%. egyességgel végződött 8.4%, folyamatban van 7.9%, szünetel 7.3%, elállás okából megszűnt 1.2%. Az ösz- szes perek értéke 24,060.472 Pengő volt, ebből az aktív perek értéke 5,616.985 pengő, a passzív pereké 18,443.487 pengő. Perérték szerint kedvező ítélettel végződött 51.6, kedvezőtlen ítélettel 1.9, egyességgel végződött 15.7, folyamatban van 23.4, szünetel 5.3, elállás folytán megszűnt 5.3%. Az összes kedvező ítélettel végződött perek száma 5459 volt, a perérték pedig 12,418.727 pengő, kedvezőtlen ítélettel végződött, mindössze 109 Per, 464.352 pengő értékben. Az egyességgel végződött perek száma 628 volt, ezek értéke 3,788.710 pengő. A kedvezőtlen ítélettel vagy egyességgel végződött perekből kifolyóan a főváros négy és fél év alatt mindössze 449.870 pengőt fizetett ki, ami az összes aktív és passzív perek értékének 1.8%-a. Érdekes az a részletezési statisztika is, amely a főváros pereiről szól. Ez is azt igazolja, hogy a tisztiügyészség minden elismerésre méltó sikerrel folytatja a főváros pereit. Például a bérleti szerződésből eredő és a főváros által harmadik személyek ellen indított perek értéke mindössze 2.2 millió pengő volt, melyből 1.9 millió pengő értékűt fejeztek be, kedvezőtlen ítélettel járt mindössze 24.500 pengő értékű per. A kislakásos perek értéke — melyeket a főváros indított — 1,235.000 pengő volt, ezek közül eddig 1.1 millió pengő értékűt nyert meg a főváros és csak 1600 pengő értékű per volt ránézve kedvezőtlen eredményű. A főváros ellen indított kártérítési perek értéke 12.5 millió pengő volt, ebből 5.9 millió pengő értékű pert a főváros megnyert, 1.9 millió pengő értékben egyességet kötött és csak 220.000 pengő kártérítésben marasztalták el bírói ítélettel a fővárost. A valorizációs pereknél még jobb a hel37zet. A főváros ellen indított valorizációs perek nagyrésze elállás folytán megszűnt vagy a főváros megnyerte azokat. Ilyen címen egyetlen kedvezőtlen ítélet sincs. Orvosi műhibák miatt 353.000 pengő kártérítésért perelték a fővárost, ezek közül sem járt egyetlen egy sem kedvezőtlen ítélettel. Beszámol a jelentés arról is, mennyi különmunkadíjhoz jutnak a tisztiügyészség tagjai. A kimutatás szerint négy és fél év alatt a tisztiügyészség személyzete 188.875 pengő munkadíjat kapott, a bíróságok által megítélt és az ügyfelek által befizetett díjakból. Ezenkívül az egyes üzemeknél külön megbízatás alapján jogi munkát végző ügyészek részesülnek munkadíjban. Ezek a munkadíjak a polgármester által megállapított összegek, melyeket az utóbbi időben erősen redukáltak. A Hirdető Vállalatnál működő tisztiügyész havi 200, a Gellért-fürdőnél havi 100, az Ásványvízüzemnél 234, a Községi Temetkezési Intézetnél 117, a Segítőalapnál 260, az ingyenes jogvédő irodánál 75 pengő díjazást kap a működő tisztiügyész. A. Vízmüvek folyamatban lévő munkálataival kapcsolatos és hatalmas jogügyletekkel járó események külön ügyészi tevékenységet igényeltek. Három tistziügyész működött közre a különféle szerződéskötéseknél, jogi munkáknál. Eleinte a három ügyész összesen havi 710 pengő munkadijat és egyen- kint havi 300 pengő költségmegtérítést kapott, mostanáig ezeket az összegeket összesen havi 350 pengő különmunkadíjra és egyenkint havi 150 pengő költ- ségmegtérítésre csökkentették. Három év alatt a Vízműveknél működő tisztiügyészek 50-000 pengő honoráriumban részesültek. A főszámvevő jelentését a közigazgatási bizottság hétfői ülésén terjesztették elő és azt egyhangúlag tudomásul vették. Ezzel teljes elégtételt szolgáltattak úgy Szemethy Károly főügyésznek, mint az egész ügyészi karnak. A KisszaKasz-rendszer első éve Hárommillió pengő tiszta bevételi többlete van a BSzKRtnak Augusztus végén volt egy éve, hogy a BSzKRt bevezette a kisszakasz-rendszeft. Ebből az, alkalomból Balz Sándor forgalmi igazgató a BSzKKt múlt heti igazgatósági ülésén gondos összeállításiban beszámolt a kisszakasz-rendszer eddigi anyagi eredményeiről. Terjedelmes jelentést tett közzé Patz igazgató és ebben a kisszákasz-rendszerrel kapcsolatban felmerült kiadásokról, a távolsági utasok kiesése folytán elmaradt, bevételekről, valamint az új bevételek alakulásáról és ezek összesítésével megállapítja, hogy a kisszfikaszrendszer az első évben közel 3 millió pengő tiszta bevételi többletet hozott a BSzKRt számá/ra. A forgalom fenntartásával kapcsolatban a kisszakasz-rendszer miatt előállott többkiadások a következők: Mindenekelőtt 2 millió kocsikilómétcrrel kellett sza.portani a járatokat, ami évi 500.000 pengő többkiadást: okozott. Az új kalauzok, ellenőrök alkalmazásával 264.000 pengő többkiadás merült fel, a bevételt leszámoló alkalmazottak szaporítása 23.400 pengő új költséget jelentett, végül az, érmék szállítására bérelt Méray-teherautók bérleti költsége X600 pengő. Ebből az összegből azonban levonásba kell hozni annak az 54 millió darab jegynek a nyomtatási költségét, amely a kisszakasz-rendszer folytán feleslegessé vált, Ez, 66.000 pengő megtakarítást jelent. úgyhogy végeredményben a kisszakaszrendszer bevezetése évi 730.000 pengő többkiadást okoz a BSzKItt-nak. A bevételi többletek számítása már sokkal komplikáltabb. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a kisszakasz-rendszer folytán a BSzKRt igen sok távolsági utast veszített cl, akik eddig 16 filléres szakaszjeggyel, vagy 24 filléres átszálló jeggyel utaztak. Több alternatív számítás után Patz Sándor forgalmi igazgató a következő megállapításra, jut. A kimutatás alapjául szolgáló egyéves időtartam alatt a vil- lamosvasutat 125.8 millió átszálló jegyet váltó, 8.2 millió szakaszjegyet váltó és 212 millió tantuszt használó utas vette igénybe. A 212 millió tan túszból 67.8 millió, vagyis 32 százalék a kalauzok perselyébe került. Tulajdonképpen ezt a 67 millió kalauz,perselye® tantuszt kell számításba venni az elveszett távolsági utasok kiszámításánál. Ugyanis kétségtelen, hogy a 67.8 millió kéziper,selyes tantusz a régi szakasz- és az átszálló jegyes utasoktól folyt be. A megokolt számítások szerint ezeknek a szakasz- és átszálló jegyes utasoknak az elvesztése, illetve a 16 és 24 filléres jegyek megváltásának elmaradása 9.537.649 pengő bevétel elmaradást jelentett a BSzKRt-nak. Ezzel szemben a kisszakaszérmék jövedelme ez idő alatt 12.720.716 pengő volt. A kalauzok tehát végeredményben 3,183.112 pengővel többet vettek be a kisszakaszérmék folytán, mintha szakasz-, vagy átszállójegyeket adtak volna el. Patz igazgató azonban még ebből a bevételi többletből levonja a bérletpénztárnál előállott bevételi veszteséget, 261.688 pengőt, amit szintén hajlandó a kis,szakasz-rendszer bevezetésének tulajdonítani és ha ezt is tekintetbe veszi, még akkor is 2.921.424 pengő tiszta, lobbiét bevétel marad a kisszakasz- rendszer eredményeképpen. A kisszakasz-rendszer bevételi többletének tagadói azzal is érveltek, hogy a kisszakaszimentes autóbusz is bevételi többletet mutat.. Patz igazgató ezt hamis érvnek mondja, mert az, illetők elfelejtik azt, hogy az autóbusz-bevétel azért emelkedik, mert egyrészt a járatok idejét másfél órával meghosszabbították, másrészt, mert az autóbusz számos új vonal és vonalváltoztatás révén szerzett új tápterületet a Villamos rovására. Többek között a lipótvárosi vonalat is átengedte a BSzKRt az, autóbusznak. Viszont azokon az autóbuszvonalakon, ahol változtatások nem történtek, bevételi visszaesés mutatkozik, ami szintén az előbbi állítás helyességét igazolja. Ugyanez idő alatt a HÉV bevétele 4.12 százalékos csökkenést mutat. Egyedül a ráckevei vonalon emelkedett a forgalom 3.6 százalékkal, ami a Pestszent- erzsébeten történt telepítés következménye. HÍREK Ismét leszállítják a városházi üzlettulajdonosok házbérét. A Központi Városháza épületében levő üzlethelyiségek bérlői már ismételten kaptak kisebb- nagyobb arányú bérmérséklést. Ez óv elején, amikor szintén bérmérséklés iránt folyamodtak, a főváros egységes alapokra helyezte a városházi üzletek béreit, még pedig olyképpen, hogy az üzlethelyiségek alalerülete után négyzetméterenkint állapította meg a bért. Ez látszott a legigazságosabb megoldásnak. Az üzletbérlők azonban most ismét bérleszállítást kérnek. A polgármester megvizsgálta a helyzetet és tényleg indokoltnak találta a további bérleszállítást. Az e héten összeülő városgazdasági bizottságban azt javasolják, hogy újból 10 százalékkal szállítsák le a városházi üzletbéreket. Ez alkalommal azonban a bérleszállítás nem lesz általános. Néhány nagyobb forgalmú üzletnél meghagyják az eddigi béreket. — A kerületi tisztifőorvosok és az egészségre veszélyes ipari üzemek. Vannak ipari munkák, amelyek az egészségre többé-kevósbé veszedelmesek. Ilyen például a nyomdászat vagy a vegyi termékek gyártása és más ezekhez hasonlóak. Nálunk eddig csak az OTI végzett vizsgálatokat a foglalkozásból eredő betegségek felkutatására és megszüntetésének módjaira. Ez az eljárás azonban kevés eredménnyel járt, mert a. hatóságok nem léphettek közbe a betegséget okozó körülmények meg gátláséira. Most a polgármester rendeletet adott ki, amelynek alapján a tisztifőorvosi hivatal irányítása mellett a kerületi tisztiorvosok közbenjöttével bonyolítják majd le az egészségre veszélyes üzemek, ipari vállalatok rendszeres ellenőrzését. — A Fővárosi Rovatvezetők Testületének közgyűlése. A Fővárosi Rovatvezetők Testületé szombaton tisztújító közgyűlést tartott. A. testület Schvét Henriket örökös díszelnökké, György Endrét, Kelemen Gézát és dr. Rátkai Károlyt elnökökké választotta. — Nyugdíjazások a fővárosnál. A polgármester Lázár B. István számvevőségi számtanácsost, Okolicsányi Kuthy Dezső közkórházi főorvost, Ivánfy Dezső, Eck Nándor, özv. Rózsa Sándorné ideiglenes hivatalnokokat, Drégely Dezső, özv. Kozma Dénesné polgári iskolai igazgatókat, Podlusányi Kálmánná és Szily Berta elemi iskolai tanítónőket nyugdíjazta. A budapest-esztergomi személyim jó járatok megszüntetése. A M. kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. a budapest-esztergomi -zemélyha jó járatokat a folyó évben akként szünteti meg. hogy az utolsó menet Budapestről Esztergomba november 15-én, Esztergomból Budapestre pedig november 16-án lesz. Három előljáróhelyettest kölcsönösen áthelyezett a polgármester. A polgármester rendeletileg Huba Géza főjegyzőt a IV. kerületből a III. kerületbe, Vadon Géza főjegyzőt a III. kerületből az V. kerületbe, Benedek Szabolcs főjegyzőt az V. kerületből a IV. kerületbe helyezte át, egyben az illető tisztviselőket megbízta új beosztási helyükön « kerületi elöljáró helyettesítésével, — Kik nyerték az idegenforgalmi fényképpályázatot? Az Idegenforgalmi Hivatal által rendezett fényképpályázat ügyében most döntött Kováesházy Vilmos tanácsnok elnöklésével a zsűri 147 pályázó 1545 pályafényképet küldött be és a zsűri megállapította, hogy a beküldött anyag színvonala sokkal magasabb, mint az előző pályázatoké. Örömmel állapították meg, hogy a fényképészek megértették az idegenforgalmi fényképpályázat célját és nagyobbrészt olyan fényképeket mutattak be, amelyek témájuknál fogva alkalmasak az idegenforgalmi propaganda céljaira. A döntés a kővetkező: a 400 pengős első díjat dr. Csörgeö Tibor, a 250 pengős második díjat Marsovszky Elemérné, a 150 pengős harmadik dijat Schuszter Ferenc, két darab egyenkint 100 pengős dijat Sterbinszky József és Jünker Gyula, S0 pengős dijakat Pénzes József, Huber István, Reminiczky Lajos, 50 pengős dijaj kát Zimányi János, Székely György, Galaez Veronica, vitéz Andrássy Gyula, Szász Alajos, Haviin Károly; 30 pengős dijat Balykó László, Vecsényi. István, Kálmán József, Bttzay Béla, Rötzer Henrik, Schuszter Ferenc, Eitner Margit, Szász Alajos (3 dijat), Farkas Ákos, 20 pengős díjat Payer Antal, Buzay Béla (2 dijat), Lukács László, Schuszter Ferenc, Székely György. Kubitsek Klára, Dózsa Dezső Viszolajszkv Irén, Huber István, Czirják Mária, Eitner Margit. Seidner Zoltán, Csármann Ferenc, Kelt Kálmán, ifj. Czinder Antal. Vadas Ernő, Haar Ferenc (3 dijat). Wozner István (2 dijat) és Malvin Károly nyerték. A pályázat anyagát későbbi időpontban kiállítják, a díjnyertes képek egy részét pedig a most készülő idegenforgalmi naptárban basznláják fel. STEINER ÉS SZIMPEft Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői űt 57- Tel.: 30-6-29Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. s*ám Telefoni 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyári Lábatlanban .............. évi telj kép. 12.000 v. Mé sigyáraki Lábatlanban.............. „ „ „ 5.000,, Do rogon ................. ,, „ » 3.000 M Té ulaoyáraki Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu.....évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak ..................- ,, 8,000.000 drb
