Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-09 / 19. szám

Budapest, 1934 május 9. Független Budapest * > * > A polgári ellenzék a belügyminiszter szanálási terveiről Bródy Ernő szerint a Kormány célja nem a pénzügyi szanálás, hanem a politikai birtokbavétel — Láng Lajos új pénzügyi és üzemi politikát követel — „Egyelőre sötétben botorkálunk“ — mondja Friedrich István A íővárosi. reformtörvény benyújtását a kor­mány részéről azzal indokolták, hogy sürgősen szük­ség van bizonyos reformoknak az életbeléptetésére. Gyorsított tempóban folyt a fővárosi reformjavas­latnak úgy a bizottsági, mint a plenáris tárgyalása is. annál feltűnőbb tehát, hogy a fővárosi reformtörvény életbeléptetése még mindig késik. Ezt a késedelmet — mint a Független Budapest mai számának első oldalán megírjuk — főként azzal magyarázzák, hogy a kormány nem tud dönteni a főpolgármester-kérdésben. Meg kell állapítanunk, hogy nemcsak a főpolgármesteri probléma meg­oldása körül felmerült nehézségek okozzák a fővárosi törvény életbeléptetésének az elha­lasztását, hanem azok a nehézségek is, ame­lyek a szanálási kormányprogram kidolgozása körül keletkeztek. A legutóbbi napokban a belügyminisztériumban sorozatos tanácskozások folytak a szanálási tervről. Egyes referensek azt javasolták, hogy az egész vonalon le kell szállítani a tisztvise­lői fizetéseket és az üzemi munkabéreket. Eze>i az alapon legfeljebb egy részét lehetne eltün­tetni az ezévi költségvetési deficitnek, de semmi­esetre sem lehet olyan nagy szanálási eredményeket elérni, amilyeneket a kormány a fővárosi reform- törvény megteremtésének az indokolásaként ki­látásba helyezett. Ilyen körülmények között érthető az a nagyfokú érdeklődés, amely nemcsak a város­házán, hanem a főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is megelőzi a szanálási' tervezetnek a pub­likálását. Erről a szanálási tervről, illetve a főváros pénzügyi helyzetének megjavításáról beszéltünk a három városházi polgári ellenzéki párt egy-egy ve­zető tagjával. ■ A Nemzeti Szabadelvű Párt, a Demokratapárt és a Keresztény Ellenzék álláspontját az alábbi három nyilatkozat juttatja kifejezésre: Bródy Ernő:- Azokkal a csatározásokkal, amelyek a főpol­gármesteri állás betöltése körül a kulisszák mögött folynak, beigazolva látom azt a régebbi meggyőződésemet, hogy a fővárosi reformtörvény mögött politikai tenden­ciák húzódnak meg. Ezzel ellentétben Keresztes-Fi- scher Ferenc belügyminiszter a fővárosi reformjavaslat kép­viselőházi vitája során azzal ér­velt, hogy sürgősen rendet kell csinálni a városházán és helyre kell állítani a fővárosi háztartás egyensúlyát. A kormány tehát szanálási célzatokkal indokolta a fővárosi reformjavaslat benyújtását, amivel kap csolatosan > azt hangoztatták, hogy a kormánynak kon­krét tervei vannak a szanálási művelet végre­hajtására nézve. Mi természetesen tagadásba vettük a kormánynak az! az állítását, hogy pénzügyi rendcsinálás volna a fővárosi reformtörvény megalkotásának a magyará­zata. Az ellenzék azt hangoztatta, hogy a fővárosi reiorm mögött politikai tendenciák húzódnak meg, amit azzal is alátámasztottunk, hogy a pénzügyi rendcsinálást maga az autonómia is végre tudná hajtani. A városházi adminisztráció és a fővárosi pártok vezetői az előző esztendőben is igen szigorú takarékossági rendszabályokat alkal­maztak, amelyekkel sikerült az egyensúlyt biztosítani. A: ezévi deficitet azok a kormányintézkedések okoz- ! Iák, amelyek egyrészt újabb és újabb terheket rak­tak a tő városi polgárság vállaira, másrész t igen jelentős bevételi forrásokat tömtek be. Keresztes- Fischer belügyminiszter ezekkel az ellenzéki érvek­kel szemben fenntartotta azt az állítását, hogy a városházán rendcsinálásra van szükség, sőt azt is hangoztatta, hogy a kormány már meg -is. találta azokat az eszközöket, amelyekkel a szanálás! végre­hajtja. Most azután kiderül, hogy ezeknek a szanálási eszközöknek a megválasz­tása súlyos fejtörést okoz, mert különben a belügyminiszter már régen publi­kálta volna a szanálási tervezetet és ezzel egyidőben végrehajtotta volna a reformtörvényt. —• Mindenesetre nagy érdeklődéssel várom a kormány szanálási tervének nyilvánosságra hozata­lát és bízom abban az ígéretben, hogy a szanálási programot — még a publikálás előtt — megmutatja a belügyminiszter a városházi pártol: vezetőinek és ezzel módot nyújt arra, hogy vélemény ül,-el előadhas­sák. Mi semmiesetre sem fogunk akadályokat gör­díteni olyan takarékossági intézkedések foga­natosítása elé, amelyek alkalmasak lesznek a polgárságot sújtó terhek csökkentésére. Attól tartok azonban, hogy nem ez az igazi cél, ha­nem a városházi hatalomnál: politikai értelemben vett birtokbavétele. Láng Lajos: — Nem tudom, hogy mit tartalmaz a kormány szanálási tervezete, de azokból a kijelentésekből, tett a képviselőházi és a felső­házi vita során, már bizonyos mértékig képet lehet alkotni a kormány állal tervezett szaná­lásnak az eszközeiről. Nekem az a véleményem, hogy a belügyminiszter úr ál­tal elgondolt módon a fő­város pénzügyi helyzetét szanálni nem lehet. Nem lehet pedig szanálni azért, mert az a deficit, amit el kell Láng Lajos tüntetni, csak úgy tüntethető el, amelyeket a belügyminiszter úr ha a főváros egészen más üzemi és pénzügyi politi­kára tér ál. Amíg az üzemeket favorizálják, komoly eredmény elérni nem lehet. A főváros közönségének 411 millió pengő értékű vagyona fekszik az üzemekben és ezek az üzemek, az Eleketromosműveket figyel­men kívül hagyva, jóformán semmit sem jöve­delmeznek. Az elért jövedelmeket egyszerűen 'felemészti1: azok a veszteségek, amelyek a részvénytársasági formá­ban működő üzemeket érik. A főváros háztartásának immár 30 millió pengős deficitjét nem lehet kiküszöbölni a tisztviselői fizetések lefaragásával, vagy a munkabérek leszállításával. Amíg a mai pénzügyi politika marad érvényben, amelyet annyiszor ostoroztunk, amíg az a felfogás uralkodik, hogy az üzemek kedvéért van a székes­főváros közönsége és nem megfordítva. miniszteriális szanálási tervek eredményeket nem produkálhatnak. Azért nem bízom az ilyen miniszteriális szanálási tervek végrehajtásának a sikerében, mert mi már sokízben fordultunk fellebbezések formájúban a bel­ügyminiszterhez és mindig csak részle■tintézkedése- ket tett, amelyet: nem hozhatták meg a kívánt ered­ményt. A belügyminiszter — hiába kértük — nem mert radikálisan hozzányúlni ezekhez a kér­désekhez és úttól félek, hogy ebben a szanálási tervezetben sem fog erre az általunk követelt álláspontra helyez­kedni. Mindenesetre részletesebben’ tudunk majd hozzászólni az egyes kérdésekhez, ha megismerjük a kormány szanálási tervezetét. Mi nem vagyunk min­denáron ellenzékiek: nagy örömmel vennők, ha. a Dandy I volt és marad a parfőmök királya PARFÜMS D'ORSAY PSiRIS 17 RUE DE LJi PJIIX Ma szerdán este gálaest az A NAGY JAZZ ÉS NGOLPARKban belügyminiszter úr más pénzügyi és üzemi politikát indítana útnak szanálási tervezetében. Friedrich István: — Nem tudtam, ma sem tudom, hogy mi indí­totta a kormányt az új fővárosi törvényjavaslat be­nyújtására. Éppen ezért nagy érdeklődéssel várom, hogy milyen rendelkezéseket fog tartalmazni a szanálási tervezet, amelyet a kormánynak a törvény életbeléptetésével egyidejűén kell nyilvánosságra hoznia. Remélem, hogy a belügyminiszter úr meg­tartja ígéretét és a tervezetet — publikálása előtt — megmutatja a pártvezéreknek. Már csak azért sein tudok ezidőszerint végleges képet alkotni, mert nem tudom, hogy hol határolódnak el a poli­tikai tendenciák a finánckérdésektől. A kormánynak joga van fővárosi pártot alakítani, de erre nincs más mód. mint új választások kiírása. Ami a fináucszempontokat illeti, ebben a tekintet­ben a főváros vezetői hivatásuk magaslatán álla­nak, amit maga a belügyminiszter is elismert, ami- j kor legújabb leiratában a .költségvetést jóváhagyta. Ilyen körülmények között nem tudok más megálla­pítást tenni, mint azt, hogy a szanálási terv publi­kálása előtt csak sötétben botorkálunk . . . Friedrich István Vörös salak és bányahomok vidékrevagón Delta Vállalat tételbe Budapest,V., Zrínyi u. 12 Bányatelep: IX., Mester ucca és Koppány ucca sarok Telefon: 21-3-96 — 62-5-35 MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL­ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X, fCőbányai út 21 Lakóházak felszereléséhez a közismer­ten elsőrangú Teudioff-Dittrich-féle kivitelben gyártunk kézi- és erőhajtású kúfszivattyúkat és kútfelszerelési alkatrészeket, Házi víz- eítátóberendezésekef, bor- és sav- szivattyukat stb. — Városok és egyéb közüietek részére tűzoltósági, közegész­ségügyi ós köztisztasági szereket, eszkö­zökot és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a leg­alkalmasabbak a hazai barnaszéntüzelésre szer­kesztett Jobbágy-féle folytonógökályhák. Fizessünk elő a ,,Független Budapest“-re! Bródy Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom