Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-03 / 1. szám

Budapest, 1934 jarnuár 3. Független Budapest 3 Sok munkást tesz kenyértelenné az üzemredukciós rendelet végrehajtása Április 1-ig be kell fejezni az üzemi csökkentéseket és elbocsátásokat Ismeretes olvasóink előtt, hogy a belügyminisz­ter a közelmúltban — amikor döntött a fővárosi üzemek sorsáról — a közgyűlés határozatán túlme­nően további korlátozásokat rendelt el egyes üzemek működési körében, továbbá egész sereg hatósági mű­hely megszüntetését is elrendelte. A belügyminiszteri leirat alapján Sipőez polgármester a múlt héten kü­lön végrehajtási utasítást adott ki az üzemleépítések és műhelymegszüntetések végrehajtása dolgában. A polgármesteri rendelet mindenekelőtt utasí­totta a közélelmezési ügyosztályt, hogy a Községi Élelmiszerárusító Üzem működésére vonatkozóan el­rendelt korlátozások keresztülvitele iránt sürgősen intézkedjék. A kórházak és az egyéb fővárosi intézmények élelmiszerszükségletét a jövőben nyilvános versenytárgyalás útján szerzik be. A főváros anyagi érdeke kívánja azonban, hogy az azonos szükségletek beszerzése egyöntetű eljárással történjék, ezért a közélelmezési ügyosztálynak ja­nuár 15-ig részletes javaslatot kell előterjesztenie arról, miként lehetne a kórházak és a többi fővárosi intézmény ólelmiszerszükségletét nyilvános verseny­tárgyalás útján a legmegfelelőbben beszerezni és szétosztani. Ugyancsak január 15-3g kell javaslatot készíteni a közegészségügyi ügyosztálynak a Községi Műszer- üzem és a Községi Gyógyszerüzem átszervezése iránt. A Kátrányozó- és Bitumenezőtelepet közigazgatási intézménnyé kell átszervezni. Előkészületeket kell tenni a Kátrányozó- és Bitumenezőtelep, valamint az Anyagvizsgáló Intézet egyesítésére. ban a kellő intézkedéseket meg lehessen tenni, szük­séges, hogy a felszabaduló munkásokat pontosan számbavegyék. Az erre vonatkozó adatszolgáltatás­nál ki kell terjeszkedni minden olyan körülményre, amely a felszabaduló munkások elhelyezésénél tekin­tetbe jöhet. A főváros üzemi ügyosztálya a felesle­gessé vált munkásokod szakmánként csoportosítja és az illetőket állandóan nyilvántartja, mindaddig, míg elhelyezkedésükről gondoskodás nem történt. Annak érdekében, hogy elsősorban a most elbocsátásra ke­rülő műhely munkások kapjanak újból alkalmazást, a polgármester rendeletében hangsúlyozza, hogy a rendelet kiadása után munkást az üzemek­nél közvetlenül alkalmazni nem szabad, hanem minden ilyen irányit szükségletet az üzemi ügyosztálynál kell bejelenteni, ahonnan a szükséges munkást azután kirendelik. A műhelyek leépítésével kapcsolatban leltároz­zák az anyagkészleteket. A raktáron levő készleteket fel kell dolgozni. Megtiltja a polgármester, hogy újabb anyagot vásároljanak, újabb munkásokat al­kalmazzanak. Legkésőbb április 1-ig a belügyminiszter által elrendelt műhelymegszüntetéseket, illetve ösz- szevonásokat végre kell hajtani. Mindazokat a munkásokat, akiknek szolgálatára szükség nincs és időközben máshol elhelyezhetők nem voltak, március végéig el kell bocsátani. A mű­helyekben használt gépekről, felszerelési tárgyakról, j Hasznos tudni, ( tio$u Schmidthauer természetes EHmETTTiH ásványvize íi hatékony forrás- sókba n. Európa leggazdagabb keserűvize munkaeszközökről értékük feltüntetésével részletes kimutatást kell készíteni. Azokat a műhelyi és be­rendezési tárgyakat, amelyeket más megmaradó üze­mek használhatnak, értékmegtérítés ellenében ezek­nek a megmaradó intézményeknek kell átadni, míg- a felesleges tárgyakat értékesítik. A polgármester rendeletében felhívja az üzem­vezetőket, hogy a megszűnő műhelyek alkalmazottait külön is figyelmeztessék, hogy maguk is törekedje­nek újabb munkavállalással megélhetésükről való gondoskodásra. Azokat az alkalmazottakat, akik más­honnan nyugdijat, kapnak, vagy családi, anyagi kö­rülményeik olyan, hogy megélhetésük egyébként is biztosítva, van, már most azonnal el kell bocsátani. A főváros a kereskedelmi és iparkamara közreműkö­dését is igénbeveszi az elbocsátott alkalmazottak új­ból való foglalkoztatása érdekében és hivatkozik arra a többször hangoztatott kijelentésre, hogy a meg­szűnő közüzemek alkalmazottait a magánvállalkozás igyekszik majd elhelyezni. Az üzemek megszüntetését és összevonását külön bizottság ellenőrzi, melynek Bródy Ernő, Homonnay Tivadar, Nagy Ferenc, Payr Hugó, Révész Mihály és Scheuer Róbert a tagjai. A belügyminiszter azt is kívánja, hogy ebbe a két egyesítendő intézménybe a Vegyészeti és Élelmiszer- vizsgáló Intézet is olvadjon be. Miután ez a kérdés hosszabb előkészítést és a gyakorlati szempontokat is szem előtt tartó tanulmányozást igényel, az érdekelt ügyosztályoknak június végéig kell e kérdésben tár­gyalásaikat befejezniük és a vonatkozó javaslatot a polgármester elé terjeszteniük. Felhívja a rendeletben a polgármester az elnöki ügyosztályt, hogy a Házinyomda tizemének korláto­zásáról gondoskodjék. Az önálló vagyonkezelésű in­tézmények és részvénytársaságok részére szükséges összes nyomdai munkálatokat újévtől kezdve nyilvános versenytárgyalás útján kell válla­latba adni. Ha azonban olyan nyomdai munka válik szükségessé, amelyre nem szükséges nyilvános pályázatot hir­detni, úgy a Házinyomdát, szükebbkörű pályázat ese­tén is ajánlattételre fel kell szólítani. Ezentúl a Házi­nyomda nem mutathat ki nyereséget bevételei után, hanem önköltségi áron kell számláznia a munkákat. A rendelet a továbbiakban a műhelymegsziinte- tések ügyével foglalkozik. Ezeknek a rendelkezések­nek a végrehajtása, a nyomukban jelentkező szociá­lis és pénzügyi kihatások miatt, nagy körültekintést igényel. A törvényhatóság úgy határozott, hogy a műhelyek leépítését a felszabaduló munkásoknak a fővárosi üzemeknél való elhelyezésével kell végre­hajtani. Ennek az elvnek az alkalmazásával a mű­helyek leépítése megrázkódtatások nélkül mehetne végbe. Ez a megoldás azonban kétségtelenül hosszabb időt vesz igénybe, mert a fővárosi nagyüzemeknél a keresztülvitt technikai újítások miatt, általában pe­dig a fogyasztásban és ezzel a termelésben is be­állott csökkenések következtében a munkásokban inkább felesleg van, mint hiány. A belügyminiszter rendelete szerint azonban a műhelyek megszünteté­sének nem lehet akadálya és késleltetője, hogy a fel­szabaduló munkásokat a nagyüzemeknél nem lehet esetleg azonnal elhelyezni. Minthogy a mai viszonyok között alig remélhető, hogy a felszabaduló munkások jórészét a nagyüzemeknél elhelyezni lehessen, számolni kell azzal, hogy nagyobbszámú mun­kást fognak elbocsátani. A polgármester rendeletében azonban figyelmezteti az érdekelt hivatal- és üzemvezetőket arra, hogy minden lehetőt el kell követni, hogy elbocsátások csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben tör­ténjenek és később elsősorban azok jussanak a fő­városnál munkához, akik a műhelyek megszüntetésé­vel most alkalmaztatásukat vesztik. Hogy ezirány­Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V„, Sas ucca 25. szám Telefon: 23-0-11, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban .................. évi telj. kép. 12.000 v. Mé szgyárak: Lábatlanban.................. ,, ,, ,, 5.000,, Do rogon ........................ ,, ,, ,, 3.000 ,, Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak .......... ,, ,, ,, 8,000.000 drb KI SS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, V., ZOLTÁN UCCA lO Telefon : Aut. 160—81 Néhány sió n racionalizálásról Írta: HONfFY L/IJOS Hat éve, hogy megismerkedtünk egy új fogalom­mal; a racionalizálással. Addig is tudtuk, hogy mi az a ráció, hogy ebben, vagy abban a megoldásban nincsen ráció, de mintegy hat éve annak, mindent úgy törekszünk megoldani, hogy abban legyen ráció és ezért mindent racionalizálni akarunk. Az új kor közgazdasága eszme­termelésében feltűnt szavak között kevés csinált olyan karriert, mint a racionalizmus, mely nemcsak gaz­daságpolitikai tudománnyá fejlő­dött, hanem a hivatali munka tudo­mányos megszervezésével a közigaz­gatásnak egyik legfontosabb problémájává vált. Tudjuk, hogy racionalizálás alatt nemcsak a tö- mp.p'rrmnkáir .w/nesítését. értjük, hanem Honffy Lajos annak nevezhetünk minden célszerű és ok­szerű eljárást, kezdve a töltőtoll használatá­tól, egészen fel a munkaorganizáció legma- gasabbfokú intézéséig. A munka ökonomizálása. a munka • hatásfokának emelése, a munkáltatás rendjének előre megállapí­tott pontos és takarékos elvek szerint való sziszte­matikus végrehajtása abból a célból, hogy a legki­sebb anyagi és munkaáldozattal a legnagyobb ered­ményt érjük el: ez mind racionalizálás, melyhez csak eszköz a munka részbeni mechanizálása. Meggyőződésem azonban hogy a minden téren és minden módon való racio­nalizálásra irányuló törekvés veszélyes, mert az csak a munkanélküliséget súlyosbítja, az ellátatlanok számát növeli. Óvatosnak kell lenni an­nak elbírálásában, melyek az állami és a magángaz- dasági életnek azok a területei, ahol a racionalizá­lást könyörtelenül keresztül lehet vinni. Ismerjük a gép és az ember nagy harcát, hallottunk Taylor- rendszerről, Ford-rendszerről, legutóbb a Bedaux- rendszerről, az ezek körül keletkezett kavarodások­ról, sőt azt is tudjuk, hogy legújabb au már psicho- technikai laboratóriumokban vizsgálják a munka­erőknek bizonyos munkára való rátermettségét. Mindez mérhetetlenül fokozza a munkanélkülisé­get, ami természetszerűen lesorvasztja a fogyasztó- képességet, ez pedig végeredményképpen a túlzott racionalizálással nyerni akaró gazdasági vállalato­kat gyengíti le. Veszít tehát úgy a munkás, mint a munkaadó, ami nemzetgazdasági szempontból vég­telenül káros. Egészen más az esel a közületéknél, aliol a ra­cionalizálás csak a közjót szolgálja, ahol tehát fel­tétlenül racionalizálni keli. Minél fejlettebb egy kultúráltam, annál nagyobb igényekkel lépnek fel a közigazgatással szemben az állam polgárai, egyúttal annál nagyobb kritikával is szemlélik annak működését. Az általános emberi haladással növekednek az egyéni szükségletek és ev­vel karöltve az állami és önkormányzati feladatok. A megsokszorozódott évS sokrétűvé vált közigaz­gatási teendőket a normális időkből megmaradt sze­mélyzet elvégezni nem tudja. Viszont a hivatalok­nak személyzettel való túlzsufolása semmiképpen sem egészséges folyamat, a közületi háztartások ter­heit súlyosbítja és eltereli a munkaerőket a produk­tívabb pályáktól. Ezt csak egészséges racionalizálással tudjuk el­kerülni, máskép ez el sem képzelhető. Tehát míg a magángazdálkodásban a racionali­zálás célja elsősorban: a nyereség, addig a közigazgatásban a cél: jobb, pontosabb, gyorsabb munka, a nagyközönség érdekeinek hatékonyabb szolgálása. A jobb közigazgatásra irányuló törekvéseken kí­vül azonban egyéb szempontok is indokolják a köz- igazgatásban szükséges racionalizálást. Köztudomású, hogy mennyire megduzzadtak a közületek illetményterhei. Minél jobban szaporodik a személyzet, annál kevésbé képes a közület szociá­lis gondoskodással ellátni alkalmazottját. A munka részbeni mechanizálásával egészséges mederben szorítkozik az alkalmazások mértéke a kö­zület jobb ellátást tud biztosítani alkalmazottjának. Megelégedettebb alkalmazott rövidebb munkaidő alatt végez jobb munkát, arai mindazoknak, akik egy fejlettebb, boldogabb társadalmi élet lehetőségeit kutatják, mindig álma volt. Már pedig jól esik ünnepi hangulatban egy boldogabb, "fejlettebb társadalmi élet lehetőségét re­mélni. Plaguar Vvcgfertinika és Bfőanérőipar Kispest, Wekerle ucca 51/A Telefon: 46-9-38 Gyárt rendelésre vagy rajz szerint: Üzemi hőmérőket u. m. cukor- gyári-hydra, cefre, szesz, ecetkád, Malligand, kontakt, kazal, kel­tető, Beckmann, talaj, szoba és ablak hőmérőket. Egyedüli magyar speciális üveghcfmérö üzem. Lábfájósok megváltása a Pedarius új rendszerű eljárás, hol láb fájó­sok teljes gyógyulást nyernek ! MutavSÍtS Teréz krft 5 a Hévízről országszerte ismert lábfájósok specialistáj i. Töltőtoll a legszebb ajándék. A legnagyobb választékban, előnyös árban kapható Rozsnyai Károly papírosztályában BV., Muzeum körűt 15 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom