Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-11 / 15. szám
2 Független Budapest Budapest, 1934 április 11. az egyes kiadási tételeket csak 12 havi egyenlő részletben szabad felhasználni. Ellenben a fővárosi háztartás menetének a zavartalanságát biztosítottam akkor, amikor az utalványozási korlátozások alól kivontam azokat a költségvetésileg előirányzott tételeket, amelyeknek felhasználását a közérdek sérelme, vagy a fővárosi háztartás jelentős anyagi károsodása nélkül elodázni nem lehet. — A költségvetésben előirányzott kiadási tételeknek havonként csak egytizenketted részben való felhasználását azért voltam kénytelen j általánosságban kötelezően előírni, nehogy az átmeneti idő alatt egyes hitelek teljesen kimerüljenek és ezzel a kormányhatóság befejezett tények elé állíttassák. A főváros polgárságának az érdekét szolgálja az a rendelkezésem is, hogy a főváros javára szedhető közszolgáltatásokat és egyéb díjakat csak az eddig engedélyezett mértékben lehet beszedni. Kcresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek ez a nyilatkozata élénken megvilágítja a helyzetet. Nem kétséges, hogy a költségvetés jóváhagyásának a megtagadása csak átmeneti jellegű. A belügyminiszter azért nem döntött véglegesen, mert a deficit eltüntetésének a módozatairól a szanálási program fog majd intézkedni, ezt a szanálási programot pedig a kormány csak a fővárosi reformtörvény életbeléptetésével egyidejűén hozhatja nyilvánosságra. Sipöcz Jenő polgármester nyilatkozik a belügyminiszter költségvetési leiratáról elkészülhet. Alkotmányosság szempontjából még egyszer áttanulmányozom a leiratot, amelyet csak néhány nappal ezelőtt vettem kézhez és ehhez képest teszek majd előterjesztést a törvényhatóság megfelelő szervének. Ezelcütan nem kétséges, hogy a törvényhatósági tanács csütörtöki ülése is foglalkozni fog a belügyminiszter költiség- vetcsi leiratával, amellyel kapcsolatosan Csilléry András azt a felszólítást intézte Sipöcz polgármesterhez, hogy forduljon panasszal a közigazgatási bírósághoz. Ami a fővárosi törvény életbeléptetésének az időpontját illeti, ebben a tekintetben már megbízható információk állanak rendelkezésre. A felsőház már megkezdte a képviselőhöz által megszavazott fővárosi reformjavaslat tárgyalását, ami azt jelenti, hogy a kormánynak még ebben a hónapban módja lesz az országgyűlés mind a két háza által megszavazott fővárosi reformot a kormányzó elé terjeszteni szankcionálás céljából. Teljesen beavatott kormánykörökben úgy tudják, hogy a fővárosi reformtörvény már május elején életbelép és a kormány ezzel egyidejűén nyilvánosságra, hozza szanálási tervezetét. Érdekes bonyodalmak a felsőházban a fővárosi reformjavaslat körül Ripka Ferenc, volt főpolgármester általános feltűnést kettő beszédben támadta a kormány fővárosi reformjavaslatát Egyizöen leszavazták a belügyminisztert A felsőház közigazgatási és közjogi bizottsága egy héttel ezelőtt megkezdte a fővárosi törvény- javaslat tárgyalását. Görgey László előadó ismertette a törvényjavaslatot, amelyhez elsősorban Ripka Ferenc, Budapest székesfőváros volt főpolgármestere szólalt föl. Azzal kezdte beszédét, hogy csak akkor tudná a javaslatot, elfogadni, ha azokat a részeket, amelyek a budapesti polgár önérzetét sértik, a főváros és a nemzet érdekének megfelelően átalakítanák. Az autonómiát nem kellett volna sértő módon az ország elé állítani. Vein lehet feltételezni, hogy az ország legműveltebb városa ne tudjon rendet teremteni a saját portáján. Budapest ezt az eljárást nem. érdemli meg és polgár sápja joggal hálátlanságnak tekinti ezt a múlttal •svr.m >cn. Ismertette az autonómia gazdasági, szociális es kulturális tevékenységének nagy eredmé- ben ma',d hatarozati javaslatot nyújtott be, amelyelismerést kért Budapest e nagy alkotó munkája számára. Helytelenítette a törvényhatósági tanács megszüntetését és kifogásolta, hogy a javaslat megszünteti a törvényhatóságnak a főpolgármesterválasztás körül szerzett jogát. Ezzel a főpolgármester és a főváros közötti hagyományos kapcsolat megszűnik és Budapest lesz az ország egyetlen törvényhatósága, melyet nem választott, hanem kinevezett állami tisztviselő fog képviselni, pedig nem volt még arra eset, hogy a törvényható" Ripka Ferenc dr. II ’ Ka Ia. WELWARDésKUTASI okleveles mérnökök Gyárkéményépítés. Kemenceépítés Kazánbefalazás — Gépalapozás Budapest, 1., Forrás u. 4. Telefon: 68-4-35 ság ne azt választotta volna főpolgármester' nek, akit az államfő első helyen jelölt. A törvénytervezet 27. szakaszában kulminál az autonómia sérelme, — mondotta Ripka — mert e szakasz szerint a főváros háztartásának szanálása érdekében elkészítendő belügyminiszteri tervezetnek a végrehajtását az önkormányzat mellőzésével, két esztendőre a főpolgármesterre bízzák. Végül tiltakozott a fővárost ért politikai vádak ellen és hangoztatta, hogy a világ egyetlen városa sem rendelkezik olyan magas színvonalon álló közintézményekkel, mint Budapest, amely a maga vagyonát 103 millió pengőről ezermillió pengő fölé emelté. QÍiicksthal Samu felszólalásában hangoztatta, hogy Dr. Glücksthal Samu a törvényhatósági tanács kifogástalanul működött, a pártpolitika működésének bírálata igen éles és igazságtalan volt. Széchenyi Aladár gróf szerint a törvényjavaslat módosított alakjában is felesleges és ve- veszedelmes, mert a kormánynak eddig is megvolt a joga és módja a közbelépésre és veszedelmes azért is a javaslat, mert nem tudni, hogy a vidéki autonómiák kérdésében a belügyminiszter utódja is a miniszter álláspontján lesz-e. A javaslatban árnyékát sem látja az előrelátásnak és avatott,ságnak, ezért kéri a vidéki törvényhatóságok kiküldötteit, tegyék megfontolás tárgyává a javaslat megszavazását, kéri továbbá a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, ellenkező esetben pedig csatlakozik Ripka Ferenc. módosító indítványaihoz. Papp József dr. | felszólalásában megállapította, hogy a főpolgármester kinevezése, valamint a polgármester és az alpolgármester választásánál a vétójog megteremtése erősen belenyúl az autonómiába. Láng Lajos hangoztatta, hogy nem felelnek meg a valóságnak a túltengő pártpolitikai befolyásokról szóló vádak. A javaslat a szándékokkal éppen ellenkező hatást fog elérni és csak fokozza a pártpolitikát. A javaslatot nem fogadta el. A vita végén Keresztes-Fisclier Ferenc belügyminiszter kijelentette, hogy az autonómiát maga is az alkotmány integráns részének tartja és ezért hangsúlyozta, hogy a javaslat nem ezzel a célzattal készült. A főváros életéből valóban nem lehet kiküszöbölni a párt- politikát. Ennek helye is van a kormányzati ügyekben, de nincs a konkrét ügyintézésben és a személyi kérdések megoldásánál. A főpolgármesteri állás betöltésénél a tiszta kinevezési rendszer biztosítja azt, hogy a főpolgármester a választás révén keletkező befolyástól mentesen felelhessen meg nagy fontosságú feladatának. Elismeri, hogy a polgármesteri állás betöltésénél autonóm szempontból bizonyos korlátozást