Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-07 / 6. szám

8 Független Budapest Budapest, 1934 február 7. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS A Gázművek és a szerelők akvíziéiós tévékéiívséije A polgármester szabályozta a gázszerelések ügyét Több cikkben foglalkoztunk a közelmúltban azzal az afférral, mely a gázszerelések körül keletkezett a szerelőméül erek, az'egyik alkalmi érdekcsoport és a Gázmüvek között. A panaszok nyomán megindult vizsgálat eredményeképpen a polgármester teljesen új rendszert állapított meg a gázszerelések végzése tekintetében. A most megkötött szerződés ért elviében bármely szerelőivaros vállalhat és végezhet gázsze­relést. Szigorúan tilos azonban, hogy az akviráló iparos a rendelőknek külön kedvezményt, vagy he­lyettük fizetést ígérjen, vagy teljesítsen. A feltéte­lek szerint az akvizíciós tevékenység kifejthető olyan helyeken is, ahol a gáz már be van vezetve, lia a gáz használatát sikerül újabb vagy nagyobb telje­sítményű fogyasztótárgyak bekapcsolásával fokozni. Újonnan épült házakra és épületrészekre az akvizí­ciós tevékenység és a kedvezmények nem vonatkoz­nak. Kivétel ez alól az az eset; amikor az épülő liáz tulajdonosa arra. kötelezi magát, hogy valamennyi lakás konyháját gáztűzhellyel és valamennyi fürdő­szobát gáztüzelésű vízmelegítővel látja el. Ha egyes helyeken az akvirálás az átlagos ked- vezményekkel nem vezetne kellő eredményre, a Gáz­művek vezetősége esetenként fogja megállapítani, hogy a várható fogyasztás és egyéb körülmények alapján a kedvezmények milyen arányban növel­hetők. Az üzem csak olyan akvizíciós tevékenységet ismer el, amely három hónapnál nem régibb keletű és amelyet az ingatlantulajdonos igazol. A felekkel mindig a Gázművek állapodik meg. A sze­relési munkák, az, arellenőrző bizottság irányárai­nak figyelembevételével ■ száinolandók el. A vállalati összeg 6%-át biztosítékképpen tartja vissza az üzem, a vállalati összegeket 14 napon belül fizetik ki. Ki­jelentene a Gázgyár, hogy bármely szerelőcéget min- d( n indokolás nélkül mellőzhet a megbízatásoknál. A Gázgyár egyéb szerelési munkát csak annak az iparosnak ad, aki a gázfogyasztás számára leg­alább három házat akyirál és ezekben a házakban a szerelési munkákat kifogástalanul elvégezte. Az em­lített akvizíciónak legalább 50 darab fogyasztó­iul szillé két és ezek között legalább 10 darab nagy víz­melegítő felszerelést kell magába foglalnia. A Gázgyár az iparosokat, teljesítőképességük szerint, bárom osztályba sorozza, aszerint, hány mun­kást foglalkoztatnak és mennyi szerszámmal rendel­keznek. Az üzem az iparosokat körzetenként csopor­tosítja és megállapított sorrendben mindaddig fog­lalkoztatja, amíg munkájuk az első csoportban 500, a második csoportban 2000, a harmadik csoportban 4000 pengő értéket el nem ér. A Pesü Hazai Első Takarékpénztár mérlege A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület igazgatósága elhatározta, hogy az e hó 15-i 94. ren­des közgyűlésnek az 1,156.900.22 P-t tevő nyereség felosztására alábbi javaslatot terjeszti elő: Fizet­tessék osztalékra részvényenként 3.— P, tehát 200.000 részvény után 600.000 P, dotáltassék a tartalék 100.000 P-vel, az ingatlanértékcsökkenési tartalék 100.000 P-vel, jótékony célokra 12.000 P, felügyelőbizottság és választmány tiszteletdíjára. 