Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-07 / 10. szám
<> Független Budapest Budapest, 1934. március 7. KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS Itoiitármuifkával cs irreális utániatokkal pusztulásba kergetik a régi. tisztes kövezőipart a kerületi kövezés! munkákra beérkezett utániatok tanulságai Debreceni Gőzfűrész és Faárugyár R.-T. Debrecen. Fiók: Budapest, VII., Rákóczi út 30. Az ország legnagyobb hajlított bútorgyára Modern laKberendezéseK és KisbútoroK ! megtartották az idei kövezési és aszfaltozási munkákra a verseny tárgyal á st, Ez az árlejtés vezeti be a taraszi közmunkákat, amelyekből az idén, 1934-ben vajmi kevés jut a vállalkozásnak és iparnak és éppen ezért nemcsak a tisztes kövezőszakma kíséri nagy érdeklődéssel a munkák kiadását, Iranern a szakhatóságok is. A Budapesti Kövező Ipartestület egyedüli ipartestiilete a szakmának az egész országban és így a tavaszi versenytárgyalásnál elért árak irányitól ag hatnak az országos kövezőipar áralakulására is. A budapesti egyetlen hivatalos szervezet: évenként kollektív szerződést köt a. kövezősegédekkel és ez a szerződés az egész ország kövezőmestereire befolyással van: ez az a norma, amely után igazodik Csonka- Magyarországon a kövezőipar áralakulása. Minden valamire való budapesti cég tagja a Kövező iparosok Országos Szövetségének, sőt a két testület vezetői csaknem, teljesen azonosak is, úgyhogy a fővárosi, munkáknál elért árak alapján kalkulálják a kollektív szerződés munkabéreit, de viszont is áll az eset: a kollektív szerződés erősen kihat a versenytárgyalás árajánlataira. A kollektív szerződést megelőző, nem egyszer hónapokig tartó tárgyalások szoros összefüggésben állnak az árlejtéssel, melyet meg kell előzniük, mert különben lehetetlen volna reális feltételek mellett pályázni a fővárosi munkákra. Döntő kihatása van tehát a tavaszi árlejtésnek az egész szakmára: nemcsak a vállalkozókra és mesterekre, hanem kövezősegédeikre, illetve munkásaikra is, kefe év volt. Sok derék iparos hullott el, aki pedig még megállta a helyéi, az tőkéjének jórészét ráfizette a munkákra. Egy ilyen nagyobb cégnek csak az egyenesadója 4000 pengő körül mozog, ha tehát valaki 20.009 pengős munkát kapott, akkor ennek az összegnek 20%-a csak adóra ment el. Ajánlatok összesen és Cég Ajánlat I. XI. JI. kerületenként . . . 38 192 13 20 10 Szabálytalan . . . 2 16 1 2 1 Marad érvényes . . Irreális, 4— 5%-nál na36 176 12 18 9 gyobb engedményt! 10 49 3 3 2 .Marad reális ajánlat 20 127 9 15 7 A realitás %-okban . 72% 72% 73% 83% 77% Mint már első pillanat ra ií 5 látható a k i mutat ;ás-hói, a négy százalékos engedményű, egyedül reális vonal impozáns túlsúlyban van. Az összes tekintetbe jöhető cégek hetvenkét százaléka e körül a vonal körül fekszik: már ez is megmondja, melyek a reális ajánlatok. A VI. és XI. kerületben ez az arányszám 88, illetve 83 százalékot tüntet fel, ami minden magyarázatnál és egy bizonyítgatásnál beszédesebben mondja el, miként kell megítélni az ajánlatokat. A hatóság, amikor megállapította a hivatalos árakat, elvégezte az áremelést és nem fér kétség hozzá, hogy a II. ügyosztály érti a kalkulálást. Hol van még az OTT, MABI, meg a többi teher?! És hol lehel; 20%-'>s haszonra, dolgozni?! Idén 13 kerületre osztva adják 'ki a munkákat. Ez lehetővé teszi, hogy több mester kapjon megbízatást. így meg van a mód arra, hogy a végi, megbízható cégek valamennyien munkához juthassanak. Hogy az árlejtés eredményét méltathassuk, egy kis tabellában tüntetjük fel az eredményt. Ez a táblázatos kimutatás könnyen áttekinthető, bár nagyon kivonatos. ni. IV. V. VI. VII. b. VII. k VII.’. IX. X. b. X. k. 19 11 12 10 20 16 13 14 18 16 o — 1 1 2 — 1 2 2 1 17 11 1.1 9 18 18 12 12 16 15 5 3 3 1 <1 1 6 3 3 5 5 12 9 !) í) 11 10 9 !) 11 10 70°/ o 82% 82% ss% 61% 62% 75% 75% 68% 66% A őst iládos vállalkozónak 250—300 pen gőt meg kell keresnie havonkint. Ez — egy 50.000 pengős forgalmat számítva — 6—7%-nak felel meg. Ennek alapján úgy látszik, mintha azt feltételeznék, hogy ia főváros olyan rosszul kalkulált, hogy nyugodtan lehet a főváros által kontemplált árakból még húsz harminc százalékot engedni és még mindig marad olyan haszon, amelyből minden rezsiköltséget fedezve, megmarad a tisztes polgári haszon is. A döntésre hivatott fővárosi tényezők helyzete könnyű: árkalkulációját száz százalékig igazolja az ajánlatok háromnegyed része. Nemrég írt fel a. főváros a kormányhoz — Közszállítási Szabályzat reformjává! kapcsolatban — kérve, akiknéla száma, ezrekre rúg. A kövezőmesterek és segédek közt évszázadok óta patriarkális, bensőséges viszony -áll fenn. A régi mestereknek mindig megvolt a maguk írásbeli megállapodásuk segédeikkel és ez a megállapodás bőséges és becsületes megélhetést biztosított a. munkásoknak. Volt idő, amikor a kövezőszakma volt a, leg- ir Így eltebb munkaadó, amelyre sóvárogva néztek a többi szakmabeliek. Ma már — természetesen — itt is csökkentek a munkabérek és díjak, de még ma is minden olyan szociális tartalmú kikötést, melyet a hatóságok írnak elő (mint például: óvabérminimá 1 ás, közszállítási szabályzati feltételek, stb.), nemcsak teljesítenek a mesterek, hanem azokon túl is igen becsületes, a létminimumom felüli megélhetést nyújtanak a segédeknek az Ipartestület munkafeltételei. Érthető tehát, ha a segédek és munkások is aggodalommal figyelik, hogy milyen álláspontra helyezkedik a főváros, miképen döntenek az odaítélés napján: hiszen ettől függ, lesz-e és ha lesz, mekkora lesz a kenyér, amelyet kapnak! A főváros költségvetésében egyre kevesebb és kevesebb jut közmunkákra. Éppen ezért a szakmában méltánylással fogadják a fővárosnak azt a szociális érzékből fakadó intézkedését, hogy a kerületi kövezési munkákat, egyenletesen osztják meg a vállalkozók közt, bármennyire redukállak is a kövezési munkákat. Míg a múlt évben voltak kerületek, amelyekben egy-egy vállalkozó 150.000 pengő körüli munkákra kapott megbízatást, idén már csak mintegy 50.000 pengőt tesz ki legjobb esetben a vállalati összeg, Nem férhet kétség hozzá, hogy csak az az ajánlat lehet reális, amely közel áll a négy százalékos középvonalhoz. Az árrombolók, akiknél csak az a fontos, hogy ők legyenek a legolcsóbbak, le akarják konkurrálni a többieket, lehet ugyan, hogy részben a gyakorlat hiánya folytán, de legtöbb esetben csak azért, mert nem törődnek' azzal, hogy az egész szakmát tönkreteszik esetleg az ilyen, legálisnak nem mondható konkurenciával. Király Kálmánnak, a főváros útépítési ügyosztálya kitűnő vezetőjének figyelmébe ajánljuk a következőket: A legutolsó kőpályázat eredménye azt mutatja, hogy a bazalt kőanyagokra beérkezett legolcsóbb egységárak 100%-kaI magasabbak a gyengébb minőségű tracliitoknál, de legalább 50%-kal magasabbak az ugyanolyan minőségű és ugyanolyan termelési költséggel előállított andeziteknél. hogy ne a legolcsóbb, hanem a reális ajánlatok legyenek döntők a versenytárgyalásokon. Ez az elvi álláspont, továbbá az, hogy a fővárosnak kötelessége a, tisztes, komoly ipar védelme lehetetlenné teszi, hogy a főváros az árrombolók- mellé álljon. Nem kétséges, hogy a székesfőváros vezetői ezt az egyedül helyes álláspontot foglalják el most is, a kerületi kövezetjavítási munkálatok vál- laiatba adásánál. A székesfővárosnak nem szabad támogatnia a bazalt-kartel érdekeltségébe, tartozott kőbányákat azzal, hogy a kövezéseket csakis bazalttal hajtja végre. Nagyon jól tudja az illetékes ügyosztály, hogy a székesfővárosnak ran többszáz olyan uccája, amelynek teherforgalma nem túlzottan nagy: felesleges tehát ilyen uccákban a legjobbnak tartott bazalt kőanyagot felhasználni. Ezen feltétlenül változtatni kell, különösen akkor, ha a kövek beszerzési árai közölt olyan hallatlanul magas differencia mutatkozik, jóllehet a termelési költségek azonosak. Bazalt, trachít vagy andezit? A faragottkő pályázat meglepetései Kijavítják a vállalkozói katasztert Megkezdődött a munKás-Kataszter felállítása Néhány év előtt rendszeresítették a városházán de csak a legjobb esetben, mert hiszen vannak vállalkozók, akik csuk 10—20.000 pengős munkához jut- h attak. A kövezőiparban az elmúlt 1933-as esztendő feSalgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. szám Telefon: 23-0-71,10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban................. évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárak: Lábatlanban ................. „ ,, ,, 5.000 ,, Do rogon ...................... ,, „ ,, 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyár: Buda-Ujlak ............... ,, ,, 8,000.000 drb ST EINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner flór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IM., Üllői űt 57. Tel.: 306-29 MOLNÁR KÁLMÁN oki. gépész- és közgazdasági mérnök építési vállalkozó Budapest, IV., Irányi u. 21 Telefon: 89-7-13 I iiTZ LAKK-Es festékgyár r.-t, k ■ Mm BUDAPEST, vil. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. u vállalkozói katasztert. Minden ügyosztály kartotékokat állított fel azokról a cégekről, melyek a fővárosnak szállítói voltak. A jegyzéket közben állandóan bővítették, a jelentkezések arányában. Természetesen a műszaki ügyosztályokban a leghatalmasabbak ezek a kataszterek és ennek alapján történnek a szűkebbköríi versenytárgyalásokra való felhívások. Külön rendeld, szabályozza az ügyosztályokban, hogy miképpen- kell a kataszterben szereplő cégeket ajánld ítéletre felhívni. Azok a cégek, amelyek közmunkához jutottak, a vállalati összeg nagyságához képest hosszabb-rövidebb ideig szűk- körű ajánlati éleire nem is szólíthat ók fel. A kataszterbe bekerültek protekciós egyének is, akikről kiderült, hogy nem rendelkeznek a szükséges ipari képesítéssel. Sok cég időközben elköltözött, számos vállalat megszűnt, de ezek is időnk hit megkapják az ajánlati felszólításokat, melyekre válasz sohasem jön. A kataszterek lehál elavullak és — a sok képe- strésnélkiili eég szereplése miatt — használatlanok is. Éppen ezért a főváros vezetősége elhatározta, bogy a vállalkozói katasztereket revízió alá veszik. Néhány nap óta sorra beidézik a vállalkozókat, akiktől kérik szakképzettségük igazolását, ipartestületi tagságuk bemutatását. A megszűnt cégeket törlik, az időközi váll ozásokul keresztülvezetik a név jegyzéken, úgyhogy a vállalkozói kataszterek hamarosan tökéletesek lesznek és ezek birtokában az ügyosztályok is könnyebben dolgozhatnak. A vállalkozók listájának átdolgozásával párhuzamosan megkezdődött a munkások kataszterének lei- állítása is. Jelentettük, hogy a városházán munkaközvetítő hivat all; akarnak felállítani és a közmunkáknál szükséges munkásszemélyzetet a vállalkozók csak e hivatal köz veti lésével alkalmazhatják, A kataszterbe elsősorban azok a szakmunkások kerültek be, akik a megszűnt fővárosi üzemeknél és műhelyeknél vesztették el állásaikat. tizeken kívül a. szociálpolitikai ügyosztály véteti fel a kataszterbe az Ínségeseket. Így akarják munkához juttatni a munkanélkülieket. Ezzel kapcsolat ban a főváros segélyezési kötelezettsége is enyhül, mert akik a közvetítés útján, munkához jutnak, nem részesülnek inségsegélyben. A most kiírásra kerülő városi közmunkáknál már alkalmazni fogják az ú.i
