Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-31 / 30-31. szám
Budapest, 1934 július 31. Független Budapest o A gazdasági válság fokozatos enyhülése Túl vagyunk a mélyponton — mondják a Statisztikai Hivatal májusi számadatai Dr. lllyefalvy Lajos lllyefalvy Lajos dr.-nak, a Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatójának szerkesztésében most jelent meg a Statisztikai Havi Füzetek legújabb száma. Az ebben a füzetben közzétett adatok különösen figyelemreméltók, mert belőlük a gazdasági válság enyhülésének és a forgalom emelkedésének számos biztató tünete bontakozik ki és így minden remény meg lehet - arra, hogy a viszonyok lassú, de tartós javulása általánosságban be fog következni. Néhány részletet idézünk itt a legutóbb megjelent havifüzetből és megszólaltatjuk a számokat, vájjon mit tudnak beszélni a főváros életéről. Budapest idegenforgalma évröl-évre növekedik jelentőségében. Az elmúlt május hónapban különösen sokan keresték fel a magyar fővárost. A pünkösdi ünnepek idején vasúton és hajón, gépjárműveken egyaránt érkeztek az idegenek. A havifüzet adatai szerint 24.471 idegen szállt meg május hónapban a budapesti szállodákban és penziókban és az általuk itt töltött éjjelek száma 72.274 volt. Ha nem csupán május hóban, hanem az év eleje óta érkezett 77.040 idegen számát a múlt év május végéig érkezettek 73.065-ös számával egybevetjük, kitűnik az idegenforgalom növekvő aránya. A gazdasági válság nem rég még erősen éreztette hatását a város belső forgalmában. A statisztikai hivatal legújabb adatai azonban már a forgalom élénküléséről számplnak be. Múlt év májusában 25.5 millió volt a helyi közlekedési vállalatok által szállított személyek száma, vező hatással lesz az a körülmény, hogy a gazdasági válságban igen nagy szerepet játszó agrárolló a legutóbb lényegesen összébb csukódott. 1933 május végén 12.8U pengő volt a 80 kilogrammos pestvidéki búza tőzsdei ármaximuma, 1934 januárjában 7.20, május végére pedig 14.30 pengőre emelkedett. Hasonlóképpen nagy emelkedés volt a többi szemestermények (rozs, árpa stb.) árában is. A magyar tiszántúli tengeri ármaximuma a múlt év májusában 7.10 pengő volt, ez év május végéig- 11.75 pengőre emelkedett. Budapest székesfőváros, mint közigazgatási hatóság, nagyon nagy áldozatokat hozott és hoz ma is a nyomor és a szegénység elleni küzdelemben. A kerületi elöljáróságok május végéig 68.909 készpénzsegélyt osztottak ki, 221.735 pengő összegben. Ezenkívül 859.757 ingyenebédjegy kerüli kiosztásra, továbbá 2,248.000 napi félkilogrammos kény ér adag, 1,431.768 liter tej, 525.556 húsáru-utalvány, 25.371 50 kilogrammos tüzelőszersegély került a város költségén kiosztásra. Ehhez járultak még a társadalom adományai révén lebonyolított segélyakciók. A természetbeni támogatás 1934-ben még nagyobb mértékű volt, mint 1933-ban. A téli hónapokban nagy számjban cipőt és ruházkodási cikkeket juttatott a főváros a reászorulóknak. Annak, hogy az emberek leikéből a gazdasági viszonyok további romlásának fenyegető réme lassan eltűnik és helyét a jövőben való bizakodás foglalja el, tulajdonítható a házasságkötések számának emelkedése. Múlt év májusában 1017, folyó év májusában pedig 1297 házasságot kötöttek Budapesten. Emelkedés mutatkozik a születések számában is, május hónapban és az év eleje óta egyaránt. A múlt évben május végéig 670:9, a folyó évben 6819 volt a született gyermekek száma. Míg a házasságkötések és a születések számában örvendetes emelkedés mutatkozik, addig M HÉT Betiltottak egy újságot Bénítottál; egy hónapra Lázár Miklós hétfői lapját, »A Réggeh-t és ezzel ismét felhívták a figyelmet arra, milyen szörnyen esendő Magyarországon a sajtó sorsa. Mindegy, hogy miért tiltották be, egy bizonyos: Lázár Miklós se hazát nem árult, se kárt nem okozott az országnak, legalábbis tudatosan nem. Lapjának magas színvonala azt is kétségtelenné teszi, hogy magánügyekbe sem avatkozott illetéktelenül, nem turkált hálószobák rejtelmeinek gyanús