Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Budapest, 1934. december 19. Független Budapest / Harminc esztendő Irta: B. Virágh Géza dolatnaik .szentelem. Legyen ez az egész esztendő a lián lom évtizedes munka tükörképe. Vonuljon el, mint valami vizáé, az a munka, amely a magyar fővárost Európa egyik legfőbb ékességévé j tette, a magyarság lelkének és nagyszerű tehetségének inonu mentei is reprezentálójá/vá. Harminc kötet, a Független Budapest évfo- \ lyaniai: ennyi az egész. Bennük egy emberöltő i történelme, munkája, fél emberélet .miinelem csa- \ lódálsa, vergődése, sok-sok küzdelme és kevés j öröme. Miiint a katonák, souaikoznaik egymás j mellett, de imiimtiba szemük lenne, rámtekintenek és simogatva szólnak: — Ez vagy te. Mi vagyunk a te 30 éved. Igen. Így ivalahogy van. De az ember nem akari elérziélkieinyülni, elfordulok a könyvespolctól,, legfeljebb sóhajtok egyet... Hej, elillannak az áramló évek ... * Amiért küzdöttünk az első kötetben, amit reméltünk, amiről ábrándoztunk, megvalósult, mire a harmincadikhoz értünk. Budapest nagy lett, gyönyörű lett. Akkor, 30 év előtt vetettük el a magot, amely bői ez a világcsoda lett: a mai Budapest. Amikor most lapozgatok a kötetekben, sorra előlépnek az esztendők, a nagy harcok, izgalmak, újra fütemek a lelkesedések és ostoroznak a csalódások, feltámad Budapest imultja, fálm- szieiiiű gyorsiasiáiggal pereg le a magyar főváros legnehezebb 30 esztendejének története. Átélek mindent. A szubjelkt-ii v érzések mohama vissza- lendít a múltba, ott vagyok a döntő csatározások előestéjén, amikor a gázgyár anegváltásával lezártuk a múltat és megkezdtük az új, modern világváros építését. Szerény ki® közkatona volt ebben a nagy ütközetben a Független Budapest, mint aihogy az maradt harminc éven keresztül: de közkatonák nélkül nem lehet győzni. Azt szokták •mondani, hogy a jubiieiuni nem öröm: emlékezfcetés,, arra, hogy megöniegedtünk. Lehet, hogy elfogult /vagyok, de amikor a harminc kötetben lapozgatok, nem érzem,, hogy a Független Budapest megöregedett volna. Talán megférfiiasodott, komolyabb lett, mint ahogy az idők is mások, de ma ö® ott áll az előőrsön, résztvesz az ütközetekben, küzd, verekszik, örül és Lelkesedik. A harmincadik év ott talál bennünket, ahonnan elindultunk: ríj harcban Budapestért, annak önkormányzati épségéért, népének boldogságáért, a magyarság dicsőségéért. A 4S-as ideálok hevítettek bennünket akkor, azok melegítenek ma is.-Es Budapest? ... Harminc év előtt isi szanálni kellett a magyar fővárost. Súlyos- pénzügyi gondok nehezedtek a város vezetőségére. Derék, nagyszerű emberek álltak a vezérkar élén és- győztek. Ügy érzem, semmi sb változott: ma űis- bátor, bölcs és igaz embereik vezetik Budapest harcát, erősek, vezetésire termettek, meg kell nyernünk ezt a csatát is. ígérjük: ott leszünk -mi közkatonák is a csatatéren, amikor megszólal a harci kürt zengő szava. * Nem akarunk ünnepelni, a mai idők nem arravalók. A magunk hite szerint becsületesen küzdöttünk, mindig jóhiszeműen. Ha van egyáltalán 'érdemünk, így ez az. Tempóra mutantur, de amikor a 30 kötetet böngésze-m., úgy érzem, egy dologban nem 'változott a Független Budapest : mimd'ig meggyőződéssel küzdőit a ko-ssütbi eszmékért, a liberalizmusért, igazi demokráciáért, Budapestért, Magyarországért. Ma is ezeké az ideáloké minden érzésünk, lelkünk minden rezdülése, toliunk egész tisztasága. Amikor itt állok a harmincadik év küszöbén és a múlt színes kaleidoszkópján elvonul előttem egy emberöltő lázas vergődésének képe, hirtelen úgy érzem, -gyenge vagyok ahhoz,hogy egy retrospektív felvonulásban ineg-rögzítsiem az elmúlt éveket. Nem lehet. Ezt a harminc évet nem tudnám rendszerbe foglalni, történetfilozófiai távlatiba emelni. Ügy terveztem, hogy ebben a jubiiláirlis számban minden ’benne lesz, ami drága emlék, küzdelem, öröm és könny volt: nem lehet. Az alkotások, az óriási lendület hőskora. Az Alkotás könyve, azután a háború és a forradalmak pusztájában való vándorlás könyve, a felébreTEMESVÁRT ÉS TÁRSA elektrotechnikai vállalat Budapest, VII., Akácfa ucca 20. — Tel.: 35-3-0 8 Pestszentlőrinci parkéttgyár és gőzfűrész részvénytársaság Budapest, V. kerület, Rudolf tér 1. Telefon; 21-2-44 dé-s és újjáépítés rengeteg erőfeszítése, a diadalmas kibontakozás'korszaka, amelyet nyomon követ a iváírlatiamul reánkszakadt világválság számumjának vad pusztítása: mindezt nem lehet egyetlen dióhéjba beleszorítani. Meg se kísérlem. Ezt a harmincadik esztendőt szentelem annak, hogy végigmenjek az előző periódusokon. Szürke fejjel, egy emberélet tapasztalataival, egy vajúdó, lázas korszakkal, vad világégésekkel a hátam- mögött fel szeretném- újítani -elmúlt 30 évemet. És Budapest harminc esztendejét. Amikor most kezem' tétován -keresi a kitin- ! eset, lábam a küszöbön, hogy átlépjek a Füg get-, I len Budapest -második -emberöltőjeniek titolkza- I tois- homályába, az elkövetkező évet ennek a gon- ' Sok szeretettel és hálával gondolok azokra a rélgi élsi aktív .munkatársaimra, akik e három évtized során hozzá járultak a Független Budapest munkájához. Ha sikerült becsületes munkát végeznünk és- megnyerni -a közönség bizalmát, úgy őket nagy rész illeti meg -ebben. Es almikor most meghatottam szívem egész melegével köszöntőm az Olvasót, a jubileumi év gondolatával indulok az elkövetkező időinek. Ez lösz az -egyetlen új pont a Független Budapest programijában. A többi marad, ami eddig volt... Harminc éven, vérzivatarokon, szenvedéseken, minden -poklokon keresztül — a végső, nagy magyar feltámadásig, -a boldog, Független Budapestig ... A Magyar Újságírók Egyesülete a „Független Budapestéhez A Magyar Újságírók Egyesülete a Független Budapest harmincéves jubileuma alkalmából a következő üdvözlőlevelet intézte B. Virágh Géza főszerkesztőhöz: Igen tisztelt Főszerkesztő Űr! Kedves Barátunk! A Magyar Újságírók Egyesülete nevében őszinte tisztelettel és meleg baráti szeretettel köszöntünk abból az alkalomból, bogy kitűnő lapod, a Független Budapest, harmincadik évfolyamába lépett. Harminc esztendő nagy idő, különösen a mai korban, még napilapok számára is, hetilap számára pedig felér egy évszázaddal. Mikor e jelentős jubileum alkalmából a magyar újságírók egyeteme nevében legjobb szerencsekívánatainkat küldj ük, külön öröm és boldogság számúinkra, hogy a Te lapodról van szó, amelyik a három évtized alatt mindig magasan kiemelkedett szempontjainak tisztaságéival, elveinek tántoríthatatlanságáival, meggyőződésének becsületességével, szociális érzékének melegségével és mélységével, a kartársi szolidaritás meging alhat atlanságával és a lap egész egyéniségének azzal a szeretetreméltó közvetlenségével, amelyben mindig a Te egyéniséged tükröződött vissza. Nem akarjuk üdvözlősorainkat zárni anélkül, hogy ne utaljunk arra a szinte példanélküli népszerűségre, amelyet kartársaid körében élvezel és amely csak egyik kifejezési formája annak a tiszteletnek; amelyet leg illetékesebb bíráld, újságíró kollégáid előtt vívtál ki magadnak újságírói működéseddel. Kérünk, fogadd igaz nagyrabecsülésünk kifejezését, mellyel vagyunk készséges híveid, a Magyar Újságírók Egyesülete nevében: Márkus Miksa Dr. Boros László elnök. főtitkár. * Mélységes hálával, szinte zavartan a boldogságtól, köszönöm a magyar újságírás vezérkarának ezt a megtisztelő üdvözletét. Életem legnagyobb eredményének tartom, hogy az a fenkölt grémium, amelynek igénytelen, szerény tagja voltam, vagyok és maradok, ilyen túláradó melegséggel túlértékeli munkámat és személyemet. Köszönöm a Magyar Újságírók Egyesületének ezt az örömet, amelynél tisztábbat, nagyobbat nem érezhet ember, aki Magyar- országon tollat forgat. Szendy Károly polgármester üdvözli a Független Budapestet le n ség get és lelke m é 1 yé i g ható felelősségérzettel. Hogy jól szolgálta, legjobban bizonyítja az eltelt három évtized, amely idő alatt Budapest nyugateurópai világvárossá fejlődött. Az ország ma független, de, sajnos, még kevésbé szabad, mint régebben volt. A jövő építése új feladatok elő állítja a főváros vezetőit, akik ebben a küzdelemben az eddiginél is fokozottabb mértékben szorulnak rá a sajtó támogatására. Ezt a támogatást kérem most lapjának a — Független Budapest -nek harmincéves jubileumán B. V i r á g h Géza barátomtól is, akinek további működéséhez a fővárosi polgárság érdekeinek j képviseletében — az eddigi eredmények alapján — joggal fűzök komoly reményeket. — Harminc esztendő hosszú idő az ember életében, de nem mondható rövid időnek egy hírlap fennállása tekintetében sem. N e k e m ez a jubileum azért .is különösen kedves, mert én is éppen 30 éve szó 1- g á 1 o m a fővárost. Ugyancsak kedves emlékem, hogy éppen 30 évvel ezelőtt, amikor még a VII. kerületi elöljáróságon dolgoztam, voltam szerencsés megismerhetni a Független Budapest főszerkesztőjét, B. Virág h Gézát. — A lap címe — »Független B ii d a- pest« — mutatja azt a politikai irányt, melyet B. Virágh Géza akart követni. A Független, szabad ország fővá r o- sát szolgálta kitűnő tollával, becsületes meggyőződéssel, önzetRassay Károly: A Független Budapest jó munkát végzett Rassay Károly, a városházi polgári ellenzék vezére a Független Budapest 30 éves jubileuma alkalmából a következőket mondja: — Szeretettel köszöntőm a Független Budapestet első megjelenésének harmincadik évfordulóján. Három évtizeden át szolgálni Budapest polgárságát — normális békeidőkben is rendkívüli teljesítmény. Kétszeresen az olyan időkben, amilyenek most múltak cl felettünk. — A F ügyetlen Budapest B. Virágh Géza barátom szerkesztésében mindenkor a helyesen értelmezett polgári érdekeknek volt a képviselője. Kicsinyes _ pártszempontok befolyásától mentesen, emelkedett szellemben harcolt mindig a közügyekért és amikor most harminc esztendő munkájára visszatekint, elégtétellel állapítja meg, hogy jó munkát végzett. Tevékeny szerepet játszott Budapest székesfőváros világvárosi fejlődésében és bizonyára a jövőben is ott lesz minden olyan küzdelemben, amely Budapest székesfőváros polgárságának egyetemes érdekeiért folyik. — Ebben a tudatban kívánok én is sok sikert további munkájához. Fóthi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvező feltételek mellett GI3CIO Bővebbet; vasárnap délelőtt helyszínen Fóthi út 35, hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. - Tel.; 241-15 Ríissay Károly
