Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-02 / 18. szám

4 Független Budapest Budapest, 1934 május 2. Jenő polgármester úrnak nyújtottunk át. Mint abból is látható: mi a küzdelmet a magunk részéről fel nem adjuk. Fogadja igém tisztelt Főszerkesztő úr soraink közzétételéért hálás köszönetiinket, mellyel vagyunk, Budapest, 1934 április 28. Bánó László és társai. * Beavatott helyről a Független Budapest az alábbi információt kapta; A Bánó—Marik-féle ajánlatra a főváros illetékes ügyosztálya, polgármesteri utasításra, szerződéster­vezetet dolgozott ki, amelyet záros határidőn belül való válaszadás céljából az ajánlattevőknek f. évi február 10-én kiadott. A főváros által kívánt feltéte­lek egynémelyike arról győzte meg a vállalkozást finanszírozni akaró Salgótarjáni Kőszénbánya llt.- got. hogy a vállalkozás rentábilisnak nem minősít­hető és emiatt aztán a vállalat visszalépett. A Bánó— Marik-féle csoport — amely ajánlatát ennek dacára fenntartja — • most beadványban arra kérte a pol­gármestert, hogy a szerződésre adandó válasz határ­idejét bizonytalan időre halasszák el. Munkában az adödetektív — Levél a szerkesztőhöz — Hogyan zaklatják egyes adófeliigyelősiégeík az amúgy is rengeteg gonddal küzködő adózó polgáro­kat, arra egy pregnáns példát kell felhoznom, mint felháborító panaszt. Nem egészen két héttel ezelőtt felolvasást tartottam a Szent István Akadémiában, mint annak rendes tagja, bemutatván egy nagy drá­mai. költeményemet. Miután a szokásos tudósítás meg­jelent a lapokban, nálam viszont megjelent a napok­ban egy úr »az adófelügyelőségtől«, hogy minő tiszte­letdíjat vagy fizetést kapok a Szent István Akadé-' midtől működésem után? Nem öltöztettem virágos szavakba felháborodásomat e hallatlanul esztelen zaklatás miatt. Az egyszerű újságolvasónak is, — ha jogot formál a művelt névre, — tudnia kell, hogy még a Magyar Tudományos Akadémia sem ád tag­jainak fizetést vagy tiszteletdíjat. Amennyiben vala­mely előadásuk megjelenhet, azért lerójja a kiadó az adót; az írói jövedelmeket pedig, — amennyiben van­nak, — az adóbevallásban kell felsorolni, amint azt fölsoroltam azzal együtt, amit a múlt évben a gazda­sági viszonyok miatt elvesztettem: a nagy mínuszt, amit később, — bizonyítva látván, — az adófelszólam- lási bizottság tekintetbe is vett és a kivetett adó je­lentékeny részét törölte. A mai panamás és zsaroló korszak mételyes gon­dolkozása ronthatja meg az ilyen adók ütem szimatoló urak elméjét, akik el sem képzelhetik, hogy a költő írhat valamit lelki szükségből vagy ideális passzióból; nem is sejtvén még, meg fog-e az jelenhetni. Mert ma a puszta megjelentetés is kálváriaáldozat az író­nak. De vegyük csak gyakorlati szempontból a dolgot. Tegyük fel, hogy a Szent István Akadémia tudná ho­norálni a felolvasásokat. Tehát fizetett volna 20, vagy sokat mondok,, 30 pengőt. (Mert ne tessék ám hinni a zsehjükre hazudozóknak, hogy milyen busás hono­ráriumokat fizetgetnek. Egyeseknek — mellékoélhól. igen. De az nem is irodalmi fizetség.) No, már most tegyük föl, hogy az a kiküldött úr »adóalap« után kutatott. Járna a kincstárnak maxi­mum 60 fillér. Hát ezért lopatjáik el egy tisztviselő­vel az egész délelőttöt, akinek a fizetése bizonyára 5—8—10 pengőt tesz ki napjára s ennek fejében be­hajthat — 60 fillért. A jelen esetben természetesen semmit. Amiről rögtön meggyőződhetett volna az adó felügyelőség, ha hetelefonjoz a Szent István-Társa- sághoz, mely szállásadója az Akadémiának s ahol nyitva áll, különösen a pénzügyi hatóságnak, min­dennap az Akadémia számvetése. Rögtön tudta volna, hogy ahol nics, ne keress. Még súlyosabb ebben az esetben az a sok pszichi­kai kár, amelyet az ilyen oktalan zaklatással az illető szenvedő egyénnek okozhatnak, akinek a mai nehéz napokban nem is képletesen véres verejtékkel keli megkeresnie a megélhetési minimumot. Kortársaim bizalmából véletlenül három irodalmi egyesületnek vagyok álelnöke. Most már várhatom azt is, hogy egyik hétről a másikra meg fog jelenni egy úr és firtatni fogja, minő fizetésben részesülök? Hát azt a mínuszt odajándékozom neki; három nap múlva ki­teríthetik, ha abból a semmiből akarna táplálkozni. A képviselőházban nem egy felszólalásban bélyeg­zik meg az adókivetés és behajtás körül folyó ön­kényke d(áseket. íme, most én is szolgálhatok példá­val. A hajdani Oxgustierna kancellár bizonyára már harm ad fél száz évvel ezelőtt megálmodta a budapesti adóadminisztrációt, amikor azt mondta a fiának: Parva sapientia regnitur mundus. Dr. Sziklay János, a »Magyar Újságírók Egyesülete«, az »QIIJioi írók és Hírlapíróic Köre és az s>lge« (íri Gazdasági F.gyesíiletej alelnöke. CSAT© PÁL szigetelő, aszfalt bitumen útépítő vállals CSATFAITNŐVEH oudapest-É^ Központi iroda és laboratórium : I, BfudaíSrsa űt "88. Yeíeffoms 56-6-31 Műaszfalt szigetelések a legmegbízhatóbbak — Mííaszfal színesbnrkolaJok a legjobbak — Műaszfalt gyorskötő. burkolatok a legtökéletesebbek. Díjtalan költségvetés — Jótállás — Reffen-encia A Községi Takarékpénztár közvetíti a főváros ingatlan-üzleteit Miért késik a Parkváros Rt. svábhegyi telkeinek értékesítése Amikor a főváros a HÉV-et megváltotta, a fővá­ros, illetve a BSzKItt tulajdonába kerültek a Park­város Rt. részvényei is. Ennek a leányvállalatnak fő­leg a Svábhegyen vannak igen értékes telek- komplexumai, melyeknek értékesítését határozták el. A telkek eladásával a főváros a Községi Takarék- pénztárt bízta meg, amely ingatlanforgalmi osztálya útján különben is igen élénk ingatlan adásvételt bo­nyolít le és parcellázási üzletei nagy eredménnyel járnak. A Községi Takarék kezébevette a svábhegyi telkek értékesítésének ügyét és elkészíttette azok fel­osztásának tervezetét. Úgy látszik azonban, a Parkvárostól átvett in­gatlanok eladása nem megy olyan tempóban, amint azt várták, mert a fővárosnál érdeklődni kezdtek az akció eredményei után. A polgármester átirattal fordult a Községi Takarékhoz és jelentést kért a svábhegyi tel­kek ügyének állásáról. A Községi Takarék igazgatósága most válaszolt a polgármester felhívására, és közölte, hogy a BSzKRt megbízásából értékesítésre átadott svábhegyi telkek eladása tényleg lassan folyik, sőt egyes helyeken még a parcellázás sincs végre­hajtva. Az illetékes hatóságok ugyanis nehézségeket gördítenek a parcellázási engedélyek megadása elé, ami az ügyek lebonyolítását nagyon késlelteti. A Községi Takarék arra kérte a polgármestert, hogy már a főváros érdekében is utasítsa az illetékes hatóságokat, hogy a telek­felosztások kérdésében méltányosabb állás­pontot tanúsítsanak és tegyék lehetővé, hogy ezek a drága telkek mielőbb értékesíthetők legyenek. Mint értesülünk, a polgár- mester ez irányban máris intézkedett, úgy hogy a közeljövőben a Községi Takarék kedvező feltételek­kel indíthatja meg, illetve folytathatja a házhelyek­ké alakított svábhegyi telkek árusítását. Ez nagy lendületet fog adni a Svábhegy benépesülésének is. A 'jövőben különben a főváros szorosabb kapcso­latot kíván teremteni telekpolitikai terveinek lebo­nyolítása végett a Községi Takarékkal. Hír szerint a Községi Takarékpénztárt bevonnák a feles­leges fővárosi ingatlanok eladásának közve­títésébe, viszont a főváros is vásárolna a Községi Takarék útján városrendezési célokra szükséges ingatlanokat. A Községi Takarék bevonása azért volna szimpati­kus, mert ezen az úton megoldhatnák azokat az anyagi nehézségeket is, melyek ma a főváros célirá­nyos telekpolitikai tevékenységét gátolják. A FANSz Küzdelme a fővárosi tisztviselőK megnyomorítása ellen Az állami tisztviselőK helyzete jobb, mint a fővárosiaKé A FANSz multheti közgyűlésén Budó Jusztin le­véltáros, a szövetség főtitkára, magas szárnyalású je­lentésben számolt be a FANSz legutóbbi évi munkás­ságáról. A szövetség nagy küzdelmet folytatott a tisztviselői fizetések további csökkenése ellen és e tö- i rekvésükben megértő támogatókra találtak Huszár J Aladár főpolgármesterben és Sipőcz Jenő polgármes- j terben, akik a tisztviselői kar ügye iránt mindig nagy , megértéssel