Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-18 / 29. szám
8 Független Budapest Budapest, 1934 július 18. A Kereskedelmi és Iparkamara folytatja harcát az Élelmiszertizem és a hatósági üzemek ellen A Kamara szerint az árukat a fővárosi illetékek drágítják A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most adta ki évi jelentését, amely a fővárosi kereskedelem és ipar helyzetének nem egészen hű tükörképe, mert részben elfogult és egyoldalú. A jelentésben sok szó esik a fővárosi közüzemekről is, melyeknek fennállását a kamara még mindig kifogásolja és konkurenciájuk m eg szűnt elését követ e li. A beszámoló szerint az elmúlt év sem hozott javulást a kereskedelem számára, a helyzetet a nagyfokú üzlettelenség, a kötöttforgalmú intézkedések szaporodása és a túladóztatás jellemezték. Az eredmény a kereskedelem további sorvadása, a megmaradt rész élet-színvonalának további süllyedése. Ez a pusztulási folyamat miár évek óta tart és az a tény, hogy kereskedelmünk ennek ellenére még nem morzsolódott fel, mindenesetre ennek a társadalmi rétegnek szívósságáról, élniakarásáról tanúskodik. A kereskedelem a gazdasági válsághoz egyéni igénytelenség gél, élet- standardjának folytonos leszállításával, üzleti nyereségének nagyfokú mérséklésével igyekezett alkalmazkodni és ha ennek ellenére helyzete egyre kedvezőtlenebbé vált: ebben kívülálló okoknak és körülményeknek van részük. A kereskedelemnek mindenekelőtt szabadságra van szüksége, míg a jelenlegi válság éppen a szabadságot ássa leginkább alá. Az egyre fokozódó vámprohibició, deviza- korlátozások, behozatali tilalmak mind olyan intézmények, melyek a kereskedelem életerejét csökkentik és létalapját megsemmisítik. Hozzájárul ehhez a közterhek, a különböző illetékek, vasiíti tarifák változatlansága, melyek nem követik az árszínvonal csökkenését. Emellett egyes hatósági üzemek az árnivellálás hamis jelszava mellett kiváltságos pozícióban versenyezve szorítják vissza a kereskedelmet. A kétségbeesett helyzetben vergődő kereskedelmi tömegek körében ismét hangossá váltak egyes túlzó kívánságok, melyeknek megvalósiüásában egyedüli mentségüket látnák. Így kiélesedett a helyzet az áruházi kérdésben, a különböző kiskereskedelmi szakmák a képesítéshez kötést és a zárt létszám megállapítását követelik. Felmerült az árvédelem, a szakmavódelem kérdése is. Ezeknek a kívánságoknak a teljesítésétől a Kamara szerint a kereskedelem nehéz helyzetének javulása nem volna várható. A hatósági üzemek kereskedelmi téren sok bajt okoztak és sok panaszra, adtak okot. A kamara szerint a kereskedelemre nézve sérelmes hatósági üzletek között legelső helyen áll a Községi Élelmiszer árusító- üzem. Sajnálatos — mondja a jelentés — hogy a főváros még indítva érzi magát arra és eddigelé semmiféle érveléssel nem volt eltéríthető attól, hogy sa-< ját számlájára élelmiszer kiskereskedést folytasson. Az árszabályozás jelszava — mely fenntartásának jogcíméül szolgál — téves nemcsak azért, mert az Élelmiszerüzemtől mi sem áll távolabb, mint az árszabályozó hatás, ide azért is, mert ez az üzemárakat szabályozó tevékenység kifejtésére nem is képes, hanem legfeljebb arra, hogy ritka esetekben ár-alákínálással — amire a fővárosi intézményeknek való monopo- lisztikus szállítások képesítik, — egészségtelen versenyt okozzon a legális kereskedelemnek. A kereske- [ delem nem tehet mást: folytatja a küzdelmet az óhaj- I főtt cél, a főváros hivatalos élelmiszerárusításának megszüntetése eléréséig. Szembeszáll a Kamara azzal a sokat hangoztatott | állítással, hogy a magyar kereskedelem túlméretezett. 1 Ennek megdöntésére azt bizonyítja, hogy ...........—' "H M I <lH ^Bi——— 1 Az iii$£gmunká$ok ellen sok a panasz MunhafelfesiíményüH nagyon csehély, de annál drágább — mondják a vállalkozók Az ínséges munkanélküliek fogalakostatása még mindig nem indult meg abban a mértékben, ahogyan azt a főváros tervbevette. Hónapok óta készen van az előterjesztés, de végrehajtása mindeddig különböző okok miatt késik. A szociáldemokrata-párt ellenzi a szegénysegélyezésnek azt a módját, hogy az ebéd- és élelmiszer- utalványokért munkateljesítményt követeljenek az ínségesektől. A főváros vezetősége ragaszkodik viszont ehhez a javaslathoz, melytől szociális és erkölcsi tekintetben nagy eredményeket vár. Mindaddig azonban, míg a pártok egységes hozzá- jámlását nem lehet megszerezni éhhez az akcióhoz, nem akarják kötelezően életbeléptetni a munkaszolgáltatást. Tedig a kerületi elöljáróságok több beadványban megsürgették a polgármesternél az új rendszer életbeléptetését, amit ők is nagyon helyeselnek. Az elöljárók részletes munkaprogrammot is dolgozlak ki az ínségesek foglalkoztatására és felsorolták azokat a munkalehetőségeket, melyeknél a segélyben részesülőket foglalkoztatni lehetne a magán- vállalkozás sérelme nélkül A fővárosnak az a terve, hogy munkatábort létesít és oda osztja be a közmunkákra kirendelendő ínségeseket. Az inségmunkák vezetését és ellenőrzését, szellemi szükségmunkásokkal végeztetnék. Addig, amíg a kötelező munkazolgáltatás ebben a formájában életbe nem lépi, a főváros továbbra is fenntartja a mai helyzetet, amikor is a nagyobb versenytárgyalási közmunkáknál kötelezővé teszi a vállalkozóknak 50 százalék arányban az inségkatasz- terben szereplő munkanélküliek alkalmazását. Ezt azonban a vállalkozók nem veszik szívesen, mert a beutalt munkanélküliek nem sokat dolgoznak, nagyon kényelmesen fogják lel feladatukat. Eleinte a nem szakmunkások 70 százalékát kellett a vállalkozóknak az ínségesek közül kiválogatniok, de épp a sok panasz hatása alatt csökkentette a főváros azt az arányt 50 százalékra. Még így is nagy az elégedetlenség a vállalkozók közölt, akik az inség- munkások beutalásának megszüntetését , követelik, mert szerintük így nemcsak sokkal lassúbb a munka, hanem drágább is, mert a dolgozni nem igen akaró Ínségesek negyedannyi munkateljesítményt sem produkálnak, mint egy rendes munkás, tehát nemcsak időben lassúbb a munka, hanem munkabérekben is sokkal többe kerül. A kövezőm esi erek már kérték is a fővárost a mai, helyzet megszüntetésére. Amennyiben a munkatáborok felállítása útján tényleg sikerülne az ínségeseket a főváros által saját rezsiben végrehajtandó alkalmi munkáknál foglalkoztatni, tígy a vállalkozókat fel is mentik az ínségesek alkalmazásának kötelezettsége alól. A hajléktalanok menhelyébe beutalt munkanélküliek közül állandóan dolgoztatnak közel 800 Ínségest. Ezek részére is az elöljáróságok nyújtanak kisebb- sz e r ű m un k a a Ik a 1 m a k a t. A szociálpolitikai ügyosztály a munkaszolgálta- tási kötelezettséget most július 1-én akarta életbeléptetni, de mután javaslatát letárgyaltatni nem tudta, az ügy végrehajtása néhány héttel ismét eltolódott. Magyarországon a népességnek alig 5 százaléka él kereskedelmből, ami sokkal kisebb hányad, mini a kifejlett európai országoké. Hangsúlyozza a jelentés, hogy a magyar kereskedő haszna a legkisebb egész Európában. Visszautasítja azokat a támadásokat, mely szerint a magyar | kereskedelem drágító tényező. Ezzel szemben azt állítja, hogy az áru útját a termelőtől a fogyasztóig a hivatalos díjak, elsősorban a fővárosi illetékek drágítják meg. A kisipar helyzetéről szólva megállapítja a Kamara, hogy a helyzet rosszabbodott, a munkaalkalmak tovább csökkentek, az elszegényedési folyamat meggyorsult. A Kamara igyekezett a munkaalkalmakat fokozni és intervenciójára különböző kormányintézkedések. elsősorban az építési és ta/arozási adókedvezmények ezt elősegítették. A közüzemi kérdésben a kisiparosság hangidala kezd elégedettebb lenni. Több hatósági üzemet és üzemi műhelyt sikerült megsziintettetni, vagy legalább is az üzembiztonság érdekében elismerhető legkisebb méretek közé visszaszorítani. A hatóság kezdi a magánipart fokozottabban foglalkoztatni és a megszüntetett közüzemek munkája a kisiparnak fog jutni. A Bauxit Trust A.-G. e hó 11-én tartotta meg Zürichben Sckirner Károly elnök vezetésével rendes évi közgyűlését, amelyen a részvények túlnyomó többsége képviselve volt. A közgyűlés Hiller József dr. vezérigazgató előadása után az igazgatóság üzleti jelentését, valamint az 1934 január 31-én lezárt zárszámadásokat elfogadta és az elmúlt üzletévre részvényenként 0.50 svájci frank osztalék kifizetéséi határozta el. Az osztalék folyó hó 12-től kezdődőleg Zürichben a Blankart <6 Cie cégnél, Budapesten a Magyar Általános Hitelbanknál n 7—10. sz. szelvények beszolgáltatása ellenében kerül kifizetésre. A Vasútforgalmi közgyűlése. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság július 9-én Beöthy László nyug. m. kir. kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt megtartott közgyűlésén elhatározta, hogy az 1933. évre mérleg szerint kimutatott 141.862.61 P nyereséget a következő év számlájára viszi át. A Société Générale de Belgique, Brüsszel, érdekeltségvállalása folytán az igazgatóságba beválasztattak: Alexandre Galopin, a Soc-iété Générale de Belgique alkormányzója, Adolphe Stoclet, a Société Générale Belgique igazgatója, Victor Caspers, a Compagnie Auxiliaire Internationale de Chemins de Per igazgatója, Richard Fanta, nyug főkonzul. A felügyelő- bizottság tagjává választatott Urbánovits G. Zoltán m. kir. kincstári főtanácsos. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Adolphe Stoclet a társaság alel- nökóA-é választatott. Dr. Urbán Tibor cégvezető igazgatóhelyettessé neveztetett ki. A polgármester a következő közmunkák kiadása dolgában döntött: Az üzemek részére szükséges papírnemüek szállítására megbízást kaptak: Hazai Papírgyár Rt. 7364, Diósgyőri Papírgyár Rt. 5022, Neményi Testvérek Rt. 4410 pengőért. Új kiírások: A Községi Élelmiszerárusító Üzem részere a szükséges nyomtatványok szállítására. -Ajánlat tehető július 24-én déli 12 óráig a Községi Elelmiszerárusitó Üzem igazgatóságánál. A Gázmüvek gázcsöfektetéseivel és karbantartásaival kapcsolatos járda- és úttestaszfalt burkolatok helyreállítására. Ajánlat tehető július 24-én d. e. 10 óráig a Gázmüvek igazgatóságánál. A polgármester által kiírt versenytárgyalásokra a következő ajánlatok érkeztek be: A Sopron- §s Bútsál-nlcák sarkán építendő elemi iskola különböző munkáira pályáztak: Pollacsek és Epstein 138.110, Méhes Emil 145.640, Bauer Lajos 147.S95, Grondy István 150.507, Nagy Testvérek 152.144, Katona. Székely és Molnár 152.625, Sziits Jenő 152.845. Toásó Pál 155.833, Teleki és Katona 156.055Í Führer Miklós 156.429, Wihart és Radó 156.513, Mor- bitzer Nándor 159.408, Bier és AVersefz 159.504, Tömpe és társa 167.950, Mérnökök és Építőmesterek Szöv. 181.399 pengővel. A Horthy Miklós-úti tóvárosi telken építendő elemi iskola kőfaragó munkáira pályáztak: Král Gyula 18.325, Müller Rezső 17.979, Eipl Károly 19.583, Weisinger György 20.375, Seenger Béla 22.073, Dunamenti márványmüvek rt. 25.199 pengővel. A külső Jászberényi-úti városszélitelepen szükséges foly- íonégő kályha szállítására pályáztak: Első takaréktűzhely és. lemezárugyár 2720, Göttler Manó 2849, Kellner Sándor 3060, Zsédély Károly 3060, Lőrinc Pál 3128, Ávár György 3128, Gáspár Sándor 3196, Tóth Antal 3196, Wal Ferenc 3257 pengővel. Ugyanitt kétaknás kályhák szállítására pályáztak: Heinrich és fia 4252, Első kispesti takaréktűzhely 4420, Héber Sándor 4488, Magyar Radiátorgyár 4556, Salgótarjáni Gépgyár 4930, MÁVAG 4930. Herzog Sándor 6052, Weisz Manfred 7820 pengővel. Kőanyag szállítására pályáztak: Inoczi kőbánya 5943, Spät János 21.912, Mikácsi testvérek 4040, Szobi kőbánya 88.994, Goldberger Simon 7018, Frank István 81.026, Klauber és Vajda 7202, Holzer József 36.900, Engelhárdt Ferenc 5247, Badacsonyi bazalthánya 72.154, Somosköi bazalthánya 323.600, Dunántúli mész és téglaipar rt. 41.316, Anion Antal 7390, Fleischmann Antal 41.000, Gáspár Imre 41.000, Sághegyi bazaltbánya 7600, Hubertus 19.400. Haltenberger Vilmos 34.49-1, Kolman Árpád 15.075, Urikán Zsilvölgyi 16.000, Solymosi és Farkasmályt 42.904, Erdélyi Sándor 37.820 pengővel. A kiadásért felel: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főmunkatárs: VIRÁGH ISTVÁN. A TÖKÉLETES AlfTÓPNEU rfalfttrusltid BUDAPEST, VI- MOZSÁR UCCA 9 Salgótarjáni Kószénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. ssám Telefoni 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár i Lábatlanban ................. évi telj kép. 12.000 v. Nésx gyáraki Lábatlanban................. ,, ,, „ 5.000 ,, Do rogon .................. ,, „ ,, 3.000 „ Téglagyáraki Buda-Ujlak, Kőbánya, Nycrgesujfalu ......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak .......... ,, ,, ,, 8,000.000 drb Ám A thenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner L
