Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-28 / 13-14. szám

Budapest, 1934. március 28. Független Budapest 9 KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS Árhullámzások a fővárosi kölcsönkőtvényekben Á spekuláció manőverei a kölcsönkötvény-piacon Néhány héttel ezelőtt heszámoltunk a főváros meg-bízottainak külföldi kölcsönügyi tárgyalásairól. Jelentettük, hogy Lamotte Károly tanácsnok, Sze- methy Károly tiszti-főügyész és Reményi-Schneller Lajos, a Községi Takarék vezérigazgatója Berlinben a Mendelsohn-bankház tulajdonosaival eredményes tárgyalásokat folytattak a cég- által a fővárosnak folyósított függőkölcsön további meghosszabbítása tárgyában és megállapodtak a kölcsön egy részé­nek dollár névértékről márka névértékre történő átváltoztatására is. E'z ügyben a múlt héten még újabb levélváltás történt a főváros és a berlini bankcég között és most már a kölcsön kedvező feltételű prolongálása megtörtént. Az utóbbi hetekben nagy árhullámzás volt ész­lelhető a fővárosi kölcsönköt vények piacán. Egyik nap érthetetlen hossz jelentkezik kötvényekben, másnap nagy árletörések voltak, aminek senkisem tudta és tudja magyarázatát adni. A városházán meg vannak győződve arról, hogy ezeket az árhul­lámzásokat a spekuláció idézte elő, minden kon­krét indok nélkül. A főváros hitelképessége és vagyoni helyzete változatlan, ez tehát nem tesz indokolttá semmiféle árválto­zást. A fizetési kötelezettségeknek is pontosan ele­get tesz a főváros, tehát ez sem indokolja meg a kölcsönkötvények árhu llámzúsát. Az 1927. évi tí százalékos dollárkölcsönkötvényeinél is jelentkezett nagyobbarányú árlemorzsolódás a közelmúlt napok­ban. Ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy a fővá­ros a kölcsönkamatlábát leszállította. Ez tényleg így van, azonban a kamatlábleszállítás nem a fővá­ros kezdeményezésére történt. Az 1927. évi dollár- kölcsön kamatlábának 6 % -ról 5 % -ra való leszállí­tását a transzferbizottság- rendelte el, mely úgy in­tézkedett, bogy a külföldi hitelezők egyelőre semmiféle köt­vény után nem kaphatnak 5%-nál nagyobb kamatot. Lehet, hogy a spekuláció ezt a kamatlábleszállí- tást értékelte a szóhanlevő kölcsönkötvények alá- órtékelésénél. A főváros mindenesetre előnyhöz jut a transzferbizottság intézkedése folytán, mert az 1 1 százalékos kamatlábleszállítás e 20 millió dolláros j kölcsönnél évente 200.000 pengőt tesz ki, ami a mai j alacsony dollár-árfolyam mellett is mintegy ‘ 700.000 pengő megtakarítást jelent. Mz autóadőztatás revíziója Műtő a dó helyett henzinadót hér a főváros A főváros figyelemreméltó felterjesztést inté­zett a pénzügyminiszterhez és a kereskedelmi mi­niszterhez az autóadóztatás módszerének megváltoz­tatása érdekében. A főváros utal arra, hogy az autók száma az országban, de különösen a fővárosban napról napra csökken, ahelyett, bogy a technikai fejlődéssel járóan éppen az ellenkezője érvényesülne. Ennek főoka kétség­telenül az automobilok mai adóztatási rendszerében van. Ez a rendszer nagy hátrányokat rejt magában, mert az az autótulajdonos, aki autóján keveset jár, ugyanazt az adót köteles fizetni, mint az, aki azonos lóerejű, vagy önsúlyú kocsiját a lehetőség végső határáig kihasználja. Pénzügyi szempontból ■az a cél, hogy minél nagyobb bevétel biztosíttassék az automobilizmusból. Ezt a célt azonban csak az automobilok szaporodásával és nem azok ccsökkené- sével lehet elérni. Márpedig megállapítható, hogy az autóadóztatás mai rendszere az autók számának csökkentésére vezet és ezért elkerülhetetlen az adóztatási kérdés gyökeres revíziója, A főváros felterjesztése hivatkozik a külföldi példákra, többek között Németországra, ahol szin­tén érvényben volt a közúti adó, mely ott is sor- vasztólag hatott az automobilizmusra és ennek ha­tása alatt a benzinadóra tértek át, mely hamarosan megváltoztatta a helyzetet. A főváros már 1927-ben, az autóadótörvény meghozatala előtt tiltakozott a javaslat ellen és azt indítványozta, hogy az autókat a tényleges teljesítmény alapján adóztassák meg. Ez a kívánság abból indult ki, hogy minden autó olyan arányban vegyen részt az adóztatásban, ami­lyen mértékben az ország élthálózatát tényleg igénybe veszi. Ennek a rendszernek az alapja a kilóm étert el jesí tm én y vagy a benzinfogyasztás le­het. A mai rendszer mellett az állam pénzügyileg sem éri el a kívánt eredményt, de közgazdasági és szociális vonatkozásban is halaszthatatlan a kérdés revíziója. A forgalomból kivont autók folytán kevesebb üzemanyag fogy, időnként állástalanná válnak a soffőrök, ami mind' súlyos jelenség. A főváros szerint a legmegfelelőbb megoldás lenne a benzin­adó emelése, mert a benzin árában kifizetésre ke­rülő kisebb összegű adótételeket a fogyasztó nem érzi meg annyira, nem jelent számára olyan érez­hető terhet, mintha az autóadót egyösszegben, kell lefizetnie. Mindezek1 alapján a polgármester kéri a pénzügyi- és a kereskedelmi minisztert, hogy az a,utóadóztatás revízióját a legsürgősebben tűzze napirendre. A Szabóipartestület kontárkodás miatt feljelentette a BSzKRt vezetőségét Különböző bajok az altiszti és egyéb egyenruhák beszerzésénél Sok baj van mostanában az egyenruházott fő­városi alkalmazottak ruhaszükségletének ellátásánál. Kiderült, hogy több cég alvállalatba adja a varra- tási munkákat és vidéki kisiparosoknál készítteti el a konfekcionálást, akiknek sokkal alacsonyabb munkabéreket fizet, mintha saját műhelyében, pesti munkásokkal dolgoztatna. Az Ipartestületek Orszá­gos Központja ez ügyben vizsgálatot indított és fel­jelentésére a kereskedelmi miniszter leiratban szó­lította fel a fővárost, hogy az alvállalkozókkal dolgozó szabóiparosokat zárja ki a további versenytárgyalásokból * és ezeknek többé ne juttasson közszállítást. A BESzKRt alkalmazottak egyenruháival is kellemetlenségek vannak. Az iparosok azt kifogá­solják, hogy a BESzKRt hallatlanul alacsony mun­kabért fizet és mégis akadnak szabómesterek, akik „ESELGÉ“ Schubauer Ferenc magánmérnök Budapest, III, Föld u. 51. Tel.: 62-2-06 König. Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII., Népszínház ucca 13 Telefon: 431-44 ilyen árakon is vállalják a ruhák varrását. Sokan ezek közül szintén vidéken dolgoztatnak. Ez ügy­ben a kereskedelmi miniszter ugyancsak leirattal fordult a polgármesterhez és felhívta, hogy a jövő­ben a szabómunkáknál a versenytárgyalási ajánla­tok beérkezésekor kérjenek ár kalkulációt a pályá­zóktól és csak annak a vállalkozónak juttassanak konfekcionálást, akinek ajánlatából kitűnik, hogy munkásainak tisztességes munkabért fizet. A Szabómesterek Ipartestülete a napokban kontárkodásért is feljelentette a BSzKRt-ot, mert a villamosalkalmazottak egyenruháit a BESzKRt saját műhelyeiben szabatja ki és csupán a kiszabott szövetdarabok összevarrását bízza a ma­gániparosokra. Azok a kisiparosok, akik a var­rásra megbízást kapnak, minden zubbony után 2 pengő, minden nadrág után egy pengő készpénz- biztosítékot kötelesek letétbehelyezni, azonkívül a zubonyokat darabonként 10 pengőre, a nadrágke] má­két hét pengőre biztosílaniok is kell. A zubbony- összevarrásért 148 fillért, a nadrágvarrásért 78 fil­lért kap a vállalkozó, így elképzelhető, hogy milyen munkadíjat kapnak a munkások. A Szabók Ipar­testülete egyrészt az alacsony munkabérek miatt tiltakozik, másrészt amiatt, mert a BSzKRt maga szabatja ki a ruhaanyagokat, holott iparigazolvánnyal nem rendelkezik. Az érdekes kontárperben rövidesen ítélet lesz, mely ölé /iparosikörökben nagy érdeklődéssel tekintenek, Szabó Károly — a Salgótarjáni Kőszénbánya ügyvezető - igazgatója. Magyarország egyik leg­nagyobb bányavállalatánál működik immár négy évtized óta Szabó Károly igazgató, akinek hervad­hatatlan érdemei vannak az intézmény ágazatainak szakszerű kiépítésében és fejlesztésében. Az igazga­tóság nagystílű érdemeket ismert el, amikor Szabó Károly igazgatót ügyvezető-igazgatóvá nevezte ki, hogy ezzel is honorálja azt a tevékenységet, amely oly erőteljesen vette ki részét a vállalat nagy­arányú fellendítésében. Szabó Károlyt kinevezése al­kalmából a közgazdasági élet minden rétegéből el­halmozták őszinte szerencsekívánatokkal. A Magyar Földhitelintézet március hó 14-én tar­totta meg ez évi rendes közgyűlését, melyben az igazgatóság az elmúlt 71-ik üzletévről szóló jelen­tését és az 1933. évi mérleget terjesztette elő. Az 1933. évi december 31-én fennálló törlesztéses kölcsö­nök állaga kitett 98,332.775 pengő 11 fillért. A hite­lezők — a takarékbetétet is beleértve — kitesznek 77,892.742 peügő 94 fillért. A mérleg egyik oldala 202,968.613 pengő 52 fillér végösszeget tüntet fel, az évi összforgalom pedig 1.359,167.874 pengő 60 fillér volt. A Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Itt. az elmúlt üzlet-évben 115.638 P tiszta nyereséget ért el. Az áruszámla bruttó jöve­delme 3,364.986 P volt, amiből értékcsökkenési le­írásra 170.143 P-t fordítottak. A termelési, eladási, igazgatási és szállítási költségek 2,167.900 P-t, az adók és szociális terhek pedig 971.180 P-t tettek ki. Az összes aktívák értéke 20,658.357 P. A vállalat tar­tozása mindössze 261.000 pengő. A Mezőgazdasági Ipar Rt. múlt évi mérlege a vállalat kitűnő anyagi helyzetéről számol he. Az aktívák 41,706.145 P-s végösszegével szemben a vál­lalat tényleges tartozása 9,919.832 P, amit egymagá­ban az árukészletek értéke is majdnem. teljesen fe­dez. A nyers jövedelem 2,920.516 P-t tett ki, amiből 879.125 P-t fordítottak leírásokra. A tiszta nyereség az előző évi 8030 P áthozattal együtt 570.576 P. A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság már­cius 19-én Berzeviczy Albert dr. v. b. t. t., tisztelet­beli elnök elnöklésével tartott XIV. évi rendes köz­gyűlése az igazgatóság valamennyi javaslatát elfo­gadta és ennek alapján elhatározta, hogy osztalék fejében március 20-tól kezdődően részvényenként 1.50 pengőt fizetnek ki. A közgyűlés König Tivadar dr. nyug. pénzügyi államtitkárt az igazgatóság tag­jává választotta. FANCSALY FERENC Központi fűtés, vízvezeték- és egészségügyi berendezési vállalata Budapest, 8., Horthy Miklós út 80. sz. Telefon: 59-4—88. Fóthi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvező feltételek ^BJSL mellett 0IÜCIO Bővebbet: vasárnap délelőtt hely­színen Fóthi út 35, hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. - Tel.: 241-15 Férném- és Szeres vénygyár Müller Andor Iroda és raktár: Budapest, VIII., József körút 35. Tel. : 37-3-71. Gyár: Vili., Kender ucca 37 Gyártmányok : Víz-, gőz- és gáz­szerelvények Modern mosdó- és fürdőszoba felszerelések. Ersching János szobafestő és mázoló-mester Budapest, I., Márvány ucca 29 Telefon: 55 — 1—41 Fischmann József Vas-, vashulladék- és bányatermékek Budapest, VII., Peterdy ucca 6. Telefon: 35-1—10. S TMHL GÉZM fxív avozüsi váll álhoz, ft Budapest, VI, Béke tér* 4, Tel.! 90-6-04 Vá Bal mindennemű teherfuvarozást. HI CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat BUDAPEST, V., NÁDOR UCCA 19 Telefon : Automata 120—07 Gyárkéményépítés, — gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom