Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-13 / 24. szám

7 Budapest, 1934 június 13. Független Budapest 3 5a Bódy László tanácsnok részletesen ismerteti a megvalósításra váró közlekedési reSormterveket Még a nyáron életbelép az egységes 24 filléres átszálló jegy Új menetrend lép életbe, amely egyenletesebbé teszi a villamos­forgalmat — Miért-halasztották el a Nánási úti villamosvonal megépítését ? Dr. Bódy László A HÉV átvételének a szükség-essé­gét — két évvel ezelőtt, amikor a a közgyűlés ezzel a kérdéssel foglal­kozott — hivatalos részről azzal in­dokolták, hogy csak így- lehet meg­szüntetni a nagyközönség egyre sza­porodó közlekedési panaszait. Az in­dokok között szerepelt az egységes közlekedési rendszer kidolgozásá­nak a sürgőssége is és annak a kü­lönbségnek a megszüntetése, amely a csak BSzKRt-kocsikon és a HÉV vonalain is közlekedő utasok között a vitel díjat illetően fönnáll. Az átvétel óta közel két esztendő telt el, de ennek az egységes közlekedési rendszernek az életbeléptetése még mindig késik. Bódy László tanácsnok, HÉV-kocsit is igénybevenni, most még lényegesen nagyobb viteldíjat fizet, amennyiben ez az átszálló­jegy 36 fillérbe kerül a BSzKRt-kocsikon érvényes 24 filléres átszálló jeggyel szemben. Most ez a különb­ség, amely annyi panaszra adott okot, végleg meg­szűnik. Jövőre megépítik a rómaíparii villamost Szóbahoztuk a beszélgetés során Bódy László ta­nácsnok előtt a rómaiparti villamosvonal megépíté­sének az ügyét is. A BSzKRt igazgatósága ugyanis elhalasztotta a rómaiparti villamosvonalnak a meg­építését, ami már csak azért is nagy meglepetést kel­tett, mert hiszen ennek a villamosvonalnak a meg­építését esztendők óta sürgeti a főváros közönsége. Meal epeh ski nt hatott az építkezés megkezdésének az elhalasztása azért is mert a BSzKRt igazgatósága már az árlejtést is kiírta, sőt a munkák vállalatba adása ügyében is beható tanácskozások folytak a városházán. Bódy tanácsnok érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Nem ejtettük el a Nánási-úti villamos­vonal megépítésének a tervét, hanem csak azt határoztuk el, hogy az idén az építkezést nem kezdjük meg, mert az idő előrehaladottságára való tekintettel, az idén már semmiesetre sem lehetne ezt a relációt hasznosítani. A technikai előkészületek hosszabb időt vesz­nek igénybe és így az építkezést legkorábban csak a nyár folyamán lehetett volna megindí­tani, ami azt jelenti, hogy a nyári szezonban a villamosvonalon a forgalom nem indulhatott volna meg. A főváros közönségét azonban a forga­lom lebonyolítása szempontjából sére­lem nem éri, mert a közlekedést autó­buszokkal bonyolítjuk le. Ezek az autóbuszok két tantuszért, vagyis 12 fillérért szállítják a közönséget az Aquincum állomástól a Nánási-úton Budapest határáig, vagyis ugyanannyiba, kerül, amennyibe a villamoson való utasás. A helyzet egyelőre úgy fest, hogy mindig több autóbusz áll rendelke­zésre, mint amennyit a. közönség igénybevesz. a közlekedési ügyosztály vezetője, akivel ebben az ügyben hosszabb beszélgetést folytattunk, a követ­kezőket mondotta a Független Budapest munkatár­sának: — A HÉV átvételével kapcsolatos közleke­dési reformtervek megvalósítása napirenden van, A BSzKRt igazgatósága elkészítette a maga minden részletre kiterjedő előterjesztését, amely már a legközelebbi napokban magasabb fórumok elé kerül. Egyelőre tehát csak tervekről számolhatok he, amelyek­nek a megvalósítása különböző ténye­zőktől függ, A közlekedési reformtervek kidolgozásánál ■főként arra a szempontra voltunk tekintettel, ' hogy Budapest székesfőváros politikai határain beiül eltüntessük azokat a különbségeket, ame­lyek sok panaszra adtak okot. A BSzKRt igaz­gatósága most, hogy valamennyi közlekedési vállalat központi irányítás alá került, a főváros egész területére kiterjedő új menetrendet dolgozott ki, amely az egységes közlekedési alapelveken épül föl. Ennek az új menetrendnek a megalkotásá­nál azt a célt kívántuk szolgálni, hogy a köz­lekedést egyenletessé tegyük. Ebből a célból egyes feltűnően hosszú relációk meg­rövidítését határoztuk el. A távolabbi pontokat tehát a jövőben minden utas csak átszállással közelítheti meg, ezzel szemben a főváros belsejében a közlekedést meggyorsítjuk. Pénzügyi szempontból a fővá­ros közönségét az a terv érdekli elsősorban, amely szerint a főváros politikai határain belül egy­séges átszállójegy lép életbe. Ezzel az átszáll ójeggyel HÉV-kocsiról BSzKRt- kocsira is ál lehet szállani és megfordítva, ami azt jelenti, hogy megszűnik azoknak a perifériákon lakó utasoknak a panasza, akik eddig kény­telenek voltak a HÉV magasabb vitel- díjait fizetni. A jövőben tehát megszűnik a 36 filléres HÉV— BSzKRt átszállójegy és új átszállójegy lép életbe, amelynek az ára valószínűen 2í fillér lesz. Bódy László tanácsnoknak ezt a bejelentését nyil­vánvalóan nagy örömmel és megelégedéssel veszi tu­domásul a főváros közönsége. Nem kisebb dologról van itt szó ugyanis, mint arról, hogy a főváros területén kivétel nélkül minden relációban és minden távolságra 24 filléres egységes átszállójegy lép életbe. Eddig a közönségnek az a része, amely a Fehérvári útról, a Kerepesi útról, vagy a Pálffy térről köz­lekedett a főváros belterületére és így kénytelen volt Székesfővárosi Pavillon Weingruber Városliget Naponta katonazene Szomor ke pa tisztviselői kar anyagi romlásáról IS©—SS©*©©© ad ki Ssöicsliroképesi havsrslsBBif A tisztviselői kart meglehetős izgalomban tart­ják azok a hírek, melyek a. szanálással kapcsolatos újabb fizetés-leszállítás lehr ínségéről szólnak. Kor­mányrendeleteken alapuló többszörös fizetéscsökken- lés már eddig is súlyos helyzetbe sodorta az alkal­mazottakat. A fővárosi tiszt viselők legnagyobb része nyakig el vem adósodva, ami nemcsak a kis tisztvi­selőkre, hanem a magasabb állásokat betöltő tisztvi­selők jelentős részére is vonatkozik. Hogy ezt a szo­morú körülményt kizárólag a fizetéscsökkentéseknek kell tulajdonítani, megállapítható abból a rengeteg kölcsönkérelemből, melyekkel a Segítőalapot el­árasztják a tisztviselők és alkalmazol lak. A legtöb­ben nyomasztó adósságok rendezésére kérik a köl­csönöket, mert sokan kénytelenek voltak uzsora­kamatok mellett hitelt igénybe venni, de a súlyos kamatokat a többszörös fizetésleszállítás után már nem tudják fizetni. A. számvevőség tanúskodhat ar­ról, hogy tömegével vannak tisztviselők, akiknek egész illetményét hosszú időre bíróilag letiltották a hitelezők. Ezek számára elkerülhetetlen a teljes össze­omlás, mert kölcsönt sem kaphatnak, miután letil­tott fizetésük nem nyújt rá fedezetet. A Segítőalap kéthetenkint tart ülést, hogy a kölcsönkérelmeket elbírálja és átlag havonta 150—200.(11)0 pengő hosszabb­rövidebblejáratú kölcsönt nyújt a nehéz helyzetben lévő tagoknak. Érdekes egyébként, hogy « kölcsönkérők között túlnyomó többségben vannak a tanítók és tanárok, akik, úgy látszik, még nehezebb anyagi viszonyok között tengődnek, mint a közigazgatási alkalma­zottak. Az egyik iskolaigazgató adósságai rendezésére kapott 1700 pengő kölcsönt, egy középiskolai tanár ugyancsak adósságrendezés és gyermekei tanítására 3200 pengő kölcsönt vett fel. Egy műszaki főtaná­csos a leánya férjhezadásáhóz kért és kapott 2500 pengőt, egy séá\mlanácsos beleg gyermekei gyógy­kezeltetésére volt kénytelen 1600 pengő kölcsönt igénybe venni. Egy tanítónak a családja kivándorolt Amerikába és ehhez 700 pengő kölcsönre volt szük­sége. Az egyik tanító anyjának házát akarták ár­verezni. és 1200 pengő kölcsönnel sikerült a tönkre- jutást megakadályozni. Egy másik tanár szülei tá­mogatására 2100 pengő kölcsönt kapott. Van, aki válóperére kért kölcsönt, egy másik tisztviselő, aki gyomorbeteg, költséges diétás élelmezését csak köl­csön útján tudja biztosítani. Egy számvevőségi tiszt­viselő egyetemi, tanulmányainak befejezésére kért kölcsönt. Igen sokan vannak olyanok, akik csak egyszerűen a nehéz gazdasági viszonyokkal okolják kölcsön kérelmüket. Egy műszaki főtanácsos ház- tatarozásra kért kisebb kölcsönt. Van a kölcsönkérők között egy nyugalmazott főtisztviselő is, aki 1000 pengő kölcsönt volt kénytelen felvenni, ami körül­belül egyhavi nyugdíjának felel meg. Általában a kölcsönt kérők túlnyomó többsége adósság- rendezés céljaira kéri a kölcsönt. De van a kérelmek között sok egyéb érdekes in­dokolás is. Egy fogalmazó nősülni akar és házassága elölt akarja kifizetni tart ozásait. Egy segédhi rata'i igazgató özvegye kilakoltatás előtt áll. Igen szomo­rúak azok a kölcsönkérelmek, melyeket ruházkodási szükséglettel indokolnak. Egész tömegével érkeznek olyan kérvények, melyekben a tisztviselők arról pa­naszkodnak, hogy egész családjuk le van rongy or. lódva és csak kölcsön, felvételével tudnak felruház- kodni. Egy mérnök özvegye orthopédcipőt akar venni a kölcsönpénzből, a segédhivatali igazgató fogait szeretné rendbehozni, egy tanító bútorvásár­lás céljaira kér kölcsönt. Így lehetne még a végte­lenségig folytatni a fővárosi tisztviselők szomorú helyzetét igazoló írásokat. Ezek a kiragadott adatok is igazolják, hogy újabb fizetéscsökkentés kétségbeejtő anyagi ka­tasztrófába sodorná az amúgy is küszködő tisztvise­lőket. SCHMOLL PÄ5TÄ MAGYAR GYÁRTMÁNY Télen: Bronhy Nyáron: Jégrakéfa Egész évben: Frutti Mind a három S I Ü H M E R gyártmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom