Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-31 / 44. szám
VÁ ROSPOLITI KAI, POLITI KAI KOZGAZDASAGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 2 4—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. V1RÁGH GÉZA ——'gMMMW Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Ország és főváros Egy multheti hiyatalos kimutatás elmondja, hogy Budapest lakossága egymaga nagyobb fogyasztója a magyar agrártermelésnek, mint amennyi a kivitelre kerülő termelés. Óriási erőfeszítéseket tesz a kormány és a magyar közgazdasági élet, hogy exportunkat fejlessze és ezzel a magyar termelésnek fogyasztópiacot teremtsen, ugyanekkor pedig Budapest fogyaszt, fogyaszt és ezzel az egyszerű ténnyel olyan szerepet tölt be a magyarság életében, amelyet minden túlzás nélkül sorsdöntőnek lehet nevezni. A magyar vidék tehát legelsősorban Budapestnek dolgozik és — ezt a konzekvenciát bátor nyugodtsággal levonhatjuk — Budapestből él. Nagyon gyakran halljuk még most is, hogy a magyar fővárost az ország tette naggyá, a vidék rendkívüli áldozatkészsége építette fel és termelte ki; arról azonban vajmi keveset szoktak beszélni meg írni, hogy Budapest mit jelent az ország gazdasági életében. Holott kamatostúl fizetett és fizet. Ha igaz az, hogy Budapestért nagy áldozatokat hozott az ország, még igazabb, hogy érdemes volt áldozni: Budapest »jó befektetésnek bizonyult«, bármenynyire igyekeznek is bizonyos tendenciák és áramlatok fővárosellenes hangulatot teremteni a vidéken. Itt nem arról a látszólagos ellentétről emlékezünk meg, amelyet a város és falu közt akarnak egyesek kimutatni. Erről a kérdésről rengeteget írtak már pro és kontra és hiábavaló lenne tagadni, hogy van is bizonyosfokú ellentét a kettő között. Ez a differencia nagyon sokban hasonlít ahoz, amely az atyák és fiúk közt van és amelyről Turgenyev előtt is, meg utána is nagyon sokat írtak. Budapest a fiú: a friss, modern, bátor úttörő, a vidék pedig az atya, amely nem akarja megérteni, hogy a fiú messzibb jutott, máshol tart, mint ő. De éppen itt van Budapest óriási jelentősége a magyarság életében. Ugyanúgy, amiképpen a magyar fővárost a vidék nevelte naggyá és magyarrá, tartotta sok áldozattal, most Budapest tartja el a vidéket, még pedig nemcsak közgazdasági értelemben, hanem — ami még’ ennél is fontosabb — lelki értelemben is. Amit ősi magyar kultúrában kapott, azt megnemesedett, európai formában adja vissza, európai magyarban. Budapestnek példátlanul nagy szerep jutott a magyarság életében. Óriási a szerepe a vidék, a megcsonkított ország termelésének felvevésében, egész gazdasági struktúrájában, de még nagyobb a nemzeti lélek fejlesztésében, a magyar öntudat és lélek fentartásában. És hiába morog a jó öreg vidék, hiába próbálkozik meg a harccal a »destruktiv« Budapest ellen: Budapest győzedelmeskedik, mert az apák s fiúk harcából mindig a fiúk kerülnek ki győztesként. Az életnek vasból való törvénye ez, amely ellen nem lehet argumentálni, olyan lenne, mint szélmalmok ellen harcolni. * Sokszor halljuk a vádat, hogy Budapest az országhoz képest túlnagyra van dimenzionálva, vízfej a testen, amelyet elsorvaszt a nagy teher, amelyet nem bírhat el. A statisztikai kimutatás, amely elmondja, mit jelent az ország termelésével Budapest, ennek az állításnak az ellenkezőjét bizonyítja. Az agrárországnak az ipari és kereskedelmi népességű főváros a legszükségesebb kiegészítője, mondhatnék »gyarmata«, ahol elhelyezi a maga termelésének nagy részét. Mennél nagyobb lesz ez a »vízfejű« Budapest, annál óriásibb érték a vidék részére: ostoba és naiv dolog, ha azt akarják elhitetni, hogy a Csonkaország nem bírja el a