Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-24 / 43. szám

Budapest, 1934 október 24. Független Budapest / A fehérsastéri iskola építési anyagából épül az új leánygimnázium 300.000 pengőt takarít meg ilymódon a főváros az új iskolaépítésnél Két évvel ezelőtt elhatározta a főváros, hogy a Koronaőr ueca és a Mészáros ucca sarkán új leány- gimnáziumot épít, a várbeli Szilágyi Erzsébet líceum Pótlására. Az iskolatéri leánylíceum epulete egy­általában nem felel meg a kívánalmaknak és az épület fekvése is rossz erre a célra. Az volt a teiv, hogy az iskolátéri iskolába telepítik át a leány- líceum kiköltözése után a szentháromságtéri elemi iskolát és óvodát, amely most a Mátyás templom szomszédságában fabarakokban van elhelyezve. An­nakidején 890.0110 pengőt irányoztak elő az új leány- líceum építésére, de az építkezés mégsem, volt meg­valósítható, mert ez az összeg nem állott rendelke­zésre, Úgylátszik, ez alkalommal igen helyes volt az építkezés elodázása, mert most a főváros olyan meg­oldást talált, amely tekintélyes anyagi megtakarí­tásra ad lehetőséget. Az új tervek szerint közel 300.000 pengővel kisebb költséggel tudják megoldani a mészár osuccai új hány gimnázium felépítését, mint amennyit eredetileg akartak erre fordítani. A megtakarításra igen érdekes körülmény ad lehetőséget. Mint ismeretes, a Tabán rendezése foly­tán a főváros kénytelen lebontani a. fehérsastéri szép iskolaépületet, melynek mai elhelyezkedését sehogyan sem tudták beleilleszteni az új rendezési tervbe. A modern iskola lerombolását nagyon fájlal­ják, de hát ez elkerülhetetlen. Most azután úgy határoztak, hogy a lebontásra ítélt iskolaépület anyagából fogják felépíteni a mészárosuceai leány­gimnáziumot. A fehérsastéri épület minden része majdnem telje­sen új, iigyhogy kiválóan alkalmas a felhasználásra. Miután az építési anyag ilyenformán megvan, nem kell anyagvásárlásra pénzt adni és 290.001) pengővel kevesebbe fog kerülni az új leánygimnázium felépítése. Az új számítások szerint ezzel a megoldással az eredeti 890.000 pengő helyett 600.000 pengőért lehet felépíteni az iskolát és ebben a költségben még egy óvoda épületrész 46.000 pengős, a tereprendezés 40.000 pengős és a tervezés 20.000 pengős költsége is bénnfóglaltatik. Maga a leánygimnázium építése 494.000' pengőbe kerül. Az új építkezés közel 22.000 légköbmétert foglal magában, egy légköbméter épí­tési költsége, tehát 26 pengő. A szükséges 600.000 pengő fedezetéül a Tabán rendezése céljára az IMI-töl felveendő 7.5 milliós kölcsönt jelölték ki és addig, amíg ezt a kölcsönt a főváros kézhez kapja, a folyó pénzkészletből előlege­zik az építési költséget. A munkálatokhoz a legsür­gősebben hozzákezdenek. Kern is tartanak nyilvános tervpályázatot, hanem egy külső műépítész bevoná­sával a magasépítési ügyosztály házilag készíti el az építési terveket. Az új iskolai évben a Szilágyi Erzsébet leánygim- .názium már a mészárosuceai új épületben kezdi meg működését. Budapest 30 éve: a„FÜGGETLEN BUDAPEST“ Karácsonyi jubileumi számában COLUMBUS 1934 a jelenkor legjobb 2-aknás kályhája, por- Gyártja : va»y daraszénnel, füst- és szag-mentesen ég Első Kispesti Takaréktűzhely, vas- és lemezáruíizem (Cégi.: LÁSZLÓ ISTVÁN) Kispest, Klapka u. 58. Tel.: 47-1-72 Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi kisderítők PRÍSTER GYÖRGY RT. ______Budapest, II., Hunyadi János út 3. Telelőn: 54-9-72 Fó thi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvező feltételek — ■ _ ■ ^ mellett 619(10 Bővebbet: vasárnap délelőtt hely­színen Fóthi út 35, hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. - Tel.: 241-15 Fémáru- és Szerelvénygyár Müller Andor Iroda és raktár: Budapest, VIII., József körút 35. Tel. : 37-3-71. Oyar: VJJI., Kender ucca 37. Gyártmányok : Víz-, gőz- és gáz- szerelvények. Modern mosdó- és fürdőszoba felszerelések. Döntés előtt az új repülőtér ügye ni ínségmunhósohaf aKarjáh {elhasználni a repülőtér területének tereprendezést munkálatainál Az új budapesti repülőtér ügye is azok közé a problémák közé tartozik, melyek régen ott szerepel­nek a megoldandó ügyek közt. Annak ellenére, hogy hogy a repülőtér létesítése állami feladat, idegenfor­galmi szempontok miatt a fővárost is belevonták a tárgyalásokba, sőt az állam igényt tart arra is, hogy az új repülőtér létesítésének költségeihez a főváros is járuljon hozzá, továbbá a szükséges területet is a fő­város bocsássa rendelkezésre. 1 avaly már beható ta nácskozások folytak ebben az ügyben a városházán, bizalmas értekezletek folytak az új repülőtér ügyé­ről és a főváros tanulmányi bizottságot küldött kül­földre, a modern repülőterek megtekintésére. A probléma megoldása azonban nem haladt előre, mert egyrészt a kijelölendő területben nem tudtak meg­egyezni, másrészt a főváros hozzájárulásának mér­téke sem tisztázódott. A napokban azután ismét felvetődött komoly for­mában a repülőtér megvalósításának ügye. Arra való tekintettel, bogy a főváros bevezette a munka­szolgáltatás ellenében való segélyezést, egyesek olyan munkaalkalmakat keresnek, melyeknél az ínségese­ket hasznosan lehetne foglalkoztatni. így került ismét előtérbe az új repülőtér problémája. A város­házán nagy tetszéssel fogadták azt a javaslatot, liogj ATESz levele a Független Budapesthez A Nemzeti Munkahét befejeztével levelet kap­tunk a Társadalmi Egyesületek Szövetségének veze­tőségétől, amelyet alább közlünk. Örömmel tölt el bennünket, hogy ennek a nemzeti megmozdulásnak szolgálatába állíthattuk szerény erőnket és a magyar munka ügyét, a TESz célkitűzéseit támogat­ta attuk. A TESz levele így hangzik: Társadalmi Egyesületek Szövetsége Nagyságos B. Virágh Géza úrnak, a Független Budapest főszerkesztője Budapest. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! A Társadalmi Egyesületek Szövetségének ezévi Nemzeti Munkahete a legteljesebb siker jegyében zajlott le, annak bizonyságáld, hogy a. magyar dolgozó társadalom minden gazda­sági nehézség ellenére is eredményes, európai viszonylatban is elismeréstéfnéltó hatalmas mun­kát végez. A magyar munka érdekeinek ezen a nagysikerű bemutatóján elért minden eredmény­ben a legnagyobb támaszunk, legönzetlenebb munkatársunk a magyar sajtó volt. Különösen éreztük Főszerkesztő Űr nagyra,becsült lapjának lelkes és odaadó támogatását, amely teljessé tette ennek a nagy átütőerejű társadalmi és nem­zeti akciónak sikerét. Midőn ezért Főszerkesztő Úrnak legteljesebb elismerésünket s hálás köszö- netünket fejezzük ki, nem mulaszthatjuk el, hogy a, lap kiváló és ügyünkben önzetlen meg­értéssel és munkáival mellettünk dolgozó munka­társai számára is kérjük hasonlóan hálás köszö- netünk tolmácsolását. Főszerkesztő Úr és nagy rab ecsült lapja igazi nemzeti munkát végeztek s méltán emelhetjük ki, hogy példát adtak a sajtó nemzeti feladatai­nak teljesítésében. Fogadja mélyen tisztelt Főszerkesztő Űr még- egyszer hálánk és megkülönböztetett, őszinte tiszteletünk nyilvánítását. Budapest, 1634 október 16. Szörtsey s. k. Baross s. k. orsz. ügyvezető elnök. országos elnök. — Éj református templom épül a Böszörményi úton. A Budapest-Budavidéki Református Egyház­község a Böszörményi út mentén építendő új temp­loma és papiak számára telket kért a fővárostól. A polgármester a Böszörményi úti városi telkeknek a Németvölgyi út felé eső részéből 660 négyszögölnyi terület átengedését javasolja. Az egyházközségnek záros határidőn belül kell az építési terveket bemu­tatnia és csak a főváros előzetes jóváhagyása után kezdheti meg a templom építkezést. Igazolnia kell az egyházközségnek azt is, hogy az .építkezéshez szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik. A fő­város által átengedett telek értéke 105.000 pengő. a segély fejében dolgozó ínségeseket az új repülőtér terepegyengetési munkáihoz kellene felhasználni. A repülőtér ügyével a városgazdasági ügyosztály foglalkozik és onnan indulnak ki az erre vonatkozó tárgyalások. A közeli napokban az érdekelt állami hatóságokkal megbeszélést tartanak és igyekeznek véglegesen megállapítani az új repülőtér helyét. Ha ez sikerül, úgy az inségmunkásokat azonnal mun­kába állítják a terület egyengetésének elvégzéséhez. Ezzel tényleg hasznos, produktív munkát teremte­nének, nem okoznának kárt a magániparnak és a fő­város idegenforgalmának és a repülés fejlődésének nagy szolgálatot tennének. A kijelölendő terület egyengetésénél állandóan több száz munkást lehetne foglalkoztatni, miniden külön költség nélkül, úgy, hogy a téli időben is folytatható terep-egyengetés esetéin a jövő évben már az új repülőtér épületének építéséhez is hozzákezdhetnének. Illetékes körökben remélik, hogy a tárgyalások siker­rel járnak és dűlőre lehet vinni az új repülőtér sokat bolygatott problémáját. A polgármester és a kizárt sajté Színhely: a központi városháza I. emeleti tanács^ termének előszobája. Idő: 1934 október 19, péntek cl), e. fél 12 óra. A főváros pénzügyi bizottsága, amely tudvalévőén a törvényhatósági bizottság- legkiválóbb és legelőke­lőbb tagjaiból alakult, pénteken fejezte he a székes- főváros jövő évi költségvetésének tárgyalását. A pén­teki ülésen sor került a fővárosi kötvények ügyeinek a megvitatására is, mielőtt azonban a kötvények ügyében döntöttek volna, az elnöklő Liber alpolgár­mester zárt tárgyalást rendelt el, hogy Lamotte ta­nácsnok előadja ez ügyben bizalmas felvilágosításait. A zárt tanácskozás alatt természetesen az újságírók is elhagyták a tanácstermet és a mellette lévő' elő­szobába vonultak, amelynek ablakmélyedésében az alábbi kedves történet játszódott le, Sipőcz polgár- mester és az újságírók között: A polgármester az előszobán keresztül haladva az ülésterembe igyekezett, amikor meglátta a hírlapíró­kat, odament hozzájuk, sorra kezetfogott vala­mennyiükkel és közismert úri modorával a következő szavakkal fordult feléjük: — Nos urak, mi van a zárt ülésen, mit tárgyal­nak £ Egyik kollégánk megjegyezte, hogy a városi köt­vények ügyeit vitatják meg-, mire a polgármester megkérdezte: — És legalább kihallatszik valami? A kirekesztett sajtó körében élénk derültséget keltett a polgármester újabb kérdése, amely után mosolyogva ment tovább és eltűnt a tanácsterem vas­tagon kibélelt hatalmas ajtaja mögött. (v. i.) — Latinak Jenő ünneplése. A Magyar Vaskeres­kedők és Vasiparosok Országos Egyesülete Latinak Jenő szerszámgyáros, volt fővárosi bizottsági tag tiszteletére 23-án, (kedden) este jubiláris vacsorát rendezett abból az alkalomból, hogy gyára a 35 éves fordulóhoz elérkezett. Az ország-os egyesület meg­hívóján ezt a jubileumot »a tisztes, fáradhatatlan munka, a tehetség és a magyar lélek ünnepének« hirdeti. — Fény és meleg. A világítás legősibb formáját nem az ember gondolta ki, hanem ehhez az óriási ajándékhoz véletlenül jutott, amikor villám sújtott a korhadt fába és azt lángr agyú j tóttá. Ezt a tüzet ülték körül az ősemberek, amely nemcsak meleget, hanem világítást is adott. Csodálatos, hogy a világí­tásnak ez az első, kettős formában való megjelenése még manapság is fennáll, mert egyelőre még nem nagy sikerrel kutatják az úgynevezett hideg fény előállítási módját. Az izzólámpákban sem teszünk egyebet, mint villamos áram segítségével magas hő­fokon wolframfémet izzítunk. Ez a magas hőfokon izzó wolframszálból készült fonal meleget fejleszt és közben fényt sug-áros ki. Az izzólámpa minősége attól függ, hogy azonos áramfogyasztás mellett mennyi fényt és mennyi meleget termel. A technika fejlődésével az izzólámpák fényteljesítménye foly­ton nő. A legújabb típusú gáztöltésű Tungsram »D« d up las p i í ■ ál 1 ámpá k fénytelj esírn ténye az eddigi égők­kel szemben 20%-ig terjedően növekedett meg, — A Rókus előtti téren lesz a népművészeti piac. Annakidején jelentettük, hogy a matyók uccai árusítása dolgában értekezletet tartott & főváros és ott úgy döntöttek, hogy a népies kézimunkák áru­sítására külön népművészeti piacot kell létesíteni. Abban mindenki egyetértett, hogy a Blaha. Lujza tér, ahol most az árusítás folyik, err© a célra nem alkalmas. Az értekezlet úgy elöntött, hogy a. Rókus- kórház előtti füves térséget, a Rákóczi út és a Gyu­lai Pál uccu keresztezését jelölik ki a népművészeti piac számára. Ez ügyben a főváros felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, aki a javasla­tot magáévá tette. z

Next

/
Oldalképek
Tartalom