Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-14 / 7. szám
Független Budapest Budapest, 1934 február 14. 2 meghozatalánál a többségi pártok akarata fog érvényesülni. A szakbizottságok ezek szerint visszanyerik azt a szerepet, amit az 1930. évi XVII1. törvénycikk életbeléptetése előtt töltöttek be. Köztudomású tény, hogy a szakbizottságok mindenkor nagy ügyszeretettel, hozzáértéssel és felelősség- érzettel igyekeztek a főváros közönségének az érdekeit képviselni. A szakbizottságokba minden póri legmegbízhatóbb, legképzettebb szakembereit küldte be. Ezek a tapasztalatok garanciát nyújtanak a jövőre nézve abban a tekintetben, hogy a székesfőváros közönségének az akarata érvényesülni fog az odakerülő ügyek elintézésénél, ami egyben az autonómia gondolatának átmentését is jelenti. Örvendetes tényként lehet leszögezni Kereszíes-Fischer Ferenc belügyminiszternek azt az elhatározását is, amely a szakbizottságok ülésezésének nyilvá- nossátételére vonatkozik. Bródy Ernő és Ugrón Gábor nyújtottak be a bizottsági ülésen ilyen értelemben konkrét indítványt, amelyet Keresztes-Fischer belügyminiszter magáévá tett. íl,rendszert,, amely az ajánlási szelvények gyűjtésének idejére a zsibvásár szintjére rántotta le az alkotmányos küzdelmet, amelynek meltatlansaga, brutális tendenciája, módja és eszköze a szégyen és felháborodás vérhullámát kergette a polgárság arcába. Volt Magyar- országnak felelős miniszterelnöke, old maga. ismerte el, hogy ezzel a rendszerrel többé választani nem lehet. A büntető és közigazgatási bíróságok előtt indult ügyek a szelvényrendszer visszaéléseinek, korrupciójának, eltévelyedésének,^ törvénytelenségének szinte h i betétjén áradatát hömpölygették meg, magasállású bírák komoly és politikai szempontoktól független cikkekben fordultak keményen ellene. M szakszerűség címén helyet foglaló bizottsági tagoknak nem akar szavazati Jogot adni a belügyminiszter Ezek azok a változások az eredeti törvény- j tervezettel szemben, amelyek kétségkívül engedményeket jelentenek a kormányzat részéről. Olyan engedmények ezek, amelyek az autonómia jogainak kidomborítására, de egyben a közérdek hatékonyabb képviselet érnek a biztosítására alkalmasak. Annál inkább lehet helyteleníteni, hogy a kormány nem talált módot a bíróilag is tarthatatlannak ítélt ajánlási rendszernek a megszüntetésére. Ebben a kérdésben Rassay Ivárolynak volt igen nagy vitája Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel a bizottsági ülésen. Rassay Károly azt hangoztatta, hogy nemcsak az ellenzék helyteleníti a boletta-rendszert, hanem a kormánypárt ls. Nincsen olyan párt, amelynek vezetősége vállalhatná a felelősséget a szelvényrendszerrel való visszaélésekért, már c sak' azért sem, mert az ellenőrzést ezen az alapon nem lehet kellőképpen biztosítani. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter azonban nem volt hajlandó a választásra vonatkozóan 1 rendelkezést fölvenni a reformtörvénybe azzal az indokolással, hogy a választási rendszer megváltoztatásáról nemcsak fővárosi, hanem országos vonatkozásban is törvényhozási intézkedésre készül a kormány. Kellemetlen meglepetésként hatott a bizottságnak az a döntése is, amely elfogadta Jánossy Gábornak olyanértelmű indítványát, hogy a szakszerűség címén helyet foglaló 9 bizottsági tagnak meg kell adni a szavazati jogot és azonkívül törvényhatósági bizottsági tagságot kell nyújtani a főlevéltárosnak és a könyvtárigazgatónak is. Ezt az indítványt a többség Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ellenzésére fogadta el, amivel erősen rontotta az arányt a választott és nem választott bizottsági tagok között előbbiek kárára. Keresztes- Fischer belügyminiszter Rassay Károly érdeklődésére azt a kijelentést tette, hogy Jánossy Gábor elfogadott indítványával szemben, amely ezek után természetesen mint bizottsági vélemény kerül a képviselőház elé, fentartja az eredeti szöveget, ami azt jelenti, hogy a szakszerűség címén helyett ogl aló tagoknak mégsem lesz szavazati joguk a közgyűlésen. Megbélyegezték és elkerülhetetlennek mondották a megváltoztatását. A törvényhozás tagjai pártkülönbség nélkül beláttál,' tarthatatlanságát és a bizottságban nem volt senki, magit a miniszter sem, aki védeni tudta volna. S mikor mindezek után megváltoztatását követeltem a bizottságban, a válasz az volt, hogy nem időszerű, ráérünk vele, majd az általános választójogi törvénnyel együtt. — A kérdésre, hogy mi történik, ha az általános választójogi reform előtt választani kell a fővárosnak, a válasz még egyszerűbb volt: »Istenem, legfeljebb választunk még- egyszer ezzel a rossz rendszerrel.« Tehát mindenki elismeri, hogy rossz bűnei és bűnnel felérő hibái meztelenül állanak a közvélemény előtt, változtatását követeli a közerkölcs, a politikai igazság és osztatlan közhangulat. A belügyminiszter szerint ez mégis nem időszerű s legfeljebb »Istenem, választunk vele mégegyszer úgy; amilyen ...« — Ezzel szemben volt valami, amit időszerűnek ítéltek. A belügyminiszter javaslata érzi a fonákságot, hogy akkor, amikor I08-ra szállítja le a törvényhatósági bizottság választott tagjainak, tehát a polgárság igazi képviselőinek számát, nem tarthatja meg mind a 91 nem választott tagot. A roppant aránytalanság enyhítésére a javaslat nem szándékozott szavazati jogot adni annak a 8 tagnak, aki szakszerűség címén foglal helyet a bizottságban. S erre mi történt? 71 reményiéiért szituációban is folytatjuk a harcot — mondja Rassay Károly Az ellenzék természetesen egyáltalán nincsen megelégedve azokkal az eredményekkel, amelyeket a bizottsági vita során sikerült elérni. Ügy a Keresztény Pártnak, mint az egész parlamenti ellenzéknek is az a véleménye, hogy azok a módosítások, amelyekhez Keresztes-Fischer belügyminiszter hozzájárult, nem érintik a lényeget. A törvényjavaslatnak a lényege -— az ellenzék szerint — az autonómiának az elkobzása és az átmeneti idő alatt a kormány számára olyan jogkörnek a biztosítása, amelyen belül a kormány édtal kiküldött főpolgármester szabadon rendelkezik a főváros közönségéinek egész vagyona felett. Rassay Károly, a parlamenti ellenzék vezére, akivel ebben az ügyben beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Mind az, ami a fővárosi reformjavaslat bizottsági vitája során történt, nem keltett bennünk olyan érzéseket, minthogyha eredményes érvelésről és a komoly meggyőzésről lehetne szó. Az ellenzék elismerésre méltó önmegtartóztatással indult küzdelembe, hogy meg védelmezze a székesfőváros autonómiáját. Nem tekintettük feladatunknak védelmünkbe venni a Kozma-féle autonómiát, de figyelemmel voltunk az alkotmányvédelem magasabbrendű szempontjaira. Bár a bizottsági vita nem nyújtott semmiféle reményt számunkra abban a tekintetben, hogy a képviselőház plénumában komoly eredményeket érhetünk el, még ebben a reménytelen szituációban is folytatni fogjuk a küzdelmet. Különösen megdöbbentő volt a belügyminiszter úrnak a magatartása az ajánlási rendszer ügyében. Hajlandó voltam hozzájárulni minden olyan megoldáshoz, amely a mostani szégyenletes állapotot megszünteti. Nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt is tarthatatlannak ítéli a boletta- rendszert, Az engedelmes és lojális urak Kozma Jenő vezénylete alatt leszavazták a minisztert: a nem választott tagok számát kettővel fölemelték, a szakszerűség címén kiküldöttek szavazati jogát a miniszter javaslatával szemben megadták és a közgyűlés képét ezzel úgy formálták át, hogy most már majd 108 választott taggal szemben — 93 nem választott tag ül. — Az ajánlási rendszer megváltoztatása helyett, amit nem találtak időszerűnek, ez időszerű volt. Időszerű és mondjuk meg: őszinte is. Mert ez sok mindent megmutat és egyben kiemeli az autonómia kérdését a fővárosi problémák közül, ahogy az egész ügy túlmegy már Budapest határain és talán cselekvésre ébreszti azokat is, akik eddig demonstratív távolmaradással mutattál: érdektelenségüket. Ezek a tünetek bizonyítják, milyen helyesen ismerték fel a helyzetet azok. akik jelszavak és tiltakozások mögött meglátták a hagyományos, alkotmányos intézményét: komoly veszedelmét a kormányzat terveiben. Dandy d’Orsay\ volt és marad a parfőmök királya O PARFÜMS BORS AY PARIS 17 RUE VE LA PAIX 1936. tavaszán választ új törvényhatósági bizottságot a főváros közönsége Politikai körökben sok szó esett a fővárosi reformtörvény tárgyalásával kapcsolatosan a városházi helyzet legközelebbi alakulásáról, lía a fővárosi reform törvényerőre emelkedik. Keresztes-Fischer bel lágyminiszter nyilvánosságra hozza szanálási tervezetét és ezzel egyidejűleg — legkésőbb júniusban — dönt a kormány arról is, hogy Huszár Aladárt bízza-e meg továbbra is a főpolgármesteri teendőkkel, vagy pedig a szanálási tervezet végrehajtásával más főpolgármestert bíz meg. Az autonómia szempontjából nagy garanciát jelentene, ha Huszár Aladár főpolgármester kapna megbízást a szanálási tervezet végrehajtására. A kormány egyelőre még nem döntött, de valószínű, hogy Huszár Aladár megmarad a főpolgármesteri állásban. A közgyűlést a Kormány nem oszlatja fel az egy évre tervezett interregnum alatt, de hatásköre Kizárólag a jövő évi költségvetés meg álla Vitására szorít Kozd:. A közgyűlésen ugyanis nem lehet szavát enni egyetlen olyan kérdést sem, amely a kormány szanálási tervé! érinti. Az új törvény szerint a főpolgármester kivéte; les megbízatása »lehetőleg« egy éven belüli ideire szól, valószínű azonban, hogy legalább másfél esztendőre fog kihúzódni, vagyis 1935. máiéig. A kormány ez alatt a másfél év alatt a maga képére formálhatja át az egész városházát. Beavatott politiKai körök véleménye szerint 1935. végén kerül sor a törvényhatósági bizottság feloszlatására, az új fővárosi választásokat pedig 1936. tavaszára fogja kiírni a kormány. DEBRECEN-ÉTTEREM Rákóczi út 88. Tel.: 31-5-66, 34-3-06 Déli menü a polgári étteremben P 1.20 Minden szerdán disznótoros vacsora, pénteken este halászlé Február 15-én és 18-án délután fél 3 órakor iigetoversenyek DUSKAÉS RIEDLMAYER Központi fűtés-, szellőztetés-, légszesz-, vízvezeték-, fürdőberendezés-, csatornázási és ipari csövezetékberendezések vállalata BUDAPEST, II., BATTHYÁNY U. 67-69 Telefon: Aul. 55-9-75
