Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-12 / 50. szám
Független Budapest Budapest, 1934. december 12. A főváros népjóléti igazgatásáról szóló szabályrendelet ellenőrzi a jótékony egyesületek működését és a főváros területén eltiltja a koldulást Schuler Dezső tanácsnok az új szabályzatról A főváros szociálpolitikai iit>'yosztaga elkészült egy régóta esedékes, nagyszabású munkájával: a főváros népjóléti igazgatásáról szóló szabályrendelet tervezetével. Ez a szabályrendelet a közjótékonyság minden ágazatára nézve intézkedik és legközelebb a közgyűlés elé kerül. Schuler Dezső tanácsnok, Schuler Dezső a szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztály vezetője a szabályrendeletről a következőket mondotta munkatársunknak: — Az általános rendelkezések mindenekelőtt megállapítják, hogy ■mi a főváros feladata a köz jótékonykodás terén. — A főváros a népjóléti igazgatás szűlcebb körében a törvényes rendelkezések alapján szegényellátásban részesíti azokat az állandó munka- és keresőképteleneket, akiknek vagyonuk, vagy jövedelmük nincs, azokat a szegényeket, akik betegség miatt nem dolgozhatnak, a betegek szegény családtagjait, a kórházakból elbocsátott gyógyíthatatlan szegény betegeket és a közsegélyre szoruló gyermekeket. Megtéríti a főváros a vidéken, vagy külföldön tartózkodó budapesti illetőségűek után felmerült szegénygondozási költségeket, viseli az állami gyer- mekmenhely kötelékébe tartozó elhagyottnak nyilvánított gyermekek után felmerült költségeket, vállalja a területén felállított anya- és csecsemővédelmi állomások fűtési és világítási költségeit. Mindezeket a segélyeket azonban a főváros a rászorulóknak csak abban az esetben nyújtja, ha az illetők helybeli illetőségűek, eltartásra köteles és képes hozzátartozóik nincsenek, továbbá, ha ellátásukra a társadalmi segélyezés nem elegendő. — A népjóléti gondozás tágabb keretében a főváros kiterjeszti feladatait a társadalmi szervezetek összhangzatos tevékenységének megszervezésére. A segélyezés elsősorban munkához juttatás útján és természetben való támogatással történik. Kivételesen gondozásban részesítheti a főváros azokat a magyar állampolgárokat is, akiknek helybeli illetősége nincs1 megállapítva és segélyre szorulásuk előtt legalább 4 éven át megszakítás nélkül Budapesten laktak és ez idő alatt hatósági támogatást nem vettek igénybe. A gondozásra szorulók a reájuk fordítóit és pénzértékben felszámítható költségeket visszatéríteni tartoznak, ha olyan vagyonhoz, vagy jövedelemhez jutnak, amelyből azokat megtéríthetik. A hatóság evégből a segélyezetteket és hozzátartozóikat anyagi helyzetük szempontjából időnként felülvizsgálja és ennek eredményéhez képest a költségek behajtásáról intézkedik . — A további szakaszok felsorolják a népjóléti gondozás gyakorlati módozatait. Ezek közé tartozik a különféle természetbeni segély, mint a kenyér, tej, ebéd, tüzelőszer-osztás, ruhasegély, lakáskiutalás, beteggondozás, ingyen fürdő, gyógyszer, orvosi ellátás, intézeti és családi gondozás, gyermekvédelem, sziik- ségmunka, ingyenes jogvédelem stb. — A népjóléti igazgatás szervezetéről is intézkedik a szabályrendelet. Kimondja, hogy a központi szerv: a polgármester. Az állandó szakbizottság mellett központi népjóléti bizottságot is alakítanak, amelynek feladata a társadalom jótékonysági és népjóléti tevékenységének a hatóság hasonló tevékenységébe való tervszerű beillesztése és ezzel az együttműködés előmozdítása. A központi népjóléti bizottság a közgyűlés által választól I 5 tagból áll, elnökét és helyettesét maga választja, közreműködésre pedig felkéri a belügyminiszter és az igazságügyminiszter képviselőjét, az államrendőrség főkapitányát, a fiatalkorúak felügyelőhatóságáSzellet* Ferenc galvanotechnikai vállalat Budapest, Vitt., Vas u. S