Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-19 / 51-52. szám

Budapest, 1934. december 19. !í> Független Budapest Kóstolja meg Szekszárd világhírű borait 5 litert házhoz szállítunk Poharazás a pincében Borpince: Vili., József ucca 19 Telefon : 32-0-63 Vigyázzunk a főváros üzemeire Irta: Buzáth János dr. ny. alpolgármester Levél a szerkesztőhöz Kedven Barátom ! a cserekereskedés voltak, amikor például tojást, va­jat, baromfit és hasonló jókat csak értékes fehérnemű vagy selyemblúzok ellenében lehetett a falusi ter­melőktől szerezni. Sőt a cserekereskedést maga a főváros is nagy­ban űzte akkor, amikor a tejfelhozatal a fővárosba szinte katasztrofális módon megcsökkent, úgy, hogy még- a gyermekek ('s betegek napi tejszükségletét sem lehetett kellően fedezni. Ekkor a főváros a kor­mányhatóságtól kieszközölt nagyobb mennyiségű dohány, gyufa és só ellenében bírta rá. a falusi ter­melőket arra, hogy naponkint, rendszeresen szállít­sanak tejet a fővárosba. Nem érdektelen a fővárosnak az az önsegélye, ahogyan pl. az 1918. és 1919. években kénytelen volt biztosítani a részére szállított vasiíti küldemények hiánytalan felszállítását. Fővárosi tisztviselőkből összeállított fegyve­res csapatok kísérték a vonatokat, különösen a cukorkaszállító vonatokat. nehogy a szállítmányok lényeges hiányokkal érkez­zenek fel Budapestre. A fentiekben vázolt közélelmezési ellátás azon­ban egészében mégis elég jól működött, csupán ak­kor volt komoly baj, amikor az országos készletek, rendszerint az évi kampány második felében (újév után, tavasszal) hamarább elfogytak, mint ahogy számították. Ilyenkor azután a főváros rendszertele­nül kapta a maga kontingensét. Ezen zökkenők elkerülésére a főváros a háború további éveiben úgy védekezett, hogy az ellátási év elején (augusztus—szeptember) kapott pszt- vagy cukor-kontingens egy kisebb hányadát »vaskészlet« gyanánt külön raktárakba helyezte el. Azonban e tartalék-készletek feltűnésmentes féjretétele nem volt könnyű és veszélytelen feladat. Egyrészt, mert nagyobb árumennyiségekről, például 2—300 vágón lisztről, 60—80 vágón cukorról volt szó, másrészt mert az élelmicikkek elrejtése azokban az időkben nem volt népszerű dolog. ' így történt azután, hogy még renldőri nyomozások is indultak meg a fő­város, illetve a közélelmezési ügyosztály veze­tői ellen élelmicikkek elrejtésének gyanúja miatt. Végül is azonban sikerült a nyomozásokat szeren- csétsen levezetni anélkül, hogy a tartalékkészletek titkát fel kellett volna fedni. A tíz évig tartott háborús közélelmezési akció 1925-ben fejeződött be és akkor a főváros szám­vevősége az akció számadásainak eredményét a kö­vetkező főösszegekben foglalta össze: A forgalomba hozott élelmicikkek összértéke 388.6 milliárd korona volt, ami 267.2 millió pengő értéknek felel meg. Pénzügyi maradványképpen a főváros az akció­tól 3,577.000 pengő vagyonértéket vett át és pedig 2,275.000 pengő készpénzt és 1,302.000 pengő értékű épületeket és berendezéseket. Az ismertetett események ma már csak homá­lyos emlékek. A főváros vezetősége azonban bizo­nyára megőrzi a főváros háborús történetének ezt a jelentős fejezetét, még pedig nemcsak okulásul a jövőre, hanem azért is, mert a millió lakosú főváros­nak ezek a küzdelmei élénk bizonyságai annak a hősies magatartásnak, amellyel Budapest polgár­sága kivette méltó részét a háború küzdelmeiből a maga hazafias áldozatkészségével és türelmességó- vel, polgári kötelessógérzetével és fegyelmezettségé­vé!. E nagy erények a nagy időkhöz méltóak voltak! Ifjabb Walla József Cementárugyár Rt. Budapest, X., Asztalos Sándor út 12 Telefon: 31-0-93, 36-6-15 MárványmozaiklapoK, cement­lapok, betoncsövek, műkőáruk, padló- és falburkolatok, díjta­lan költségvetés, olcsó ár, pontos kiszolgálás Mélységesen fájlalom, hogy a »Független Buda­pest« 30 éves jubileumán gyenge egészségi állapotom miatt nem vehetek részt abban a mértékben, amint azt a Te nagyrabecsült szemé­lyed iránt való tiszteletem és igen értékes lapod megbecsülő- j séből kifolyólag szeretném. De ez a 42 év, amelyet a székesfővá­ros szolgálatában töltöttem, s amelynek nagyobb része vezető állásban s viharos harcok között telt el, nem múlhatott el nyom­talanul fölöttem s most erősen megtépázott egészséggel, rezig­nálton gondolok az elmúlt év­tizedek súlyos küzdelmeire s nagy lelki megnyugvással álla­pítom meg magamban, hogy ha itt-ott történtek is részemről botlások, ha ma újra kellene kezdenem közszolgálato­mat, nagyjában és egészében ugyanígy cse­lekednék, amint tettem. 1906. év tavaszán rendelt vissza a tanácshoz a IX-ik kerület helyetes elöljárói székéből Rózsavölgyi Gyula akkori helyettes polgármester, s a középítési ügyekkel foglalkozó tanáeisi XII. ügyosztályba osz­tott be, ahol keclvss emlékű tanácsnokom: Vosits Károly hamarosan egy vaskos aktát nyújtott át azzal a megjegyzéssel, hogy »úgy vigyázzon barátom erre az aktára, hogy ebben ki fogja törni a nyakát.«. A gázgyár lejáró szerződésének aktája volt. Én nagy lelkesedéssel fogtam a dologhoz és soha egy percre sem jutott eszembe a nyakamat félteni a kilátásba helyezett kitöréstől. Megindult az évekig tartó küzdelem a gázgyárak birtoklásáért. Az Általános Osztrák-Magyar Légszesz- társulat befolyásos és a városi ügyekben is vezető- szerepet játszó képviselői mindent elkövettek a szer­ződés meghosszabbítása érdekében, de a beváltás híveit önzetlen és szívós lelkesedés tüzelte. Ennek a lelkes kis csapatnak hivatalos vezére csekélységem volt, hatalmasan küzdő katonái pedig mint a főváros kiküldött szakértői, boldogemlékű Kájlinger Mihály akkori vízmű-vezérigazgató és dr. Forbáth Imre mű­egyetemi magántanár voltak. Küzdelmekkel teljes esztendők következtek, de minden akadály, amelybe beleütköztünk, csak újabb erőforrást jelentett ré­szünkre, amelyből felfrissülve és megerősödve indul­tunk az újabb küzdelmekre, amelyek végül is teljes győzelemre vezettek. Nemcsak külsőségében, de érdemében is hiányos volna ez az ismertetés, ha nem emlékeznénk meg Báirczy István akkori polgármester szerepéről, aki, ha a nyílt tárgyalásokban látszólag nem _is vett részt, annál melegebben érdeklődött állandóan még a legapróbb részletek iránt is, ha azok érdembevá- góak voltak s folyton bátorított és buzdított, ha csüg­gedtünk, mert bizony elegen voltak a túlhangosan fenyegetőzők. Bárczy István hervadhatatlan érdeme az, hogy a megoldás nem nyílt összeütközés, ha­nem barátságos megegyezés útján jött létre, amely a gázgyári üzem részére a közgyűlésen olyan kedvező atmoszférát teremtett, hogy a főváros az első félév folyamán új gázgyár építésére és egyéb berendezkedésekre több mint 40 millió aranykoronát engedélyezett — ami az ellenpárt ellenséges maga­tartása mellett aligha lett volna keresztülvihető — s 1914-ben, éppen a világháború kitörése előtt, készen GRÜNWALD cím-propaganda iroda Napi munkaképesség 25.000 cím Budapest, V. kér., Arany János ucca 10 Telefon; 20-5-04 állott az új óbudai gázgyár legmodernebb berendezé­seivel. Hogy ez mit jelentett városfejlődési, ipari, gazdasági, sőt. liadellátási szempontból is, azt bajos volna részletezni, de hogy a gázgyárak megváltása vetette meg az alap­ját a modern közvilágításnak és a főváros köz­üzemi gazdálkodásának, az kétségtelen és ebből a szempontból ezt tartva a modern Budapest kialakulásában a legfontosabb, leg- elhatározóbb lépésnek, mert ezt szükségszerűen kö­vette a két engedélyes villany világítási vállalat meg­váltása s ríj városi áramfejlesztőtelep (a kelenföldi) építése, amelyek munkálatainak szintén én voltam ön­álló vezetője és előadója. Ezzel az összes világítási üzemek a főváros birtokába és kezelésébe kerültek. Ezeket szükségszerűen követnie kellett a közlekedési vállalatok megváltásának és ríjak létesítésének, köz- élelmezési vállalatok és pompás Közfürdők, létesítésé­nek, úgyhogy ezek a közüzemek, amelyekhez még az Autóbuszüzem, Községi takarékpénztár stb. is járult, a főváros gazdálkodásának örök időkre biztos alap­jait fogják alkotni. Éppen ezért féltő aggodalommal olvasom azt a vad s az öngyilkossággal határos ideát, hogy a fő­város a pillanatnyilag szükséges 18—20 millió pengő kölcsönt fontos közüzemeiben való réfszeltetés ellené­ben szerezné meg. Nem tudom, mi nagyobb: ennek az ajánlatnak az oktalansága-e, vagy a vakmerő­sége? Nem szabad vele foglalkozni, ha nem volna félő, hogy a hallgatást biztatásnak véve, később mind nehezebbé válnék az ajánfkozás visszaszorí­tása. Ezért tehát minél előbb és minél határozot­tabban vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, amely a főváros elsőrendű közüzemeiben való részesedés, vagy egyéb címen azoknak a fő­város birtokából és kezeléséből való kisajá­títását célozza. Nem kétséges ugyanis, hogy a községi közületek anyagi szükségleteik biztosítliatása céljából mind­inkább saját kereseti tevékenységükre lesznek utalva s a közhatósági (adóztatási, stb.) jövedelmek egyre alárendeltebb szerepet fognak betölteni. Saját kere­seti tevékenységnek pedig megengedett és biztos forrásai az egész közttletet egyaránt érintő közüze­mek, mint a világítási, vízszolgáltatási, helyi közle­kedési, stb. üzemek, amelyeknek éppen közérdekű voltukra való tekintettel feltétlenül hatósági kezelésben kell maradniok már azért is, hogy tarifájuk az egész közösség, mint egy gazdálkodó alany, közös érdekeire való tekin­tettel harmonikusan . legyen megállapítható. Nem egyedül és kizáróan az a kérdés vizsgálandó tehát, hogy a Gáz-, a Víz-, az Elektromosművek és BSzIvKt a saját üzemi érdekeik szempontjából mennyivel tudnák esetleg- tarifájukat mérsékelni, hanem hogy a fővárosnak a tovább már nem fokozható, sőt mind- egyre redukálandó közhatósági bevételei mellett ezekből a'z üzemekből mennyi bevételre van okvet­lenül szüksége, hogy kötelezettségeinek eleget tud­jon tenni. Mert ennek biztosítása az a supreme lex, amelynek minden körülmények között eleget kell tenni. I----------------------------------1 Mu ri Magyar Útépítési Rt. Budapest, V., Zoltán u. 11 Telefon: 24-4-53 Modern utak építési vállalata. Készít: öntött és hengerelt asz­falt, shetiy topeka, aszlaltmaha- dam és heramit BURKOLATOT Buzáth János

Next

/
Oldalképek
Tartalom