viseltettek. Közben járt a FANSz annak I érdekéiben is, hogy a betöltendő gyakornoki állások . egy részére fővárosi tisztviselők gyermekeit nevezzék j ki. Az új nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban szintén j kérelmeket terjesztett elő a szövetség és főleg a nyug­díjas tisztviselők lakbére érdekében szállt síkra. A FANSz múlt évi tevékenységét tulajdonképpen a védelmi munkásság jellemzi. Ennek a fáradozásnak meg is volt a kívánt eredménye, ami nagyrészt szin­tén a főváros vezetőségének és kiváltképen Liber Endre alpolgármesternek, a FANSz elnökének kö­szönhető. Az új nyugdíjtörvényből már kimaradtak azok az intézkedések, melyek a tisztviselő- társadalom legkirívóbb sérelmeit jelentették volna. Teljes siker nem koronázta az akciót, amennyiben a sok rossz közül a legrosszabbat sikerült elhárítani. A. fizetósleszállítások ellen nagy felvilágosító munkásságot végzett a FANSz és Illyefelvy Lajos, a Statisztikai Hivatal igazgatója készítette el azokat az adatokat, melyekből kiderül, hogy a fővárosi tisztvi­selők helyzete egyáltalán nem kedvezőbb az államiak­nál, sőt ellenkezőleg, az állami alkalmazottak átlagfizetései lénye­gesen nagyobbak, a nyugdíjak pedig kétsze­resét teszik a fővárosi tisztviselők nyug­díjának. Ezzel szemben a fővárosi alkalmazottak elő lépése lassú. Nem ritka az az eset, hogy egy-egy alkalma­zott két évtizedig is ugyanabban a fizetési osztályban marad és a cím, vagy cím- és jelleg adományozásá­ban sem találhat vigasztalást. Az államnál a tisztvi­selők nagyobbik része fejezi be magas állásokban pályafutását, a fővárosnál ez a százalék sokkal ala­csonyabb. A FANSz azt reméli, hogy mindezeket az érveket az illetékes tényezők tüzetes vizsgálat tárgyává te­szik és a fővárosi alkalmazottak illetményeinek to­vábbi lebontásához nem fognak hozzányúlni. A közigazgatás nyugodt menete és a nyugodt munka megkívánja, hogy az idegromboló izgalmak káros hatásától mentesen fejthessék ki a fővárosi tisztvise­lők tevékenységükéi. A tisztviselők szociális és társadalmi mozgalmai­ról is beszámolt lludó Jusztin főtitkári jelentése. Most. amikor a gazdasági válság annyira megrón- totta a tisztviselők helyzetét, amikor éppen az anyagi nehézségek miatt a kollegiális és a baráti, érzés ápo­lására olyan kevés alkalom kínálkozik, szinte köte­lessége a szövetség' vezetőségének alkalmat keresnio ni‘r;i, hogy a. tisztviselők között a szorosabb érintke­zés/ fenntdrlsa és a baráti érzést ápolja. Foglalkozik a jelentés a Segítőalap és a tisztvise­lők közötti viszonnyal is. Sajnálattal állapítja meg, hogy az üzemek és intézmények bekapcsolódása még mindig késik, de nem kapcsolódtak be az üzemi al­kalmazottak a FANSz-ba sem, noha erről már beható tárgyalások folytak a veztőséggel. A FANSz szeretné, ha nagyobb mértékben érvényesülne a Segítőalap gesztiójában az alkalmazottak akarata, kívánsága és érdeke. Azt kívánják, hogy ott olykor-olykor a szív is szóhoz jusson, mert az intézmény mégis-csaik. jóléti alap. A tisztviselők ott nemcsak fizető, hanem szenvedő alanyok is. Végül nyugodt lelkiismerettel állapítja meg a ve­zetőség, hogy a tisztviselők érdekeiért mindig síkraszálU, de akciói mindig a lojalitás jegyében, korrekt és tör­vényes módon történtek. Forradalmi megmozdulásra és forradalmi eszközök igénybevételére a vezetőség sohasem vállalkozott. A székesfőváros balatonkenesei üdülőtelepének volt fökertésze a Központi Városháza épületében, Károly körút 28. szám alatt virágüzletet nyitott Kéri a szíves pártfogást Köztisztviselők ! Gyapjúszövetből a logelegánsabb Ízléses fórfiruhát és felöltőt készít a belvárosi jobb körök szabója Grünstein Miklós Budapest, V., Bálvány u. 6. íélem. Tel. : 81-3-47 E Japra való hivalkozással 10% engedményt adok LÄUFER FERENC ÉS BÉLA üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdíszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon: 30-4-97 Lantos Mihály építőmester-, házújító vállalata Budapest, V., Báthory ucca 5. Telefon: 93-6-52, 26-2-85

Next

/
Oldalképek
Tartalom