Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

Budapest, 1934 november 14. Független Budapest / KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS Aiközszóllítások lebonyolítása Ezentúl minden vesenytárgyalás határideje délelőtti 10 óra és 11-kor bontják fel az ajánlatokat — Új vállalkozói kataszter készül _A_ polgármester most adta ki az nj közszállítási I szabályzat végrehajtási utasítását, abból a célból, bogy a közszállítások lebonyolítása az összes fővá­rosi hivataloknál, intézményeknél és üzemeknél egy­séges elvek szerint történjék, A rendelet a közgazda­ság! ügyosztályt bízza meg a végrehajtás során szükségessé váló elvi jelentőségű, vagy egyes vitás konkrét ügyekre vonatkozó döntések megejtésével. Hangsúlyozza azt is, hogy a közszállítások lebonyo­lítását akként kell végezni, hogy az általános köz­gazdasági szempontok mindenkor összhangban legye­nek a főváros érdekeivel. szítik el. A kerületi elöljáróságoknál és az üzemek­nél lebonyolított közszállításokban a kiíró hivatal vezetője dönt. Figyelemreméltó az a rendelkezés, mely a ver­senytárgyalási döntések elleni jogorvoslatokról szól. A törvényben ugyanis a polgármesteri döntés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a belügymi­niszterhez lehet felülvizsgálatért folyamodni, de ez a kérelem nem akadályozza a véghatározat végre­hajtását, Miután azonban a belügyminiszter a pol­gármesteri határozatot aszerint vizsgálja felül, váj­jon nem sértett-e jogszabályt, azért a polgármester az eljáró tisztviselőknek nyomatékosan figyelmükbe ajánlja a Közszállítási Szabályzat rendelkezéseinek pontos végrehajtását, mert jogszabálysérelem esetén a fokozott fegyelmi felelősség kérdése követkőzhetik be. A véghatározatokban a fellebbezési, illetve felül­vizsgálati lehetőségekre figyelmeztetni kell a vállal­kozókat. Minden közszállítási szerződést aláírás előtt jogi véleményadás végett a tisztiügyészségnek is be kell mutatni. Az engedményezések ügyében a polgármester továbbra is fenntartja azt a rendszert, hogy az en­gedményezések csak akkor vehetők tudomásul, csak akkor bírnak joghatállyal, ha azok köz­jegyzői hitelesítéssel vannak ellátva. Méltánylandó esetekben megengedi a polgármes­ter, hogy a közszállításokra, illetve közmunkákra részletfizetéseket folyósítsanak. Végül a polgármes­ter rendeletileg felhívta a középítési ügyosztályt, hogy a központi vállalkozói nyilvántartót szervezze meg. Döntés előtt a kérdés: építkezzen-e a Segítőalap, vagy kész objektumot vásároljon Mi történjék a tisztviselői Segítőalap készpénzvagyonával? Az üzemek tekintetében a Közszállítási Szabály­zat úgy intézkedik, hogy az üzemek eladásra szánt gyártmányainak, tehát a víznek, gáznak stb. elő­állítására szükséges nyersanyagok, félgyártmányok és kész ipari cikkek beszerzése tekintetében pl. szén, olaj, gépek stb nem tartoznak a Közszállítási Sza­bályzat rendelkezése alá, ellenben ha irodaszereiket, gépkocsikat vásárolnak, vagy építkeznek, úgy a Sza­bályzat szerint kell eljárniok. A hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezése­ket az üzemek is kötelesek betartani. Elrendeli a polgármester, hogy 500 pengőn felül szabad kézből történő megrendeléseknél legalább 3 iparostól, illetve szállítótól kell tájékoztató árakat kérni. A versenytárgyalássai kapcsolatos nyomtat­ványokat díjtalanul kell kiadni, a pagyobb terje- delműeket pedig önköltségi áron. Az egyöntetűség érdekében a polgármester úgy intézkedett, hogy csak az egy ív terjedelmű nyomtatványok adhatók ki díjmentesen, ennél nagyobb terjedelmű után a \ második ívtől kezdve ívenként 30 fillért kell szedni. A rezsimunkákhoz a polgármester engedélye mindig előzetesen kikérendő. A főváros érdekeire való te­kintettel és az esetleges károsodás elkerülése végett csak oly kisiparosnak lehet biztosíték nélkül feldol­gozásra anyagot átadni, akinek megbízhatóságáról helyszíni eljárás alapján a kiíró hivatal meggyő­ződött. Az ajánlatok felbontására vonatkozóan úgy in­tézkedik a polgármester, hogy az elkésve érkező pályázatokat is fel kell bontani, de, mint figyelembe nem vehetőket, AŰssza kell utasítani. A felbontási eljárás befejezése után érkező ajánla­tokat is bizottságitag fel kell bontani és a verseny- tárgyalási jegyzőkönyvbe utólag kell beírni, hogy az illető ajánlat elkésve érkezett. A jövőben minden fővárosi versenytárgyalás lejárati idejét délelőtt tíz órában állapítják meg, az ajánlatok felbontása pedig délelőtt 11 órakor történik. Az ajánlatok feletti döntésnél a polgármester a je­lenlegi rendszert tartja fenn, vagyis az odaítélésről szóló előterjesztéseket az illetékes ügyosztályok ké­A fővárosi tisztviselők Segítőalapja régen tár- | gyal arról, miként tudná a leghelyesebben és a cél- j nak legmegfelelőbben konzerválni készpénzvagyo- | ■nát. Egymillió pengő tartaléktőkéje van az intéz­ménynek és ezt a tőkét — más hasonló intézmények példájára — ingatlanba szeretnék fektetni. Kezdet­től fogva az volt a terv, hogy a Segítőalap szanató­riumot és egy nyugdíjas otthont építtet, mert ezzel szolgálná legmegfelelőbben a tagok érdekét. Az új építkezés körül régen tart a vita és közben előtérbe került az a másik javaslat, hogy az intézmény ne kezdjen hozzá új építkezéshez, hanem meglévő házat vásároljon, mert az lényegesen kevesebb befektetést igényel, lévén ma az ingatlanárak nagyon alacso­nyak. A Segítőalapot el is árasztottak rengeteg in­gatlaneladási ajánlattal, melyekről annak idején a Független Budapest is rész­letesen beszámolt. Alig van Pesten működő szanató­rium, melyet fel ne kínáltak volna a Segítő alapnak, de azonkívül egész sereg bérházat is ajánlottak meg­vételre. A vezetőség kiküldött egy bizottságot a fel­ajánlott ingatlanok megtekintésére és véleménynyil- ! vánításra. A bizottság sorra járta az épületeket, * 1 egyes háztulajdonosokkal tárgyalásba is bocsátkoz­tak, további intézkedés azonban nem történt. A na­pokban aztán váratlanul összehívták a segítőalapi intézőbizottságot egyetlen napirendi pont letárgpa­lására. Dulácska Jenő igazgató terjedelmes írásos javaslatot terjesztett elő, melyben az intézőbizottság döntését kéri atekintetben, vájjon építkezzen-e az intézmény, vagy kész házat vásároljon. A hivatalos előterjesztés az utóbbi megoldást párt­fogol/ a és a számos felajánlott ingatlan közül a Sán­dor uccu 6. számú, előkelő tónusú bérház megvásárlá­sát proponálta. Ezt a bérpalotát már régen kínálják a Segítőalapnak. A palotának báró Thorockai és Gombás Tivadar a tulajdonosai. Eleinte 550.000 pen­gőt kérlek a bérházért, mely közvetlenül a régi kép- viiselőház, a jelenlegi Statisztikai Hivatali székház szomszédságában van. A vételárajánlat azonban egyre lejebb csúszott, nemrég már 300.000 pengő volt a bérház ára, míg a múlt héten kelt újabb ajánlatukban a tu­lajdonosok 230.000 pengőre engedték le a pa­lota árát. Ennyit kétségtelenül meg is ér a tetszetős, masszív építkezésű központi fekvésű palota, mely kitűnően meg is felelne a Segítőalap céljainak. Itt helyeznék el az intézmény összes hivatalait, a fogorvosi rende­lőt, továbbá központi ambulanciát nyitnának. A sza­natóriumkérdés ezzel ugyan nem volna megoldva, de egyelőre ez le is vehető a napirendről. * A bizottsági ülésen nagy vita folyt az igazgatói előterjesztés körül és egyforma erővel hadakoztak a házvásárlás, valamint az új építkezés hívei. Ez utóbbiakat Kabakovits József képviselte, aki azt proponálta, hogy a Segítőalap új székházat építsen, l mert az adómentességet és az egyéb kedvezményeket tekintetbe véve: ez nem jelent sokkal több költséget, mintha egy régi, adóköteles, tetemes átalakítási költséget igénylő régi bérházat vásárolna. Kabako­vits meg is jelölte az építkezésre alkalmas telket. Ez a Szemere uccában az Ügyvédi Kamara és a Keres­kedelmi és Iparkamara palotái között fekszik. Az üres telek a város tulajdona, megszerzése tehát semmi különös nehézségbe nem ütköznék. Döntés nem történt az ülésen, hanem úgy hatá­roztak, hogy líjból megfontolják az egész kérdést, mielőtt végleges határozatot hoznak. Mindenesetre most már néhány napon helül eldől a kérdés: kész házat vásárol-e a Segítőalap, vagy mégis új építke­zésbe kezd? Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi kísderíiők PRÍSTER GYÖRGY RT. Budapest, II., Hunyadi János út 3. Telelőn: 54-9-72 Nem hoznak új ipartörvényt, hanem összeírják és rendszerbe foglalják az élő ipari jogot SZÁSZ ALBERT oki. mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körút 43. Telefon: 51-4-06 If j. Szuhota István műaranyozó Budapest, VIII., Üllői út 54. Antik bútorok és keretek szakszerű javítását és mindennemű aranyozási munkákat vállal. Siabőky György parkett-vállalkozó Budapest, IX., Üllői út 73. lel.: 37-4-03 Vállalok mindennemű parkett- munkát, új és régi fektetést. Szeiíer Ferenc galvanotechnikai vállalat Budapest9 ViliVas u. 5 Telefon : 43-2-34 Traub Ödön asxfaltmzigntelö, tetőfedő válla tata Budapest, X, Rezső tér 3 Telefon: 411-65 Néhány hónappal ezelőtt megírtuk, hogy a fő­város felterjesztéssel fordult a kormányhoz és ala­pos megokolással kérte az ipartörvény módosítását. Most érkezett meg erre a felterjesztésre a kereske­delmi miniszter válaszirata, amely a városházán és bizonyára ipari körökben is örömet kelt. A főváros az említett felterjesztésiben rámutatott arra, hogy a sok ipari rendelet és az egymást ha­tálytalanító, meg módosító rendelkezések és az ipari élet egyes ágazataira vonatkozó külön törvények oly komplikálttá és át nem tekinthetővé teszik az, ipari közigazgatást, hogy eredményes, gyors ügyin­tézés jóformán lehetetlen. Súlyos kárát látja ennek az érdekelt közönség is, mert a legegyszerűbb intéz­kedésnél is kénytelen tanácsadói segítséget igénybe venni. Viszont a törvényes rendelkezések hézagos­sága a vitás kérdések egész tömegét okozza, ami sok inatváltást okoz, az ügyek elintézését késlelteti és az amúgy is vergődő kisiparnak anyagi károkat jelent. A kereskedelmi miniszter e felterjesztésre adott válaszában magáéivá teszi a főváros indokolását, sőt még kiegészíti azzal, hogy az ipar és kereskedelem terén fennálló j,ogi helyzet áttekinthetőségét nem­csak a sok törvény, hanem elsősorban a, kormány­zati hatóságok által hozott konkrét döntéseknek 50 év alatt keletkezett nagy tömege is akadályozza. Ezért az ipari és az ezzel kapcsolatos kereskedelmi közigazgatás könnyebbé és< gyorsabbá tételének a miniszter által is fontosnak tartott szempontja nem lenne kielégíthető egy egységes új ipar- tőr vénnyel, mert ,a hasonlíthatatlanul nagyobb terjedelmű rende­leti jogszabályanyag és a számtalan konkrét hatá­rozat, melyekben az ipari joggyakorlás megnyilvá­nult, ipartörvény alkotása esetén is racionalizálásra, egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tételre szorulna. A kereskedelmi miniszter ezért helyesebbnek találja a cél megvalósítására azt a módot, hogy a törvé­nyek és rendeletek, de elsősorban a határozatok áttekinthető szerkezetben összegyüjtessenek, kiadas­sanak, az összefogó jogszabályok és határozatok egybekapcsoltassanak, míg az elavultak mellőzendők legyenek. Csak ezután lehet majd további egyszerű­sítéshez hozzáfogni, vagyis először a gyakorlatban élő ipari jog kódexét kell összeállítani. Ezt a fontos munkáit, amely sok ezernyi határozat­nak, rendeletnek és törvénynek összegyűjtését, meg­rostálását és rendszerbe foglalását igényli, a keres­Sxáliít saját bányájából : Réteges lapos kövefts kerti ú l a k,, valamint makadám utak építéséhez, murvát. — Építkezésekhez kőport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros BUDAPEST, II., Fillér ucca 4. Telefon: 57-7-58 Modern szigeteléseket, aszfaltútépítéseket, színes aszfalt- burkolatokat és e szakmába vágó minden­nemű munkálatokat a legelőnyösebben végzi: Csató Pál Budapest, I., Budaörsi út 18. Tel.: 56-6-31 „Csatfalt“ hidegaszfalt törv. védve !

Next

/
Oldalképek
Tartalom