Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-03 / 1. szám
MiißÄ ......— HU SZONKILENCEDIK évfolyam s 1934 január 3 1. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér 1334 Titokzatos rejtély ez az évszáim,. amely szfinx gyanánt mered felénk. De akármilyen ismeretlen is, lakármily bizonytalansággal mered is felénk, egy bizonyosságot mégis tartogat magában: 1934 a döntés éve lesz, 1934-lhen megszűnik az a szörnyű bizonytalanság, amely ia világot 15 év óta gyötri. 1934 elvisz bennünket a válság végére. Az új év küszöbén kirobbanásig feszült a világhelyzet, az emberiség convulziv vonaglása elérte krízis pillanatát: óriása események vetik előre árnyékukat, ebben az éiVben feleletet kapunk azokra a szörnyű kérdéseikre, amelyek emésztő tűzzel lobognak felénk a világháború befejezése és a »béke« megkötése óta. Közel tizenöt esztendeig hazudta a világ, hogy békét kötött Európa és felállította végleges rendjét: ez az esztendő végét veti ennek a fertel.mes 'hazugságnak, amellyel tovább ámítani nem lehet a világot. Diplomaták, politikusok és — szörnyű leírni is — esetleg fegyvereik esztendeje lesz 1934, amely az emberiséig történetének egyik legválságosabb évszámát jelzi. A magyar főváros sorsát a világpolitika eseményei döntik el, éppúgy, mint 'a magyar nemzetét. Sorsunk, amelyet földrajzi elhelyezkedésünk determinált, a magyarságot arra a hivatásra kényszeríti, hogy ütköző legyen kelet és nyugat közt, választó- vonal az északi és déli szláv tengerben. Történelmi világ-fel adatunk van itt Középeurópa fókuszában, amely rettentő áldozatokat rótt ránk ezer esztendőnk alatt, de mi vállaltuk és viseltük terhűnket, melyet Európában való elhelyezkedésünk rótt ránk. Budapest, a magyar főváros az új év küszöbén dolgozik, tervez, küuiködik és bizakodik. Él: az eleven szervezet egészséges árverése feszíti izmait. A ma- i gyarságban rejlő őserők eredője ez a gyönyörű város, megtestesítője annak a hallatlan tehetségnek, amely a Duna-medencéibe sodort ési itt megtelepedett államalkotó törzseket kiválasztott néppé emelte a környező népek tengerében. Mit jelentenek ezek a most felbukkant államocsikák a mi történelmi múltúnkhoz és elhivatottságunkhoz képest? Hol voltak ezek, amikor mi már voltunk és hol lesznek, amikor mi még mindig leszünk? Szerződésiek és halott betűk nem teremthetnek államokat és népeket: a nemzeti géniuszt, az államalkotó őserőt nem lehet hazugságokkal, ködképekkel pótolni. Bármilyen fenyegetően sötétlik is felénk ez az évszám, 1934, hitet és erőt ad az laz ezer esztendő, amit itt töltöttünk el, gyakran nehezebb viszonyok közt, mint amilyenek a mostaniak. Ez az ezer év. amelyet bátran nevezhetünk másfél ezernek, mert elődeink, a hunok már az ötödik században államot alkottak itt, ahol azelőtt sohasem volt állam, utánuk ugyancsak a velünk rokon avarok tudtak egyedül államot teremteni a magyarok bejövetele előtt ezen a helyen: azt az isteni tudatot adja, hogy a Duna- Tisza tája a magyarság számára van fenntartva az emberiség népei közül. Budapestnek méltónak kell lennie ehhez a történelmi szerephez. A magyar fővárosnak maradéktalanul meg kell felelnie annak a csodálatos feladatnak, melyet a sors és a nemzet reábízott. Minden ízében, legkisebb sejtjében is ki kell fejeznie azt a kultúrát és lelket, amit a magyarság jelent a világnak, azt a külön ízt és illatot, amit mi szolgáltatunk az emberiségnek, azt a ’ lelket, amely egyesíti magában az. ázsiai puszták fenségét az európai kultúra ragyogásával. A magyar főváros eddig híven teljesítette ezt a kötelességét, fókusza volt a nemzeti léleknek és az marad ezután is, bármit hozzon is 1934 és a többi, utána következő ismeretlen esztendő. A főváros boszorkánykonyháján, a városházán érlelődik Budapest sorsának az a része, amelyet embereknek kell és lehet intézniük. Aikárinenn'yire függvényei vagyunk is felsőbb erőknek, tudjuk, hogy aka- rat és cselekvés nélkül nem lehetünk méltóak történelmi elhivatottságunkhoz. A magyar fővárost az évforduló aktivitásának teljes erejében találja. Forr a városháza, folyik a lázas; munka, hevület lendíti előre a nagy kereket, mintha nem is készülne utolsó nagy mérkőzésére a világ: Budapest dolgozik, ha- i lad, az eleven organizmus energiája feszíti minden izomrostját, minden idegszálát. Lohet, hogy sötét 'az a kép, melyet 1934 vetít felénk. De egy bizonyos.: a magyarság és lelkének kifejezője, Budapest csupa bizakodás, bit és erő. Nem csügged és nem esik kétségbe, tudja erejét, hisz magában és jövőjében. A sokszor ragyogó, még többször fájdalmas mnlt vezet bennünket előre az ismeretlen örömek és fájdalmak felé, melyekből diadalmasan fog kikerülni és győzedelmeskedni Budapest a magyar nemzet alkotó géniuszának legszebb vi rága. FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46476 Újévi beszélgetés Sipőcz polgármesterrel H fővár»os államsegély nélkül képtelen biztosítani háztartásának egyensúlyát 71 gyakornoki átlásock betöltésénél a végzettséget és a szociális szempontokat veszik figyelembe — Készül a közlekeáési reformról és a Tabán újjáépítéséről szóló előterjesztés — ,,JVincs fontosabb felaáat, mint a hözéletmezés zavartalanságának biztosítása és az elsörenáíl élelmicikkek drágulásának megakadályozása** Sipőcz Jenő polgármester* nyilatkozata a Független Budapestnek az új esztendő első hónapjainak munkaprogramjáról Az elmúlt esztendő folyamán több rendkívül fontos és kényes természetű problémát oldott meg a szé- ebben a tekintetben a HÉV kesfőváros autonómiája. Elég átvételére, a vásárpénztári botrány likvidálására, a , jövőévi költségvetés összeállítására és a Talbot szerződés megkötésére hivatkozni. A városházán azt állítják, hogy az újesztendő csöndesebb lefolyásúnak ígérkezik, mert a látóhatáron nem mutatkozik egyetlenegy olyan probléma sem, amelynek a megoldása nagyobb izgalmakat vált- hatnc_,.l:i Leimt hogy ez .a. jóslat beválik, annyi azonban bizonyos, hogy Sipőcz Jenő a főváros vezetőinek súlyos gondokkal kell megküzileniök, ha a jövő évben a főváros háztartásának az egyensúlyát meg akarják óvni. Már maga az a körülmény is nagy iejtüiést okoz, bogy a főváros vezetősége miként gondoskodjék a költségvetési hiány pótlásáról. Ezeket a kérdéseket vetettük fel Sipőcz Jenő polgármester előtt, akivel az újesztendő beköszöntése alkalmából beszélgetést folytattunk. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy milyen reménységekkel tekint a főváros pénzügyi helyzetének az alakulása elé és nem tart-e attól, hogy a főváros jövőévi háztartásának a menetében súlyosabb természetű zavarok fognak bekövetkezni, Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: —1 A mai súlyos gazdasági viszonyok között lehetetlenség jóslásokba bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy a főváros vezetősége minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál a háztartási egyensiíly biztosítása érdekében. Már a költségvetés összeállításánál is figyelemmel voltunk a gazdasági helyzet romlására. és a bevételek előirányzásánál levontuk az elmúlt év folyamán szerzett tapasztalatokat. Erősen hízom abban, hogy a bevételeket illetően nagyobbarányú csalódás nem fog érni bennünket. Természetesen törekedni fogunk minél nagyobb megtakarítások elérésére is, amennyire ez egyáltalán lehetséges, tekintve, hogy az elmúlt 3 év folyamán a kiadásokat állandóan csökkentettük és túlzásba most már nem mehetünk, mert a fővárosnak elvégre teljesítenie kell kulturális és szociális kötelezettségeit. A további megtakarításoknak gátat vet^ maga az a tény is, hogy a személyzeti fizetéseknél nem takarékoskodhatunk és bizonyos dologi kiadások kereteit sem szűkíthetjük. Mkmdezie- ket f így elemb évévé úgy látom a helyzetet, hogy súlyos nehézségeink lesznek a jövő év folyamán, de aggodalomra azért nincsen ok, mert idejekorán megtesszük majd azokat az intézkedéseket, amelyekkel a háztartási egyensúlyt megóvhatjuk. Különösebb zavaró momentum bekövetkezésétől nem ta/rtok ... M fővárosnak feltétlenül államsegélyre van szüksége —■ A főváros 1934. évi költségvetésében ^ folytatta Sipőcz Jenő polgármester — 10 millió hiány mutatkozik, amelynek pótlásáról gondoskodni kell. Költségvetési beszédemben bejeién tettem, hogy ennek az összegnek a / c/eí kölcsön útján akarjuk megszerezni másik felet pedig államsegély útján. Meg is jelöltük a módot, amennyiben azt kérjük a kormánytól,^ hogy a felemelt forgalmiadó fővárosi részesedésének a kulcsát emelje fel, helyesebben a felemelésből származó többlet után is adjon részesedést a fővárosnak. Ezen a címen mód nyílik ia tízmillió pengős hiány felének a pótlására. A kormánnyal közvetlen tárgyalásokba bocsátkozunk mingyárt az év elején és én bízom abban, hogy illetékes kormánykörökben megértik helyzetünket. A fővárosnak feltétlenül szüksége van államsegélyre, különben valóban olyan nehézségek merülhetnek fel, amelyekkel nem fogunk tudni megbirkózni... M városházi adminisztráció munkaprogramja A beszélgetés további során érdeklődtünk Sipőcz Jenő polg’ármestemél a városházi adminisztráció jövőévi munka- programja iránt is. Sipőcz Jenő polgármester így felelt: —• Egész évre szóló programot adni nem lehet. A. legfontosabb _ munkaprogram, ami egész évre szól, — az új költségvetés végrehajtása. Egyébként csak az újév legelső hónapjainak reánk váró feladatairól beszélhetek. A legközelebbi teendők között szerepel a gyakornoki állásoknak a betöltése. Ez rendkívül nehéz feladat, amely igen súlyos gondokat okoz. Rengeteg pályázó jelentkezett es igen sok közöttük az olyan, akit úgy képességei, mint szociális viszonyai is erősen támogatnak. A gyakornoki állások betöltésénél elsősorban a végzettséget fogjuk nézni, emellett a szociális szempontok érvényesítésére fogunk törekedni. Tavaszi közmunkák A legközelebbi munkaprogramban szerepel a tavaszi közmunkák előkészítése is. Elsősorban a Tabán újjáépítésének a megindításáról van szó, mert ezen a térén kínálkoznak bizonyos lehe-
