Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-21 / 12. szám

Független Budapest Budapest, 1934 március 21. A Kereskedelmi és Iparkamara sikeres akciója nyomán nagyarányú tatarozási munkák kezdődnek 4000 budapesti ház szorul tatarozásra A tavas/: beköszöntésével ismét erőre kapott a házak tatarozására irányuló akció. A múlt évben a fővárosnak nem sikerült kényszeríteni a háztulaj­donosokat az épületek jókarba helyezésére, mert a belügyminiszter eltiltotta a tervbevett kényszerítő eszközök alkalmazását. Most a kereskedelmi és ipar­kamara vette kezébe ennek az akciónak a lebonyolí­tását és bízik abban, hogy a mozgalom a kamara égisze alatt több eredménnyel fog járni. Az építő­ipari érdekeltségek természetesen nagy lelkesedéssel sietnek a kamara támogatására és erőteljesen segéd­keztek az összeírási munkában. A Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis összeíratta a tatarozásra szo­ruló házakat. A z összeírás eredménye képen Budapest területén 25.868 épületet állapítottak meg, melyek közül 23.142 a lakóház. A Kamara megbízásából mérnökök az ösz- szes átalakításra és tatarozásra szoruló lakóházak­ról egyéni lapokon részletes felvételt készítettek és ezek alapján a Kamara most a kijelölt házak tu­lajdonosaihoz levélben fordul, bejelenti, hogy meg­bízottja a háztulajdonosokat felkeresi és díjmentes felvilágosításokat ad úgy az adó, mint a hitelkedvez­ményekre nézve, sőt műszaki szempontból is tanácso­kat nyújt. Eddig elkészült a Lágymányos, a Vár. a Víziváros, a Krisztinaváros és Óbuda belsőrésze, to­vábbá a pesti oldalon .a Nagykörút vonalán belül eső egész terület és a VII. kerületnek az Aréna útig ter­A múlt év decemberében, közvetlenül karácsony előtt tárgyalta a főváros a Talbot-centráléval való ideiglenes megállapodás szerződéstervezetét és az előterjesztésnek megfelelően, hozzájárult a megálla­podás megkötéséhez. Ennek alapján — mint ismere­tes — a főváros 193í-től számított 5 éven át évi 130 imillió kilowattóra áramot fog átvenni a centrálétól, egyben biztosítékot kapott arra nézve, hogy ez idő alatt 30 kilométer körzetben kizárólag a főváros joga az áramszükséglet ellátása. A szerződéstervezet a kormánnyal folytatott hosszas tárgyalások alapján jött létre és előrelátható volt, hogy a szükséges kormányhatósági jóváhagyás arra hamarosan megérkezik. A múlt héten tényleg megjött a belügyminiszter jóváhagyó leirata. A kormány mindössze néhány lé­nyegtelennek látszó módosítást tett, csupán egy-két szót változtatott egyes szakaszokban, de ezekkel a csekély változtatásokkal mégis lényegbevágó intéz­kedéseket tett. Az egyik változtatással mentesítette a fővárost a számlák után járó forgalmiadók fizetése alól. Valószínű azonban, hogy ez nem jelent majd a fővá­rosra nézve anyagi előnyt, mert esetleg gondoskod­nak ennek az összegnek más címen való betudásáról. A másik módosítás szerint a szerződés bélyeg- és il­letékköltségét egyedül a fővárosnak kell viselnie, A kereskedelmi miniszter országos érvénnyel kívánja rendezni a kémény seprőipar gyakorlását és ezért rendelet-tervezetet készített c tárgyban. A ter­vezetet most kapta meg véleményadás végett a fő­város is, ahol a közgazdasági ügyosztály foglalkozik a rendelet-tervezet tanulmányozásával. Hír szerint a miniszter terveivel szemben súlyos sérelmeket sorolnak fel az érdekelt kéményseprőiparosok, mert a rendelet egyik pontjában maximálni akarja a kéményseprők keresetét. A rendelet mindenekelőtt az iparengedély, illet­ve a munkakerületek betöltésének módját ismerteti, ami nagyjában megfelel a mai állapotoknak. Előnyt biztosít a kéményseprőmesteri jog elnyerésére a hadirokkantaknak és ha, több hadirokkant pályázik, úgy a nagyobb százalékú rokkantat illeti az elsőbb­ség. Községekben a beszedett kéményseprői díjak­ból a község 5%-ot a tűzoltói felszerelés címén le­vonhat. A kerületi beosztást az érdekképviseletek és a tűzoltói szervezetek meghallgatása után sza­jedő részén lévő házak adatainak felvétele. Az itt lévő 8687 lakóház közül 1416 olyan épü­letet találtak a Kamara mérnökei, melyek fel­tétlenül átalakításra, vagy tatarozásra szo­rulnak. Eszerint tehát a budapesti lakóházak 16.3 száza­léka szorul modernizálásra. Bátran lehet mondani, hogy ez az arány 20%, mert az összeírás alapját je­lentő házak számában benne vannak az új épületek és adókedvezményt élvező egyéb épületek is. Ilyen­formán legalább 40(10 ház szorul tatarozásra a főváros területén. A Kamara mérnökei már megkezdték az érdekelt háztulajdonosok látogatását és az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a háztulajdonosok fele hajlandó is a propaganda hatása alatt az épületek jó- karbahelyezésére és modernizálására. Ilyenformán tehát a Kereskedelmi Kamara akciójának tényleg jelentős sikere lesz és már a közeli hetekben nagy arányokban fog meg­indulni e mozgalom nyomán az épületek modernizá­lása. A pénzügyi fedezet erre megvan, hiszen a kor­mány nemrégen emelte fel a tatarozást hitel keretét és enyhítette a kölesönfeltételeket is. Újabb terheket rótt a kormány a fővárosra a Talbot-szerződést jóváhagyó leiratban A főváros átveszi a környéknek árammal való ellátását holott az eredeti szövegezés szerint ezeket a szerződő felek közösen viselték volna. Itt tehát a fővárost már anyagi károsodás éri, mert a sok milliós összegről rendelkező szerződés elég jelentékeny bélyeg- és illetékköltséggel jár. A közgyűlési határozat utolsó pontja kikötést tartalmazott a háramlási jogot illetően. A belügymi­niszter szerint a közgyűlésnek ez a kikötése csak elvi állásfoglalásnak tekinthető. Annak érvényesítésére csak akkor kerülhet sor, mikor a törvényhatósági1 bi­zottság az ideiglenes szerződés helyébe lépő új szer­ződés módozatait annak idején megállapítja. Ép ezért a belügyminiszter a háramlási kikötést nem hagyta jóvá. A főváros vezetősége most tárgyalásokat kezd az érdekelt vállalatokkal a környékbeli áramsziikséglet ellátásának ügyében, mert érvényesíteni kívánja azt a szerződéses jogát, hogy 30 kilométeren belül csak a főváros adhat el áramat. Erre a megállapodásra an­nál is inkább sürgős szükség van, mert tudvalevő, hogy Budapest egész áramszükségletetét a kelenföldi telep egymaga is hiánytalanul el tudja látni. Annak ellenére tehát, hogy a telep teljes kapacitása nincs kihasználva, a Talbot centrálétól átveendő áram folytán a fővárosnak nagy árammennyiség feleslege van, amit csak a környéken tud értékesíteni. A tár­gyalások erre vonatkozóan kedvező mederben foly­nak. Maximálja a kormány a kéményseprőmesterek jövedelmét Százra emelik a budapesti körzetek számát bályrendeletileg lehel módosítani, anélkül, hogy az érdekelt iparosok ez alapon kártérítést igényelhet­nének. A kerületi beosztás módosításánál figyelem­mel kell lenni a tűzbiztonság követelményére, va­lamint arra is, hogy a kóményseprőiparos és csa­ládja tisztességes megélhetésén kívül legalább két segéd alkalmazása, tisztességes megélhetése, vala­mint az üzem fenlarlása biztosítva legyen. A ké­ményseprő-kerületeket úgy kell megállapítani, hogy azok után a munkák után, melyeknél a kéményseprő igénybevétele kötelező, az egy-egy kerületben el­érhető évi összes bevétel kis és nagy községek területén körülbelül 7000 pengő, városok területén 0000 pengő, Bu­dapest területén pedig 12.000 pengő legyen. Ha lehat egyik-másik kerületben a kéményseprő- mester jövedelme ennél több, úgy az új kerületi be­osztás iránt intézkedni kell. A miniszteri rendelet még rengeteg új intézkedést tartalmaz és mint ér­tesülünk, a kormány a főbb intézkedésekhez, külö­nösen a mesterek jövedelmének maximálásához ragaszkodik. Etekintetben tehát a rendelet megváltoztatására nem lehet számítani. Miután Budapest területén sok olyan kémény­seprő-körzet van, ahol a mester jövedelme a havi 1000, illetve az évi 12.000 pengőt is meghaladja, biz­tosra lehet venni, hogy a rendelet megjelenése után a budapesti ké­ményseprő-körzetek ríj beosztására sor kerül. A főváros különben is már hosszabb ideje készül erre, mert a legutóbbi kerületszaporítás eredményé­vel nincs megelégedve. A rendelet megjelenése erre az intézkedésre nemcsak felhatalmazást fog adni a fővárosnak, hanem kötelességévé teszi a körzetek revízióját. Hír szerint a kéményseprő-körzetek számát ke­reken 100-ra fogják szaporítani, ami által hosszú időre nyugvó állapot teremtődik a sokat bolygatott kéményseprő-koncessziók frontj án. Újból napirenden a világító házszám-táblák ügye A KözmunKatanács pályázatot hirdet az egységes típusú házszámjelző-tábláKra A Független Budapest annakidején hőven foglal­kozott a világító házszámtáblák problémájával. Né­hány évvel ezelőtt úgy volt, hogy a világító ház­számtáblák alkalmazását a főváros szabályrendeleti úton teszi kötelezővé. A vállalkozók jó üzletet sejtet­tek «mögött, hiszen mintegy 25.000 ház táblával való ellátásáról lett volna szó, ami — akármilyen kis ösz- szegben állapítanák is meg a világító táblák árát — százezreket jelentene. Már csak azért is nagy üzlet lenne a világító házszámtáblák kötelező alkalmazá­sának elrendelése, mert a tervek szerint a főváros egységes típusú táblák felszereléséről akar intéz­kedni. Olyan nagy volt a tülekedés a sok feltaláló és vállalkozó részéről, annyi volt a protekció, hogy a főváros jobbnak látta, ha egyelőre lemond a sza­bályrendelet megalkotásáról. A háztulajdonosok, akik újabb megterhelést láttok a világító házszámtáblák­ban, szintén a szabályrendelet ellen foglaltak állást, mert szerintük a táblák .beszerzése és állandó éjjeli világítása olyan költséggel jár, amit a háztulajdon a mai viszonyok között nem viselhet el. Egyes há­zakon mégis felszereltek világító számlapokat, me­lyek többé-kevésbé be is váltak. Mindenütt más-más­féle táblát látni, mert azok a vállalkozók, akik fel­készültek a főváros szabályrendeleti intézkedésére és nagy tömegben állították elő a táblákat, utóbb igye­keztek készletüktől szabadulni. Azóta a főváros nem foglalkozott a kérdéssel, sőt kijelentette, hogy nem tartozik feladatkörébe a vilá­gító házszámtáblák sorsának eldöntése. Ezt az intéz­kedési jog'kört a Közmunkatanács vállalta, amely úgy határozott, hogy az újonnan megalakítandó Építésügyi Sza­bályzatban fogja kötelezővé tenni a világító házszámtáblák felszerelését. Az Építésügyi Szabályzat reformja több éve van napirenden, de a Közmunkatanács kijelentette, hogy ebben az évben tető alá hozza a módosítást. Ennek keretében tehát most tényleg sor kerül a világító házszámtáblák ügyére is. Valószínűleg az eredeti elgondoláshoz híven pályázatot hirdetnek a legmegfelelőbb típusú világító házszámtáblára, mert a Közmunkatanácsnak is az az álláspontja, hogy csak egyforma típusú világítótáblákat szabad felszereltetni a házakra. Ilyenformán a vállalkozók előbb-utóbb mégis csak hozzájutnak a rég várt üzlethez, amely azon­ban talán még se lesz akkora, mint ahogy remélik, mert a házszámtáblák árát hatóságilag fogják meg­állapítani. Beton, makadám, asztalt felvágásához vegyen bérkompressort ■ lOI^A ICMŐ okleveles gépészmérnök LlOrVM kompressor-berbeadó Budapest, Vili., Orczy út 22. Telefon: 335-42 A székesfőváros balatonkenesei üdülőtelepének volt íőkerlésze a Központi Városháza épületében, Károly körút 28. szám alatt virágüzletet nyitott Kéri a szíves pártfogást Bérházak modernizálását, tatarozását több éves hi­tellel vállalom és tehermentes telektulajdonosok családi házát előnyös feltételekkel telepítem. Tervezés, költ- DIT7ÁTJÍ I házépítő sógvetés díjtalan. DUmA 1 IJíilUö vállalat BUDAPEST, VII., Erzsébet körút 14. — Telelőn: 44-2-98 STMHL GEZM /ufnrorZsi vtíllalfiozó Budapest, VI, Béfte tét* 4, Tel,t 90-6-04 Vá lni mindennemű teherfuvarozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom