Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-16 / 20. szám

Budapest, 1934 május 16. Független Budapest 7 | SZIGETI JÁNOS | Szombaton reggel hosszú és fájdalmakkal teljes betegség után meghalt Szigeti János felsőházi tag, a főváros közéletének közszeretetben álló,' kiváló tagja, A keresztény községi párt tagja volt, de működése és a fő­város életében való szereplése messze megelőzte a párt megszüle­tését: békebeli várospolitikus volt, a szónak legjellemzőbb és legneme­sebb értelmezésében. Nem a kon­junktúra és a megváltozott idők láza vetette fel és csupán szerény­sége, tülekedést nem ismerő csendes egyénisége okozta, hogy nem tar­tozott a harcos vezérek közé. Abból Szigeti János a régi generációból való volt, amely a közélet aré­náját nem az érvényesülés piacának tekintette, ha­nem a munka műhelyének. Valamikor, kona fiatal­ságában, mint (poéta kezdte: a Kiss József szer­kesztésében megjelenő A Hét című szépirodalmi hetilapban, az akkori idők legelőkelőbb irodalmi orgánumában jelentek meg finom, mély poézissel teli versei. A főváros közéletében 1909-ben jutott elsőizben aktív szerephez, akkor lett törvényhatósági bizott­sági tag. A Szebeny Antal vezetése alatt álló Szabad Polgári Párt katonája volt, a régi függetlenségi és 48-as párt tagja. 1917-ben országgyűlési képviselővé választották Budán, ahol nagyon népszerű volt, mert mindig szűkebb hazájáért, Budáért harcolt. A kassa-oderbergi vasútnak volt tisztviselője, majd vezérigazgatója és itt is, polgári foglalkozásában is, a legkitűnőbbek közé tartozott, egyik megalapítója volt a Vasutasok Országos Szövetségének. Nyuga- lombavonulása után szeretettel foglalkozott város- történeti kérdésekkel és több ilyen tanulmánya je­lent meg, amelyek melegen sugározták azt a szerc- tetet, amely Szigeti Jánost, a főváros legderekabb, leghűségesebb fiai közé emelte. Hatvanötéves korában húnyt el, mélységes gyászba borítva fiait, kitűnő kollégánkat, Szigeti Endrét, a Nemzeti Újság városházi szerkesztő­jét, Szigeti Béla dr. fővárosi fogalmazót és Szigeti Istvánt. Temetése hétfőn délután volt a farkasréti temető halottasházából, a főváros közéleti vezetői­nek és a társadalomnak hatalmasan megnyilvánuló igaz részvéte mellett, melyben meghatottan és fáj­dalmasan osztozik a Független Budapest szerkesztő­sége is. Az engesztelő szentmise kedden reggel volt a tabáni plébániatemplomban. A Szabadpolgári Kör, melynek Szigeti János egyik alapítója, majd elnöke volt, külön gyászjelen­tést adott ki a haláleset alkalmából, meleg szavak­kal méltatva a szeretett elnök egyéniségét és ér­demeit. — Behajtják a kórházi ápolási díjakat. A kór­házak költségvetésének állandó passzívuma a mil­liókra rúgó, be nem hajtott ápolási díjak összege. Ezen a téren most nagy javulás észlelhető, az ügy­osztály szerencsés és erélyes intézkedései folytán. A künnlévőségek egyre nagyobb összegekben foly­nak be, mégpedig nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. Itt igen hasznosnak bizonyult a fővá­rosnak az az intézkedése, hogy kórházi követeléseit a vidéki ingatlantulajdonosok ingatlanaira behebe- lezteti, —- legtöbb vidéki betegnek van valami kis ingatlana — mert ingatlancsere esetén ezeket a be­táblázott követeléseket kiegyenlítik. Árverést a fő­város nem kér ezekre az ingatlanokra, ezt etikai okokból nem teheti, de magának a bekebelezésnek a megtörténte mintegy tíz százalékkal növelte a vi­déki ápolási díjak behajtási összegét. — Május 19-én indul az első társashajó az Al- dunára. A MFTR »Erzsébet királyné« hatalmas ter­mesgőzöse már készen áll első 11 napos társasütazá- sára, amelyet május 19-én kezd meg. Bészvételi díj P 75-től. A Rustsukból induló szárazföldi kirándulá­sokra (a világhírű rózsavidék, Várna, turisztikai kirándulás) a részvételi költségek Budapesten fizet­hetők. Az »Erzsébet királyné« gőzös az első dunai hajó, amely fedélzetén zuhanyfürdővel rendelkezik és strandolásra és sok szórakozásra is alkalmas lesz. Menetjegyek kaphatók a menetjegyirodákban és a MFTR’ igazgatóságánál. — A vérbaj ijesztő terjedése. Csordás Elemér dr. tiszti főorvosnak a közigazgatási bizottság elé ter­jesztett negyedévi jelentése megdöbbentő adatokat tárt fel a vérbajosok számánál: megdöbbentő emelke­déséről. A jelentés szenzációs adatai riasztólag ha­tottak az egész magyar társadalomra. Remélhető, hogy a felhívás, amelyben a tiszti főorvos az ille­tékesekhez fordul, SOS-ként fog hatni az illetéke­sekre, akik mindent el fognak követni, hogy ezt a nemzetpusztító borzalmas betegséget megállítsák további előnyomulásában. Házasság. Nemes Papanek János dr., Papanek Ernő számszaki igazgató fia május 16-án, szerdán tartja esküvőjét a belvárosi főplébánia-teinplomban Bendl Duci úrleánnyal. — Fabritzky Antal könyve. Huszonöt év — Egy nagy riport a címe Fabritzky Antal újságíró- kollégánk most megjelent legújabb müvének. A szerző részletesen beszámol 25 esztendős új­ságírói működésének minden mozzanatáról. Ott kezdi, amikor 25 évvel ezelőtt újságírónak avat ták azzal, hogy négy forintot fizettek ki neki egy novelláért. Aztán kaleidoszkopszerüen beszámol arról, hogy a 25 év alatt lejátszódott nagy világ- események hol és milyen helyzetben találták őt, aki közben esztendőket töltött Amerikában és a nagy világégés alatt a Tábori Újságot szerkesztette. Nem elindítója volt világot rengető nagy eseményeknek, csak szerény részese, aki tiszta látással és helyes megértéssel örökítette meg ebben a könyvében mind­azt, amit maga körül látott, hallott és megfigyelt. A könyv nem is pályázik világsikerre, de aki dióhéj­ban és vonzó írásmodorban akarja emlékezetébe visszaidézni az utolsó negyedszázad történetét, a háború sok érdekes epizódját, amerikai szokásokat, a forradalmak és a magyarországi kommün-uralom rémségeinek nem egészen ismeretlen kilengéseit: az nem fogja megbánni, hogy megvette Fabritzky könyvét, amely 5 pengőért minden könyvkereskedés­ben kapható. — Tervek a villamosközlekedés megreformálására. A nyári menetrenddel kapcsolatban a BSzKRt veze­tősége nagyarányú reformot készít elő a villamos­közlekedés terén. Eszerint a mostani hosszéi relációk helyébe rövidebb vonalakat hoznának és a város több pontján emiatt végállomásokat iktatnának be. így végállomás lenne a pályaudvaroknál és egyéb na­gyobb forgalmi gócpontoknál. A Nagykörúton pél­dául csak a 6-os kocsi járna, a Nyugati pályaudvarig, illetve Berlini térig, ahol ugyancsak végállomásuk lenne a Margit-híd felől Budáról érkező és a Vilmos császár útról befutó kocsiknak is, amelyek innen — hurokvágányok segítségével — visszafordulnának. Minthogy az új rendszer többszöri átszállást tenne szükségessé, a BSzKRt azt tervezi, hogy a mostani, háromszori átszállásra jogosító átszálló jegyekkel, négyszer-ötször lehessen majd átszállói. A terv egyébként még egészen embrionális állapotban van, inkább még csak ötletnek nevezhető és most dolgoz­nak azon, hogy megvalósíthatóvá tegyék. — Családi öröm az Állatkertiben. Az Állatkertben az elmúlt héten szenzációs esemény történt: kis zsiráf született. Az újszülött közel két méter hosszúságú és nagyon büszke rá az Állatkert, mert a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, hogy a zsiráf a fogságban szaporodjék. Itt említjük meg, hogy rövidesen újabb családi esemény is várható az Állatkertben: elefánt »csecsemőt« is várnak a legközelebbi hetekben. Tiiry LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. I fiira BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÄII. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS Három kontárbíróság működik a fővárosban Nemcsak a kontárt, hanem foglalkoztatóját is szigorúan büntetik Az iparosság legveszedelmesebb ellensége, a kontárkodás ellen megindult az irtóháború, melyben az iparosság karöltve küzd a hatóságokkal. Már eddig is szép eredményeket értek el, de a cél az, hogy a kontárkodást teljesen kiirtsák, mert az ipa­rosságnak ez a súlyos baja a közérdekre éppen olyan veszedelmes, mint magára az iparra. Valamennyi ipartestület állásokat kreált a kontárok kinyomozására. Az egész főváros területén szakmák szerint járnak az ipartestületek szerződtetett kontárüldözői, akik fix fizetést kapnak és nincs más feladatuk, mint hogy megállapítsák, hol dolgozik jogosulatlanul ijjaros, vagy hol sértik kontármódra az iparosság érdekeit. De nemcsak a jogosulatlan iparűzők, ha­li em a jogosulatlanul dolgozó kontár foglalkozta­tóját is feljelentik és megbüntetik. A kontár-kihágási ügyek gyors lebonyolításáról miniszteri rendelet intézkedik és most újabb rende­let folytán a kontár-kihágások tárgyalásait közpon­tosították és külön bíróságokat alakítottak az ügyek gyors lebonyolítására. Eddig a X. kerületi elöljáró­ságon volt centralizálva a kontár-bíráskodás, ahol az ilyen ügyeket az egyéb kihágásokkal együtt in­tézték, ami természetesen a tárgyalások hosszadal­masságára vezetett. A belügyminiszter most három kontár-bíró­ságot állított fel Budapesten. A budai oldalon az I., II., III. és XI. kerületek, a pesti oldalon az V., VI., VII., valamint a IV., Vili., IX. és X. kerületek területén működik egy kontár­bíróság. A kontárügyek tárgyalásával a polgár- mester három fogalmazót bízott meg rendőri bün­tetőbírói hatáskörrel, mégpedig Gajáry Lászlót, Gá- menszky Bélát és Sándor Tibort. A XI. kerület felállításával kapcsolatban ren­dezni kellett a régi I. kerület területén megindult kihágási eljárások lebonyolításának rendjét is. Eb. ben a kérdésben szintén a belügyminiszter intéz­kedett, mert leiratban közölte a polgármesterrel, miként kell a kerület felosztása folytán a kihágási ügyeket lefolytatni. A rendelet szerint azokban a kihágási ügyekben, melyekben a feljelentést még a régi I. kerületi elöljáróságnál tették meg, de tár­gyalást még nem tartottak, ha a cselekmény elköve­tése a jelenlegi XI. kerület területén történt, az eljárást a XI. kerületi elöljárónak kell lefolytatnia Amennyiben ilyen esetekben már tárgyalást tar­tottak ugyan, de ítélethozatalra még nem került sor, a XI. kerületi elöljáróságnak új tárgyalást kell tartania. Azokban a kihágási ügyekben, melyekben további tárgyalásra szükség nincsen és melyekben érdemi határozat hozandó, a határozatot az I. kerü­leti elöljárónak kell meghoznia. Ilyenformán az 1. kerületi elöljáróságról most egész sereg ügyet tesz­nek át az új XI. kerületi elöljáróságra. Csak a háziúr kaphat tatarozás! kedvezményt, a lakó akkor sem, ha a maga költségén tataroztat A Kereskedelmi és Iparkamara újabb tatarozásí akcióba kezd A Független Budapest több alkalommal írt azok­ról a Kiáz tatarozásí akciókról, melyeket egyrészt a polgármester, másrészt pedig a Kereskedelmi és Iparkamara indított meg. A polgármester kezde­ményezésének nem volt eredménye és az akció még csírájában megbukott, mert a belügyminiszternek az volt az álláspontja, hogy a háztulajdonosokat nem lehet kötelezni háztatarozásrJ. A Kereskedelmi és Iparkamara akciója már eredményesebbnek mondható, noha az arányokat figyelembe véve, ez sem vezetett éppen arra az eredményre, amit vár­tak. A kamara mérnöki osztálya 11J00 lakóházat vizsgáltatott felül a főváros területén és az épületek jelentős részét minősítette a vizsgálat olyanoknak, melyek kétségtelenül tatarozásra szorulnak. Ennek ellenére mindössze 404 háztulajdonos mutatkozott hajlandónak a tatarozásí akcióban való rész­vételre. A kamara megállapítása szerint a tatarozásnak fő­leg az az akadálya, hogy az átalakításra szoruló házak nagy részénél olyan jelentős terhek állanak fenn, melyek a pénzintézetek részére a további hi­telnyújtást úgyszólván lehetetlenné teszik. A ka­mara most a köztulajdonban* {tévő épületeket veszi sorra és azokat vizsgálja meg abból a szempontból, milyen mértékben szorulnak tatarozd" ra, azonkívül az üres lakásokról is statisztikát készít, azok belső állapotának feldolgozására. A pénzügyminiszter a háztatarozással kapcsola­tos adókedvezmények ügyében most bizalmas kör­rendeletét intézett az adóhatóságokhoz, melyben a felmerülhető kételyek eloszlatása végett közli az adókedvezmények alkalmazásának, illetve megadá­sának körülményeit. Eszerint a tatarozásí adókedvezmény csak háztulaj­donosnak és csak a házadó járulékai után jár. Ha tehát valamely bérlő saját számlájára végeztet olyan átalakításokat, melyeket a háztulajdonos a bérösszeg megállapításánál nem vesz figyelembe, ezek után semmiféle kedvezmény nem jár. Az üzleti- portód készítési költségei után abban az esetben, ha az a homlokzat megújításának tekinthető és ha azt a háztulajdonos saját költségén végezteti, adóked­vezmény jár. Ellenben ha csak egyszerű portálát­alakításról van szó, melyet a bérlő saját költségén végeztet el, az nem nyújt alapot adókedvezményre. Gáztüzelő, vagy villanytüzelő berendezési tárgyak beszerzése, vagy felszerelése önálló jogalapot nem szolgáltat az adókedvezményre és csak az esetben veszik figyelembe ennek beszerzési költségét, ha a berendezés nagyobb átalakításokkal van kapcsolat­ban és a berendezési tárgyak magyar gyártmá­nyúak. A Kereskedelmi és Iparkamara most újabb akciót kezdeményez a tatarozásí akció kiterjesztése érde­kében, sajnos azonban a háztulajdonosok kevés meg­értéssel viseltetnek az akció iránt és a rendelke­zésre álló tatarozásí hiteleknek csekély hányadát veszik igénybe. A 150 éves Goldberger-konszern közgyűlése. Most tartotta évi rendes közgyűlését a Goldberg er-kon­szern. A közgyűlés összeesett a vállalat fennállásá­nak százötvenedik évfordulójával. Megjelentek a közgazdasági és társadalmi élet kitűnőségei a jubi- láris közgyűlésen. Dr. Buday-Goldberger Leó felső­házi tag ismertette a vállalat üzletévét, majd báró Szterényi József igazgatósági tag a Goldberg er-ház és a vállalat történetéről beszélt. Chorin Ferenc felsőházi tag, a GyOSz elnöke mondott köszönetét az igazgatóság eredményes munkásságáért és nagy elismeréssel beszélt dr. Buday-Goldberger Leóról, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom