Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-07 / 6. szám

Budapest, 1934 február 7. Független Budapest / Ingatlaneladási ajánlatokkal ostromolják a fővárost, a Segítőalapot és a Vízműveket A főváros a vételeket nem tartja időszerűnek A magángazdaság elszegényedését bizonyítja az a körülmény is, hogy az ingatlanforgalom jelentő­sen kezd ellanyhulni, a háztulajdonosok nagy része a legnagyobb gonddal küzd és ma nem házak vá­sárlására törekszenek, hanem arra, hogyan lehetne házuktól megszabadulni. Ez az oka annak, hogy a fővárost nap-nap után elárasztják külön­böző ingatlaneladási ajánlatokkal •és grófi palotáktól kezdve a legkisebb iires telekig az ingatlanok végtelen sorát kínálják fel megvé­telre. Különösen az utóbbi időben rohanták meg a fő-várost ilyen beadványokkal a háztulajdonosok, mert híre járt, hogy hamarosan, .megkezdik műkö­désüket az új kerületi elöljáróságok, amelyek szá­mára nem volt megfelelő hely. Minden kerületben tucatjával ajánlottak fel eladó házakat, de a főváros eddig még csak tárgyalásokba se bocsátkozott az ajánlat, tevőkkel. Ugyanilyen rohamnak vannak kitéve a fővárosi tisztviselők Seyílőalapja, melynek szanatóriumi cé­lokra már felkínálták az összes budapesti, szana­tóriumokká átalakítható bérházakat és építésre al­kalmas üres telkeket. Ezek az ajánlatok is a fiókok mélyén pihennek. Most a Vízm űvelí igazgatósága lett az eladó házak tu­lajdonosainak célpontja. A Vízművek hivatali helyisé­Nemrégen megírtuk, hogy a belügyminiszter le­iratot intézett a fővároshoz é>s a. Széchenyi-fürdő deficitjének elhárítása érdekében felhívta a polgár- mestert hogy sürgősen terjessze elő a Széchenyi fürdő mellé létesítendő gyógyszálló terveit, mert a miniszter szerint a szálloda megépítése révén az ebből származó jövedelem segítségével lehetne biz­tosítani a fürdő rentabilitását. A főváros vezető­sége, miután 3 havi haladékot kapott a belügymi­nisztertől a vonatkozó tervek bemutatására, napi­rendre tűzte azoknak' a régi terveknek a tárgyalá­sát, melyek a Széchenyi-fürdő gyógyszállójának fel­építésére vonatkozóan eddig felmerültek. A tárgya­lásokon elsősorban Kovácsházy Vilmos tanácsnok, Vigyázó Géza főjegyző és Bánlaky Géza központi fürdőigazgató vettek részt. Mindenekelőtt leszögez­ték azt a tényt, hogy a mai viszonyok között — és előreláthatólag még hosszabb időn át — a főváros nem lesz abban a helyzetben, hogy a régi elgondolásnak megfelelően, a Szé­chenyi-fürdő mellett önálló, nagy szállodát építsen, mert ehhez-se pénze nincs, sem az igények nem te­szik szükségessé nagyarányú szálloda létesítését. Ezért tehát olyan megoldást kerestek, amely alkal­mazkodik a jelenlegi körülményekhez és a rentabi­litás szempontjából is reálisnak minősíthető. Először arról volt szó, hogy a Széchenyi-fürdőben feleslegessé vált irodahelyiségeket alakítják ál es rendezik be szállodai szobákká. Rövidesen rájöttek arra, hogy egy ilyen kisméretű panziószerű osztály nem fizetődnek ki. A tervet el is ejtették és így nem is kerül sor a volt irodahelyiségek átalakítására. Van azonban két másik terv, melyek célszerűbbek­nek látszanak és a megvalósításhoz közel fekszenek. Az egyik szerint a fürdő melletti régi artézifürdő épületét le­hetne átalakítani gyógyszállóvá. Körülbelül 30 szoba lenne ebben az épületben. A másik terv szerint a fürdő baloldali frontján, a je­lenlegi népfürdő és ■ ivócsarnok fölé építenének kél emeletet, ami egyáltalán nem bontaná meg a fürdő­épület egységes stílusát. Ezen a két emeleten 5(1—GO szoba volna kialakítható, úgyhogy ez már nagyobb- .szahású szálloda lenne. Ez utóbbi építkezés mintegy (í—700.000 pen­gőt igényelne, míg a régi artézifürdő szállo­dává való alakítása csak fele ennyi költség­gel járna. Bánlaky Géza mindkét elgondolás alapján kidol­gozza a terveket és kilátás van arra, hogy a főváros, FREUD FRIGYES Budapest, VI. Teréz körűt 19 Telefont 112-91 Mindennemű csavarok, vas-, acél- és sárgarézből wítfiw. és milliméter menettel raktáron MOLNÁR KÁLMÁN oki. gépész- és közgazdasági mérnök építési vállalkozó Budapest, IV., Irányi u. 21 Telefon: 89-7-13 úgy, mini u Rudasfürdő átalakítását, ezt az építke­zést is előnyös kölcsönből hamarosan létrehozhatja. A főváros most felterjesztést intéz a belügymi­niszterhez, ismerteti a Széchenyi-fürdő mellett lé­tesítendő gyógyszállóra való elgondolásait, egyben pedig haladékot kér a részletes tervek bemutatására. A főváros pavillonja a Nemzetközi Vásáron Az elmúlt évtized eredményeit és a közeljövő terveit mutatják be a főváros kiállításán A Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara az­zal a kéréssel fordult a polgármesterhez, hogy Bu­dapest egyesítésének 60 éves jubileuma alkalmával a főváros vegyen részt az idei Nemzetközi Vájáron és ott mindazokat a gazdasági, szociális, kulturális létesítményeit, amelyek a világháborút követő más­fél évtized eredményei, nemkülönben a közeljövő fővárosi vonatkozású elgondo­lásait szemléltetésre alkalmas eszközökkel, egységesen, külön pavillonban mutassa be. A Kamara elgondolása szerint a kiállítás anyagát a következő csoportok szerint lehetne összeállítani: A közhasznú közüzemek fejlődése keretében: az útépítéseket, a csatorna, villany, gáz- és vízvezeték­hálózat fejlesztését, önállóan a nagyüzemeket, to­vábbá, á távfűtési terveket. A közlekedés keretében: a Beszkárt, Autóbuszüzem és -garázst, a HÉV. trol­leybus, fogaskerekűvasút és a siklót. A közélelme­zési és közgazdasági csoportban a nagy élelmiszer­telep, az új modern nyiltpiaeok, a vágóhidak fej­lesztése és modernizálása, a ferencvárosi kikötő, a Hordójelző Hivatal és a hirdetésügy szerepelne. A parkié! estimé nyék csoportjában: az Attila-park, a Gellérthegy kertészeti rendezése, gyermekjétszóte- Irek. A szociális és közegészségügyi intézmények csoportjában: a kórházak, a közegészségügyi intéz­mények, a gycrmeküdülőteleprk, árvaházak, a szük­séglakások, a különböző nyom őre nyhítési akciók, a fővárosi fürdők, a szemétfuvarozás, a köztisztaság fejlődése. A kullúrális és művészeti létesítmények csoportjában: az új templomok, a fővárosi iparrajz- iskola, a Fővárosi Könyvtár, a Fővárosi Múzeum, az új Képtár, a svábhegyi csillagvizsgáló Budapest kupolája, az Állatkert fejlődés® szobrok, díszkutak, emléktáblák. Az iskolaügy fejlődése keretében,: ,a tanulók és a tanárok létszámúnak alakulása, az új iskolák, kisdedovók és gyermekotthon ok, az erdei iskola, az iskolaorvosi intézmény, a diákszállók és a testnevelés, a sporttelepek és turisztikai létesítmé­nyek keretében az új ni énéül ékházak. * Külön csoportban ‘mutálnák be az idegenforgal­mai és érdekessége lenne a kiállításnak az akin,alls városrendezési kérdések, így a Boráros téri és az Óbudai híd, az Erzsébet sugárút tervei, a Tabán rendezése, a fürdőváros és Gellérthegy rendezése, az új kiállítási terület, az Andrássy út meghosszabbí­tása, a Stadion és a fedett 'sportcsarnok elhelyezésé­nek tervei, az új repülőtér elhelyezése és a, pálya­udvarok kihelyezésének tervei. A Kamara átirata alapján a polgármester fel­hívta az összes hivatalokat és üzemeket, jelentsék be, hogy a Nemzetközi Vásáron szervezendő kiállí­táson milyen anyaggal kívánnak részivenni. — Petrovácz Gyula beszámolója a Zuglóban. Va­sárnap délelőtt a Zuglói Kult úrházban tartotta be­számolóját Petrovácz Gyula nagy közönség jelen­létében. Beszédében élesen támadta a kormány poli­tikáját, amely a fővárosi törvénymódosilással ellen­tétbe jutott a főváros népével. Wolff Károly, Csil­lár y András dr., Müller Antal és Homonnay Tivadar szólaltak fel még a gyűlésen, melynek hangja mind­végig erősen ellenzéki volt, bizonyságot téve arról, hogy a kereszténypárt végleg szakított a kormány­támogatással, — A magánépítési bizottság késlelteti az új elöl­járóság átépítési munkáját. Mai számunk verseny- tárgyalási rovatában megírjuk, hogy a polgármester vállalatba adta a XI. kerületi elöljáróság épületé­nek átalakítási munkálatait. A főváros, mint épít­tető, ezekhez az átalakításokhoz kikérte az illetékes fórum, « magánépítési bizottság engedélyét és abban a. biztos tudatban, hogy az engedélyt meg is kapja, megtartotta, a versenytárgyalást és a vállalkozóknak kiadta az ipari munkákat. A magánépítési bizottság váratlanul úgy határozott, hogy . csak a magasépí­tési szakbizottság előzetes hozzájárulása illán bírálja; el az átalakításokat és csak ezután adja ki az építési, engedélyi. Most tehát az a helyzet, hogy a főváros vagy az építési engedély nélkül kezdi meg^a munká­kat, vagy bevárja a bizottságok határozatait, mely utóbbi esetben félő, hogy a munkálatok elkészülése jelentős késedelmet szenved és március 1-én az elöl­járóság nem kezdheti meg működését. — Az autótaxik félállási rendje. Eddig a főkapi­tány hatáskörébe tartozott az autótaxik felállási rendjének intézése és a főkapitány állapította meg időnként, hogy a. színházak, mulatóhelyek és az autó­standok helyén hogyan helyezkedjenek el a taxik. Ez a hatáskör most a polgármester kezébe került és ezentúl a főváros intézkedik az autótaxik elhelyez­kedéséről. — Fővárosi tisztviselők mellékfoglalkozása. A fő­város közigazgatásáról szóló törvény szerint a fővá­rosi tisztviselők csak felsőbb hatóságuk és a belügy­miniszter külön engedélye alapján folytathatnak 'mellékfoglalkozást és foglalhatnak helyet nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatóságában. Ez intézkedés alapján Obal Ferenc kórházi főorvos en­gedélyt kért arra, hogy az Általános Gépkocsiközle­kedési Rt. igazgatósági tagságát, Pauler Károly tisztiorvos az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt, felügyelőbizottsági tagságát és Sándor Tibor segéd­fogalmazó a Ríva Ragasztóanyag és Vegyipari Rl. felügyelőbizottsági tagságát elfogadhassa. — A főváros behajthatatlan-követelései. Ügylátszik, a fő­városnak nincsenek rossz adósai, mert — mint a most elké­szült kimutatásból látható — az 1928—33. években mindössze 680S pengő olyan hatósági díj, bírság, különböző illeték, ide­genforgalmi járulék, vigalmi adó, kövezetbér és közlekedési adó hátralék maradt fenn, amelyeket behajthatatlanoknak. minősítettek. Mintán a lefolytatott eljárás szerint a hátralé­kok be nem hajtása miatt felelősség senkit sem terhel, a polgármester javaslatára most törölték a 6808 pengős hát­ralékot. STEINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IX., Üllői út 57. Tel.: 306-29 Honig, Román és Síéin mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII., Népszínház ucca 13 Telefon: 431-44 Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen bérkompressort LISKA JENŐ Budapest, Vili., Orczy út 22. Telefon: 335-42 SZÁSZ ALBERT oki- mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körút 43. Telefon: 51-4-06 MIKROFARAD RÁDIÓTECHNIKAI ÉS VILLAMOSSÁGI GYÁR Budapest, VI, Berlini tér 3 Telefon: 21-2-81 ETCCI szellőző p gE. mm Bh Eá berendezések Schubauer Ferenc magánmérnök Budapest, III, Föld u. 51. Tel.: 62 2-06 A Széchenyi-fürdő gyógyszállója A belügyminiszter sürgető leirata folytán napirendre tűzték a gyógyszálló megépítésének ügyét g'ei az Egyetem ucca 2. sz. alatti bérházbait vaun ak és már régebben szó volt arról, hogy a hivatalokat innen elhelyezik- Néhány év előtt, amikor a Rá- kóczi úti Kis-Rókus telkén üzemi házat terveztek, arról volt szó, hogy a Gázmüvekkel együtt építi fel a Vízművek a közös igazgatósági székházat'. A terv azonban nem került kivitelre és egyelőre bizonyta­lan, hogy mikor lesz belőle valami. A háztulajdo­nosok azonban, nagyon szeretnék, ha a Vízmüvek mégis kiköltözködne mai helyiségeiből és önállóan rendezkednék be. Az üzem igazgatóságának múlt heti ülésén bemutatták azokat a házeladási ajánla­tokat, amelyek a közelmúltban érkeztek be. Többek között a '.Molnár ucca 29. a Nádor ucca 20. a Dohány ucca 1/b, a Mátyás ucca és az Imre ucca sarán lévő, a Rákóczi út 36. számú bérházakat; és a Rákóczi út 4. számú Fehérló szálló épületét kí­nálták fel hivatali székházul a Vízművek igazga­tóságának, amely azonban a kérdést nem tartja idő­szerűnek. Különben is az a hivatalos álláspont, hogy ha az üzem hivatalai mai helyükről elköltöz­ködnek, úgy nem ócska bérházba mennek át, hanem új önálló üzemi székhazat kell építeni a hi­vatalok céljaira. Ezért a Vízművek vagy a fővárostól kér majd njeg- felelő telket vagy pedig magánkézből vásárol al­kalmas, beépíthető ingatlant, ha ez a kérdés idő­szerű lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom