Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-20 / 25. szám
1934 június 20 25. szám HUSZONKILENCEDIK évfolyam Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz paviilonban lililiMMlliilllinilliílllllilll'll ......................... FE LELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénzfári csekkszámla: 45476 A nyilvánosság fényénél... Megkezdődött a városháza átformálásának nagy munkája. Megválasztották a 17-es tanácsadóbizottságot, amely a törvényhatósági tanácsot van hivatva pótolni és megalakultak az új szakbizottságok is. Ezzel lehetővé vált az új munka, amely elé felcsigázott érdeklődéssel tekint a főváros népe. A nyilvánosság legteljesebb világossága mellett fognak működni a bizottágok és ezzel az új rendszer megkapta azt a fényjelzést, amely hiányzott az eddigiről. Nem lelkesedhetünk a két esztendei átmeneti időért, amely alatt az önkormányzat működése meg- bénultan vergődik csupán és nem bonthatja ki megmetszett szárnyait. De viszont igazságtalanság lenne észre nem venni és újból meg nem állapítani, hogy az 1930. évi XVIII. t. c. alapján statuált állapottal szemben nem jelent különösebb erővesztést a mostani: különösen akkor nem, amikor a nyilvánosság kérdéséről van szó. Kozma Miklós felsőházi beszédében éppen az elmúlt hétén tört lándzsát a kritika és az ellenőrzés teljessége mellett: az egész ország tapsa kísérte Kozma szavait, amelyek messzire hangzóan hirdették: nem ia középkori Velencében élünk, nem a tizek tanácsának sötét korszakában, hanem, a világosság és haladás századának ragyogó Budapestjében. Egyébként is megnyugodtak már a kedélyek a városházán: kialakultak az eddig bizonytalan körvonalak és most már nyilvánvalóvá lett, hogy a rémlátóknak, a sötét pesszimistáknak nem volt igazuk. »Borvendégtől senki se féltse az autonómiát«., — írtuk ezen a helyen és a szanáló főpolgármester eddigl működése száz százalékban beváltotta ezt :a bizakodást. Egyetlenegy esetben sem élt idáig kivételes hatalmával, holott módja lett volna rá éppen elégszer, hanem mindenütt, minden kérdésben, sietve fordult azokhoz az önkormányzati lehetőségekhez, amelyeket a törvény bocsátott rendelkezésére. Kendkívüli felelősségérzete és lelkiismeretessége mindig igénybevette azt a segítséget,, amely elvonja a főpolgármester feje felől az egyéni felelősség súlyát és megosztja azt az alkotmányos tényezőkkel. Természetes dolog ez, csak éppen azok nem látták előre, akik nem akarták: akik azt hirdették, hogy a szanálás hóhéri munka lesz, nem pedig enyhe operáció, holott a betegség, melyet gyógyítani kell, nem halálos, sőt .még csak nem is veszedelmes. Jobb félni, mint megijedni, — mondják a sötéten látók. Ez az általános igazság megbukott ebben az esetben. A félelem, melyet hirdetnek, egyet jelent azzal, hogy legyünk pesszimisták. Már pedig bűn lenne, nagyon nagy bűn a fővárossal szemben, ha pesszimizmussal kezdenénk a szanálás nagy munkájába, nem pedig a legszélsőbb optimizmussal. A pesszimizmus már magában véve is öl, míg az optimizmus, ;a hit, a bizalom, csodákra képes. Higy- jék el a rémlátók: jobb megijedni, mint félni, — annál is inkább, mert hátha elmarad az ijedtség! . . . ir De térjünk vissza a nyilvánosság kérdésére, mert ez nem a sajtó magánügye, hanem az alkotmányosság-, közéleti tisztesség és igazságosság legfőbb biztosítéka. Nem szólunk arról a megalázó helyzetről, amelyet az 1930-as sajtótörvény teremtett azzal, hogy az előszobákba száműzte a sajtóképviselőit, az újságírókat. Ez a megalázás nem az újságíróké, hanem a nagy nyilvánosságé, amelyet száműztek a legvitá- lisabb kérdések tárgyalásánál. A »rólunk, de nélkülünk: perrendi elve a középkor divatját’ hozta vissza a budapesti városházára; hogy miért, milyen okokból, meg ma is rejtély. Egy eltűnt uralmi rendszer hozhatta csak ezt az intézkedést, az a rendszer, amely olyan rejtelmeket termelt ki, amilyenek most a Dréhr-ügy nyilvános kiterítésének kapcsán képesz- tik el az olvasót. Nem akarunk ennek a lázas pernek érdemi részéhez szólni, nem a mi dolgunk, de egy bizonyos: a közügyek intézésének olyan szelleme árad a nyilvánosság felé a kulisszák mögül, amely joggal döbbentetett meg mindenkit. Vájjon mit gondol a sokszázezer elbukott kisember, a nyomorgó, elöljáróságokon kolduló rengeteg nincstelen, akiken nem segítettek, mert nem volt rá pénzük. Most jogaiba lépett a fővárosnál a nyilvánosság és cppen ennek a főtárgyalásnak riasztó fényénél megnyugvással hirdetjük: az új rendszertől félni nem szabad, az új rendszer az igazságosságé, mert semmit se rejteget, mindent kiterít. Ezzel pedig félig már meg is nyerte a csatát. Két évre berendezkedett hétfőn a városháza 7&z új törvény szerint megválasztották a 17-es tanácsadó testületet, a 25 tagú pénzügyi és a 15 tagú szakbizottságokat Nagy harc az üzemi választmányok összeállítása körül Kormánypárti nyilatkozat a városháza átalakulásáról A főváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése hétfőn délután megválasztotta a 17-es tanácsadó testületet, valamint a különböző szakbizottságok és az üzemi választmányok tagjait. Ezzel új korszak indult meg a városházán: a kormány által elrendelt szanálásnak a korszaka. A hétfői közgyűlési választást hosszas és izgalmas tanácskozások előzték meg. Borvendég főpolgármes- térnél két pártközi konferencia is volt, anélkül, hogy a pártok vezetői egymás között meg tudtak volna állapodni. Az üzemi választmányok összeállítása ügyében külön pártközi megbeszélést kellett összehívni, ezen azután Borvendég Ferenc főpolgármester már meg sem jelent. Sohasem előzte még meg ilyen nagyarányú érdeklődés a bizottságok összeállítását, ami már egymagában is amellett bizonyít, hogy a városházi pártok nagy súlyt fektettek az egyes bizottsági tag Sági helyek megszerzésére. Különösen a 17-es tanácsadó, vagy ellenőrző bizottságnak és a 25 tagú pénzügyi szakbizottságnak a megalakítását előzték meg izgalmas tanácskozások. A pártközi megállapodás létesítését főként az a körülmény nehezítette meg, bogy a két többségi párt — úgy a kereszténypárt, mint a kormány városházi pártja, — túlzottan nagy igényekkel léptek fel és egyáltalán nem voltak hajlandók akceptálni a kisebb pártok kívánságait. A pártközi megbeszélések során a többség arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes pártok számarányának a figyelembevételével kell a bizottsági tagsági helyeket szétosztani. A tényleges számarány azonban egyáltalán nem fedi a főváros közönségének a legutóbbi választásokon kifejezésre juttatott akaratát. A két jobboldali párt ugyanis az örökös tagokkal és az érdek- képviseleti tagokkal annyira megduzzadt, hogy valósággal mammutpártokká nőtte ki magát, szemben azzal az ellenzékkel, amely a választáson a bizottsági tagsági helyeknek a többségét szerezte meg. Ebből az elgondolásból indult ki az ellenzék, amikor a. pártközi konferencián nagyobbarányú képviseletet követelt magának a 17-es ellenőrző bizottságban és a szakbizottságban. M 17-es ellenőrző bizottság A 17-es ellenőrző bizottságban az ellenzék összesen hat helyet szerzett magának, szemben Wolffék hat és Kozmáéit öt tagsági helyével. A legnagyobb sikert itt a szociáldemokratapárt érte el az ellenzék részéről. A szociáldemokratapárt ugyanis a 17-es ellenőrző bizottságba három tagot küld, akik mellett a főváros ellenzéki polgárságát Rassay Károly, Friedrich István és Láng Lajos fogják képviselni. A Fábián Béla vezetése alatt álló és négy bizottsági tagot számláló független demokratapárt nem jutott helyhez. M 25 tagú pénzügyi szakbizottság Igen nagy volt az érdeklődés a 25 tagú pénzügyi (•' szakbizottságnak a megalakítása iránt is, aminek az a magyarázata, hogy a jövőben a városházi adminisztráció összes pénzügyi szakkérdései fölött első fórumként a pénzügyi szakbizottság fog dönteni. Az új fővárosi törvény értelmében a polgármesternek minden százezer pengőt, meghaladó anyagi lei- meszel ti ügyben meg lelt hallgatnia a pénzügyi szakbizottságnak a véleményét, valószínű azonban, hogy Sipöcz .fenő polgármester a százezer pengőn idilli, értékéi képviselő előterjesztéseket is a pénzügyi szakbizottság elé terjeszti, mert ellenkező esetben igen súlyos felelősséget vállalna magára. Ilyen körülmények között a pénzügyi szakbizottság lesz tulajdonképpen a törvényhatósági tanács jogutódja és nem a 17-es ellenőrző bizottság, amelynek hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy Borvendég Ferenc főpolgármesternek a szanálási művelet végrehajtására nézve tanácsokkal szolgáljon. Az új fővárosi törvény értelmében ugyanis a főpolgármesternek kötelessége lesz minden egyes oly rendelkezést, amely a szanálással van összefüggésben, megvitatás és hozzászólás céljából a 17-es ellenőrző bizottság elé terjeszteni, az ott hozott határozat azonban egyáltalán nem kötelező a főpolgármesterre nézve. A városházán tehát általános az a vélemény, hogy a pénzügyi ..-.ukbizottság fontosabb hatáskört kapott, mint a 17-es, kizárólag pártvezérekből álló ellenőrző bizottság. Ebből a szempontból csak a legnagyobb sajnálattal lehet tudomásul venni, hogy a 23 tagéi pénzügyi bizottságban nem kapott helyet sem Rassay Károly, sem Éber Antal. Rassay Károly ugyanis helyet kaphatott volna, mert a vezetése alatt álló Nemzeti Szabadelvű Pártnak éppúgy, mint a Nemzeti Demokrata Pártnak és a Keresztény Ellenzéknek is két-két helyet juttatott a többségi akarat, — Rassay Károly azonban ezt a két helyet Bródy Ernőnek és a Nemzeti Szabadelvű Párt pénzügyi szakértőjének, Párkány Frigyesnek adta át, arra való hivatkozással, hogy ő tagja a 17-es bizottságnak. Éber Antalnak a két többségi párt azért nem adott helyet, mert nem tartozik pártkötelékbe, Fábián Béla azért maradt ki, mert négytagú párt, — a pártok számarányát figyelembe, véve — nem juthatott képviselethez. A pénzügyi szakbizottságban egyébként a szociáldemokraták öt helyei kaptak, ami azt jelenti, hogy a három polgári ellenzéki párt hat tagsági helyével együtt az ellenzék 11 tagsági hellyel szerepel, a két jobboldali pártnak pedig összesen 11 tagsági hely jutott. Naegp harc az üzemi választmányok körül Igen nagy harcok előzték meg a többi szakbizottságok összeállításéit is. Itt az a magyarázata a. nagy érdeklődésnek, hogy az egyes ügyosztályok mellett működő szakbizottságok a jövőben nyilvánosan fognak tárgyalni, tehát a szakbizottságok munkája és tekintélye lényegesen emelkedik. Itt a polgári ellenzéki pártoknak egy-egy, a szociáldemokratáknak két hellyel kellett megelégedniük. Ugyanilyen éles harcok folytak az üzemi választmányok összeállítása körül. Összesen kilenc üzemi választmány alakult meg. A. polgári ellenzéknek a. kilenc üzemben mindenütt csak egy-egy helyet adtak, ami azt jelenti, hogy a Nemzeti Szabadelvű Párt, a Nemzeti Demokratapárt. és Keresztény Ellenzék a kilenc üzem közül egyenként csak három-három üzemnél kapott képviseletet. Kozma Jenő nyilatkozik a városháza átalakulásáról A 17-es ellenőrző bizottság és a különböző szak- bizottságok összeállítása körül lezajlott csatározásokról dr. Koznia Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- A városházi pártok nagyarányú érdeklődése a 17-es bizottság, a különböző szakbizott-
