Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-19 / 51-52. szám

Budapest, 1934. december 19. Független Budapest Budapest nogpzerfl munkája a todövesz elleni küzdelemben írla: Salamon Géza tanácsnoh , e»Atpof6város tüüöbet-eggumiu*» Most;, liogy ‘l ' ■ feikészültség'gel veheti fel lálozata kiépült es t 13 , , . Ap- ellen, érdekes * “ •'-“ÄuSÄSST' an-a 'a és céltudatos munkára, amely ezt 7 nagy fontosság'vi Intézményünké életreliívta. . vm/do­\ tuberkulózis elleni kuzde lem világ-mozgalmában több min bárom évtizeddel ezelőtt alakult h Í küzdelemnek egyik olyan intéz­ményé, mely azóta minden kul túr ál la inban a tuberkulózis ellem prophylaktikus tevékenyének legfontosabb szerveve vált. Alá mIr vitán felül áll, hogy az egész népbetegség elleni mozga­lomnak középponti szerve a dis- pansaire, vagyis a gondozóintézet. Olyan szocialis- egészségiigyi szerv, mely a népbetegség természeté­hez alkalmazkodva, a betegen keresztül annak kör­nyezetében és a társadalomban végzi az elhárító munkásságot. A tüdőbeteg-gondozó intézetek feladata a giünius tüdőbetegeket betegségük minél koraibb szakában végzett kórmegállapítással felkutatni; az ilyen bete­geket orvosi tanáccsal ellátni, szükség! esetén meg­felelő gyógyintézetben (kórház, szanatórium, üdülő­telep, erdei iskola, stb.) elhelyezni, a szegényeket gyógykezelni. A beteg környezetében élőket átvizs­gálni, a betegség ellen való védekezésre kioktatni és egészségi állapotukat időnként ellenőrizni. A bjoteg otthonát a betegség elhárítása szellemében folyama­tosan gondozni és szükség! esetén a beteget és család­ját gyámolítani, segélyezni. Budapest székesfőváros a tüdőbeteg-gondozó Ilyen működésének nagy jelentőségét felismerve, már 1914-ben elhatározta a Központi Tüdőbeteg gon­dozó Intézet létesítését, amely intézet 1917. évi július 1-én (VI., Dévai ucca 15/a. sz.) meg is nyílt. Nagy áldozatkészséggel, fokozatosan kiépítette az egész székesfőváros területére annak tüdőbeteg- gondozó intézeti hálózatát, úgyhogy 1918-ban két, 1920-ban, 1927-ben, 1928-ban, 1929-ben egy-egy, 1931­ben két, 1932-ben egy lij intézetet létesített, amelyek­kel a székesfőváros tüdőbeteg gondozó intézeti háló­zata 10 intézetre bővült. Valamennyi intézet tökéletes diagnostikai fel­szereléssel és berendezéssel szolgálja a betegség­megállapítás és a betegségelhárítás feladatait. Min­den intézet élen vezető-főorvos, két szakorvos (adjunk­tus és alorvos) és négy gondozónővér végzi az intézet belső és külső munkáját. Ez a munka évről-évre n a gy obbar ányú. Csak Salamon Géza (a IV. kerülettel együtt ioo.jsjl iuku»;, a xxv. (99.617 lakos), a X. kér. (65.756 lakos). Vagyis a szo­ciálisan jobban szituált kerületekben egy-egy inté­zet, a. régi közigazgatási kerületek szerint cgdkben- másikban két-két intézet állíttatott fel. A budai kör­zetek kisebb lakosszáma a nagy távolságok miatt jelent az intézetek külső munkájában nagy követel­ményeket. Az intézetek segítő munkájában, azonkívül, hogy a fertőző betegek otthonában a hygiénét minden módon anyagiakkal is elősegíti, csak egyetlen adatot emelünk ki, hogy az elmúlt évben 88.620 liter tejet és többezer kilogram élelmiszert juttatott az arra szoruló tüdőbetegeknek és hozzátartozóiknak. Voltaképpen a tüdőbeteggondozó intézetek organi­zációjában minden kiadás a betegek, illetve a tuber­kulózis-küzdelem feladatainak érdekeit szolgálja. A tíz intézet legutóbbi 1934. évi költségvetése az összes tételekben 447.654 pengő összeget engedélyezett. Az intézetek betegforgalma az azokban végzett diagnosztikai munkával járó vizsgálatok tömege óriási módon növekszik. Az évek óta rendszeresített iskolás vizsgálatok, a hatósági orvosok által beutalt sorozat-vizsgálatok (élelmiszerükéinek stb. alkalma­zottai, leventék stb. vizsgálatok), az intézetek telje­sítőképességére a legnagyobb súllyal nehezednek. Az intézeteken kívül a székesfőváros Központi Tüdőbeteg gondozó intézetével kapcsolatban egy nap­közi fekvőcsarnok is létesült, amely 1931 óta a nyári évszakban a legáldásosabb módion szolgálja a preven­ció ügyét és segít bennünket azokban a nehézségek­ben, amelyeket a kórházi elhelyezés okoz úgy, hogy felvételre váró, vagy légniellkezelésben részesülő be­tegeink időszakonként ott kúrázásban részesülnek. A tüdőbeteggondozó intézetek moist vázolt mun­kásságának eredményeit újabban veszélyezteti az, hogy ugyanakkor, amikor a székesfőváros e szomorú betegség ellen minden nehézség dacára ilyen nagy felkészültséggel áll szembe — a vidék gondozó háló­zatának a kiépítése megállóit és a vidéki kórházak­ban rendelkezésre álló tbc-s ágyak nagyrésze taka­rékossági okokból üresen áll. Ennek következtében a vidéken elhelyezkedni nem tudó tuherkuló- tikus betegek tömege a fővárosba özönlik. és mert fertőző állapotuk ellenére sem nyerhetnek itt azonnal kórházi elhelyezést, a nagy áldozatokkal megszüntetett fertőző források helyett újakat jelen­tenek. Minthogy a székesfőváros a tüdőbetegség elleni tökéletes védekezést ilyképpen egymagában meg­oldani nem tudja, a szükséges együttműködés meg­teremtése érdekében a belügyminiszter úrhoz felter­jesztést intéztünk. A belügyminisztériumból nyert értesülésünk sze­rint ez a kérdés ott már tárgyalás alatt áll s minden reményünk megvan ahhoz, hogy az megnyugtató mó­don el is fog intéződni. Chorintól— Chorinig A Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársaság 1868-ban. alakult 3,000.000 forint alaptőkével. Néhai Oborin Ferenc dr. iákkor még fiatal .aradi ügyvéd volt. Két évvel később, egy időközi választáson, megszerezte az aradi mandátumot, majd rövid szünet után, több ciklusán át képviselte Arad városát. Amikor szülővárosa harmadszor választotta képvi­selőjévé, Chorin Ferenc Budapestre helyezte át ügy­védi irodáját és itt egyre több tudással, 'hozzáértés­sel és elmélyedéssel kezdett foglalkozni gazdaságjogi kérdésekkel általában és a Salgótarjáni Kőszénbánya ügyeivel különösen. Előbb az egyre fejlődő bányiai- vállalat jogtanácsosa lett, majd igazgatósági tagja, vezető igazgatója, alelnöke, elnöke, a hatalmas vál­lalat sorsának legfőbb, szinte korlátlan hatalmú irá­nyítója. Annyira összenőtt a vállalattal, olyan ha­talmas arányokban fejlesztette azt, hogy amikor az összeférhetetlenségi törvény a század elején életbe­lépett és Chorin Ferencnek választania kellett a mandátum és a Salgó elnöksége között, ez a nemes- veretű. politikus, a közéletnek; és a közérdeknek ez az áihitatos rajongója, korszakot jelentett a »Salgó életében. A fiatal Chorin Ferencet is a közélet alázatos szogálatában, az igazság harcosának nevelték. Az öreg Chorin harminc év előtt, egyre lángolóbb harcosa és egyre lelkesebb szerelmese lett a magyar iparfej- fejleszitésnek. Sajtóban, főrendiházban, delegációs ülésekben és a GyOSz elnöki székéből egyre meg­győzőbb erővel tanította és hirdette, hogy az agrár Magyarország egyetlen igazi útja a magyar gyáripar megteremtése, ment a nemzeti önállóság fejlődéséhez vezet és meg­menti a szaporodó mezőgazdasági népességei a ki­vándorlás kény szerűségétől. Az öreg Chorin szinte egész életét, minden te­hetségét, ragyogó tudását, magává! ragadó ékes- szólását, politikai súlyát ennek a nagyszerű gondo­latának szolgálatába állította. A Salgó vezetésének egyre több gondját vette át tőle a fiatal Chorin, aki a politikai szereplés után való vágyakozás első csa­lódásait a komoly és alapos közgazdasági munkás­ságban heverte ki. a legutolsó négy év munkásságának főbb adatait állítjuk ide igazolásul, mily nagy arányokban keresi fel Budapest székesfőváros lakossága az intézeteket, hogy annak kórmegállapító és gondozó tevékenysé­gében részesüljön. 1030. 1931. 1932. 1933. Uj jelentkező 14.688 17.674 22.334 25.351 Összes vizísgáiat, kezelés 170.579 235.942 299.072 316.348 Köp etviz »gálát 5.872 8.432 11.371 13.742 Verse jtsüllyedési vizsgálót 4.519 8.890 12.747 16.961 !R ön t gén- átvilágítás 17.831 24.510 31.538 36.939 Pruenm ottoo r a x-kezielés 1.196 2.304 3.252 3.796 Berendelt családtag 3.864 5.013 6.139 7.070 Gondozónőd látogatás 19.301 23.573 26.325 30.179 Kórházi stb. elhelyezés 669 1.103 1.693 1.7 J 4 Az intézetek munkásságának eredményei kétség­telenül megállapítható a székesfőváros gümőkór- halandóságának statisztikai adataiból, ha a székes- főváros tuberkulózis halandósági arányszámui t — az idegen halottak nélkül — csakis a főváros saját lakosaira vonatkoztatva szemléljük. Amíg 1902-től 1917-ig Budapest ilyen giimőkórhalandósága 1000 élőre állandóan 3.08 és d.25 között volt, addig 1918-tól 1933-ig bezárólag í.23-ról következetesen l.io-lg esett vissza. Különösen következetes a, halandóság csökke­nésének mutatkozása 1027-től kezdve, amikor már az intézetek nagyobb száma szolgálta a tuberkulózis illeni preventív munkál. Az egyes intézetek szigorúan körülhatárolt mű­ködési körzeten végzik munkásságukat. Átlagban azt mondhatjuk, hogy 100.1100 lakosra esik egy intézet. Azonban az egyes intézetek létesítése annak a szi­gorú mérlegelésével történt, hogy a lakosság sűrű­ségének megfelelően és a szociális szükségszerűség alapján odaállíttattak az intézetek, ahol azokra, a legnagyobb munka várt. így azután a nagy köz­ponti intézet az V. és VI. két kerületet látja el (243.108 lakos), az I. kér. (73.494 lakos), a XI.' ,ker. (48.155 lakos), a II. kér. (52.047 lakos), a III. kér. (60.465 lakos), a VII. belső (135.675 lakos), a VII. külső (lendő XIV. kerület; 67.276 lakos), a VIII. kér. Fémáru- és Szerelvénygyár Mutter Andor Iroda és raktár: Budapest, VIII., József körút 35 Tel • 37-3-71 Gyár: VIII., Kender ucca 37 Gyártmányok: Víz-, gőz- és gáz­szerelvények. Modern mosdó- és fürdőszoba felszerelések. inkább a mandátumról mondott le, de a Sal- gótól megválni nem tudott. Akkor teremtette meg a GyOSz-t is, hogy ne csak saját vállalatáért, de az egész magyar iparéul is har­colhasson. A GyOSz lett az ő közérdekű harcainak pódiuma, továbbá a főrendiház, amelynek tagjává a király még 1900-ban élehhOiStsizigiaai kinevezte, nyomban akkor, amikor a képviselőháziból saját akaratából kimaradt. Chorin Ferenc a szó legneme­sebb, »szinte felmagasztosult érteleimben vett üzlet­ember volt, soha, az igazi közérdeket szem elől nem tévesztette és ba kellett, még saját vállalatéinak ér­dekeit is alá tudta rendelni a közérdeknek. A munka éls az alkotás embere volt és nem a kockáztatóé, vagy éppen spelkulációs vállalkozásoké, eu Salgó hatalmas fejlődése is' a munka és az alkotás eredménye. Legnagyobb cselekedete a petrozsényi bányák megszerzése, feltárása, és kifejlesztése volt. Ez új Angol­Magyar Bank Rt. Budapest, V.f Vilmos császár út 30-32 Telefon: *27-3-40 A fiatal Chorin óriási tudása, pompás érzéke, éleslátása friss tempót hozott a Salgó él-eébe. A ver­seny is erősebben jelentkezett a század elején, ami­kor a fiatal Chorin kezdett résztvenni a Salgó irá­nyításában. Meg kellet fogni a gyeplőt, keményen és lendíteni kellett a roppant fogatot. Mert közben a Salgó az ország egyik legnagyobb és leggazdagabb vállalata lett, arányai euró­paiak lettek, tízezrek élete függött a vállalat sorsától, ez lent a leghatalmasabb bányavállalat és különböző ipar\ általatok egész sora nőtt ki belőle, rokonipari vállalatok nagy serege fejlődött. Közel két évtizeden út dolgozott együtt apa és fiú a Salgónál, id. Chorin Ferenc volt az elnök és ifj. Chorin Ferenc volt a vezérigazgató. Ez volt a leg­nemesebb, legértékesebb, leghasznosabb együttes, amely valaha is magyar vállalat ügyéit szolgálta. 1925 január 20-án id. Chorin Ferenc örök álomra hunyta le szemét és ez évtized óta ifj. Chorin Ferenc mái- egyedül vezeti a vállalat ügyeit egy olyan ve­zérkarral , amelyet még néhai Chorin Ferenc csodá­latos éleslátása, kivételes emberismerő ösztöne indí­tott útnak az első vonal fele. Az összeomlás után való újjáépítésben, 1919-től 1924-ig, még együtt dolgozott a két Chorin, de az inflációs romok eltakarítását már egyedül irányította Chorin Ferenc, az ifjú, aki akkor már túl volt a negyvenen, de lélekben megmaradt ifjúnak, hitben rajongónak cts a közér­dek és a gondjaira bízott vállalat érdekeinek szol­gálatában csodálatosan fáradhatatlannak. Az ország életében, Budapest életében, a magyar kulturális életben mindenütt, minden téren, igen nagy súlyt! és felbecsülhetetlen értékel jelentett és jelent a két Chorin munkássága. Az öreg Choriné, aki íme, tíz évvel halála után is frissen, harcosan él alkotásaiban, eszméiben és iá fiatal Chorinlé, alki a GyOSz élén és a Salgó élén és a szebb magyar jövendőért küzdők élén halad, tanít, oktat, harcol, bited, hirdet és lelkesedést gyújt. A Független Budapest hiarniincesztendös jubileu­mán. örömmel jegyezzük fel ezeket, a Salgó életének harminc esztendejéről: Chorintól — Chorinig. Balajti Jenő légszesz-, vízvezeték Budapest, II., Ostrom ucca 8. bádogos-, fűtőkészülék-, csatornázás- és egészségügyi vállalata Telefon: 50-7-09

Next

/
Oldalképek
Tartalom