Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-12 / 50. szám
Budapest, 1934. december 12. Független Budapest / Tízmillió pengő haszna van a fővárosnak a font és dollár értékcsökkenéséből Újabb felhatalmazást Kér a polgármester a függőKölcsönöR meghosszabbítására noggan lehelne Budapestet levegösebbe. egészségesebbe tenni A városfejlesztő bizottság tervei a „zöldterülete»!“ Kiépítésére A főváros 1930-ban rövidlejáratú függőkölesönt vett fel abban a reményben, hogy egy éven belül felveheti a tervbevett nagy kölcsönt és abból a függő- adósságot visszafizetheti. A hekövetkezett világválság azonban e terv keresztülvitelét megakadályozta. Azóta háromhavonként prolongálják a fedezetül szolgáló váltókat. Azelőtt minden ilyen prolongálás alkalmával a közgyűlés hozzájárulását kellett kikérni, tavaly azonban a polgármester 1935 végéig felhatalmazást kért, hogy külön bejelentés nélkül hosszabbíthassa meg a lejáró kölcsönöket. A közgyűlés megadta a felhatalmazást, a belügyminiszter azonban csupán egy évre, a folyó év végéig hagyta jóvá az erre vonatkozó határozatot. Miután ez a felhatalmazási idő most lejár, a polgármester újból a közgyűléshez fordul, hogy a kölesön meghosszabbításához a törvényhatóság hozzájárulását kérje. Egyidejűleg a pénzügyi ügyosztály részletes helyzet- jelentést is tesz közzé a függőkölesönök mai állásáról. A jelentés megállapítja, hogy a függőkölcsön kamatlábát az idők folyamán sikerült leszállíttatni. A legtöbb kölcsön után már csak 5.5% kamatot fizet a főváros. Időközben a kölcsönök valutaértékében is változások állottak he, amennyiben az eredetileg dollárra és fontra szóló váltókat más valutára szóló váltókra kellett kicserélni. Ezidőszerint a következő tőkehátralék áll fenn az egyes bankoknál: A Magyar Általános Hitelbanknál 190.000 dollár és 10,208.000 francia frank, a Leszámítoló Banknál 1,239.900 francia frank. 1,500.000 svájci frank, a Pesti Első Hazai Takarékpénztárnál 124.246 angol font és 275.000 svájci frank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál 2,926.051 svájci frank, az Angol-Magyar Banknál 10,317.228 svájci frank, a Községi Takaréknál 2.091.000 dollár, 750.000 márka, 250.000 angol font és 1,013.413 pengő értékben. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület legutóbbi beadványában közölte, hogy hajlandó a nála fennálló angol font tartozást pengőértékre átalakítani az esetben, ha a főváros megosztja a pénzintézettel azt az árfolyamdifferenciát, mely az angol font középárfolyamában 1933 december 21. és a pengőre való áttérés napja között fennáll. Ez az árfolyamdifferencia 214.946 pengő, amely most teljesen a főváros javára esik. Miután azonban a fővárosnak nagyobb érdeke, hogy pengővel és ne idegen valutával tartozzék, mert esetleg a font árfolyama emelkedhetik, ezért a Pesti Hazai Első Takarék ajánlatát méltányosnak és elfogadhatónak tartja. Hátránya viszont az, hogy a fővá-. ros az eddig mutatkozó árfolyamdifferencia felét, tehát 107.500 pengőt már most meg kell, hogy fizesse a pénzintézetnek. Ennek dacára — a valutarizikó kiküszöbölése miatt — a főváros ezt a megállapodást megköti. A jelentés kimutatja azt is, hogy a külföldi valuták áresése folytán a főváros milyen tetemes nyereségre tett szert a függőkölcsönöknél. Amikor a kölcsönt felvették, annak értéke 45,689.037 pengő volt, ezzel szemben mai pengőértéke 35,749,222 pengő. A tőkehátralék csökkenésének oka főleg az, hogy a Községi Takarék az eredetileg dollárban és angol fontban fennálló fővárosi tartozást a valuták áresése előtt nem alakította át aranyalapon álló külföldi pénznemre és ezért egyedül a Községi Takarék közvetítésével felvett kölcsönnél 9 millió árfolyamnyereség mutatkozik a főváros javára. Érdekes helyzet áll fenn a kölcsönök kamatszolgáltatása tekintetében. A főváros a valutakorlátozáso-k életbelépéséig a kamatokat a megfelelő idegen pénznemekben fizette, azóta azonban a kamatösszegek pengő ellenértékét fedezetképen letétbe helyezik. Az így letétbe helyezett pengőösszegek egy részét egyes pénzintézetek teljesítésül elfogadták, több intézet azonban a letétbe helyezett pengői nem fogadta el fizetésül, illetve elhatározását függőben tartotta. Ennek következtében körülbelül 2080 dollár és 1,841.000 francia frank, 743.000 svájci frank és 5040 angol fótit kamattartozás van függőben. A polgár- mester a közgyűléstől most 1937 végéig kér felhatalmazást a lejáró függőkölcsön-részletek megdiosszabbí- tására. Ádler és Társai Ólomcső készítő Üzem Gyárt: Mindennemű ólomnyomó- és lefolyócsövet Iroda: Budapest, VI., Podmaniczky u. 2. Tel. 15-3-94 Gyár : V., Váci út 69 LiUlEER FERENC ÉS BÉLA üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdiszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Tolefon : 30-4-97 A városrendezés nagy problémája minden varosban parkok, úgynevezett »zöldterületek« létesítése és megfelelő elosztása. Különösen nagy probléma ez Budapest számára, mert nálunk nagyon kevés a park és sétahely. Annakidején nem törődtek ezzel a kérdéssel és így történt, hogy Budapesten sűrűn beépített városrészek keletkeztek a legcsekélyebb szabad levegő nélkül és vannak egész kerületek, melyekben alig van néhány négyzetméternyi zöld terület. A városrendezés mai vezetői azonban a jövő generáció számára már egészségesebb, levegősebb Budapestet igyekeznek teremteni. Persze ez nem megy egyik napról a másikra és csak gondosan kidolgozott, rendszeres program alapján lenne megvalósítható. A városfejlesztési bizottság most veszi tárgyalás alá ezt a nagyfontosságú problémát éa megvitatja, hogy miképpen, mil pen irányban kell fejleszteni Budapest úgynevezett zöld területeit. A bizottság elé terjesztendő javaslat, illetve helyzetkép a következőket mondja: — Jelenlegi erdőterületeink terjedelem tekintetében megfelelőek volnának, ha eloszlásuk a főváros területén cgyenletesebb lenne. A helyzet azonban az, hogy mintegy 200(1 hektárt kitevő erdeink csaknem teljesen a budai oldalon fekszenek és nagyrészt a szomszédos községek határai mentén. A főváros levegőjének állandó felfrissítése szempontjából ez kedvező körülmény, azonban a nag57 lakó- sűrűségű pesti városrészektől való hatalmas távolságuk a lakosság által való használatukat nehézkessé teszi. A pesti oldalon az erdőit lányon már ólig segíthetünk, de legalább több nagyobb liget létesítésére kell törekedni. A budai oldalon az erdők vonalát a solymári és ürömi határ mentén kellene ki egészíteni, egészen a Rómaifürdő körül létesült nyaraló-övezetig. Ezenkívül erdősíteni kellene azokat a magánterületeket, melyek szigetekként ékelődnek be az erdőterületekbe a Hármashatárhegy alján és a Mátyás- és a Remetehegy felső részeink. A pesti oldalon tovább keli fejleszteni a véderdőövezetei és elsősorban a felsőrákos i rétek sashalmi határát kell erdősíteni. — Az erdőterület, általában véve, a turisztikán kívül más sport űzésére nem alkalmas. A nagyobb nézőközönséget vonzó sportok, továbbá a weekend- területek sem valók az. erdők szélére. Régebbi szabályozási terveink az erdők és ligetek mellett kizárólag* térszerű, különálló parkokat ismertek. Arra kell törekedni, hogy bosszú parksávok létesüljenek. A beépült városrészekben a nagy kisajátítási költségek miatt ilyen parksávok már aligha létesíthetők, a külső területen azonban, főleg ahol a meglévő különálló parkok és ligetek összeköthetek, gondoskodni kell a parksávok rendszeresítéséről. Ilyenek főként Budán kínálkoznak, pl. a Gellérthegy északi oldalán tervezett park összeköttetése a tabáni és a németvölgyi temetőkkel, továbbá a Döbrentey téri parkból kiindulva, a Tabánon át a Vérmező, Városmajor és vízivárosi temető összeköttetése és a Budakeszi sétaúton át az erdőkkel való összekapcsolása, végül a liármashatárhegyi erdőség bevezetése a Mátyáshegyen át a Bécsi útra. A pesti odldalon két nagyszabású parksávot lehetne létesíteni. Az egyik az överdő folj'tatásaként a Rákospatak mentén tervezett 700 méteres parksáv, mely a véderdő szerepét is játszaná, a másik parksáv a Róna uccán haladna, a Kerepesi úttól, az Erzsébet királyné útig. Ezeken a parksávokon kívül figyelmet érdemelnek a dunaparti sétányok, melyeknek park- sávokká való fejlesztése a viszonyok által megengedett legszélesebb mértékig, egyik legfontosabb teendő e téren. Kelenföldön is 60 méteres parksávot kell létesíteni, ami az itteni gyárvárost van hivatva elválasztani a, lakóhelyektől és melynek területét jelentős részben a főváros már meg is szerezte. A gázmüven ígazolüicleníésben utasítja vissza a tüzclőszcrszállítási visszaélések vádját Az igazolőjeleníés a polgármester előtt van A Független Budapest egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy a tüzelőszer-szállítási visszaélésekkel kapcsolatban a közigazgatási bizottság múlt havi ülésén támadások érték a Gázmüveket is. Azt hangoztatták, hogy a Gázgyár túlságosan vizes kokszot hoz forgalomba, miáltal a fogyasztók károsodnak, mint- , hogy a koksszal együtt a vizet is megfizetik. Ez a kijelentés súlyosan érintette a Gázgyár presztízsét, úgyhogy az védekezésre kényszerült a váddal szemben. annál is inkább, mert meg kellett akadályoznia, hogy a vádak a közvéleményben hitelre találjanak. A polgármester felszólította a Gázművek vezetőségét, hogy a közigazgatási bizottságban elhangzott vádakra vonatkozóan igazolja magák Az igazoló jelentés cl is készült és azt sürgősen nyilvánosságra hozták. Az j üzem vezetősége többek között a következőket mondja: — Az óbudai gázgyárban termelt és gépi erővel osztályozott koksz eredeti osztályozásban többnyire közvetlenül a berendezésből kerül szállításra. A nedvességtartalmát illetően megállapítható, hogy tökéletesen száraz tüzelőanyag a forgalomban alig kép zelhető, mert minden tüzelőanyag, természetének és az időjárás viszonyainak megfelelően, bizonyos nedvességet vesz fel. A friss termelésű koksznál a gyártással kapcsolatos nedvességtartalom elkerülhetetlen. A gázgyártás folyamán a kamrákban elhelyezett gázszenet mintegy 1200 fok O-ra hevítik fel és abból a koksz vörösen, izzóan kerül ki. A levegővel való érintkezés után az az izzó koksz meggyullad és ha vízzel azonnal le nem hűtik, használhatatlan, porráégett hamu, salak válnék belőle. Az oltásnál csak annyi vizet használnak fel, amennyi az izzó koksz lehűtésére feltétlenül szükséges. A Gázművek foglalkozik a koksz oltásának — a víz kikapcsolása mellett — más módon való megoldásával is, az ebhez szükséges berendezések létesítése azonban egymillió pengős beruházást igényel. Az üzem telepein levő koksz nagyrészt szabadon van tárolva és így természetesen ki vau téve az időjárás viszontagságainak. Noha az üzem évről-évre felszólítja a kzönséget, hogy szükségletét még nyárou szerezze be, a fogyasztók többnyire csak az esős, téli időszakban rendelik meg a kokszot, amikor a nedvességtartalom, az időjárás miatt, tényleg nagyobb. Erőteljesen visszautasítja az üzem azt a vádot, mintha egyes rendeléseket későn teljesítene, csak I azért, hog*y esős napon szállíthassa a tüzelőanyagot. Ha valamelyik fogyasztó az időjárási viszonyok miatt az átlagosnál nagyobb nedvességtartalmú kokszot kap, úg*y azért az üzem az illetőt kártalanítja. Minden egyes szállítmányt azonban nem lehet laborató- j riumi vizsgálat alá venni. A Gázgyár telepén a tüzelőanyag lemérése a legprecízebben történik, a mérlegkezelők a pontos mérlegelésért fegyel- milcg felelősek. A tüzelőanyagot kísérő személyzetért is teljes erkölcsi és anyagi felelősségűt vállalnak. Ezekben utasítja vissza a Gázgyár az ellene irányuló vádat és kétségtelen, hogy védekezése helytálló. Egyébként pedig megnyugvással állapítjuk meg*, hogy a Gázművek elleni panaszok nem találtak visszhangra a nagyközönség részéről. SZÁSZ ALBERT oki- mérnök j út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körűt 43. Telefon: 51-4-06 IC ©szénbánya és ITégflagyár Társulat SPesten, fOrascfie) Budapest, V. kér., Klotiid ueca 3 Telefon: 25-5-5 4, 25-5-5 5 és 25-5-56 A 30 éves Független Budapest jubiláns ünnepi számot ad karácsonyra
