Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-03 / 40. szám
Budapest, 1934 október Független Budapest ria kávéház átalakításával kapcsolatban az udvar egy részén ok beépítését kérelmezte, amit elutasítottak. A Mannesmann vaskereskeidő cég a Király uccá- ban akart raktár-toldalékot építeni, ezt sem engedélyezték. Furcsa esete van a Községi Takaréknak', amely a Kerékgyártó uccában lakóházai építtetett hatású,gi engedély nélkül és most az utólagos enge- lyért folyamodott, de az engedélyt nem kapta meg, úgyhogy a házat le kell bontani. A Fischer Simon áruház a Harmincad uccai házat, özv. Láng Ernőné a Zrínyi u. 12. számú bérházat, Pados József egy berlini téri házat akart átalakítatni, de ezeket a kérelmeket is visszautasították. Gschvendt János a Kaszásdűlőn tervezett családi ház építésére sem kapott engedélyt. A Csáky uccai csokoládégyárnak gépfelállításra, dr. Willmann Jáuosnénak a Magdolna uccai ház belső átalakítására nem adtak engedélyt. Néhány nap alatt ennyi visszaút a sí tusi határozatot hozott a magánépítési bizottság, amely soha ilyen szigorú és minuciózus nem volt. A Mátyás-templom toronysisaKjánaK 200.000 pengős munkáját a Müller Ernő süttői cégnek ítélte oda a belügyminiszter A közszállítási szabályzat nem ismer különbséget fővárosi vagy vidéki cég között A Független Budapest egyik legutóbbi számában jeleztük, hogy rövidesen megtörténik a döntés a Mátyás-templom torony sisakjának vállalatba adási ügyében. Ismeretesek azok a bonyodalmak, amelyek ezt a nagyértékű közmunkát megelőzték. A megtartott versenytárgyaláson néhány budapesti cég mellett a Müller Ernő Süttői kőbányavállalat is pályázott és ennek a cégnek az ajánlata — hivatalos átszámítás szerint '— mintegy 20.000 pengővel volt olcsóbb mint az utána következő legolcsóbb budapesti árajánlat. A főváros vezetősége a mai takarékos világban igen jelentős differenciának találta ezt a 20.000 pengős árkülönbözetet és e megtakarítás érdekében azt javasolta, hogy a süttői cégnek adják ki a megrendelést. Így keletkezett a nagy bonyodalom, mely hónapokon át akadályozta a Mátyás-templom restaurálási munkájának programszerű lebonyolítását. Több bizottsági tag is követelte, hogy mellőzzék a vidéki cég ajánlatát, minősítsék azt szabálytalannak, mert a főváros versenytárgyalási hirdetményében ez alkalommal is kifejezetten ki volt kötve az a szokásos feltétel, hogy a munkálat kizárólag budapesti munkások foglalkoztatása útján lehet elvégezni. Már pedig a süttői cég odavaló munkásokat akart foglalkoztatni, ami ez esetben tényleg szabálytalanná tette az ajánlatot. A főváros vezetősége mégis azt javasolta, semmisítsék meg az egész versenytárgyalást és hatalmazzák fel a polgármestert, hogy a vállalatbaadást szabadkézből eszközölje, mert ez esetben remélhető, hogy a budapesti pályázók nagyobb árengedményt tesznek. A megsemmisítés tényleg megtörtént, de a Müller Ernő-cég ezt az intézkedést sérelmesnek találta és fellebbezéssel élt a belügyminiszterhez. Azt követelte, bogy a megrendelést, mint legelőnyösebb ajánlattevőnek neki juttassák, mely esetben hajlandók a kőfaragási munkákat budapesti munkásokkal elvégeztetni. Ezt az utóbbi feltételt azonban a cég utóbb visszavonta. A belügyminisztériumban sokáig- tartott a döntés és ezalatt, a Mátyás-templom restaurálása megakadt. Most azonban hosszas sürgetésre a belügyminiszter Borvendég Ferenc főpolgármester javaslata alapján mégis döntött és erről leiratban értesítette a polgármestert. A döntés a süttői cég fellebbezésének adott helyt és megsemmisítette a polgármester határozatát. A miniszter közölte a fővárossal, hogy a szóbauforgó közmunkát a Müller Ernő-cég- nek kell kiadni, miután annak ajánlata volt a legelőnyösebb és megbízhatóságához sem férhet kétség. A döntés szerint a főváros, de egyetlen más közhatóság sem tehet különbséget vállalkozók között, aszerint, hogy helybeliek, avagy vidékiek-e, miután a közszállítási szabályzat csak magyar honos ajánlattevőket ismer és a magyar honosok között a telephelyet illetően nem tehető különbség, egyenlő eséllyel pályázhat bármely nyilvános vállalkozó. Eszerint tehát a megbízást a főváros a Müller Ernő süttői cégnek adta ki 178.000 pengőért és még körülbelül 20.000 pengőt tesz ki az utófaragási munka, úgyhogy összesen 200.000 pengőbe kerül a Mátyás-templom torony sisakjának elkészítése. Illetékes helyen szerzett információnk szerint a budapesti munkásságot e döntés folytán semmiféle sérelem nem éri, miután a budapesti kőfaragók között úgysem akadnak olyanok, akik a kemény haraszti kővel dolgoznak. A kőfaragók túlnyomórésze különben is éppen süttőről való, akik ha ■ odahaza nincsen munkaalkalom, Budapestre jönnek kenyeret keresni. Most, hogy Süttőn nagyobb munka fog megindulni, a Budapestre került süttői munkások majd hazamennek, hogy a munkában részesedjenek. Voltaképpen tehát mégis a budapesti munkanélküliség fog ezáltal csökkenni. Érdekes, hogy ez már a harmadik eset. amikor a belügyminiszter döntése alapján kisebb-nagyobb bonyodalmak után vidéki cégnek ad munkát a főváros. Első alkalommal a temetkezési intézet koporsó- szállításai miatt, második alkalommal a Köztisztasági Hivatal seprőkészítésénél most pedig ennél a kőfaragó munkánál döntöttek a vidéki pályázók javára. Ezek az intézkedések bizonyára arra vezetnek, hogy a jövőben több vidéki vállalkozó igyekszik majd fővárosi közmunkához jutni, miután a belügyminiszter három alkalommal is leszegezte, hogy budapesti és vidéki cégek között a vállalatbaadás tekintetében nein tehető különbség. IFossaia Sándor tanácsnok, a középítési ügyosztály vezetője még ezen a héten Süttői’e utazik, ahol a bányában kijelöli azokat a kőtömböket, melyeket a Mátyás-templom tornya számára a legmegfelelőbbeknek tart. A kőfejtést azonnal megkezdik és a télen át körülbelül 40 kőfaragómunkásnak van biztosítva a kenyere. A Mátyás-templom tornya még sok munkát igényel és előreláthatólag csak a jövő év augusztusában készülhet el teljesen. Az egész gazdasági életünket föl kell lendíteni! Ezt kívánja mindenki és ebben fáradoznak áz intéző- körök is. Kétségtelen hogy a m. kir. osztálysorsjáték intézménye nagyban hozzájárul a gazdasági élet fellendítéséhez, mert az 5 hónap alatt 3—6—12—24 pengős havonta befizetett összegekből most _4 hét alatt cca 5,000.000 pengő készpénzt juttatott a szerencsés nyerőknek, sőt egyesek egész vagyont nyertek, mit úgy a gazdák, mint kereskedelem, ipar is alaposan megérez. Az új sorsjáték már október hó 20-án kezdődik, tehát érthető és indokolt a közönség fokozódó érdeklődése és a sorsjegyek iránti nagy kereslet. U{ sorsiadéit! Ui reménység! A szerencse forgandó! M Budai részek útépítési munkálatai Tíz útépítési ügyosztály bemutatta a szakbizottságnak és a sajtónak a Lágymányos-Ke len földön épülő úf útvonalakat A polgármesteri második ügyosztály az elmúlt héten mutatta he az út- és csatornaépítési ügyosztály tagjainak és a sajtó meghívott képviselőinek a főváros új XI. kerületében folyamatban lévő útépiiési munkálatokat; Az útszemlén résztvett Szendy Károly alpolgármester is, akinek csoportjához tartozik az útépítési ügyosztály. A bizottságot az útépítési bemutatón Király Kálmán tanácsnok és kitűnő munkatársai, Viola Bezső dr. ésiZaitz László műszaki főtanácsosok fogadták és kalauzolták.' A meghívottak először az Andor uccai szivattyútelep építését tekintették meg. A szennyvízátemelőtelep célja a Szent Imre herceg útjától délre elterülő városrész szenny- és csapadékvizeinek a Dunába való vezetése. A munkálatokat az elmúlt év novemberében kezdték el és egyéves szorgalmas munka után a közeli napokban helyezik üzembe. A bizottságnak ezután a Budaörsi út rendezését mutatták he, amelyet beton kocsi útburkolattal és murvázott gyalogúiba] láttak el. Ezien az úton régebben vizes maka- dám útburkolat volt. A Fehérvári utat, amelyen réggel) ben bazalt kis kp burkolási volt bazalt fejkőburkolattal vonták be, mert a régi burkolat teljesen leromlott állapota sürgőssé tette az átépítési munkálatokat. A Sasadi út, amely eddig burkolatlan volt. makadám kocsiút burkolatát kapott. A Németvölgyi út rendezését a Farkasréti temetőhöz vezető forgalom tette szükségessé. Az egész utat több mint egy kilométer hosszúságban bazalt kiskőkocsiútburkolat- tattal látták el. A Zólyomi út, amely a Belvárost a Farkasréttel köti össze éis amelyet főútvonalnak szántak, makadám kocsiútburkölatot és murvázott gyalogútburkolatot kapott. A Sashegyi utat, amely szintén összekötő főútvonal a belváros és a Farkasrét között, bazalt kiskőburkolattal vonták be. A bizottság utolsó útja a Hegyalja úthoz vezetett, amely a Tabánon átvezető főútvonal. Ez az út, amelyet egyébként transzverzális útnak neveznek, makadám kocsiútburkolatot kapott. A munkálatok megtekintése közben Király Kálmán tanácsnok ismertette a bizottság előtt a tervezett balatoni úl vonalvezetését is amely idegenforgalmi szempontból elsőrangú fontossággal bír és amelyről lapunk más helyén külön cikkben megemlékezünk. A bemutatott utak, amelyek mind a főváros XI. kerületéhez tartoznak, bizonyítják, hogy ez az új városrész gyors tempóban fejlődik. A szakbizottság; tagjai a. szemleút végén teljes elismerésüket fejezték ki az ügyosztályvezető Király Kálmán tanácsnoknak és munkatársainak, Viola és Zailz műszaki főtanácsosoknak. Nem szabad azonban megfeledkezni az ügyosztály többi névtelen bőséről sem, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a főváros új kerülete szép és jó utakkal legyen ellátva. Nemcsak a kereskedelemnek és iparnak szolgál a főváros az új, modern utakkal, hanem jórésZbejijiz ideg-enforgalomnák is. Két gyönyörű ujkonaiat Tervez Király Kálmán, amelyet ennek a .gondolatnak szolgálatában épít a főváros. KirMy tanácsilök nagy- koncepciójú munkája olyan aut-óutakal teremt, amelyek már magukban véve is vonzóerőt jelentének •. az autósok számára: meggyőződésünk, hogy az idegen- forgalom nagy értéket kap azzal a munkával, nmedet az útépítési ügyosztály céltudatosan végez. (v. i.) A hazai barnaszenek eltüzelésére még mindig a: \ Bit f. * F mvt-r rh. Ex. l/k'.Af ' r •h ' " Xv--íNvA-i 7 V i c-A3 it iifc. L KRML G kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyártelepe Budapest. liB, Lajos U, 77-19. T.: 62-4-88 Köbányailxem : BudaftalásT.