18.390 P, tisztviselők jutalmazására 70.000 P, a megmaradó 192.526.9(5 P pe­dig 1934 nyereség- és veszteségszámlájára írassék át. A betéti könyvecskékre elhelyezett betétek 72,334.808.93 P-ről 71,928.531.34 P-re, tehát 406.277.59 P-vel. Vüb-uál valamivel nagyobb csökkenést tün­tetnek fel, míg a folyó- és csekkszámla betétei 42,117.720.65 P-vől 39.545.688.03 P-re, tehát 2,572.032.62 P-vel apadtak, ami mintegy 6%-nak felel meg, az összes betétek álladéka az 1932. évi 122,700.157.43 P-vel szemben 119,645.540.28 P-t tesz és 3,054.617.15 P apa­dás:;;:! az összes álladók nem egészen 3%-át jelenti.-V váltótárca továbbra is visszafejlődő irányzatot mutat, bár a tárcának 1,393.797.58 P csökkenése nem híven tükrözteti vissza e tevékenységet, mert a ta­karékpénztár nem zárkózott el új váltóhitelek enge­délyezésétől. Az adósok, értékpapírelőlegek és egyéb adósok álladéka alig változott, míg a jelzálogkölcsö­nök visszafizetések folytán 57,777.333.35 P-re szálltak le. Az értékpapírtárca 9,175.745.35 P-t tesz. Ami a tiszta nyereség bevételének mind tiszta nyereségé­nek természetszerű csökkenését illeti, ezt a mezőgaz­dasági adósok érdekében kiadott kormányrendeletek indokolják. A kamatjövedelmek így 5,122.433.32 P-ről 4.399.345.85 P-re, a házak jövedelme a lakbérleszállí­tások folytán 35.699.88 P-vel szálltak alá. Az osztalék február lió 15-től kezdve kerül kifizetésre. A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. igazgatósága folyó évi január hó 31-én tartott ülé­sén dr. Reményi-Schneller Lajos vezérigazgató elő­terjesztése alapján megállapította a Takarékpénz­tár 1933. üzletévére vonatkozó mérlegét úgy, hogy a Székesfőváros Törvényhatósági Tanácsának mód­jában lesz azt egyik legközelebbi ülésén tárgyalni, j A Takarékpénztár 1933-ban érte el. mint Jóvá- ' vosi intézmény, fennállásának ötödik évfordulóját. A I Takarékpénztár 5 év alatt elért fejlődésének leg­szembetűnőbb eredménye betétállományának ez idő } alatti fejlődése. A takarékkönyvekre és folyószám­lára elhelyezett betétek összege ugyanis az 1928. évi december hó 31-én kimutatott 22.2 mil­lióval szemben 1929. évi december hó 31-én kimuta­tott 41.6 millióra, 1930. évi december hó 31-én kimu­tatott 47.6 millióra, 1931. évi december hő 31-én ki­mutatott 52.4 millióra, 1932. évi december hó 31-én kimutatott 57.3 millióra és 1933. évi december hó 31-én kimutatott 62.9 millióra növekedett. Ilyenformán betétei az 1933. évben 5.6 millióval emelkedtek, ami legjobb bizonyítéka a székesfővá­ros lakossága részéről a Takarékpénzt árral szemben rnindinkább fokozódó bizalomnak. Ha a Székesfőváros községi folyópénzei és külön­leges rendeltetésű betétei 13.6 milliót kitevő összegét ehhez hozzászámítjuk, úgy a Takarékpénztár 76.5 millió pengő bed étet kezel. Ötévi fennállása alatt a Takarékpénztár üzlet­körét jelentékenyen kiterjesztette és az utóbbi évek súlyos gazdasági és pénzügyi válsága dacára is nem­csak mobilitását őrizte meg mindvégig teljes mér­tékben, de erőit is jelentékenyen fokozta. Az 1933. üzletévben bonyolította le a Takarék- pénztár véglegesen a Parkváros Rt. tranzakcióit is, aminek megfelelően a tulajdonába került érdekelt­ségi részvényeket ezúttal először szerepelteti mérle­gében. A Parkváros Rt. összes részvényeinek meg­szerzésével most már véglegesen érdekkörébe kerül­tek a Takarékpénztárnak a Parkváros Rt. nagykiter­jedésű svábhegyi és gellérthegyi telkei, valamint az ugyancsak újonnan megszerzett váciúti telkek, ame­lyek a bennük rejlő látencia folytán jelentékeny mérvben fokozzák a Takarékpénztár erőforrásait. A Takarékpénztár hitelezési tevékenységének természetesen korlátokat szabtak a viszonyok, mind­azonáltal váltótárcájának állománya 42.6 millióról 47.9 millióra emelkedett. Figyelemmel arra, hogy több tétel visszafizetése dacára a váltóállománynál jelentős emelkedés mutatkozik, ez a körülmény iga­zolja azt, hogy a Takarékpénztár új hitelek nyújtá­sával ez évben is segítségére volt a gazdasági éléinél:. Erőviszonyai gondos szemelőtt tartásával ez év folyamán is mindenkor kielégítette a Takarékpénz tár Budapest Székesfőváros rövidlejáratú, átmeneti hiteligényeit. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök állomá­nya az év végén 21.5 milliót tett ki. A Takarékpénz­tár e tétel alatt kimutatott hiteleinek bonitását és a Takarékpénztárnak a kihelyezés terén annakide­jén tanúsított körültekintő gondosságát legjobban igazolja az, hogy a hátralékos annuitások összege — dacára a házak jövedelmezőségében a múlt év folyamán beállott rosszabbodásnak — az 1933. évben sem haladta meg a normális mértéket. Aktíváit a Takarékpénztár a jelenlegi viszo­nyoknak mindenben megfelelő leggondosabb értéke­léssel vette föl mérlegébe. Ennek megfelelően az ér­tékpapírok értékelésénél a 80/1934. M. E. számú ren­deletben megadott azt a kedvezményt, amely azok­nak a tényleges forgalmi áraknál magasabb értéke­lését is megengedi, egyáltalában nem vette igénybe, sőt ezekben a kimutatott értékekkel szemben jelen­tős tartalékok rejlenek. A Takarékpénztár ingatla­nainak értékéből is jelentős leírásokat eszközölt. A részben a közismerten rossz gazdasági viszo j nyok, részben a különféle adősvédelmi intézkedések folytán állandóan szűkülő kamatmarge folytán csök­kenő kamatjövedelmeit sikerült a Takarékpénztár­nak egyéb jövedelmei fokozásával egyensúlyozni, úgy hogy összes jövedelmei a mull evvel szemben csal: jelentéktelenül csökkentek. Gondos megfontolás után a belső erők fokozá­sára irányuló célt tartva helyesnek, — figyelemmel a pénzügyi kormány intencióira is — az igazgatóság a Székesfőváros vezetőségével egyetértőén arra az elhatározásra jutott, hogy ez évben osztalék lizeté- sét neu javasolja. Ezirányú elhatározásában dön­tően befolyásolta az igazgatóságot az a tény js, hogy a Takarékpénztár részvényeinek több mint 99%-a a Székesfőváros tulajdonában van. A meg­felelő leírások és tartalékolások után mutatkozó mér­legszerű tiszta nyereséget az igazgatóság a tartalék- alaphoz csatolni javasolja. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa most adta ki az elmúlt év zárszámadásait és a hétfői közgyű­lésé elé terjesztendő jelentését. Megállapítja külke­reskedelmi mérlegünk javulását és a mezőgazdasági termékek újabb áresését. A kedvezőtlen üzletmenetű nehézipar foglalkoztatása számottevően emelkedett, a javuló irányzat kifejezésre jut a széniparban. Ke­reskedelmünk súlyosan érezte a forgalom nagyará­nyú visszaesését. Importra 176 millió értékű devizát adott a bank, ami a kompenzációk keretében elszá­molt összegekkel együtt azt jelenti, hogy az igénylé­seket 78%-ig sikerült kielégíteni. A budapesti váltók állománya az év végére 437 millió pengővel emelke­dett, míg a vidéki 21)8 millióra csökkent. A Nemzeti banlc legnagyobb jövedelme, több mint KJ millió pengő a leszámítolási üzletekből eredt. A deviza­kény,szél-gazdálkodás költségei 1.5 milliót, bevételei 730.600 P-t tesznek ki. VERSENYTÁRGYALÁSOK A polgármester a következő közmunkák kiadása dolgában döntött s A köztisztasági hivatal alkalmazottai részére szükséges ci­pók szalhtasara megbízást kaptak: öze. Gara Menyhértné Í'wa Lám pert János 640, Máté Mihály 665, Keresztény Ipa­rosok Orsz Szövetsége 4180, Nagy Péter 870. Kosztándi Fe- rene ,60, Benko István 850, Magyar Bíi,-iparosok Szövetsége 688 Baross Szövetség 5425, Bezák János 2247. Czompó Imre ün ü KUtkÜÜ, '285, Nagy János 2300, özv. Schweiz. AIiliulyne 21o0, lakács Gyula, 2180, Matócza István '2200. Botubacli Jakab 2260, Rudalics Ignác 2180 pengőért. A XI. kér. elöljáróság épületének átalakításával kapcso­latos kőművesmunkákat Zilahi Balogh Gyula kapta 7106 pengőért. Ugyanott a burkoló munkákat Piazza Antal kapta 5708 pengőért. . Ugyanott a szobafestömunkálatokat Schuller János kapta 2311 pengőért. Ugyanott az asztalosmunkákat Ocsenás Jánosné kapta 4449 pengőért. A polgármester által kiírt versenytárgyalásokra a következő ajániafok érkeztek be: A Németvölgyi úti új élelmiszerpiacon építendő községi élelmiszerárusitó épület munkáira pályáztak: kőművesmunkára: Wagner .Gyula 1204, Wer,setz Márton 1217,' Olchváry J. 1253, Pelkó Béla 1319, Seit Gyula 144& pengővel; ácsmunkára: Töke György 2026, Marinka Imre 2173, Érti József 2250, Popper Zsigmond 2250, Kozma Pál 2256 pengővel: tetőiedőmunkára: Krisch Fekete János 373, Juhász Fe­renc 378, Zsolnay Ferenc 468 pengővel; bádogosmunkára: Csizly Mihály 3W, Predmerszky 352^ Lakos Jenő 446 pengővel; asztalosmunkára: Mecséri József 367, Fischer András 386, Gery Lajos 440 pengővel; lakatosmunkára: Beke Lajos 118, Frindf Ágoston 7LÖ- Bendekovits 787, Hermann 795, Klekner Lászlóné 877 pen­gővel; mázolómunkára: Tomi Lajos 418, Liktor Ferenc 448. Ráez Márton 467, Gyarcsik 587 pengővel; üvegesmunkára: Bukova Lajos 139, Braun 359 pengővel: szigetelömunkára: Elek Szilárd 567, Ilelvey Tivadar 602: pengővel; villanymunkára: Kaffka 295, Dreschler 232 pengővel; A kiadásért felel: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főmunkatárs: VIRÁGH ISTVÁN. I IIT7 LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. ■i B Ab BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. LÄUFER FERENC ÉS BÉLA üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdíszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon: 30-4-97 Hl CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat [ BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 19 Telefon : Automata 120—07 Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése Szennyvíztisztító berendezése kv SADO rendszerű házi kisderítők PRISTER GYÖRGY RT. Budapest, II., Hunyadi János úl 3. Telelőn: 54-9-72 Zsigmondy Béla Részvénytársaság híd-, víz-, partfal-, vasbelon- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vállalat Kompresszor-kölcsönzés — Vezérigazgató : n « . . .. i_. TV _____g oki. mérnök. Budapest 1. kor., Horthy Zs igmondy Uezso Miklós út 114. Telefon: 68 9-20 Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner L

Next

/
Oldalképek
Tartalom