Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-27 / 26. szám
G Független Budapest Budapest, 1934 június 27. A közüzemi munkásság helyzete Összehasonlító adatok a közüzemi és a magániparban szokásos munkabérekről A Független Budapest nemrégen bővebben foglalkozott. azzal ,a polgármesteri rendelettel, amely a közüzemi munkások statisztikai adatfelvételére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban az üzemi ügyosztály a közelmúlt napokban rendkívül érdekes jelentést adott ki az üzemi munkásság helyzetéről, amely jelentés kimutatja a legutóbbi összeírás eredményét. Körülbelül egy évvel ezelőtt szállították le 5 százalékkal a fővárosi közüzemi munkásság illetményeit és ez az ötszázalékos csökkentés akkoriban 900.000 pengő évi megtakarítást jelentett a fővárosnak. A munkásság illetményeit maximálták, a polgármesteri rendelet értelmében a szakmunkás részére legfeljebb 1 pengős, a fontosabb munkát végző betanított munkás részére 80 filléres, a közönséges munkát végző munkásnak 75 filléres, a napszámosnak 00 filléres, a munkásnőknek 50 filléres, az ifjúmunkásoknak 30 filléres, a tanoncoknak 20 filléres órabért volt szabad fizetni. Egyes közüzemekben azonban kivételesen megengedték ennél magasabb bérek fizetését Is. A kivételes bérek azóta meglehetősen tág keretben érvényesültek, főleg azoknál az üzemeknél, amelyek a legnagyobb munkáslétszámmal dolgoznak. A legutóbbi összeírás szerint vannak a közüzemekben olyan munkáskategóriák, amelyek alacsonyabb fizetést kapnak, mint a magániparban. Például a vízvezetékszerelők a fővárosnál 60—80 filléres órabért kapnak, míg a magániparban 85—95 fillér az órabér. Az üvegesek a fővárosnál 67—109. a magániparban 75—110 filléres órabér mellett dolgoznak. A napszámosok fizetése is kevesebb a fővárosi üzemekben, mint a. magániparban. Hasonló a helyzet a kőműveseknél és a lakatosoknál. A kocsifényezők a fővárosnál 43—109, a magániparban 55—125 fillére» órabérek mellett dolgoznak. Az ácsok a fővárosi üzemekben 38 filléres kezdő bért kapnak, a magániparban a kezdő fizetés 59 fillér óránkint. Vannak ezzel szemben szakmák, amelyeknél a fizetés lényegesen nagyobb a fővárosi üzemekben, mint a magániparban. Ilyenek a fűtök, az esztergályosok, a sofőrök, a mázolok, a műszerészek, a szíjgyártók és a villanyszerelők. Foglalkozik a jelentés az az üzemi díjszabályzat régen vajúdó ügyével. Már 1931-ben megalkotta « közgyűlés az üzemi nyugdíjszabályzatot, amely azonban a változott viszonyok miatt nem léphetett életbe, mert sokmilliós terhet ró a fővárosra. Azóta átdolgozták a szabályrendeletet a viszonyoknak megfelelően és most újból napirendre tűzik. Az öregségi és rokkantellátási szabályzat, amely a nyugdíjjogosultsággal nem rendelkező kategóriák ellátásáról gondoskodik. 1929 január 1-től kezdődő hatállyal lépett életbe, de a szabályzat szerint csak azok a munkások kapnak ellátást, akik 1929 január 1-től kezdődően legalább 200 héten át voltak alkalmazásban. Eddig csak kevesen kapnak ilyen rokkantsági járadékot. Az öregség esetére szóló ellátás szintén ettől az időponttól kezdve lép érvénybe és öregségi jário- lékot kapnak azok, akik 1929 január 1-től számított 200 munkahét betöltését igazolni tudják és 65. életévüket betöltötték. Az öregségi járulék fizetése leghamarabb 1936 szeptemberében lesz esedékes. Tekintve, hogy az eddig engedélyezett kegydíjak n rokkantsági járulék összegénél magasabbak voltak, viszont már a rokkantsági ellátásban részesülők számára kegydíjat nem lehet engedélyezni, a polgár- mester úgy intézkedett, hogy méltányosságból a rokkantsági járulék kiszámításánál nem az 1929 január 1-től betöltött munkahetek számát, hanem az eltöltött teljes szolgálati időt veszik alapul és az így kifizetendő járadéktöbbletet a főváros kegyképpen engedélyezi. Rózsakért a tabáni temető helyén 154 évig állt íenn a fővárosnak ez a legrégibb temetője A Tabán közeli újjászületésével kapcsolatban a régi tabáni temető is jelentős átalakuláson megy át. A főváros már régebben elhatározta, bogy az évtizedek óta használaton kívül álló temetőt ebben a formájában megszünteti és nyilvános parkká alakíttatja át. A tabáni temető 1780-ban nyílt meg, addig a városrész halottait a templomkertbe temették. 1775-ben adta ki Mária Terézia rendeletét, amelyben megtiltotta a templomkerekben való temetkezést és ekkor történt intézkedés a különálló temető létesítésére. A tabáni temető 154 évig állott fenn és most a főváros elhatározásából rózsakertté alakul át. Az erre vonatkozó terveket a múlt héten tárgyalta le és fogadta el a kertészeti ügyekre is felügyelő út- és csatornaépítési szakbizottság és határozata nyomán a rendezési munkákat azonnal megkezdik. A temető átalakítása jelentős költséget igényel, a nehéz anyagi viszonyok miatt azonban csak részletekben tudják a szép tervet kivitelezni. Első sorban a temető útjait hozzák rendbe. Sokezer halott nyugszik a régi tabáni temetőben és a síremlékek nagyrésze már teljesen tönkre ment. Van azonban igen sok síremlék, amelyeknek műemlék jellegük van, ezeket a főváros továbbra is fenntartja és a kegyeletnek adózva, a nagynevű halottak sírjait is tovább fogja gondozni és ápolni a tabáni rózsakertben. Fenntartják az ott nyugvó honvédek sírjait is. A további gondozásra kijelölt síremlékeket TEMESVÁRY ÉS TÁRSA elektrotechnikai vállalat Budapest, V,i„, Erzsébet körút 5. — Tel.: 35-3-08 Köztisztviselők Gyapjúszövetből a legelegánsabb Ízléses férfiruhát és felöltőt készít a belvárosi jobb körök szabója Grünstein Miklós Budapest, V., Bálvány u. 6. íélem. Tel.: 81-3-47 E lapra való hivatkozással 10% engedményt adok restaurálják, a neves halottak síremlékein újra bearanyozzák a betűket és minden egyes sír környékét külön rendezik. A többi síremléket eltávolítják, azokat árverés útján értékesítik és a befolyó jövedelmet szintén a parkozás költségeire fordítják. Az új közegészségügyi törvény lehetővé teszi, hogy a régen nyugvó halottak maradványait ne emeljék ki a földből, ezért a főváros a rendezés során is nyugodni hagyja a halottak csontjait, csak a síremlékeket távol ítják el. A rendezés alkalmával 28 neves halott, 18 szabadságharcbeli honvéd sírját és 106 műemléknek nyilvánított síremléket hagynak meg. Zsigmondy Béla Részvénytársaság híd-, víz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vallalat Kompresszor-kölcsönzés — Vezérigazgató : 7c|ótTiOTwfv Bp-zca oki- mérnök, Budapest. I. kér., Horthy ASlgmonay U6ZS0 Mik,ós út ,|4 Telefon: 68-9-20 Honié. Román és Síéin mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII., Népszínház ucca 13 Telefon: 431-44 Modern szigeteléseket, aszfalcútépítéseket, színes aszfalt- burkolatokat és e szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legelőnyösebben végzi: Csató Pál Budapest, I , Budaörsi út 18. Tel.: 56-6-31 „Csatfalt“ hidegaszfalt törv. védve ! Apm| .DADIf A LEGKELLEMESEBB AKII ESTI SZÓRAKOZÓHELY A terrasz-ótteremben főúri ételek, magyar-francia konyha. Polgári árak ! Kitűnő italok ! A paikban naponként szimfónikus zenekar hangversenyez, betonként csütörtökön elsőrendű mü- uléptével egész estéket betöltő opera- és oporettelőadások. Márkus Miksa és Boros László dr. becsületrendje. A magyar ujságírótársadalom két vezérlő egyénisége, Márkus Miksa udvari tanácsos, az Bjságíróegyesület és az Otthon-kör elnöke, továbbá Boros László dr. kormány főtanácsos, az Ujságíróegylet főtitkára, az Esti Knrir felelős szerkesztője, megkapta a francia becsületrendet és ebből az alkalomból melegen ünnepelte őket a magyar újságírók társadalma. Márkus Miksa és Boros László a hírlapírók részéről már régen megkapták a becsületrendet, akkor, amikor az egyesület élére állították őket nagyszerű emberi és újságírói kvalitásaikért. A francia kormány kitüntetése éppen ezért osztatlan örömet keltett mindenfelé és ebben az örömben osztozik a Független Budapest is, amely szeretettel üdvözli a két kiváló újságírót szép kitüntetésük alkalmából. — Fabinyi Tihamér a magánalkalmazottakért. A Magánalkálmazottak Nemzeti Szövetsége harcot indított Fabinyi kereskedelmi miniszter két rendelete ellen, melyek -sérelmesek a magántisztviselői karra. Fabinyi miniszter most leiratban értesítette a Szövetséget, hogy a beadott panaszok megvizsgálására felhívta a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóság illetékes bizottságának figyelmét. — Eljegyzés. Zólyomi Ilyt, Zólyomi Dezső kitűnő kollegánknak, a Prágai Magyar Hírlap budapesti szerkesztőjének leányát eljegyezte Kozmányi Kozmán Eduard. — A BSzKlít munkástovábbképző tanfolyamának záróvizsgái. A Magyar Mérnök és Építészegylet kezdeményezésére rendezett BSzKRt munkástovábbképző tanfolyam szombaton, június 23-ikán tartotta záróvizsgáját, Hasznos és szép munkát végeztek a tanfolyam oktatói a továbbművelés terén és a tanfolyam hallgatói olyan kiváló eredményeket produkáltak, hogy ez már magában véve is megmutatja, hogy ezt a nagyszerű intézményt fejleszteni kell. kereteit kibővíteni és alkalmazottak minél nagyobb tömegeit belevonni. Hasznára válik ez az alkalmazotton kívül a BSzKKt-nak is, amely elsőrendű munkaerőkhöz jut e tanfolyamok segítségével. A tanári kar élén dr. Horváth Zoltán főtitkár és a mérnöki kar több kiváló tagja végzett szép munkát. Visszaélések a hordójelzések körül. A kereskedelmi miniszter a. hordó jelzések körüli visszaélések megismétlődésének megakadályozására rendeletet ad ki. Az erre Vonatkozó tervezetet megküldték a fővárosnak is. A tervezet a mértékügyi intézet jelentése alapján két irányban kívánja a hordók hitelesítése tekintetében az érvényben; levő rendelkezéseket módosítani. Egyrészt elrendelni kívánja, liog'y ä hordó- jelző hivatalok összes elhasznált bélyegzőjüket kötelesek legyenek a Mértékügyi Intézetnek beszolgáltatni, másrészt pedig hatályon kívül kívánja helyezni azokat a rendelkezéseken amelyek megengedik, hogy a hordótulajdonosok maguk láthassák el űrtartalom és túrajelzésekkel hordóikat. Eddig különösen a nagyobb borkereskedőcégek és a sörgyárak kaptak engedélyt a hordójelzések önálló alkalmazására. A rendelet ezt meg akarja tiltani. A rendelettervezettel szemben a főváros megteszi a maga észrevételeit, amelyek szerint a tervbevett intézkedésekkel nem lehet a visszásságokat meg akadály ózni. — Az Erzsébet szegényház új vezetője. Megírtuk, hogy a polgármester Pálos Ödönt, az Erzsébet szeretetotthon eddigi igazgatóját ezen megbízatása alól felmentette és a VII. kerületi elöljárósághoz osztotta be szolgálattételre. Schramek Emil gazdasági felügyelőt, aki eddig a szociálpolitikai ügyosztályon működött, helyezték át az Erzsébet szeretetotthonhoz és bízták meg a gondnoki teendők ellátásával. _ Kiírták a pályázatot a szülészeti ösztöndíjra. A polgármester kiírta a pályázatot a minden évben szokásos szülészeti ösztöndíjra. Ez alkalommal is négy ösztöndíj kerül kiosztásra a fiatal, tehetséges, budapesti színpadokon szereplő színészek között. Egy-egy ösztöndíj összege S00 pengő. A pályázatokat július 5-ig lehet benyújtani a városháza központi iktatójában. — Csütörtökön nyílik meg a Gellert pezsgőfürdő. Budapest fürdőváros e héten új attrakcióval gazdagodik. Csütörtökön este mutatják be a hivatalos személyiségek és a sajtó képviselői előtt a Gellértfürdő fedett úszócsarnokát, mely »pezsgőfürdő« néven lesz egyik legnépszerűbb fürdője Budapestnek. Európai viszonylatban is kiemelkedik majd ez a fürdőintézmény a főváros többi nagyszerű fürdői közül és méltó kiegészítője lesz a világhírre szeri leli Gétiért, hullámfürdőnek. A főváros, bár szerény anyagi eszközökkel, mégis művészi kiképzésben és keretekben hozta létre az új pezsgőfürdőt, mely a télikert helyén létesült. A hatalmas medence Zsolnay eozinos csempékkel van burkolva és megkapó fényeffektusok teszik színessé. A hatalmas pálmák és egyéb délszaki növények közé akváriumokat is helyeztek el, úgyhogy az új fürdőhelyiség valóban Budapest egyik legszebb látványossága lesz. Kovácsházi/ Vilmos tanácsnok büszke lohet erre a nagyszerű új alkotásra, melynek művészi formája Sebestyén Artúr építész remek ízlését és tehetségét dicséri, akinek a Hullámfürdő óriási sikerét is köszönheti a főváros.