jelent az államfő vétójoga. Ez azonban feltétlenül szükséges, mert megengedhetetlen, hogy az ország egyetemes kormányzati irányával szöges ellentétben álló vezetés érvényesülhessen a fővárosnál. A főpolgármester kivételes hatáskörénél az autonómia bizonyos területen és meghatározott időre valóban korlátok közé szorul. Amikor az egyik oldalon meg kell állapítania, hogy a hiánynak főoka az általános gazdasági helyzet leromlása volt, a másik oldalon nem hallgathatja el azt sem, hogy a főváros nem tartott lépést a túlméretezett keretek leépítésével és nem volt eredménye felhívásának. Felelőssége tudatában ezért gondoskodnia kellett tehát eszközökről, amelyek az autonómia átmeneti korlátozásával a főváros háztartásának egyensúlyát biztosítják és biztos alapokra fektetik. A belügyminiszter válasza után az együttes bizottság a törvényjavaslatot elfogadta. A részletes vita során érdekes bonyodalmak támadtak. Láng- Lajos azt indítványozta, hogy a fővárosi, községi választásoknál az ajánlási rendszert ejtsék el, mire Keresz- tes-Fischer Ferenc belügyminiszter kijelentette, hogy az ajánlási rendszer tarthatatlanságát ő maga is elismeri. A polgármesteri és alpolgármesteri állások betöltéséről szóló szakaszoknál Ripka Ferenc volt főpolgármester azt javasolta, hogy államfői megerősítésre ne legyen szükség. A belügyminisztert, aki az eredeti szöveg ftentartását kérte, a többség leszavazta, ami azt jelenti, hogy ez a szakasz Ripka Ferenc módosításával kerül a felsőház elé. Abból a körülményből, hogy a felsőházi bizottságban éles ellenzéki felszólalások hangzottak el, sőt a belügyminiszter leszavazására is sor került, arra lehet következtetni, hogy a fővárosi reformjavaslat felsőházi plenáris tárgyalása során érdekes bonyodalmak keletkezhetnek. SZÁSZ ALBERT oki. mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körút 43. Telefon: 51-4-06 M „SÓLYOM“-tinták a legjobbak! M „SÓT,VOM*‘-tinta kazal gyártmány! a, iimii mi« i MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X, Kőbányai út 21 Lakóházak felszereléséhez a közismerten elsőrangú Teudloff-Dittrich-féle kivitelben gyártunk kézi- és erőhajtású kűtszivattyűkat éskútfelszerelósi alkatrészeket, Háxi víx- ellátóberendezéseket, bor- és sav- szivattyukat stb. — Városok és egyéb közületek részére tűzoltósági, közegészségügyi és köztisztasági szereket, eszközöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a legalkalmasabbak a hazai barnaszóntiizelósre szerkesztett Jobbágy-féle folytonógőkályhák. Láng Lajos Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter költségvetési leirata, hétfőn délelőtt szóbakcrult a köz- igazgatási bizottság ülésén is, ahol Csilléry András egyenesen törvénytelenséggel vádolta meg a belügyminisztert amiatt, hogy március 31-éig nem döntött: véglegesen a költségvetés jóváhagyásáról. Sipőcz Jenő polgármester ebben az ügyben a következő nyilatkozatot tette: — Ennek a kérdésnek két részé van. Az egyik a közigazgatási, a másik az alkotmányos rész. Közigazgatási szempontból az a döntés, amely szerint a belügyminiszter úr nem hagyta jóvá a költségvetést, különösebb bajt nem okoz. A belügyminiszter úr ugyanis összes intézkedéseimet, amelyek a költségvetés végrehajtására vonatkoznak, jóváhagyta és így a pénzügyi adminisztrációban fennakadás nem lesz. — A belügyminiszter urat a maga elhatározásában bizonyára a fővárosi reformtörvények életbeléptetésének várható konzekvenciái vezették. Azt remélte, hogy a szanálási terv idejében