AunKaKöpeny eKet, ruiiáKat, valamint ilyennemu sportkabátokat. tennisz-nadrágokat mérték után Dani Károly Kirtt Ej>egolcs&BtS) najíiá.vaSk Telefon : 85-9-91. Szabőlty György parkett-vállalkozó Budapest, 8X., Üllői út 73. fel. s 37-4-03 Vállalok mindennemű parkettmunkát, új ós régi foktotést. Traub Údön czszzfc< szifon leli*, úel&fedLci v&fíczttmtci Budapesti, X, Iföezső tér 3 nak elnökét, a fiatalkorúak bíróságának elnökét, a polgármester pedig kinevezi a bizottságba a közoktatásügyi, a közjótékonysági, a közgazdasági, a közegészségügyi és a jogügyi ügyosztályok vezetőit, az árvaszéki elnököt, az árvaszék gyermekvédelmi osztályának vezetőjét, a tiszti főorvost, a tiszti főügyészt és az elöljárói értekezlet elnökét. — A szabályrendelet alapján a közgyűlés a kiskorúak gyámságának ellátására a központi népjóléti és gyermekvédelmi hivatal hereiében. hivatásos gyámságot szervez, amelyet a polgármester egyúttal megbíz a vagyontalanok részére szóló jogi tanácsadással és az ezzel kapcsolatos tennivalók ellátásával. A hivatásos gyámságnak főjegyző lesz a vezetője. Megállapítja ezután a szabályrendelet a hivatásos gyám jogait és kötelességeit. — A főváros közjótékonysági és szociálpolitikai tevékenységében nagy szerep jut a kerületi elöljáróságoknak. Etekintetben a szabályrendelet pontosan megállapítja az elöljáró jogkörét. A kerületekben is népjóléti bizottságokat alakítanak, amelyeknek elnöke az elöljáró, tagjai a kerületi választmány 5 tagja, a kerületben levő hitfelekezetek egy-egy lelkésze, a kerületi orvos és a kerületi rendőrkapitányság vezetője. valamint a kerületi népjóléti munkát sikeresen végző társadalmi intézmények azon képviselői, akiket az elöljáró hív meg. Ezeknek száma azonban ötnél több nem lehet. A kerületi elöljárók a munkamegosztás érdekében kerületi népjóléti megbízottakat nevezhetnek ki, akik megállapított körzetben végzik tevékenységüket. A népjóléti megbízotti tisztség tiszteletbeli állás, munkájáért díjazás nem jár. Kinevezhctők erre a tisztségre olyan független, bármely nemhez tartozó emberbarátok, akik a kerületben laknak, a munkakör betöltésére hivatottságot éreznek, arra elegendő idejük van, kellő műveltséggel rendelkeznék. A népjóléti megbízottak fogadalmat tesznek. — Külön fejezet szól a társadalmi népjóléti intézményekről, melyeknek ellenőrzését a szabályrendelet megszigorítja. Amelyik társadalmi intézmény a hatósági rendelkezésekkel szemben a legkisebb mulasztást követi el, attól minden támogatást megvonnak és súlyosabb esetekben megindítják ellene a vizsgálatot és működését felfüggesztik. Intézkedik a szabályrendelet az adományok gyűjtéséről és a jótékonysági előadásokról. Itt is megszigorítja a működést. A legszigorúbban írják elő az elszámolást, az engedély megszerzését és erélyes büntető szankciókat helyez kilátásba a szabályzat a mulasztókkal, szabálytalanul eljárókkal szemben. Rendezi végül a szabályrendelet a koldus- kérdést is. A koldulást a főváros területén egyszerűen eltiltja. A rendőrség hatáskörébe- tartozik a mozgóárusítással való foglalkozás külszíne alatt történő koldulás megakadályozása. A Szent László-kórház vidéki betegei évi 2 millió pengőjébe kerülnek a fővárosnak Kiürítik a kórház egy részét az esetleges súlyos fertőző betegek részére A Független Budapest legutóbb jelentette, hogy a főváros erélyes lépéseket tesz annak megakadályozására, hogy vidékről tömegesen szállítsák Budapestre a betegeket és velük töltsék meg a fővárosi kórházakat. Különösen a Szent László-kórliázban idéz elő tarthatatlan állapotokat ez a helyzet, amely odafajult, hogy a Szent László-kórliázban inár a betegeknek majdnem a fele vidékről rekrutálódlk. Ebben az ügyben Salamon Géza tanácsnok, a főváros közegészségügyi ügyosztályának vezetője a következőket mondotta munkatársunknak: — Az utóbbi években a Szent László kórházban a beteglétszám oly nagy mértékben emelkedőt-, hogy ma már ennek a fertőző kórháznál: majdnem össz'-s atyai állandóan igénybe vannak réve. Míg azelőtt '500— 00 volt a beteglétszám, addig most 1301) körül van az átlagos napi beteglétszám. Ez a nagyarányú emelkedés igen aggályos, nemcsak a főváros anyagi érdekei szempontjából, minthogy a fertőzőbetegek gyógyköltségét úgyszólván senki- sem fizeti és azt a főváros terhére kell elszámolni, hanem azért is, mert a túlzsúfoltság mellett az a veszély fenyeget, hogy járvány kitörése esetén, hely hiányában, nem lehet a fővárosi betegeket elhelyezni. Ezt az állapotot főleg az 1931. évi kórházrendelet idézte elő. A rendelet életbelépéséig a Szent László fertőző kórházban történt ápolások után felmerült gyógykö-ltségek felerészét az a védekező község tartozott megfizetni, melynek érdekében állott, hogy a beteg kórházi ápolás alá kerüljön. Ha az ápolt valamely biztosító intézetnek volt a tagja, úgy a gyógyköltség felét az intézet fizette, az ápolási költség felerészét pedig, fizetőképtelenség esetén, az Országos Betegápolási Alap térítette meg. A kórházrendelet hatálybalépése óta ez megváltozott és azóta a Szent László-kórház fenntartása mintegy kétmillió pengőjébe kerti! a fővárosnak, mert az ott ápolt betegek költségeit csak egész jelentéktelen mértékben tudjuk magánosokra és közü- letekre áthárítani. — Azelőtt csak a veszélyes fertőzőbetegeket utalták a fertőzőkórházba, mert a köziiletek és a biztosító intézetek az ápolási költség felerészénok viselésére voltak kötelezve, most, hogy ez alól mentesültek, a községek jórésze megszüntette az addig fenntartón úgynevezett elkülönít őket. A fővárosi kórházak is megszüntették az elkülönítő termeket és az ingyenes betegek javarészét a Szetit László-kór- házba küldik.- A megnövekedett igénybevétel folytán a fertőző kórház összes ágyai állandóan foglaltak és a vidéki betegek arányszáma megközelíti a 10%-ot, holott más fővárosi kórházban, ahol szintén igen sok a vidéki beteg, ezek aránya csak 22%, A Szent László-kórház úgyszólván teljesen ingyen kórház lett. Ez az állapot, mint előbb említettem, sem a főváros lakosságának egészségügyi védelme érdekében, sem a főváros háztartási egyensúlya szempontjából nem tartható fenn. Ezért a kórházigazgatók értekezletének elhatározása alapján mi is elhatároztuk, hogy a könnyű lefolyású fertőző betegeket nem vesszük fel a fertőző kórházba, oda csak a súlyosabb fertőző betegek kerülhetnek. A többi fővárosi kórház újból felállítja a fertőző betegek megfigyelésére az azelőtt fenntartott elkii- lönítőket és csak a fertőző betegség pontos megúlla pítása után szállítják át a pácienst a Szent László- kórházba. Itt 200—300 ágyat üresen fogunk tartani, váratlanul bekövetkező járvány esetére. A vidéki hatóságokat pedig felhívjuk, hogy csak a feltétlenül kórházi ápolásra szoruló betegeket szállítsák a fővárosba, de akkor is előzőleg érdeklődjenek, van-e hely, mert könnyen megtörténhetik, hogy hely hiányában az ide szállítóit vidéki beteg felvételét a kórházak ortent.a anrl ink Rátskay Vendel Óbudai redőny éí iakalosáruüzem Esslingeni faablakredőnyök, acélgörredőnyölc, vászonredőnyök és mindennemű épületlakatosmunkák készítése Budapest, III., Bécsi út 118. sz. Telefon: 62-3-83 (Saját házában) Telefon: 41S-G5 December 12-én és 16-án délután 7,3 órakor ügető versenyek Beér Sander vésnök mester V., Gr. Tisza István uccaő. Telefon : 82-4-29 sxswacsaláíéles j y y Ojj tartós, szép és tiszta ! STEINER ES SZIMPEl Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz-, templom , szobafestők és mázolok (Budapest, DX , ÜJcíí út 57. Tel.: 30-6-29 GERO LÁSZLÓ vízvezeték, központi fűtés, egészségügyi berendezések és épület-bádogos munkák vállalata. Tel. 97-5-29, VII, Colunibus-u. 14
