Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

Budapest, 1934 november 14. Független Budapest O kát a főváros igazgatásában több sérelem érte. Kéri a polgármestert, tegye ezeket jóvá. A költségvetést elfogadja. Hann Arnold szerint az üzemeket jövedelmezőkké kell tenni, így kell eltüntetni a költségvetési hiányt. Az üzemek részvénytársasági formáját meg &ell szüntetni. Indítványt nyújt be, hogy az adószámviteli osztá­lyoknál tisztviselő csak eg'yetemi végzettséggel, végrehajtó csak érettségivel lehessen valaki, 554 ideiglenes tisztviselőt pedig véglegesítsenek. Friedrich István a Keresztény Ellenzék vezére azzal kezdte beszédét, hogy a polgármester mint szilárd pont az önkor­mányzat rendíthetetlen képviselője. Költségvetési beszéde akárcsak egy Tyler-jelentés, de áthatva izzó magyar érzéstől. Slpőcz Jenő minden budapesti polgárnak polgármestere. Itt van az igazi nemzeti egység. A »beteg«, főváros szanálására a kormány Borvendég főpolgármestert küldte ki példátlan hatalmi jogkörrel. A főpolgármester most beteg. Vala­mennyien őszintén kívánjuk neki, javuljon állapota. Mikor küldték, azt Friedrich István™ondták. a szanáláshoz nem kell program, program maga Borvendég. Vagyis Borvendég főpolgármester szanálja azt, amit Borvendég alpolgármester csi­nált. Kincs szükség sem diktátorra, sem dikta­túrára. A kormány akar diktatúrát a fővárosnál1? Budapest nem tékozolta el a maga pénzügyi szuve- rénitását. Budpestet nem kellett a külföld pénzügyi ellenőrzése alá helyezni. Pedig a kormány mindent a főváros nyakába varrt, adó jövedelmeinket lefaragta, mindenünket elvette, adósságait nem fizette. És itt beszélnek a főváros iránti jóindulatról? Érdemes volt azt a kormányt támogatni? Hiszen ma nekünk, ellenzéknek kell itt megvédeni a kormánypártot a kormány ellen. (Nagy derültség.) — Vannak jelei a javulásnak — igaz. De ez ne tegyen bennünket elbizakodottakká. Fürdővárosi akarunk s a levegőnk tele van szénnel, kénnel. Min­den hatodik csecsemő első életévében elpusztul, nálunk puszit legjobban a tüdővész. Csendesebben tehát a nagy mondásokkal. A kartelekről is esett szó. Meg kell kérdeni: bűnösök a kartelek? És végét kell vetni annak a mendemondának, hogy kartel- k irály ok és kartel-maharadzsák nagy áldozatokat hoznak politikai célokra. Ha bűnösök a karielek, tessék eljárni ellenük. Friedrich azzal végezte beszédét, hogy a jobb jövőt, Nagymag’yarországot, csak lépésről-lépésre a tudás, a szorgalom, a ver éjit ék es munka tudja majd megcsinálni. Pfeifer Ignác fejtette ki a szabadelvű párt álláspontját. A párt osztatlan bizalommal viseltetik a polgármester iránt, de a költségvetést nem fo­gadja el, mert aggodalommal fo­gadja a szanáló-főpolgármester meg­bízatását. A deficit okai a kormány intézkedései. A kormány forgalmi- adóváltság címén az utolsó öt évben 14.4 millióról 5.4 millióra csökken­tette a főváros részesedését, magá­nak foglalta le az autóadót, az újabb adóemelésekből . a fővárost kizárta, kórházi tartozásait nem fizette. Rá- Pfeifer Ignác erőszakolta a fővárosra a bicskei és a hidegkúti kastélyt, a Károlyi-palotát, a Talbot-ot, a HÉV-et, a szigetmonostori erdőt és a Rácfürdőt. A szanálásnak kevés reménnyel és sok aggo­dalommal nézhetünk elébe. A fővárosnak nem szanálásra, hanem a kormány részéről jogos és méltányos elbánásra van szük­sége. A költségvetést nem fogadja el. Dr. Nagy Lajos adatokkal igyekezett bizonyítani, hogy a kormány azért helyezte a fővárost gyámság alá, mert az ön- kormányzat útjában állt a kormány diktatórikus törekvéseinek. A nyomorról beszél, amely egyene­sen ijesztő. Toperczer Áhosné megrázó szavakkal festi a nyomort, a süllyedést, amely ellen tenni kell. A főváros tesz is, de nem teszünk semmit az erkölcsi nyomor megelőzésére. Ennek valóságos fészke a sok tömeglakás. Ki kel] dolgozni egy hatalmas szociális in­tézkedés tervét s ehhez első lépés, hogy egy ügyosztályközi értekez­leten tartsunk beható szemlél valamennyi szociális intézményeink felett. így kiderül majd, hol van hézag, melyet ki kell tölteni, hol van párhuzamos tevékenység, melyet egyesíteni lehet. Indítványozza egy ügyosztályközi szociális b i zottság ni egal ak ítását, szociális tanfolyam létesítését, a szociális tevékeny­ség terén egységes központi irányítás, vezetés és tanácsadás megteremtését. Ebben a tevékenységben | használhatják fel a nőket, hisz ez sajátlagosan női ! feladat. A mostani szanálásnál pedig — ha meg­indul — a nők számára egyéni elbírálást kér. A közgyűlésre nagy hatást tett Toperczerné gyönyörű beszéde. Dr. Éber Antal párhuzamot vont a főváros régi és mostani kor­mányzata közt, 1913-ban Budapest lakosságára fe­jenként 30 pengő adó esett, 1930-ban 60 pengő. Az új kormányzat 8 év alatt annyi kölcsönt vett fel, mint a régi 30 esztendő alatt. Ez oly megterhelése I a polgárságnak, melyet az el nem bír. 1920-tól j 1930-ig Budapesten az önálló iparosok száma 15%- I kai. a kereskedőké 3%-kal csökkent. A költségvetés \ túlméretezett. Nem segíthet ezen a kormány és a I főváros közti új teher™]osztás, mert nem is lesz , meg. Áttér ezután az üzemekre. A közgyűlés leg­nagyobb pártjának vezére tegnap kijelentette, hogy nem volt betekintése az üzemekbe. Furcsa kijelen­tés ez, mikor köztudomású, hogy a két többségi párt szinte korlátlan hatalommal rendelkezett az üzemek felett. Az üzemeknél a politika, a pártok érvénye­sültek. nem a tudás, a szakértelem. A BSzKRt.-ncd az egyik párt követelte és megkapta a vezérigazgatói, a másik a helyettes-vezérigazga­tói állást, a többi is halaimat. Ellenben mennie kel­lett a dologhoz értő vezérigazgatóhelyettesnek. S most megint ilyesmi készül. Ezzel a rendszerrel szakítani kell. A költség- j vetést nem fogadja el. j Payr Hugó szerint nem áll az, hogy az auto­nómia maga nem akarta volna megszüntetni a deficitet. Tény, hogy a főváros adminisztrációja sokba kerül, ezen azonban lehet se­gíteni. Helyes gazdálkodással meg lehet szüntetni a tízmilliós deficitet anélkül, hogy elbo­csátásra vagy a közmunkák csökkentésére kerülne a sor. Az üzemek sohasem versenyez­hetnek a magániparral és kereske­delemmel. A közüzemi tarifák le­szállítását, közüzemi kataszter és közüzemi tanács létesítését követelte. Payr Hugó „Antonia“ kókuszszappan Kizárólag az i. emeleti 25 filléres osztályon (Lotz-terem) PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ Lázár Emil volt az általános vita utolsó szónoka. Bevezető sza­vaiban a polgármester expozéjával foglalkozott. In­dítványozta, hogy a közgyűlés tiltakozzék a fővá­rosi tisztviselők és közüzemi alkalmazottak és mun­kások minden további fizetésleszállításával' és bér­csökkentésével szemben. Lázár beszédével az általános vita véget ért. Sipőcz polgármester válaszolt a vita során elhangzottakra, majd a benyújtott indítványok dolgában szavazásra került a sor. A legtöbb indítványt kiadták a polgármesternek. A költségvetés részletes megvitatása Pénteken délelőtt kezdte még a közgyűlés a költségvetés részletes vitáját, amelyben a közgyű­lésnek több prominens tagija vett részt. Ernst Sándor, Büchler József, Scheuer Róbert, Kabakovits József, PcHyi Gyula és Franki Kornél kitűnő hozzáértéssel és nagy helyesléssel szóltak hozzá a városigazgatás problémájához, míg Szabó Imre igen szép beszédben a reformátusok sérelmeit adta elő általános figyelem és érdeklődés mellett. (Ezzel az üggyel lapunk más helyén külön cikkben foglalkozunk. A Szei*k.) A részletes vitában részt- vettek még: Fmdváry Béla, vitéz árvátfalvi Nagy István, Oroda Zsigmond, Farkas Zoltán, Lévai Sán­dor, Payr Hugó, Bresztovszky Ede, Gál Benő és Cselényi Pál. Hegkezdddih a danái alagutak túrása Megtörténlek az előkészületek az alagutak elkészítésére E héten jár le az a 30 napos határidő, melyen belül a fővárosnak ki kell fizetnie a szigetmonostori Koronauradalom 860.000 pengős vételárát. Az átira­táéi díjat, amely 60.000 pengő körül volt, már 3 hét­tel ezelőtt kiegyenlítették. A Vízműveknél most per­manens tárgyalásokat tartanak a szakértők, akik a fejlesztési programot dolgozzák ki. Az óbudai új víz­műtelep építéséhez akarnak mielőbb hozzákezdeni. A polgármester most részletes jelentést terjeszt j elő arra vonatkozóan, hogy az alagútfúrás munkájá­val kapcsolatban eddig milyen összegek kerültek kifizetésre és hogy áll most a helyzet. A jelentés szerint eddig elkészült az I. számú átemelőtelepnél a balparti és a szigeti süllyesztett két végakna, va­lamint az ezekhez csatlakozó úgynevezett pajzskam­rák. A balparti aknánál megkezdték az alagút fú­rását is, eddig azonban mindössze 12.8 méter hosszú alagútrész készült el, a II. számú átemelőtelepnél szintén megtörtént a balparti és a. szigeti végaknák lesüllyesztése. Itt azonban a pajzskamra még nincs készen. A főváros eddig 941.815 pengőt fizetett ki a vállalkozóknak a alagútfúrási munkálato­kért. A teljes vállalati összeg 2,191.700 pengő, úgyhogy még körülbelül* 1,250.000 pengő áll rendelkezésre. A munkálatok újból való megkezdése óta á vállalkozók nem kaptak pénzt a fővárostól. Most vár kivitelre a 601 méter hosszúra tervezett I. számú alagútból 508.20 méter megfúrása és az 566 méter hosszúra ter­vezett II. számú alagút teljes megépítése. További fizetéseket csak az elvégzett mun­kák arányában fognak teljesíteni. Hangsúlyozza a polgármester, hogy a vállalkozók ' többletkövetelési semmiféle címen nem támaszthat- j nali. A szeptember közepe óta eltelt idő jórészét a i vállalkozók különböző előmunkálatokra fordították. Ezeket a munkákat az alagutak légnyomás alatt álló munkaterében végzik. Ezzel párhuzamosan el­készítette a vállalat az új formakövek gyártására szolgáló nagy terjedelmű barakk épületét, árvízszín fölé emelt feltöltés, tetején betónpadlózattal, kívül­iéiül iparvágánnyal, terhek emelésére és szállítá­sára szolgáló tolópaddah világítóberendezésekkel, betónkeverőgéppel és árambeviteli vezetékkel. A barakk készítésére azért volt szükség, hogy a forma­kövek gyártása az időjárási viszontagságoktól vé­dett helyen történhessék. A vállalkozók egyidejűleg megrendelték a' for­makövek céljára szükséges acélmodelleket, melyek­nek leszállítása a. közeli napokra várható. Rövid időn belül tehát teljes erővel és a leg­messzebbmenő technikai felkészültséggel meg­kezdődik a Duna alatti alagutak fúrása és remélhető, hogy többé a munkát nem fogják meg­szakítani zavaró körülmények. Gabay Sándor szobrász — síremlóktelepe Budapest, Vili., Fiumei út 9. szám. Telefon: 31-4-34. GERŐ LÁSZLÓ vízvezeték, központi fűtés, egészségügyi berendezések és épület-bádogos munkák vállalata. Tel. 97-5-29, VII, Columbus-u. 14 Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén- és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe­üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest, Vili., Kisfaludy uccu 29, valók. Telelőn: 41-3-40

Next

/
Oldalképek
Tartalom