Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-21 / 47. szám
1934 november 21 47. szám HUSZONKILENCEDIK évfolyam Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavlllonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Horthy Miklós 15 éve •Soha, talán még a magyar történelem legsötétebb i napjaiban sem süllyedtünk olyan mélyre, mint akkor voltunk, tizenöt esztendővel ezelőtt, amikor egy esős, rideg novemberi napon megjelentek Budapest ucoáiu a plakátok, melyekben Horthy Miklós, a nemzeti hadsereg fővezére tudatta a főváros népével, hogy bevonul Budapestre és kitűzi az ősi, szent lobogót Buda várára. És jött. A sereg, amelynek élén vezérkedett, bi- j Eony szomorú és szánalmas volt. Bosszul felszerelt, | elcsigázott dunántúli fiúkból állt a kicsiny csapat, de mégis büszke örömmel néztük a bemasirozó legényeket, mert ők voltak a jövő. Ha akkori állapotunkban volt egyáltalán reménység arra, hogy lesz valaha magyar feltámadás,, úgy ez a kis sereg jelképezte ezt a félénk, bátortalan hitet. Óriási az út, amelyet másfélévtized. alatt jártunk meg. Ezen aa úton Horthy Miklós vezette a nemzetet és ha ma visszatekintünk a megtett útra, hittel telik meg a lelkünk: úgy érezzük, hogy a nehezebbjén már túl vagyunk. Páratlan energiája, magyar leikének céltudatos építőére je csodát tett és ha történelmi hasonlatot keresünk, szinte IV. Béla királynők csodálatos példájának mására kell gondolnunk, aki a tatárjárás után támasztotta új életre a nemzetet, Horthy Miklós örökre beírta a nevét a magyarság .történetének nagyjai közé 'és .amikor ezt bevonulásának 15 éves fordulóján megállapítjuk, hisszük, hogy elvezet bennünket az útnak hátralevő másik felén is, amely a nagy, az igazi, a megálmodott magyar feltámadáshoz visz el bennünket, a boldog, szép és dicső Nagyma gy ár orsz ágh oz. * Tizenöt év után milyen más a kép! Lélekemelő, megvigasztaló, öntudatot- adó! A vérmezei gyönyörű felvonuláson ott volt a nemzet szíve. Aki látta az újjáéledt nemzeti hadseregnek, a honvédség csapatainak ezt a büszke felvonulását és visszagondolt a 15 év előtti képre, az érti csak meg igazában Horthy Miklós országiásának egész jelentőségét, történelmi értékét. Otranto és egyéb dicsőséges csaták legendás hőse megmutatta, hogy nemcsak a háborúban nagy, hanem a békében is. Az alkotó, ország-építő munkában éppúgy elölj ár, mint ahogy a szörnyű tengeri ütközetekben is a maga személyét kímélte legkevésbbé. Az a Horthy Miklós, aki a hősi önfeláldozásnak legcsodálatosabb példáit adta a háborúban, ezeket a tündöklő erényeit felfokozottan érvényesítette nemzetének javára az elmúlt 15 év alatt is, amikor nem egyszer kellett egész férfiként kiáltani a nemzet életének válságos pillanataiban. Egy pillanatig se habozott, amikor az; ország érdeke látszólag szembekerült személyi érzelmeivel: mindig önmagát áldozta fel. sohasem az országot. Elvomatkozott minden szubjektív érzéstől, hogy a legnagyobb, a legszentebb célt segíthesse: a nemzet örök életét. Az évforduló nagy katonai parádéja nem volt egyszerű parádé. Demonstrációja volt -az óriási fejlődésnek a resurreetiónak, másfélévtized rengeteg munkájának, a magyarság nagy tehetségének, amely minden vészen, pusztuláson át meg tudta menteni a maga nagyszerű állami .életét, individuális berendezkedését. Nem jelenti a csúcspontot ez a vérmezei ünnepség. De megmelegedett a szívünk, amikor a magyar erő büszke felvonulásában gyönyörködtünk, hittel telt meg a lélek,, amely mindig, örökké csak egy cél felé tekint, amelyre mindig gondolni kell, de beszélni róla soha. Felhős, borongós a magyar horizont a kormányzó budapesti bevonulásának évforduló ünnepén. Ellenségeink vijjogó vércsecsapata nagy támadásra készül és ez a vijjogás annál hangosabb, minél inkább érzik, hogy lesújtott fejünk újra emelkedőben van, megbénított izmainkba ismét visszatér az erő. Tizenöt év előtt — úgy érezték — egyszersmindenkorra elintéztek bennünket és a rablott prédát nem fenyegetheti többé veszedelem. És ahogy múltak az évek, rá kellett ébredniük arra a keserves tudatra, hogy az igazságot és becsületet nem lehet megölni. El lehet nyomni cgyidöre, hazugságokkal és hamisításokkal keresztre lehet feszíteni, el is lehet temetni és sziklákat, gördíteni sírja fölé: mégis feltámad, mert isteni erő van benne, amellyel nem mérkőzhetnek meg kicsiny latrok. Abban a küzdelemben, amelyet soha nem szűnő erővel folytatunk, Horthy Miklós alakja szimbólummá nemesedett. Az elrablóit területeken élő, szenvedő magyarság Horthy Miklós ércalakja felé tekint. »Majd eljön Horthy« — suttogják egymás közt. Ebben a pregnáns, büszke férfiamban látják a magyar erő megtestesítését. Es amikor a magyarok benne vélik reménységüket, ugyanakkor ellenségeink minden gyáva remegése az ő alakja felé hullámzik. Alig néhány napja, hogy a belgrádi Vreme azzal áltatta közönségét, hogy Horthy kormányzó lemondott. A freudi pszichológia ezt »Wunschtraum« néven jelöli meg. A magyarság osztatlan szeretete és bizalma övezi Borvendég Ferenc főpolgármester állapota az utóbbi időben lényegesen javult. Az influenzából származó tüdőgyulladási folyamatot — mint a Független Budapest munkatársa értesül — sikerült megállítani. Bár szívgyengeség lépett fel és idegei is kimerültek, orvosai bíznak abban, hogy néhány héten belül felépül. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy Borvendég főpolgármester — legalább is egyelőre — nem velú-fci át hivatalát, mert kórházi ápolása és felgyógyulása után feltétlenül hosszabb szabadságra kell mennie üdülés és teljes felépülés céljából. Borvendég Ferenc főpolgármester távollétében Sipőcz Jenő polgármester irányítja a főváros igazgatását és az üzemi gazdálkodást. Sipőcz Jenő polgármester személye iránt a költségvetés közgyűlési vitája során a legmelegebb rokonszenv nyilvánult meg párt- különbség nélkül minden oldalról. Valósággal elementáris erővel nyilatkozott meg a Sipőcz Jenő polgármester személye iránti bizalom, amely leghatározottabb formában a közigazgatási bizottság ülésén jutott kifejezésre, amikor Csilléry András a Keresztény Községi Párt nevében azt javasolta, hogy a főváros intézzen feliratot a belügyminiszterhez és kérje, hogy a kormány a beteg Borvendég főpolgármester helyettesítésével Sipőcz Jenő polgármestert bízza meg. Lényegében ez történt azon a megbeszélésen, amelyet Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter folytatott Sipőcz Jenő polgármesterrel. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter felhatalmazta Sipőcz Jenő polgármestert arra, A törvényhatósági bizottság közgyűlése egyébként részleteiben tárgyalja a jövő évi költségvetést. A legnagyobb érdeklődés a pénzügyi fejezet tárgyalását és az indítványok összeegyeztetését előzi meg. Itt kell ugyanis a törvényhatósági bizottság közgyűlésének állást foglalnia afelől, hogy a költségvetést deficitesen fogadja-e el, vagyis abban a formában, ahogy a költségvetési tervezetet a városházi adminisztráció összeállította, vagy pedig olyan határozatokat hoz, amelyek alkalmasak a deficit eltüntetésére. A városházi pártok vezetői körében általános az a vélemény, hogy a székesfőváros autonómiájának magának kell kezébe vennie a szanálás munkáját és már a költségvetési deficit eltüntetésével is be kell bizonyítania, hogy nincs szükség kivételes főpolgármester intézkedésekre. Szanáljon az autonómia! — ezt lőve!éli egyértelműen valamennyi közgyűlési parinak a vezére. A városházi ellenzék felfogását Rassay Károly a következőkben fejtette ki a Független Budapest munkatársa előtt: Horthy Miklóst ezen az évfordulón. Igazi értékét majd a történelem fogja megállapítani és felmérni, de azt a nagy, mindennél nagyobb jelentőségéi Horthy Miklós személyének, hogy a magyar nemzeti léleknek ő a tökéletes megtestesítője és egybefoglalója, már a ma -krónikása is megállapíthatja. Egységesen áll a magyar nép vezére mögött és ez olyan v-éghetetlenül n-a-gy erő, ami Horthy Miklós predesztináltságának, ; sorstól való küldetésének kétségbevonhatatlan bizo- | nyitóba. hogy a szanálási törvényre való tekintet nélkül vezesse a főváros háztartását, ami azt jelenti, hogy Sipőcz Jenő polgármestert a kormány feloldotta a szanálási törvényben foglalt korlátozások alól. Ez a felhatalmazás nem jelenti azt, hogy Sipőcz Jenő polgármester megkapta volna a szanálási hatáskört, hanem csak azt, hogy a költségvetés végrehajtásánál nem kell tekintettel lennie a szanálási szempontokra. Felhatalmazást kapott Sipőcz Jenő polgármester arra is, hogy a költségvetés keretében a szanálásra való tekintet nélkül eszközölhessen kiutalásokat, amihez eddig minden egyes esetben Borvendég Ferenc főpolgármester hozzájárulására volt szükség. Nem kell figyelembe vennie Sipőcz polgármesternek a tízszázalékos zárolást sem, amit maga Borvendég főpolgármester oldott fel akkor, amikor betegen a Szent István-kórházba szállították. Keresztes-Fi- scher Ferenc belügyminiszter arra is felhatalmazta Sipőcz Jenő polgármestert, hogy a főpolgármesternek a szanálási törvényben foglalt vétójoga ellenére kinevezéseket eszközölhessen, ami most lehetővé teszi, hogy Sipőcz Jenő polgármester kinevezés útján betölthesse a megüresedett állásokat, áruit belügyiminiszteri felhatalmazás hiányában csak úgy tehetne meg, ha minden egyes személyre nézve megkapná, Borvendég főpolgármester előzetes hozzájárulását. Sipőcz Jenő polgármesterre száll az a főpolgármesteri jogkör is, amely a kórházi orvosi állások betöltésére vonatkozik. A legutóbbi napokban már tett is Sipőcz Jenő polgármester néhány ilyen természetű intézkedést és pedig abban az érdekes formában, hogy a határozat kifejezetten hivatkozik a. belügyminisztertől kapott szóbeli felhatalmazására. I -— Két hét óta együtt ül a főváros közgyűj lése. Túl a költségvetés problémáin, egy fonton j kérdés foglalkoztatja és izgatja a városatyákat, Mindenki azt kérdezi, hogy Borvendét) főpolgármester betegsége idején mi lesz a főváros irányításávalf A kormány a főváros ügyeinek úgyszólván teljhatalmú vezetését rá bízta az általa kinevezett főpolgármesterre. Az egész önkormányzati konstrukciót az asszisztencia szerepkörére kárhoztatták. •— Egy személynek, egy különben igen tiszteletreméltó s a szakkérdésekben igen járatos személynek belátására, munkabírására és, hogy 1 divatosan fejezzem ki magamat, vezéri elhivatottságára bízták az intézkedést azokban a kérdésekben, amelyekben a demokratikus közfelfogás szerint képviselőtestületek, vagy a bizalmukból működő közigazgatási szervek, a käSzanáljon az autonómia! Rassay Károly, Friedrich István, Kozma Jenő, Petrovácz Gyula és Fáng Fajos nyilat hozna fi a Független Budapestnek a költségvetési deficit eltüntetéséről és a közgyűlés szanálási feladatairól M közgyűlésnek Helyre kelt áttitania az egyensúlyt, mert a be lúg v miniszter nem fog Jóváhagyni deficites költségvetést M városházi pártvezérek egyértelműen azt követelik, hogy az autonómia vegye kezébe a szanálás munkáját Rassay Károly