Homályában, nem akart halászni sem kis, sem nagyobb halakra. Puritán hazaszeretete, európai magyarsága, kultúrája, szíve és esze, minden idegrostja a lapnak a magyar nemzet céljait, boldogságát és jövőjét szolgálták. Ezekutóin pedig — betiltották A Reggel-t. Elrebegjük-e ismét a szokott jámbor sóhajt, hogy nem való lapokat közigazgatási úton megrendszabá- lyozni. Ismételgessük-e ismét azt az unalomig elcsépelt elvi álláspontját minden magyar újságírónak, hogy ez nem lehet helyes sajtópolitika, így nem lehet irányítani a becsületes magyar sajtót. Felesleges ennek hangoztatása, mert hiszen természetes. De mivel teremészetes, éppen ezért az-.ellenkezője történik, az, ami ellenkezik a természettel és a józan gondolkozással. A magyar sajtó ügye megérett arra, hogy intézményesen rendezzék. Lázár Miklós latijának esete is is kiállva hirdeti: nem szabad tovább is halogatni az új sajtótörvényt, jöjjön az újságíró-kamara, jöjjön a törvényhozás és teremtsen rendet. Mert a mai rend az anarkia rendje, melynek nyomán pusztulás mered felénk. Bárczy A pártpolitika győzött, Bárczy István megbukott. Hogy ki az új BSzKRt-elnök: mindegy, még az sem enyhíti az esetet, hogy Bárczy helyébe az igazgatóság egy talpig derék embert választolt. Valamikor Petőfi Sándor nem lehetett képviselő Szabadszálláson, mert egy helyi nagyság megbuktatta, valaki, akinek a nevére sem emlékeznek már Szabadszálláson. Annál kevésbé Budapesten és a magyar kultúra történetében. A polgármester akaratát sem respektálta a BSzKRT igazgatósága, megmondván ezzel a választással, hogy fittyet hány úgy a volt polgármesterre, mint a jelenlegire: a BSzKRt-ot nem érdekli a városháza, a BSzKRt-ot a párt érdekli csupán. A Párt mint öncél, mint nagy beteljesülés, mint egyetlen igazság. A pártot viszont nem érinti az olyan csekélység sem, mint például a közvélemény általános felháborodása, amely ebben a kérdésien a polgár- mester mellett áll és mélyen sértve érzi magát Bárczy István mellőztetése miatt. Mért Bárczy személye és a közvélemény — egyet jelentenek. Lehet, hogy reparálni fogják valami úton-mó- don ezt a tapintatlan és érthetetlen eljárást, de ez már nem változtat azon, ami történt. Nem teszi jóvá azt, ami jóvátehetetlen, hogy Budapest egyik vezető pártja »elejtette« Bárczy Istvánt, a magyar főváros legnagyobb vezéralakját, a modern, nagy Budapest megteremtőjét. A Párt megmutatta, hogy milyen belülről és ezzel igazolta azokat, akik régóta kiáltjuk, hirdetjük: szűnjék meg a pártpolitika amely, nem az összesség érdekét, Budapestet nézi, hanem csak a sajátmagáét. A liliputiak tömege legyőzhette Gullivert, de hogy örökké a liliputiak legyenek felül, az mégsem lehet, mert Budapestnek nem rájuk, hanem a Bárczy Istvánokra van szüksége. Kőhalmy József dr. Kőhalmy József dr., a BSzKRt helyettes igazgatója, kiváló újságíró kollegánk bebizonyította, hogy aki újságírónak született, az viheti bármilyen sokra, végeredményben mégis csak újságíró marad. Könyvet írt, mégpedig gyönyörű könyvet. A BSzKRt 10 éve, 1923-tól, 1933-ig címen és ebben a hatalmas munkában felcsillog mind az az érték, amely a nemes értelemben vett újságírót jellemzi. Nagy tudás, alaposság, hallatlan felkészültség és a megírásra való készség, amit nem lehet megtanulni és mégis tudni kell. Kőhalmy tudja. Impozáns munkát végzett ezzel a történelmi tanúlmányával, melynek külső kiállítása éppoly vonzó, mint belső tartalma. Kőhalmy könyvével még foglalkozni fogunk értéke méltóan, most csak örömünket fejezzük ki afölött, hogy felfelé ívelő pályáján visszatért hozzánk, újságírókhoz, akiről ezúttal úgy emlékezhetünk meg, mint aki közülünk való, aki testvérünk a betűben. Gille István Telefon: faárugyár 91-8-64 Budapest, VI., Lehel u. 17 A Gyárt: Mindennemű háztartási-, sport-, egészségügyi és egyéb tömegárucikkeket Zsigmondy Béla Részvénytársaság hid-, víz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vallalat Kompresszor-kölcsönzés — Vezérigazgató : 7cí(ímnn4u oki. mérnök. Budapest, I. kér., Horthy £.51gmuuuy JJKZ8U Miklós út 114. Telefon: 68-9-20 TEMESVÁRT ÉS TÁRSA elektrotechnikai vállalat Budapest, V«., Erzsébet körút 5. — TeJ.s 35-3-08 ez év májusában már 29.9 millió szállított személyről számolnak be az adatok. Még feltűnőbb az emelkedés, ha az év eleje óta szállított utasokat vesszük figyelembe, akiknek száma a miüt évben 108.9 anillió, a folyó évben pedig' 129.0 millió volt. A forgalom legnagyobb részét természetesen a BSzKRt bonyolította le, mely az év eleje óta szállított utasszámból 116.1 millió személynek adott el jegyet, a multévi 97.8 millió személlyel szemben. A BlSzKRt év eleje óta lebonyolított személyforgalma után befolyt 18.4 millió pengő bevétel 627 ezer pengővel haladta meg az előzőévit; a székesfővárosi autóbuszüzem 2.8 millió pengő bevétele pedig 170 ezer pengővel volt több, mint az 1933■ év első öt hónapjában. A posta forgalmában még nem mutatkozik a várható emelkedés. A feladott levélpostai küldemények számában év eleje óta némi hanyatlás mutatkozott, a multévi 86.5 millióról, a folyó évben 84.3 millióra esett vissza. Emelkedés csupán legutóbb, május hónapban tapasztalható, melyben, a feladott levélpostai küldemények száma a multévi 14.7 millióval szemben 15.2 millió volt. Nagy emelkedést mutat a telefonbeszélgetések száma a multéviliez képest. Az előfizetők telefonjainak és a postahivatalok nyilvános telefonállomásainak helyi beszélgetési forgalma a múlt év első öt hónapjában 42.8 millió, a folyó év május végéig pedig 44.2 millió volt. Az ezévi május havi 9.4 millió beszélgetés is 600 ezerrel mplta felül a tavalyit. A fogyasztás válságának enyhülésére és a termelő munka megindulására engednek következtetni azok az adatok, melyek az áruforgalom növekedéséről számolnak be. 1933 első negyedében 14.6 millió, — 1934 első negyedében már 16.6 millió métermázsa áru érkezett vasúton és hajón a fővárosba. De emelkedett a fővárosból elszállított áruk mennyisége is, az 1933. évi 2.9 millióról ez évben 3.8 millió métermázsára. Lényegesen nőtt a gabonaneműek forgalma és az élelmicikkek felhozatala. Emelkedett azonban az ipari nyers-, segédanyagok és készáruk forgalma is. A budapesti lakosság élelmiszerfogyasztásának emelkedésére jellemző a nagy vásártelep forgalmának alakulása, ahova 1933 első öt hónapjában 328 ezer, 1934 elsői öt hónapjában pedig már 406 ezer mázsa élelmiszert hoztak fel. Különösen megnövekedett a burgonya, zöldfőzelék, dléligyümnlcs és a tejtermékek felhozatala. Az ipari termelés alakulására kétségtelenül keda halálozások száma is örvendetesen csökken. Az egészségügyi viszonyok javulásával és az egészségügyi kultúra fejlődésével a főváros lakosainak átlagos élettartama emelkedőben van. A múlt év május végéig 7384, az idén 6384 ember halt meg Budapesten. A halálozáso kszámának csökkenése részben a tüdővész elleni sikeres küzdelemnek tudható be. Erre vall, hogy az év első öt hónapjában 1932-ben 979, 1933-ban 919. 1934-ben már csupán 758 volt. a tüdővészben elhaltak száma. De hasonlóan számottevő mértékben mutatkozott a gyermekhalandóság csökkenése is. A születések számának emelkedése dacára, az év eleje óta május végéig elhalt gyeiunekek száma 1933-ban 1246, 1934-ben pedig 907 volt. Sajnos azonban a gazdasági válság során sok üz* lethelyiség is bezárult és üresen maradt. 1932. első bérnegyedében 1364, 1933-ban 2883 üzlethelyiség maradt kibérletien. Az üzleti forgalom lassú megindulását jelzi, hogy 1934-ben már kevesebb üres üzlet- helyiségről — 2647-ről — számolnak be a statisztikai adatok. A székesfővárosi statisztikai hivatal legutóbb megjelent havifüzetéből kiragadott néhány adat kétségtelenül azt mutatja, hogy a reánk nehezedő válságos idők mélypontját már elértük, sőt azon talán már túl is haladtunk és ha a viszonyok javulása, mely a gazdasági éle* egyes területein már hónapok óta tart, még nem is következett be minden téren, a bíztató előjelekből remélnünk kell, hogy életviszonyaink a jövőben habár lassan, de mégis javulni fognak.