főváros méreteit. Sajnos, kereskedelempolitikai és külpolitikai helyzetünk hosszú éveken át olyan volt, hogy csupán a belső fogyasztás számított és — mint említettük — Budapest még ma is egymaga többet fogyaszt, mint amennyi az egész exportkontingensünk. Ebből tehát önként adódik a természetszerű tanulság: Budapestet nem lehet elég nagyméretűvé fejleszteni ahoz, hogy az ország ne látná ennek hasznát. Óriási tragédia lenne az országra, ha Budapest fogyasztása kisebb lenne, mint ahogy tragédiája már az is, hogy nem nagyobb, mint amekkora. Budapest fogyasztóképességének növelése tehát elsősorban az országnak érdeke. Sajnos: a tények azt mutatják, hogy olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek meg akarják állítani ezt a fejlődést, mert nem a természet törvényeihez igazodva akarják megállapítani a főváros szerepét az ország vérkeringésében, hanem mesterséges eszközök segítségül vételével. Ha az utóbbi évek irányzatát objektiven nézzük. nem haladhatunk el többé szótlanul amellett az igazságtalan megállapítás mellett, hogy a vidék i áldozatot hoz a fővárosért. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a főváros hoz áldozatokat a vidékért, még pedig óriási áldozatokat. Hogy csak egyes, rikoltó példákat említsünk: a bolettát, amely- lyel úgyahogy segítettek a magyar mezőgazdasági termelésen, a főváros népével fizettették meg. Mi fizetjük meg a tejtermelőkön való segítség árát is, amikor a tejrendelet folytán méregdrágán fizetjük meg a tejet. Amikor a bortermelőkön kellett segíteni, akkor is a főváros fizetett, azzal, hogy a bor- fogyasztási vámot eltörölték. Ugyanez az eset egyéb fogyasztási cikkeknél is, a lisztforgalmi adónál és egyéb járulékoknál, amelyek mesterséges eszközökkel, természetellenes módon akarják még nagyobbá tenni azt az áldozatos szerepet, amelyet Budapest tölt be a magyar agrártermelés életében. Ne beszéljünk tehát többé arról, miképpen tartja el Magyarország a milliós fővárost. De igenis: joggal és a leghatározottabb őszinteséggel mondjuk el, hogy a milliós főváros miként tartja el — minden téren és mindenféle értelemben — az ország többi, mintegy nyolcmilliónyi lakosságát. Bethlen István gróf interveniált Gömbös Gyuta miniszteretnöfinél á Kozma-párt megmentése érdekében Ugrón Gábor kérte fel Bethlen István grófot a közbelépésre Zsitvay Tibor kap megbízást a fővárosi kormánypárt szervezésének irányítására — Zsitvay még nem tárgyalt Kozmáékkai All a harc az Mhadémia- és Eszterházy ucca között Az egységespárt városházi frontján most már a legrövidebb időn belül kirobbannak a hónapok óta lappangó ellentétek. Legutóbb jelentettük, hogy Gömbös miniszterelnök a fővárosi egységespárt élére Zsitvay Tibor volt igazságügyminisztert akarja állítani és tőle várja a nyugalom helyreállítását az egymás ellen harcoló kormánypárti csoportok között. Zsitvay Tibor tervezett megbízatása egyelőre nem sok sikerrel kecsegtet, mivel Kozmáék továbbra is a legélesebben tiltakoznak az ellen, hogy olyan politikusok vegyék át fölöttük a hatalmat, akik a városházi politikával eddig nem törődtek. Jellemző a Kozma-párt elkeseredett hangulatára, hogy levelezésükben újból azokat a régi címzésű borítékokat kezdik használni, amelyeket még a legutóbbi fővárosi választások idején nyomattak és amelyeknek felírása ez: »Egység: s Párt (Bethlen István pártja) V., Akadémia ucca 3.« Bethlen István nevének kiemelése valósággal jel- I szó számba megy. Ennek egyébként más magyarázata is van. A Magyar Szemle ismeretes vacsorája alkalmával, amikor Bethlen István gróf nagy feltűnést keltő beszédét elmondotta, a jelenlévő Ugrón Gábor, volt belügyminiszter, aki a Kozma-frakcióhoz tartozik, módot talált arra, hogy Bethlen István grófot intervencióra bírja. Ugrón Gábor azt kérte Bethlentől, hogy eszközölje ki Gömbös miniszterelnöknél a Kozma-párt különállásának további engedélyezését és általában igyekezzék az Akadémia ucca és az Eszterházy ucca harcában Kozmáék javára komoly eredményeket elérni. Bethlen István gróf a kérést teljesítette. Kiszervezik a Kozma-pártot Kozmáék a legmesszebbmenő következmények levonásától sem riadnának vissza a Sztranyavszky— Mecsér—Ta bódy-íéle próbálkozásoknak a visszaverése érdekében, de ettől az önvédelmi harctól eltekintve komolyan foglalkoznak a Községi Polgári Párt reorganizációjának kérdésével is. Ki akarják küszöbölni a múltban történt hibákat és a reorganizációt a fenyegető személyi és politikai ellentétekre való tekintet nélkül akarják keresztülvinni. Arra készülnek, hogy a városházi politikával összefüggő új célkitűzéseik egy részét már a fővárosnak I november 6-án meginduló költségvetési vitája során ! előterjesztik. A párt álláspontját Payr Hugó fogja j kifejteni, aki a költségvetés közgyűlési vitájában I nagyszabású beszédben válaszol az Egységes Községi I Polgári Párt kormánypárti ellenfeleinek. Gömbös miniszteveínök még nem döntött a Kozma-pánt son sávút Mecsér Andrásnak Kozmáék ellen irányuló kirohanásait annál érthetetlenebbnek tartják, mert Gömbös miniszterelnök annakidején állítólag kijelentette a Községi Polgári Párt vezetőinek, hogy soha Tabódynak megbízást a budapesti szervezkedésre nem adott és hogy a városházi politikában Kozmával együtt akar dolgozni. A miniszterelnök e kijelentése után indultak meg Sztranyavszky, Tabódycik és Kozmáék között »a béketárgyalások«, amelyeken megállapodás történt a kerületi és körzeti vezetők névsorában, de nyitva maradtak és máig is nyitva vannak a legfontosabb kérdések, elsősorban az, hogy a miniszterelnök miképpen képzeli el a városházi kormányzást. Kérdéses az is, hogy miképpen teremtik elő az új pártszervezkedés költségeit. A Sztranyavszky, Ta- bódyék és Kozmáék között annakidején megindult béketárgyalások ilyenformán teljes kudarccal jártak és az Eszterházy uccából — mint Kozmáék hangoztatják — most a rothasztás és a szétzüllesztés politikáját folytatják a fővárosi kormánypárttal és ennek meglévő pártszervezeteivel szemben. Amikor a helyzet kiélésedet!, fölmerült a gondolat, hogy az ellentétek áthidalását az eddigi harcokon kívül álló politikusokra bízzák. Elsősorban Ugrón Gábor neve merült fel, vele j szemben azonban azt hangoztatták az Eszterházy | uccai pártszervezők, hogy Bethlen István gróf em- i bér© és így nem bírhatja az új alapokon szervez- 1 kedni kívánó elemek bizalmát. Igaz ugyan, hogT Zsitvay Tibor eddig ugyancsak Bethlen közvetlen hívei közé számított, azt hangoztatják viszont, hogy Zsitvay azóta már más irányban orientálódott és így mindenképpen alkalmas arra, hogy a városházi politikában és az egységespártnak újonnan meginduló fővárosi szervezkedésében Gömbös miniszter- elnök intencióit érvényesítse. Ez alatt azonban azt kell érteni, — legalább is így vannak értesülve a kormánypárt beavatottjai — hogy Kozmáék oszlassák fel a Községi Pártot és az akadémiauccai párthelyiséget, egyenként csatlakozzanak az Eszterházy uccai szervezethez, adják át kerületi szervezeteiket, az irányítást Sztranyavszkyéknak és így a Községi Polgári. Párt mai vezetői teljesen háttérbe szoruljanak. Annyi bizonyos, hogy Zsitvay — küszöbön álló megbízatásáról — Kozmáékkál még nem tárgyalt. Ilyen körülmények között egyelőre az a helyzet, hogy az egységespárt városházi frontján a szembenálló felek elkeseredetten néznek egymással farkasszemet.
