Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Független Budapest Budapest, 1934 december 19. 14 A //Független Budapest" jubileumára írta: Dr. BALKÁMYI KÁLMÁN főv. biz. tag, az OMKE igazgatója \ Balhányi Kálmán Független Budapest! Nagyot dobban a szív e két szó hallatára és ráeszmél egész tragikumára a magyar függetlenségnek abban az eszmetársításban, amelyet a »független« és »Budapest« kapcsolata idéz fel. Magyarország évszázadokon keresztül ^ anno a fügetlenségét történelmének legtragikusabb korszakában érte el. A fa, amelyen ez a gyümölcs termett, csonkán áll ma itt, ágai letöredeztek, lombozata megritkult. Ám a gyümölcs édes es magjából új virágzás fog életre- kelni — ebben bízik és hisz minden magyar. , És Budapest függctlensege? Lehet-e ma erről beszélni, amikor a székesfőváros autonómiáját gúzsbakötötték? Hol van Budapestnek az a függetlensége, amelynek virágzása legszebb és legtermékenyebb korszakát köszönheti? A hatalomnak a függetlenség a járuléka és Budapest hatalmas volt, mert független volt és mert független volt, tudta hatalmas európai kultiírcentrummá fejleszteni a magyar korona legragyogóbb ékességét, a magyar fővárost. A függetlenné vált csonka, ország tragikumának sötét színeiben ugyancsak sötét színfolt _ az autonómiájában megcsonkított főváros. Vájjon ez a ragyogó főváros hogyan fog tovább fejlődni és virulni azok között a béklyók között, amelyeket a hatalom rakott rá? Dereng-e számára biztató világosság a sötétségben? Hinni kell benne, hogy Sipöcz Jenő, a székesfőváros rátermett főpolgármestere, akivel szemben bizalommal vannak a városháza összes pártjai és aki az autonómiában rejlő teremtő erőnek eg'ész jelentőségétől át van hatva, a maga csendes és mélyreható munkájával a megértés atmoszféráját fogja megteremteni a kormányzatban, amelyet a főváros élén képvisel. Ennek a megértésnek legderekabb harcosa a »Független Budapest«, amely ime eljutott fennállásának három évtizedes évfordulójához. »Független Budapest«: ez a cím egész program, irányjelzője annak a munkának, amelyet a lap élén a kitűnő főszerkesztő, B. Virágh Géza huszonöt esztendő óta végez azért a fővárosért, amelynek fejlődését, virágzását, jogait és kötelességeit és elsősorban függetlenségét szolgálja lelkes odaadással és minden tehetségével. Szolgálja éveken át nemcsak mint a »Független Budapest« főszerkesztője, hanem úgyis, mint a törvényhatósági bizottság tagja, mint cselekvő részese a törvényhatósági élet minden megmozdulásának. , A »Független Budapest«, B. Virágh Géza a maga átfogó munkájában éppen a főváros nagy érdekeinek szemszögéből a kereskedelem szerépét és jelentőségét mindig azzal a hangsúllyal méltatja és méltányolja, amely megilleti azt a réteget, amelynek Budapest nagyszerű fejlődése nem kis részben köszönhető. B. Virágh Géza. úgy lapjában, mint a főváros parlamentjében ott van a porondon, valahányszor a kereskedelmet meg kell védeni, valahányszor ártó szándékok akarják meghiúsítani a kereskedelem jogos törekvéseit. Hálásan ismerjük el ezt mindig és örömmel emlékezünk meg róla akkor, amikor jubileuma alkalmából köszöntjük a •»Független Budapestbet Küzdelmes harmincéves munka fordulóján az építő munka tágas szemhatára nyílik a »Független Budapest« számára. Végezze ezt a munkát úgy, ahogy azt eddig is végezte, súly- lyal, tekintéllyel, eredménnyel és megbecsüléstől övezetien azok részéről, akik vele együtt nem akarnak mást, mint nagy, erős, boldog, független Budapestet. Szurday Róbert harminc esztendeje Amikor 1904-ben először indult útjára a Független Budapest, még alig mnlt pár esztendeje, hogy az ifjú Szurday Róbert visszatért világkörüli útjáról és átvette a közel százados családi cég sorsának irányítását. Szurday ragyogóan gondos nevelést kapott. Az iskolák elvégzése után beíratták az élet iskolájába és végigjáratták azt vele Budapesttől Anglián, Amerikán és Kínán át Budapestig. Az ifjúnak valóban a legrendkívülibb és igazán egy életre szóló élményekben volt része. A pamut litjáit ment tanulmányozni, az ültetvényektől az eladásig, de Kínában végigélte váratlanul a boxerlázadás vigalmait és bozalmait is. Amikor hazajött, idehaza nagy izgalmak és gondok várták. A fiatal tehetséget erősen próbára tették a század elején az üzleti élet nagy nehézségei. Szurday helytállt. Nagy segítségére volt az a rendkívüli megértés és szeretet, amelyet báró UIlmáim Adolf tanúsított iránta, de ettől eltekintve igazán a maga erejéből, nagyszerű szívósságával, kivételes tehetségével, legyőzhetetlen akaraterejével állította helyre az ősi ház egyensúlyát és újra a legszebb virágzásnak indítottba. Amikor 1914-ben kitört a világháború, Szurday már az élen állt. Első volt az elsők között, a magyar textiléletet egészen, de <ai nagy monarchia. textiléletét is csaknem teljesen ő irányította. Olyan munkát végzett, hogy a hadügyminisztériumban is, a nagymultú osztrák textiliparban is csodálkozva néztek fel rá, az akkor alig 35 éves fiatalemberre, aki minden munkát vállalt és minden feladatot, a legnehezebbet és leghihetetlenebbet is teljesíteni tudta. Az összeomlás után megint új feladatok vártak rá és Szurday tudott huszonnégy órái dolgozni naponként. Akkor már az önálló magyar textilipart kellett megteremteni és ebben megint ő járt az élen. Nem szabad kisebbíteni a többiek érdemeit sem, ez bizonyára Szurdayt érintené ,a legkínosabban, mert szinte túlzásba viszi az igazság szeretetét és a mások értékeinek elismerését, de azt elfogultság nélkül meg lehet állapítani, hogy övé az érdem oroszlánrésze abban, hogy ma a textilipar foglalkoztatja a legtöbb munkást, termeli a legtöbb értéket és ma már nemcsak a belső ellátásnak, hanem az exportnak is egyik legfőbb tényezője. Azt lehet mondani, hogy nehéz feladatok előtt állt, de szabad azt is mondani, hogy ragyogó képességeit a kedvező körülmények is lendítették. Az a határtalan bizalom és megbecsülés, amellyel a Hitelbank rábízta egész hatalmas textilkonszernjének kiépítését és irányítását, óriási orchestert adott az elhivatott művész kezébe és Szurday egy megáldott ember virtuozitásával tudta ezt a nagyszerű szervezetet dirigálni. Voltak gondjai, voltak nehéz napjai, voltak megpróbáltatásai is, de tudott harcolni, dolgozni, lemondani, kiegyezni, kiegyenlíteni elsimítani és mindenekefölött: alkotni tudott. A Magyar Pamut ipar ina a magyar gyáripar erőssége, büszkesége és dicsősége és Szurday Róbert ma az ipari közélet egyik legnagyobb értéke, akivel mindig számolni kell és akire mindig llehet számítani. Egy közéleti ember közéleti értéke annyi, ameny- iyi megbecsülésben van része azoktól, akikkel együtt dolgozik. Szurday Róbertnál jobban szeretet és jobban megbecsült főnök ma nincs az egész magyar gyáriparban. A Magyar Pamutipar egy család, neki magának nincsenek gyermekei, minden tisztviselő és minden munkás az ö gyermeke. És hogy a nagyipar vezetői miként éreznek iránta és hogyan vélekednek róla, az kitűnik abból, hogy amikor Chorin Ferenc a GyOSz elnöke lett és lemondott a Munkaadóblokk elnökségéről, erre az előkelő tisztségre egyhangú lelkesedéssel Szurclay Róbertét választották meg. Neon-is csalódtak benne. Sohasem végzett fél- munkát. Az elmúlt harminc esztendő alig hagyott rajta nyomot. Frissen, fiatalosan, rendíthetetlen kedvvel és megacélozott képességekkel dolgozik tovább. Az idő csak annyit jelentett nála, hogy le- higigadt és bölcsebb lett. És éllén állva » magyar textiliparnak és a magyar iparnak, minden tehetségét a köz alázatos szolgálatába állítja. üanz es Társa villamossági I gép-, waggon- és hajógyár rí. Budapest, x. kér., Kőbányai út 31. I Telelőn: *46-1-19 Évenként 600.000 méter gyapjú- szövetet gyárt a Magyar Gyapjúmosó Rt. Közvetlenül a kiegyezést követő 1868-iik évben Kovács László, az laflskori képviselőház háznagya és néhány lelkes, ipart teremteni akaró földbirtokos megalapította az Első Magyar Gyapjúmosógyárat, abból a célból, hogy legyen egy magyar vállalat, amieily a már akikor is világszerte ismert és híres magyar gyapjút finomítsa és az eddigi gyakorlattól eltérően mosott, tisztított állapotban szállítsa külföldre. A Gyapjúmosógyár egy fél évszázadon át kitűnően feleit meg e hivatásának és az ország gyapjú- tormelésének túlnyomórésze eamléil a vállalatnál koncentrálódott, itt finomíttatott és rajta keresztül jutott ki ta régi monarchia, valamint egész Európa legnagyobb gyáraihoz. 15 évvel ezelőtt lényeges változáson ment keresztül a vállalat, .amennyiben az eddig csupán a gyapjú gyári mosásával és exportálásával foglalkozó társaság Fái Géza magy. fcir. ikormányfőtamáosos-vezér- iigazgató vezetésével a legmodernebb gépberendezéssel ellátott finomposztógyárat épített. A vállalat működésének súlypontja tiszta gyapjúiból Mszült szövetek előállítására helyeződött, ennek ellenére azonban megtartotta több mint fél évszázados légi nevét változatlanul. Ezidőszexint kb. 600.000 méter gyapjúszövetet állít elő évenként és gyártmányai kizárólagosan tiszta gyapjúból készülnek. s Télen: Bronhy Nyáron: Jégrakéta Egész évben: Frutti Mind a három S T ü H M E R gyártmány Vörösréz/ sárgaréz/ aluminium lemez, szalag, huzal, rúd, cső, szegecs Vorosrezsala verőforrasz, gyorsforrasz, forrasztó ón, bronz rúd és hüvely perselyek részére FINGEResFIA rézraktára B U D A P E ST, VI, HAJÓS U. 41 Telefon: 21-6-19 és 21-9-29 Müller Kertépítő Telep: Budapest, VII., Egressy út 108 Telefon: 96-6-65. Faiskola: Visegrád-Nagymaros Vállalom villakertek elkészítését és egész évi gondozását KRAt, gyula kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyártelepe Budapest. III, Lajos u. 11-19, T.: 62-4-88 KSbányaiiiem : Budakalász NunKaKöpenyeKet, ruháKat, valamint ilyennemfi sportKabátoKat. tennisz-nadrágoKat mértéit után Dani Károly d!io.í°emc.1”áÁ Telefon : 85-9-91. Hegoícsóbb nap iái*ah Szetter Ferenc galvanoteehnjkai vállalat Budapest, V1U., Vas u. 5 Telefon : 43-2-34
