Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-11 / 15. szám

Budapest, 1934 április 11. Független Budapest / KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS B———Mgni Mi.1 ^ »^»WQaa——— Ellentét a főváros és a földmívelésügyi miniszter közt a tűzifamonopólium miatt Már eddig is 25 százalékkal megdrágította a tűzelőfát a monopólium A .kartelek és különböző monopóliumok ellen a főváros már több tiltakozó feliratot küldött a kor­mányhoz. Legutóbb a tüzifamonopólium kérdésben intézett feliratot a polgármester a földmívelésügyi miniszterhez és kérte a terv elejtését, illetve a tűzifa áremelkedésének megakadályozását. Mint minden korábbi hasonló ügyben, a fő­város felterjesztése ez alkalommal is ered­ménytelen volt, <a kormány nem mondott le a monopólium megvaló­sításáról és mint ismeretes, a tüzifaforgalmat sza­bályozó szerv létesült. A földmívelésügyi miniszter most mégis vála­szolt a főváros felterjesztésére és ebben többek kö­zött ezeket írja: — A magyar erdőgazdaság képviselete már ré­gen annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a külföldi tűzifa behozatala a hazai erdőgazdasági ter­melés erdeinek megfelelően bonyolíttassék le, to­vábbá, hogy a tűzifa árvédelme a piac megfelelő szabályozásával biztosíttassák. E cél elérése érdeké­ben a kormány a külföldi tűzifa behozatali jogát 1937 július 31-ig terjedő időre az Erdőbirtokosok és Fakereskedők Faforgalmi Részvénytársaságának adta, azzal a kötelezettséggel, hogy a részvénytársaság minden, a Magyar Erdőbirtokosok és Fatermelők által megállapítandó határidőn belül önként fel­ajánlott tűzifát, az Országos Fagazdasági Tanács javaslata alapján a kereskedelmi miniszterrel egyet­értőén, általa megállapítandó áron megvásárol, azt meghatározandó időn belül átveszi és kereskedők útján forgalomba hozza. Kötelezte magát arra is, hogy a felajánlott tűzifára hitelt nyújt és a leg­messzebbmenő állami ellenőrzésnek veti magát alá. — A kérdés monopóliumszerű rendezéséről nincs szó, — mondja a miniszter de nem is volt sohasem, hanem olyan megoldásról, mely a magyar erdőgazdaságokat érintő gazdasági válság kivédését van hivatva szolgálni, úgyhogy az erdőbirtokosoknak és fatermelőknek szabad rendel­kezési jogát ez az intézkedés ne érintse, viszont a kereskedelem és a fogyasztó érdekeivel se legyen el­lentétben. Rá kívánok mutatni arra, hogy az a megállapított ár, melyen a részvénytársaság a ma­gyar termelésű tűzifát az erdőbirtokosoktól, vagy a fatermelőktől átvenni köteles, tulajdonképpen a legalacsonyabb ár lesz, ele szabadon adhatja el bár­kinek magasabb áron is. A minimális árat a mai legmagasabb árnál kedvezőbben állapítják meg. Aki tehát ezt a magyar erdőgazdaság rentabilitását biztosító kérdést másképpen kezeli, a tényekkel .el­lenkezőt állít és nem szolgálja sem a magyar erdő- birtokosok, sem pedig a köz érdekét. Ezt mondja a földmívelésügyi miniszter a pol­gármesterhez intézett leiratában, mellyel szemben a polgármester megállapítja, hogy a tűzifa- forgalom szabályozására létesített ez a szerv máris e fontos életszükségleti cikk drágulá­sát idézte elő. A miniszteri rendelet megjelenése óta a tűzifa fo­gyasztói ára a polgármester jelentése szerint, mint­egy 25 százalékkal emelkedett. Hangsúlyozza a pol­gármester, hogy bár elismeri a hazai erdőgazdasá­gokat érintő, a gazdasági válság enyhítésének szük­ségességét, mégis ennek keresztülvitelét úgy tartaná célirányosnak, ha e fontos termelési ág nem ered­ményezné egyúttal a főváros lakosságának újabb megterhelését. Kétségtelen, hogy a tűzifa megdrá- gulása a fogyasztás csökkenését vonja maga után, ami nem lehet érdeke a mezőgazdaságnak sem. Épp ezért a polgármester a kérdést állandóan figyelem­mel fogja kísérni és megfelelő lépéseket tesz a kor­mánynál a fővárosi lakosság érdekeinek megvédé­sére. Drága-e a Reiter Ferenc uccai csatornaépítkezés Az ügyosztály szerint nem drága — Miért olcsóbbak a Jász uccai csatornák Az ingatlantulajdonosi érdekeltségek sehogy sem tudnak napirendre térni a csatornaépítési járulékok kérdése felett. A Független Budapest, lamely ezzel az üggyel több alkalommal foglalkozott, jelentette már, hogy a különböző oldalról megnyilvánult fel­szólalások hatása alatt a polgármester már elren­delte a csatornaépítési szabályrendelet korszerű mó­dosítását és az út és csatornaépítési ügyosztály rö­videsen az illetékes bizottságok elé terjeszti ezzel kapcsolatos javaslatát. Ennek ellenére egyes csa­tornaépítések körül még mindig vannak panaszok és a polgármester a konkrét esetek kapcsán vizs­gálatot is indított, hogy megállapítsa, miért alakultak egyes csatornaépítkezéseknél különösen drága egységárak. Szóbahozták így .többek között a Reiter Ferenc ucca csatornaépítkezését, amely a közelmúltban fejeződött be és nyomban a Reiter Ferenc uccai háztulajdono­sokra folyóméterenkint 58 pengő csatornaépítési járulékot róttak ki, «holott a szomszédos Jász uccában, ugyanolyan talajviszonyok mellett, pontosan a fele, 29 pengő volt a csatorna­járulék. A polgármester által elrendelt vizsgálatra az vitéz Könyves Kálmán házépítő-, tatarozó és bontási vállalkozó, használt épületanyagok vétele és eladása. Házaknak évi jó karbantartása. Budapest. Vili. Barossu. 73. Tel.: 36-9-74 Fóthi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvező feltételek mellett GIcICIO Bővebbet: vasárnap délelőtt hely­színen Fóthi út 35, hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. - Tel.: 241-15 ügyosztály most jelentést tett és ebben a következő­ket állapítja meg: —A Jász uccai csatorma 1931-ben, a Reiter Fe­renc uccai csatorna pedig 1933-ban készült él. A Jász uccai csatornaépítésre annakidején a vállalkozó egészen egyedülálló, irreális egységárakkal adott ár­ajánlatot. Ilyen alacsony egységárak a fővárosi csa­tornaépítési munkáknál sem az előtt, sem az után nem szerepeltek. A vállalkozó a földkitermelést, a munkagödör eltá­volításával együtt köbméterenkint 64 fillérért vál­lalta, a föld .elszállításáért mindössze 24 fillért kért köbméterenkint. A szádfal leverését a bennmaradó faanyag értékével együtt négyszögméterenkint 2.76 pengőért vállalta, holott a rendes egységárak ezen összegeknek két- háromszorosát teszik. Az olcsó árak megajánlását előidézte az a körül­mény is, hogy ugyanaz a vállalkozó egyidejűleg a Jász ucca építési munkáit is végezte és e két nagy munka folytán lényegesen kisebb rezsiköltségekkel dolgozhatott. Két évvel később, mikor a Reiter Ferenc uccai csatorna építkezésére került a sor, a főváros az előbbieknél szigonibb vállalati feltételeket állapított meg. Többek között a jótállási időt egy évről három évre emelték fel. A feltételek megszigorítására az ügyosztályt a háború után végrehajtott csatorna­építkezéseknél szerzett kedvezőtlen tapasztalatok in­dították. A feltételek szigorításában szerepelt az a kikötés is, hogy a betonhoz nagyobb cementadago­lást kell hozzáadni. Ma egy köbméter betonhoz 50 HULLER ÉS LUKÁCS Kövező, útépítő és vasútépítő vállalat Budapest, III., Bécsi-út 88. szám. Telefon : 62—5—66. Bórházak modernizálását, tatarozását több éves hi­tellel vállalom és tehermentes telektulajdonosok családi házát előnyös feltételekkel telepítem Tervezés, költ- D^ÁTII I AIHC házépítő sógvetós díjtalan. OUfclil III LAJUlJ vállalat BUDAPEST, VII-, Erzsébet körút 14. — Telelőn: 44-2-89 Ez a hely MIRA ff gyógyh ét szer sült h. f. t, Budapest, VI, Teréz körűt 6 Telefon : I6-4-54 részére van fenntartva. kg-mal több cementet kell adni, mint azelőtt. A csa­torna elkészülése után 14 napig szivattyúzással tart­ják távol a talajvizet, hogy a beton megszilárdulá­sát semmi sem zavarja. Amellett a Jász uccai csa­tornaépítkezést a vállalkozó készpénzzel vállalta, míg a Reiter Ferenc uccai csatorma hitelezéssel ké­szült. Mindezekből az ügyosztály megállapítja, hogy nem a Reiter Ferenc uccai csatorna drága, hanem a Jász uccai építkezés volt rendelle­nesen olcsó. Ezt igazolja az a tény is, hogy a vele egyidőben készült Erzsébet királyné úti és Csata uccai csartor- nák építési költség"e készpénzfizetés mellett 50—58 pengő volt. A polgármester a jelentés alapján közli, hogy a járulékkivetés a jelenleg érvényben levő szabály- rendelet intézkedésének figyelembevételével történt, de amennyiben az újonnan alkotandó szabályrende­let értelmében díj leszállításnak lesz helye, iigy an­nakidején ezirányban intézkedni fog. Az Angol-Magyar Bank közgyűlése. Az Angol-Magyar Bank Rt. Fleissig Sándor aleloök elnöklésével tartott köz­gyűlése jóváhagyta az 1933. év mérlegét, mely rendkívüli le­írások után 1,143.61S.11 P nyereséggel zárul. É nyereség tel­jes összegét, az előző évhez hasonlóan, az intézet saját ere­jének növelésére fordítják. Rendes tartalékalapra 100.000 P-t, különféle tartalékolásokra 5ÖO.OOO P-t. a nyug- és kegydij- a£a polcra 300.000 P-t, a fennmaradó 243.618.11 P-t az 1934. év számlájára vitték át. Károlyi Imre gróf, az igazgatóságnak több mint két évtizeden át volt elnöke, hivatkozással arra, hogy megrongált egészségi állapota miatt újabban az év túl­nyomó részét a fővárostól távol, birtokain tölti, mely körül­mény őt az elnöki funeióknak a tőle megszokott módon való további ellátásában akadályozza, állásáról lemondott. A köz­gyűlés a lemondást, az elnök érdemeinek elismerésével és az értékes szolgálataiért való hála kifejezésével, őszinte sajná­lattal vette tudomásul. Az igazgatóság az elnöki állást egye­lőre nem tölti be. A Magyar Általános Hitelbank részvénveseinelc április hó 9-én báró Harkányi János b. t, t, elnöklete alatt tartott jLXYI. rendes közgyűlése, jóváhagyva az elmúlt üzletév mér­legét. tudomásul vette, hogy az igazgatóság a tavalyi nye- reségáthozat nélkül 4,208.315 P 31 f-t kitevő nyereségéből az egyes yagyontételek értékelésénél 2.350.411 P 49 f összegű rendkívüli leírásokat foganatosított. Az ezután, a 689.746 P 53 f nyereségáthozat betudásával fennmaradó 2.547-650 P 35 f-re Vonatkozólag a közgyűlés magáévá tette az igazgatóság amaz álláspontját, mely szerint a gazdasági helyzet iövő ala­kulásának bizonytalanságára való tekintettel az elért nyere­ség ebben az esztendőben is a belső erősítés céljaira fordít- tass-ék és ennek megfelelően elhatározta, hogy 700.000 P-vel a tartalékalapok. 1,050.000 P-vel az alkalmazottak nyugdíj­alapjai ja. vadalma ztassanak. a fennmaradó 797.650 P 35 f pedig az 1934. üzletévre vitessék elő. KRML GYŰ LM kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyárteleoe Budapest. III, Lajos U. 77-79. T.: 62-4 88 K.SBányaüzem : Budakalász BALAZS TIBOR oki. gépészmérnök, villamossági vállalata Budapest, IV.. Kossuth Lajos u. 17. Telefon: 80—3—54. Telefon! 53-0-92 védjegyű Phosphorbronzok és könnyűfém-dugattyúk minőségileg elismerten a legjobbak Nagy raktári készlet phosphorbronzokból és köny- nyűfém dugattyúkból Gyártja: Schütz Testvérek fémöntődéje motor- és gépgyára Buda­pest, li. kér., Káplár ucca 9. szám. FANCSALY FERENC Központi fűtés, vízvezeték- és egészségügyi berendezési vállalata Budapest, I., Horthy Miklós út 80. sz. Telefon: 59-4-88. Schlesinger B. ”f£viir^Äids“,Ä­Budapest, V, Csáky ucca 70. Telefon : 91-2-66 Packard teherautók és alkatrészek állandó nagy raktára. Rak­táron tartok : Ganz-Büssing, Ganz-Fiat továbbá egyéb typusú személy- és teherautóalkatrészeket. Teherautók és pót­kocsik. Traktorok és magánjárók átalakításához hajtányokat és golyóscsapágyakat. Szállít saját bányájából: Réteges lapos követ, kerti ú lak,, valamint makadám inak építéséhez murvát. — Építkezésekhez kőport, salakot OB ER MEYER TAMÁS “di 4 bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58

Next

/
Oldalképek
Tartalom