Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-14 / 11. szám
Városi, politikai és közgazdasági lap FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Keresztes-Fischer belügyminiszter» nyilatkozik a Független Budapestnek a fővárosi reformtörvény sorsáról és a kormány szanálást tervezetéről M fővárosi reformtörvény életbeléptetése és a szanálási terv publikálása május elejére várható — Keresztes-Fischer belügyminiszter a szanálási tervet, nyilvánosságra hozatala előtt, bemutatja a városházi pártvezéreknek — Lényegesen enyhült a feszültség a kormány és a városháza között Beszélgetés Kozma Jenövei a fővárosi reform életbeléptetése következtében várható változásokról Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Carmen lugubre Ezen a héten végez a képviselőház a fővárosi törvény reformjával és most már csak hetek kérdése, mikor kezdődik az interregnum, mikor szűnik meg a most érvényben lévő törvény élete. El kellene siratnunk, méltatnunk kellene a megszűnő törvény nagy és jelentős rendelkezéseit és nemes tulajdonágait, mint azt Kozma Jenő tette a képviselőházban, ehelyett azt tesszük, hogy a Független Budapest egyik tudósítására hivatkozunk, amelyet más helyen közlünk. Ez a beszámoló legyen záróbeszédünk a törvény megszűnésénél. Elmondja ez a tudósításunk, hogy az új lakbér- szabályzatot, amelyet heves harcok, elkeseredett viták után fogadott el a törvényhatósági bizottság-, még mindig nem lehet életbeléptetni, mert az igaz ságügyminisztériumban teljesen átdolgozták a közgyűlés által elfogadott szabályzatot, annak egyetlen paragrafusa se maradt meg úgy, ahogy az autonómia képviselete azt elhatározta. Mindezek után pedig a szabályrendeletet átteszik a belügyminisztériumba is, ahol már élesre fent operációs késekkel várnak rá újabb műtőorvosok, hogy végképpen kisterilizálják belőle azt a kevés fővárosi férfiasságot, amit esetleg az igazságügyi kormányzat bennefelejtett. Ez az illusztratív példa mindennél ékesebben megmondja, mit jelent és mit ér a ma »élő« önkormányzati jog. Benne van — miként egyetlen pohár tengervízben is az egész tenger — hű tükörképe annak a jogi és alkotmánybeli helyzetnek, amelyet a »régi«, 1930-as fővárosi törvény teremtett. Az a törvény, amelyet oly nagy elánnal védelmezett meg a képviselőházi vitában Kozma Jenő és Payr Hugó, elmagyarázva, mily nagyszerű volt ez a jogalkotás, mennyire emelte a főváros önkormányzatát és ha történtek hibák, úgy azokért tisztán és kizárólag az adminisztráció felelős, amely az önkormányzatot nem szolgálta teljes hűséggel. Az, ami a lakbérszabályzat körül folyik, mindennél meggyőzőbb erővel válaszol Kozmáék érvelésére. Éhez a jogszabályhoz, amelyet az önkormányzat teremtett meg és terjesztett fel jóváhagyás végett a kormányhoz, vajmi kevés köze volt és van az adminisztrációnak. A főváros élt azzal a jogával, amelyet a törvény biztosított neki, hogy bizonyos területen belül maga statuálhat jogszabályokat és ezt meg is tette. Felkerült azután a megalkotott jogszabály a kormányhoz, amely elővette a kék és piros, meg a szivárvány összes többi színeiben pompázó cernzagyüjteményét és a megalkotott jogszabályt gyökeresen kiirtotta. Ennyit ér az az önkormányzat, amelyet most el kellene siratnunk, amelynek halálánál azonban egyetlen zokszavunk sincs, mert nem is lehet. Azt a törvényt, amely erre a nívóra süllyesztette le az önkormányzat jogszabályalkotó, sokszázéves jogait, nemcsak hogy nem védhetjük, hanem boldognak kellene lennünk, hogy eltűnik a magyar törvénytárból. Valóságos elégiát mondott el Kozma Jenő erről a törvényről. Ügy beszélt róla, mint a halott kisgyermekről, aki nem játszhatta el játékait, mivel időnek- előtte meghalt és halálának oka — természetesen — az adminisztráció, amely új Simon Juditként nem i engedte, hogy megnőjjön a szegény kicsi féreg. Ami a fővárosi lakbérszabályzattal most történik, az már nem egyszer játszódott le a szemünk láttára, amióta a most halódó törvény szabályozza a főváros életét. Minden egyes költségvetést megváltoztatott a kormány: a törvényhatósági bizottság egész működése arra szorítkozott, hogy az utóbbi években divatossá lett »kereteket« alkosson, melyekbe tartalmat a kormány öntött. Bármit festett is a főváros a keretbe, a kormány a képet kidobta és a magáét tette a helyébe és lassankint megszoktuk azt a gondolatot, hogy a ráma fontosabb a képnél. Keresztes-Fischer belügyminiszter nyugodt és szimpatikus beszédben válaszolt a képviselőházi vita során elhangzott felszólalásokra. Beszédének alaphangján az autonómia tisztelete vonult végig. Nem akarja csorbítani az önkormányzat jogait, — mondta a belügyminiszter — sőt ellenkezőleg, erősebbé kívánja tenni az autonómia életét. Ez a megnyilatko zás megnyugtatólag hatott minden irányban. Még ott is, azoknál is, akik siratják a most sírba szálló törvényt. Mi nem tartozunk ezek közé. Minden felindulás, minden szánakozás nélkül állunk a földíszített ravatal mellett. Nyugodjék békével. A sír fölé pedig odagördítünk egy hatalmas követ, nehogy feltámadni akarjon és kitörni sírjából. Erről a halottról jót mondani nem tudunk: nem, nem veszünk részt Kozmáéit gyászában, nekünk nem fáj ez a »liliomhullás«, mert már születése pillanatában tudtuk, hogy életre képtelen, korcs a gyermek, melyet most eltemetünk — egyszersm in den korra. A képviselőház pénteken megkezdi a fővárosi reformjavaslat részletes tárgyalását. Minthogy pénteken már 12 órás ülést tart a Ház, legfeljebb két- három napos vitára lehet számítani. Most már minden érdeklődés a főváros szanálására vonatkozó kormányterv felé irányul, amelyet az új törvény egyik rendelkezése szerint a fővárosi reform életbeléptetésével egyidejűleg kell nyilvánosságra hozni. Természetesen előbb meg kell járnia a: törvényjavaslatnak a felsőházat is, ahol azonban ugyancsak legfeljebb két-három napos vitára lehet számítani. A törvényjavaslatnak ellenzéke van a felsőházban is, a vita azonban — az eddigi tapasztalatokból kiindulva — mégsem fog hosszabb ideig elhúzódni. M szanálási terv A városházi adminisztráció vezetőit rendkívül közelről érinti a szanálási terv. Az izgatott hangulat, amely a kormány szanálási tervének a publikálásával kapcsolatosan észlelhető, nemcsak a városa következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A képviselőház által megszavazott fővárosi reformjavaslat csak a húsvéti ünnepek után kerül a felsőház elé. Közben elkészül a főváros pénzügyi helyzetének szanálására vonatkozó tervezet, amely az új törvény életbeléptetésével egyidejűén kerül nyilvánosságra azáltal, hogy leirat alakjában megküldöm Budapest székesfőváros polgármesterének, aki az új törvényben felhatalmazást kap a tervezetben foglalt rendelkezések végrehajtására. Arra a kérdésre, hogy a főváros szanálására vonatkozó kormánytervet publikálása előtt megvitatja-e a főváros illetékes tényezőivel és a városházi pártok vezetőivel, Keresztes-Fischer belügyminiszter így felelt: Ezt az illetékes helyről származó értesülésünket teljes mértékben alátámasztja Kozma Jenőnek, az Egységes Községi Polgári Párt elnökének az a nyilatkozata, amit az alábbiakban tett a Független Budapest munkatársának: — A képviselőházi viták alakulásából arra következtetek, hogy az ellentétek elsimítása az egész vonalon folyamatban van. A fővárosi reformjavaslatnak autonómiaellenes élét már akkor elvette a kormány, amikor sikerült még a törvényjavaslat benyújtása előtt kiemelni az eredeti törvénytervezetből az autonómia felfüggesztésére és a kormánybiztos kinevezésére vonatkozó részét. Most már megállapíthatjuk, bogy a szanálási időszak leteltével, ami legalább egy év, de legfeljebb két év lehet, az autonómiára visszaszállanak mind azok a jogok, amelyeket eddig élvezett. I)e más vonatkozásban is enyhült a feszültség, sőt valósággal kedvező atmoszférának a kialakulásáról lehet beszélni. házi adminisztráció vezetőit hatja át, hanem az egész tisztviselői kart és az üzemi személyzetet is. Nem kétséges ugyanis, hogy a kormány szanálási terveivel kapcsolatos rendelkezések kiterjeszkedhetnek a tisztviselői fizetések csökkentésére és az üzemi munkabérek leszállítására és általában olyan takarékossági szempontoknak az érvényesítésére is, amelyek a tisztviselői kart, valamint az üzemek alkalmazottait és munkásait is közelről érintik. Általános érdeklődés előzi meg a városházán annak a kérdésnek az eldöntését is, hogy mikor kerülhet sor a fővárosi reform életbeléptetésére, a szanálási terv publikálására, az új főpolgármester kinevezésére és általában a nagyarányú változásokkal járó ríj rendszernek a bekövetkezésére. Beszéltünk ebben az ügyben magával Keresztes-Fischer belügyminiszterrel, akinél aziránt is érdeklődtünk, hogy mikor kerül a képviselőház által megszavazott fővárosi reformjavaslat a felsőház elé és mikorra várható a reform életbeléptetése. — A főváros pénzügyi és gazdasági helyzetének szanálását célzó tervekről természetesen beszélni fogok azokkal a tényezőkkel, akiknek a felmerülő problémák megoldásához hozzászólni valójuk lehet. Olyan helyen, ahol Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter intencióit közelről ismerik, közölték a Független Budapest munkatársával, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a belügyminisztériumban készített szanálási tervet publikálása előtt bemutatja a négy legnagyobb fővárosi párt vezérének, vagyis Wolff Károlynak, Kozma Jenőnek, Rassay Károlynak és Peyer Károlynak, akiknek ezzel módot nyújt arra, hogy észrevételeiket megtegyék. Arról van szó ugyanis, hogy a, kormány nem egyoldalii programot dolgoz ki a főváros szanálása céljából, hanem a szanálási tervet, mielőtt azt nyilvánosságra hozná, megismerteti a városházi pártok vezetőivel, természetesen azokkal, akiknek a véleménye a belügyminiszter számára irányadó lehet. Bizonyosra veszem, hogy a szanálási tervnek ebben a szellemben való kidolgozása a főváros és a kormány közös érdekeit fogja szolgálni. — Az így készülő szanálási terv valóban alkalmas lesz arra, hogy a főváros háztartását rendbehozza. Legfeljebb annyit kell még megállapítanom, hogy ezeket a terveket a kormány az új törvény megalkotása nélkül is megvalósíthatná, mert a városházi pártok vezetői között nincsen eltérés abban a tekintetben, hogy a rendcsinálás munkájában a kormányt támogatni kell. Ebből a szempontból csak megismételhetem azt a felfogásomat, amelyet a Független Budapest egyik legutóbbi számában juttattam kifejezésre, amikor kijelentettem, hogy nézetem szerint a belügyminiszter nagyon hamar, néhány Keresztes-Fischer* Ferenc belügyminiszter Kozma Jenő nyilatkozik a várható változásokról
