Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Budapest, 1934. december 19. !í> Független Budapest Kóstolja meg Szekszárd világhírű borait 5 litert házhoz szállítunk Poharazás a pincében Borpince: Vili., József ucca 19 Telefon : 32-0-63 Vigyázzunk a főváros üzemeire Irta: Buzáth János dr. ny. alpolgármester Levél a szerkesztőhöz Kedven Barátom ! a cserekereskedés voltak, amikor például tojást, vajat, baromfit és hasonló jókat csak értékes fehérnemű vagy selyemblúzok ellenében lehetett a falusi termelőktől szerezni. Sőt a cserekereskedést maga a főváros is nagyban űzte akkor, amikor a tejfelhozatal a fővárosba szinte katasztrofális módon megcsökkent, úgy, hogy még- a gyermekek ('s betegek napi tejszükségletét sem lehetett kellően fedezni. Ekkor a főváros a kormányhatóságtól kieszközölt nagyobb mennyiségű dohány, gyufa és só ellenében bírta rá. a falusi termelőket arra, hogy naponkint, rendszeresen szállítsanak tejet a fővárosba. Nem érdektelen a fővárosnak az az önsegélye, ahogyan pl. az 1918. és 1919. években kénytelen volt biztosítani a részére szállított vasiíti küldemények hiánytalan felszállítását. Fővárosi tisztviselőkből összeállított fegyveres csapatok kísérték a vonatokat, különösen a cukorkaszállító vonatokat. nehogy a szállítmányok lényeges hiányokkal érkezzenek fel Budapestre. A fentiekben vázolt közélelmezési ellátás azonban egészében mégis elég jól működött, csupán akkor volt komoly baj, amikor az országos készletek, rendszerint az évi kampány második felében (újév után, tavasszal) hamarább elfogytak, mint ahogy számították. Ilyenkor azután a főváros rendszertelenül kapta a maga kontingensét. Ezen zökkenők elkerülésére a főváros a háború további éveiben úgy védekezett, hogy az ellátási év elején (augusztus—szeptember) kapott pszt- vagy cukor-kontingens egy kisebb hányadát »vaskészlet« gyanánt külön raktárakba helyezte el. Azonban e tartalék-készletek feltűnésmentes féjretétele nem volt könnyű és veszélytelen feladat. Egyrészt, mert nagyobb árumennyiségekről, például 2—300 vágón lisztről, 60—80 vágón cukorról volt szó, másrészt mert az élelmicikkek elrejtése azokban az időkben nem volt népszerű dolog. ' így történt azután, hogy még renldőri nyomozások is indultak meg a főváros, illetve a közélelmezési ügyosztály vezetői ellen élelmicikkek elrejtésének gyanúja miatt. Végül is azonban sikerült a nyomozásokat szeren- csétsen levezetni anélkül, hogy a tartalékkészletek titkát fel kellett volna fedni. A tíz évig tartott háborús közélelmezési akció 1925-ben fejeződött be és akkor a főváros számvevősége az akció számadásainak eredményét a következő főösszegekben foglalta össze: A forgalomba hozott élelmicikkek összértéke 388.6 milliárd korona volt, ami 267.2 millió pengő értéknek felel meg. Pénzügyi maradványképpen a főváros az akciótól 3,577.000 pengő vagyonértéket vett át és pedig 2,275.000 pengő készpénzt és 1,302.000 pengő értékű épületeket és berendezéseket. Az ismertetett események ma már csak homályos emlékek. A főváros vezetősége azonban bizonyára megőrzi a főváros háborús történetének ezt a jelentős fejezetét, még pedig nemcsak okulásul a jövőre, hanem azért is, mert a millió lakosú fővárosnak ezek a küzdelmei élénk bizonyságai annak a hősies magatartásnak, amellyel Budapest polgársága kivette méltó részét a háború küzdelmeiből a maga hazafias áldozatkészségével és türelmességó- vel, polgári kötelessógérzetével és fegyelmezettségévé!. E nagy erények a nagy időkhöz méltóak voltak! Ifjabb Walla József Cementárugyár Rt. Budapest, X., Asztalos Sándor út 12 Telefon: 31-0-93, 36-6-15 MárványmozaiklapoK, cementlapok, betoncsövek, műkőáruk, padló- és falburkolatok, díjtalan költségvetés, olcsó ár, pontos kiszolgálás Mélységesen fájlalom, hogy a »Független Budapest« 30 éves jubileumán gyenge egészségi állapotom miatt nem vehetek részt abban a mértékben, amint azt a Te nagyrabecsült személyed iránt való tiszteletem és igen értékes lapod megbecsülő- j séből kifolyólag szeretném. De ez a 42 év, amelyet a székesfőváros szolgálatában töltöttem, s amelynek nagyobb része vezető állásban s viharos harcok között telt el, nem múlhatott el nyomtalanul fölöttem s most erősen megtépázott egészséggel, rezignálton gondolok az elmúlt évtizedek súlyos küzdelmeire s nagy lelki megnyugvással állapítom meg magamban, hogy ha itt-ott történtek is részemről botlások, ha ma újra kellene kezdenem közszolgálatomat, nagyjában és egészében ugyanígy cselekednék, amint tettem. 1906. év tavaszán rendelt vissza a tanácshoz a IX-ik kerület helyetes elöljárói székéből Rózsavölgyi Gyula akkori helyettes polgármester, s a középítési ügyekkel foglalkozó tanáeisi XII. ügyosztályba osztott be, ahol keclvss emlékű tanácsnokom: Vosits Károly hamarosan egy vaskos aktát nyújtott át azzal a megjegyzéssel, hogy »úgy vigyázzon barátom erre az aktára, hogy ebben ki fogja törni a nyakát.«. A gázgyár lejáró szerződésének aktája volt. Én nagy lelkesedéssel fogtam a dologhoz és soha egy percre sem jutott eszembe a nyakamat félteni a kilátásba helyezett kitöréstől. Megindult az évekig tartó küzdelem a gázgyárak birtoklásáért. Az Általános Osztrák-Magyar Légszesz- társulat befolyásos és a városi ügyekben is vezető- szerepet játszó képviselői mindent elkövettek a szerződés meghosszabbítása érdekében, de a beváltás híveit önzetlen és szívós lelkesedés tüzelte. Ennek a lelkes kis csapatnak hivatalos vezére csekélységem volt, hatalmasan küzdő katonái pedig mint a főváros kiküldött szakértői, boldogemlékű Kájlinger Mihály akkori vízmű-vezérigazgató és dr. Forbáth Imre műegyetemi magántanár voltak. Küzdelmekkel teljes esztendők következtek, de minden akadály, amelybe beleütköztünk, csak újabb erőforrást jelentett részünkre, amelyből felfrissülve és megerősödve indultunk az újabb küzdelmekre, amelyek végül is teljes győzelemre vezettek. Nemcsak külsőségében, de érdemében is hiányos volna ez az ismertetés, ha nem emlékeznénk meg Báirczy István akkori polgármester szerepéről, aki, ha a nyílt tárgyalásokban látszólag nem _is vett részt, annál melegebben érdeklődött állandóan még a legapróbb részletek iránt is, ha azok érdembevá- góak voltak s folyton bátorított és buzdított, ha csüggedtünk, mert bizony elegen voltak a túlhangosan fenyegetőzők. Bárczy István hervadhatatlan érdeme az, hogy a megoldás nem nyílt összeütközés, hanem barátságos megegyezés útján jött létre, amely a gázgyári üzem részére a közgyűlésen olyan kedvező atmoszférát teremtett, hogy a főváros az első félév folyamán új gázgyár építésére és egyéb berendezkedésekre több mint 40 millió aranykoronát engedélyezett — ami az ellenpárt ellenséges magatartása mellett aligha lett volna keresztülvihető — s 1914-ben, éppen a világháború kitörése előtt, készen GRÜNWALD cím-propaganda iroda Napi munkaképesség 25.000 cím Budapest, V. kér., Arany János ucca 10 Telefon; 20-5-04 állott az új óbudai gázgyár legmodernebb berendezéseivel. Hogy ez mit jelentett városfejlődési, ipari, gazdasági, sőt. liadellátási szempontból is, azt bajos volna részletezni, de hogy a gázgyárak megváltása vetette meg az alapját a modern közvilágításnak és a főváros közüzemi gazdálkodásának, az kétségtelen és ebből a szempontból ezt tartva a modern Budapest kialakulásában a legfontosabb, leg- elhatározóbb lépésnek, mert ezt szükségszerűen követte a két engedélyes villany világítási vállalat megváltása s ríj városi áramfejlesztőtelep (a kelenföldi) építése, amelyek munkálatainak szintén én voltam önálló vezetője és előadója. Ezzel az összes világítási üzemek a főváros birtokába és kezelésébe kerültek. Ezeket szükségszerűen követnie kellett a közlekedési vállalatok megváltásának és ríjak létesítésének, köz- élelmezési vállalatok és pompás Közfürdők, létesítésének, úgyhogy ezek a közüzemek, amelyekhez még az Autóbuszüzem, Községi takarékpénztár stb. is járult, a főváros gazdálkodásának örök időkre biztos alapjait fogják alkotni. Éppen ezért féltő aggodalommal olvasom azt a vad s az öngyilkossággal határos ideát, hogy a főváros a pillanatnyilag szükséges 18—20 millió pengő kölcsönt fontos közüzemeiben való réfszeltetés ellenében szerezné meg. Nem tudom, mi nagyobb: ennek az ajánlatnak az oktalansága-e, vagy a vakmerősége? Nem szabad vele foglalkozni, ha nem volna félő, hogy a hallgatást biztatásnak véve, később mind nehezebbé válnék az ajánfkozás visszaszorítása. Ezért tehát minél előbb és minél határozottabban vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, amely a főváros elsőrendű közüzemeiben való részesedés, vagy egyéb címen azoknak a főváros birtokából és kezeléséből való kisajátítását célozza. Nem kétséges ugyanis, hogy a községi közületek anyagi szükségleteik biztosítliatása céljából mindinkább saját kereseti tevékenységükre lesznek utalva s a közhatósági (adóztatási, stb.) jövedelmek egyre alárendeltebb szerepet fognak betölteni. Saját kereseti tevékenységnek pedig megengedett és biztos forrásai az egész közttletet egyaránt érintő közüzemek, mint a világítási, vízszolgáltatási, helyi közlekedési, stb. üzemek, amelyeknek éppen közérdekű voltukra való tekintettel feltétlenül hatósági kezelésben kell maradniok már azért is, hogy tarifájuk az egész közösség, mint egy gazdálkodó alany, közös érdekeire való tekintettel harmonikusan . legyen megállapítható. Nem egyedül és kizáróan az a kérdés vizsgálandó tehát, hogy a Gáz-, a Víz-, az Elektromosművek és BSzIvKt a saját üzemi érdekeik szempontjából mennyivel tudnák esetleg- tarifájukat mérsékelni, hanem hogy a fővárosnak a tovább már nem fokozható, sőt mind- egyre redukálandó közhatósági bevételei mellett ezekből a'z üzemekből mennyi bevételre van okvetlenül szüksége, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Mert ennek biztosítása az a supreme lex, amelynek minden körülmények között eleget kell tenni. I----------------------------------1 Mu ri Magyar Útépítési Rt. Budapest, V., Zoltán u. 11 Telefon: 24-4-53 Modern utak építési vállalata. Készít: öntött és hengerelt aszfalt, shetiy topeka, aszlaltmaha- dam és heramit BURKOLATOT Buzáth János
