Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-17 / 3. szám

Független Budapest Budapest, 1934 január 17. pedig a kormány jelöltjei közül kell kiválasz­tania a törvényhatósági bizottságnak.­A polgármesterek tehát a kormány bi- zalmiférfiai lesznek a városházán, nem pedig a polgárság szabadon választott vezetői. Fokozza a kormány befolyását a város­házán a javaslatnak az a másik pontja, amely — megszüntetve a törvényhatósági* tanácsot — nem állítja vissza a régi »tekintetes tanács« jogkörét. Sőt: a tanácsnokok választását-is megszün­teti, mert az ügyosztályvezetőket a javaslat értelmében nem a közgyűlés választaná, hanem a teljhatalmú polgármester nevezné ki a tanácsnokokat, de belügyminiszteri jóváhagyás szükséges ezekhez a kinevezésekhez. Feloszlatjáh «1 törvénifiiülósöái ölzollsógö! és hormámjblzlos Kerül a főváros élére A fővárosi törvény előírja, hogy melyek az esetek, amikor a törvényhatósági bizottságot fel lehet oszlatni. Minthogy a törvényben elő­írt feltételek nem forognak fenn, a törvényjavaslatban a kormány fel­hatalmazást kér a törvényhatósági bi­zottság feloszlatására. Ha a kormány megszavaztatta az ország- gyűléssel az új »revíziós« törvényt, akkor az a szándéka, hogy nyomban feloszlatja a törvényhatósági bizottságot és a törvényhatósági taná­csőt és kormánybiztost állít a főváros élére. A kormánybiztos megbízatása egy évre szólna. Ez alatt az egy esztendő alatt a kor­mánybiztos előkészítené az n.j választásokat, megszervezné a kormány fővárosi pártját és átszervezné a fővárosi közigazgatást. A kor­mánybiztos személyére nézve különböző kombi­nációk merültek fel, emlegetik két előkelő vá­rosházi funkcionárius nevét is, de komolyan beszélnek egy kívülálló személyről is, akinek neve többízben került kombinációba az utóbbi időben, bár a politikai és fővárosi közéletben ezidőszerint nem játszik nyilvános szerepet. A kormány tervei a törvényhatósági bizottság átalakítására A törvényjavaslat intézkedik a törvényha­tósági bizottsági választások dolgában is, bár erre vonatkozólag még nem alakult ki teljesen, miképpen akarják elérni a közgyűlés radikális megváltoztatását. Egyelőre az a terv, hogy a lajstromos választási rendszer meg­marad, de a választott városatyák szá­ma kisebb lesz, mint most. Az még egyáltalán nem bizonyos, — mint azt a hírek eddig tudni vélték — hogy eltör- lik-e az ajánlási rendszert. Sőt ellenkezőleg: a valószínűbb az, hogy az ajánlási rendszer to­vábbra is megmarad. A törvényhatósági bizottságban továbbra is fennmarad az örökös tag­ság intézménye, épúgy, mint az érdek- képviseleti tagok rendszere. Csupán a tisztviselő-tagok száma lesz kevesebb, mint eddig volt: a terv az, hogy a kerületi elöljáróknak nem lesz szava­zati joguk a közgyűlésen. A törvényjavaslat a tisztviselői létszám te­kintetében egyébként is jelentős racionalizá­lási intézkedést tartalmaz, nevezetesen impera­tive kimondja, hogy a korhatárt betöltött tiszt­viselők nem tarthatók vissza, nyugdíjazni kell őket, egyben azonban akként intézkedik, hogy a megürült alsóbb állásokat csak felerészben, vagyis csupán 50 százalék erejéig szabad betöl­teni. Tehát a kihalási rendszert teszi a létszám- csökkentés alapjává. A polgári párfoh egyesítésének ferve az autonómia megvédésére Az előadott tervek, természetesen, nagy megütközést keltettek a fővárosi pártok köré ben. Amint a kormány szándéka nyilvánossá vált, nyomban mozgalom indult, hogy az összes pol­gári pártok fogjanak össze az autonó­mia védelmében. Nem tartják azt sem kétségesnek, hogy a szo­cialistapárt is csatlakozni fog a polgári pártok közös ellenzéki frontjához. feltámad az Egységes Községi Párt A Nemzeti Egység Pártjának Kozma-párti csoportja, a régi Egységes Községi Párt hívei nyomban elhatározták, hogy azonnal deklarál­ják a párt különállását és ellenzékbe mennek. A párt élére Ripka Ferencet akarják meg­nyerni. A terv az, hogy Andréka Károly dr. le­mond örökös bizottsági tagságáról és helyébe Ripkát választják meg, aki ilymódon tagja lenne a törvényhatósági bizottságnak. További terve az Egységes Községi Párt vezetőségének, hogy felkéri Bethlen István grófot, álljon az autonómia védelmének élére és a maga nagy súlyával védje meg a mostani törvényt, amely tulajdonképpen az ő alkotása. Érdekes egyébként, hogy a kormány egy héttel ezelőtt, a múlt hét keddjén felszólította Payr Hugót, vállalja el a törvényjavaslat elő­adói tisztét a képviselőházban. Payr elutasí­totta az ajánlatot, nem volt hajlandó ennek a javaslatnak keresztapaságát vállalni. Mint­hogy azonban a kormány diszkréciót kért tőle, senkinek sem árulta el, mi készül. Természetesen a Wolff-párt sem marad tét­len és a legélesebb harcra készül a kormány ja­vaslatával szemben. Ernszt Sándor hétfőn dél­után Keresztes-Fischer belügyminiszterrel ta­nácskozott és a miniszter ismertette vele a ké­szülő javaslatot, A baloldali ellenzék és vele együtt a Fried- rich-pkrt a leghevesebb ellentállásra készül és kétségtelen ilyen körülmények közt, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása nem lesz sím a és nagy viharok várhatók a képviselőházi tárgyaláson. A kormány ezzel szemben gyors tempóban akar végezni a törvénymódosítással és még. ezen ^ a héten beterjeszti azt a belügyminiszter a Bhiz elé. Valószínű, hogy nyolcórás üléseken fogja tárgyalni a törvényjavaslatot a kép­viselőház, de még valószínűbb, hogy mire a ja­vaslatból törvény lesz, egészen más lesz, mint ahogy azt a kormány most tervezi. Nem lesz olyan könnyű dió, mint amilyennek látszik. Az ellenzik éles harcol indii. ha a revizió az autonómia elkobzását célozná Friedrich István a Keresztény Ellenzék vezére ezeket mondotta a Független Budapest munkatár­sának: — A kormány — nézetem szerint — főként azért határozta el 'a fővárosi törvény revízióját, mert be­látta, hogy a jelenlegi szituációban nem tudja másként elfoglalni a városházi frontot. A Marcia su Tattersaaltól kezdve minden kísérlet, amely a, városházi uralom megszerzésére irányult, meghiúsult. A Gömbös-kormánynak tehát nincs más választása,, mint, törvényes úton olyan vezetőséget állítani a főváros élére, amely neki kedves. Ebben a tendenciában én komoly támadást látok a székesfőváros autonómiája ellen. Addig, amíg a re­vízió részleteit nem ismerjük, igen nehéz végleges állást foglalni, azt azonban őszintén megállapítha­tom, hogy a törvényhatósági tanácsnak a régi tekin­tetes tanáccsal való kicserélését nem ellenzem. Reméljük, hogy a fővárosi törvény revíziója, legalább annyiban fog némi előnyt jelenteni, hogy a régi és most elsorvadt bizottságok újból felélednek és erőre kapnak. E feléledés azon ban csak úgy lehet teljes, ha ülésezésük az egész vonalon nyilvános lesz. Láng Lajos felsőházi tag, a Demokratapárt elnöke így nyilatkozott a Független Budapest munkatársá­nak: — Én azt hiszem, hogy a kormányt politikai szempontok vezetik, amikor a fővárosi törvény revízióját elhatá­rozza. Sok értelmét nem látom annak, hogy a főpolgármes­tert a jövőben nem az autonómia fogja választani, hanem a kormány nevezi ki. Eddig is az történt. Mindig a kormány jelöltjei közül választott a közgyűlés és mindig azt, akit első helyen jelöltek. A törvényhatósági tanács intézményének a megszűn­te léséi sem helyeslem, bár nincs sok sajnálni való r«-jla. A törvényhatósági tanácsban hiába folytattuk a legélesebb küzdelmeket és hiába vonultattuk fel a legmegdönthetlenebb érveket, a többség mindig po­litikai szempontból ítélt, sőt nem egyszer előzőleg hozott egyhangú határozatait is megváltoztatta, ha a politikai helyzet úgy kívánta. A leghelyesebb eljárás az volna, ha a kor­mány meghagyná a mai törvényhatósági ta­nácsot, de annak ülésezését nyílttá tenné, mert így a tanács megtalálná a közvetlen kapcsolatot a mindennapi élettel és egyben állandóan a közvélemény ellenőrzése alatt működnék. Mindeneseire meg kell várnunk, amíg részleteket is kapunk a tervezett revízióból, mert addig végleges véleményt alkotni nem lehet. A Rassaij-párt várakozó álláspontra, helyezkedik. Rassay Károlynak ugyanis — mint a Független Budapest munkatársa értesül — az a véleménye, hogy nem lehet ítéletet mondani a részletek is­merete nélkül. Ezért az autonómiáért, amit a Wolff-Kozma uralom képvisel, — mondják a líassay-pártban — nem kár. Az a fontos, hogy az új törvény — bármilyen formá­ban — hatékonyabban védelmezze meg a főváros kö­zönségének az érdekeit. A Rassay-párt abban az eset­ben, ha a fővárosi törvény revíziójáról szóló javaslat a még megmaradt autonómiát is elkobozná és kizá­rólag azt a célt szolgálná, hogy a kormány pozícióját a városházán megerősítse, a legélesebb harcot indítja meg, mert az autonómia gondolatában rejlő hatalmas erőnek a megmentését mindenek fölé helyezi. A párt azonban csak akkor fog hivatalosan állást- foglalni, ha a revízió részletei is nyilvánosságra ke­rülnénk. Január 18 és 21-én délután fél 3 órakor ügeftoversenyek „CLARIDGE“ Éttermek — Söröző — Tánc Bridge szalon — Kávézó Budapest, l.f Böszörményi út 28 Telefon! 51-0-64 Szieber Imre szobafestő-, ércfényező- és mázolómester Budapest, II, Batthyány u, 59 Magyar Vvegfectiniha és Hőméroípar Kispest, Wekerle ucca 51 A Telefon: 46-9-38 Gyárt rendelésre vagy rajz szerint: Üzemi hőmérőket u. ni. cukor- gyári-hydra, cefre, szesz, ecetkád, Malligand, kontakt, kazal, kel­tető, Beckmann, talaj, szoba és ablak hőmérőket. Egyedüli magyar speciális üveghőmérö üzem. A legrégibb (28 éves) városi újság: a Független Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom