Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-06 / 49. szám
Független Budapest Budapest, 1933 december 6. r> Kóstolja meg: Borpince: Vili., József ucce 19 Telefon: 320 63 SZEKSZÁRD világhírű borait 5 litert házhoz szállítunk. — Poharazás a pincében Kétszáz indítvány a költségvetési vita során Több ügyosztály költségvetését Be sem tárgyalhatta a közgyűlés, mert a tárgyalási idő letelt ződé-sének revízióját, *a közúti adónak más formában való beszedését, közös taxiállomás-helyek engedélyezését, indítványozta. Vörösváry Miklós Óbudának az autóbuszhálózatba való bevonását, Árvát- falvi Nagy István a benzinkút szabályrendelet mielőbbi előterjesztését, a villamosokon való dohányzás kérdésének revízióját indítványozta. Miiok Sándor a BSzKRt. alkalmazottak érdekében tett több indítványt és javasolta, hogy a menetrend megállapítását a közgyűlés vonja a maga hatáskörébe. Cselényi Pál közlekedésügyi szempontból tett különböző indítványokat, Szabó József az autóbuszüzemi alkalmazottak jogviszonyának rendezését, Lévay Sándor 50 új autóbusz beszerzését, relációs bérletjegyek engedélyezését indítványozta. VI. ügyosztály. A fővárosi törvény rendelkezéseinek értelmében a közgyűlésen olyan gyorsan kellett befejezni a költségvetési vitát, hogy az ügyosztályok egy részének költségvetését, le sem tárgyalhatták. Erre még nem volt példa a költségvetési viták történetében. Olyan fontos fejezetek, mint a szociálpolitika, a közgazdaság. a közegészségügy, a közművelődés, bírálat nélkül maradtak. A letárgyalt néhány fejezetnél is mintegy 200 különböző indítványt nyújtottak be a bizottsági tagok és ezek egy jelentős részét a polgármester is magáévá tette. Egészen bizonyos, hogy ha a vita időtartamát a törvény nem korlátozta volna: a továbbá fejezetekhez beadott indítványok száma felülmúlta volna a letárgyalt indítványok számát. Az egyes letárgyalt fejezeteknél az alábbi érdekes indítványok hangzottak el: I. ügyosztály. Cselényi Pál a gyakornoki állások betöltését, az alkalmazottak karácsonyi segélyezését indítványozta. Pályi Gyula az álláshalmozások megszüntetésére, a statisztikai hivatalnál elbocsátott alkalmazottak visszavételére, az üzemi alkalmazottak részére havi pótlék megállapítására, az üzemi alkalmazási korhatár felemelésére, a nyugdíjtörvény módosítására tett indítványokat. Bárd Imre az új kerületi elöljáróságok mielőbbi felállítását, az ügyészi szakon működő tisztviselők magángyakorlatának eltiltását indítványozta. Kabakovits József a tisztiügyészség létszámának szaporítását kérte. Hatolkay Kázmér az új állások betöltésénél a fővárosi alkalmazottak gyermekeinek előnyben részesítését, Halász Alfred a szakbizottságok működésének fokozását, a fővárosi alkalmazottak ruhaszükségletének korábbi beszerzését, a főváros által bérelt helyiségek béreinek revízióját indítványozta. Pakányi Ferenc a várbeli evangélikus egyház részére nagyobb segélyt javasolt. Horner Gyula a mérnöki képesítésű hivatalnokok állásainak átszervezését, Lévay Sándor a régi nyugdíjasok további segélyezését, a státuszrendezés sürgős előterjesztését, az ideiglenes hivatalnokok főiskolai pótlékainak folyósítását javasolta. Usetty Béla a javaőalmi őrség állásainak véglegesítését. Bechtler Péter a felekezeti segélyek törlését é-s iskolaépítésekre való fordítását, Földváry Béla a kerületi választmányok egybehívását javasolta. II. ügyosztály. Kunze Lajosi az Árpád-emlékmű létesítését, a Bécsi út átépítését, Horváth Pál több ucca járdáinak megépítését, a kertészeti költségvetés felemelését, a köztisztasági hivatal munkásilétszámának szaporítását, a Váci út és a Visegrádi ucca között lévő nagy telek gyermekjátszótér céljaira való kiképzését, több ucca fásítását, a kertészeti munkásoknak ruhával való ellátását javasolta. Piazza Győző az út- és csatornaépítési szabályrendelet módosítását, a járulékok részletfizetésének engedélyezését javasolta. Továbbá azt, hogy a főváros csak ott építsen utat éis csatornát, ahol erre köaérdeíkből, vagy az érdekelt ingatlantulajdonosok kérése folytán van szükség. Javasolta továbbá az óbudai híd -környékének mielőbbi rendezését, -s Stúdiómnak felépítését, az Angyalföld szabályozását, Csapó Ferenc a Szent Imre. út folytatásának kiépítését, több útvonal fásítását, a csatornázási illetékkivetése körüli aránytalanságok megszüntetését javasolta. Magyar Miklós a Bécsi útnak a Hidegkúti úttal való közvetlen összekapcsolására tett indítványt, Csapó Sámuel szintén több útvonal kiépítését indítványozta, továbbá a Rákospatak régi medre felett lévő két híd eltávolítását, az óbudai -híd megépítésének sürgetését indítványozta. Bechtler Péter szintén a csatornaépítési járulék részletekben való fizetésének engedélyezését, új játszóterek létesítését, a Lenke térrendezését, új járdaépítéseket javasolt. Hatolkay Kázmér a Fiúméi út ikocsiútjának kiszélesítését javasolta. Halász Alfréd a Lövölde tér rendezését, a városligeti tó tiszta vízzel való ellátását javasolta. Gyürey Rudolf, a zuglói utak megfelelőbb világítását, Zugló vízvezetékkel való ellátását és csatornázásai, -mcle-gedőszobák felállítását indítvnyozta. Farlcas Zoltán Kőbánya építési övezeteinek revíziójára tett javaslatot. Lévay Sándor a parkok és sétányok szaporítását, Földváry Béla a Gömb ucca RACIONALIZÁLÁS IKDORG pszichotechnikai és szervezési intézet, Budapest, V, Nádor- ucca 26 Telefon : 16-1-27 Frits Teréz Er -yörníi terem Budapest, 1^., Pilvax köz 7. sz. Javítások és áthúzások. — Városi tisztviselőknek 10°/o árengedmény. megnyitását, az óbudai híd építésének megkezdését, a halálsorompók megszüntetését, a Gellért rakpart parkozását -sürgette indítványaiban. III. ügyosztály. Schoditsch Lajos az építési engedélyek kiadásának gyorsítását, a városfelmérések folytatását és szabályozási tervpályázat kiírását, a telekértékek kataszterének összeállítását, a felesleges városi telkek mielőbbi eladását indítványozta. Bechtler Péter a Romanellyuccai szeszgyár kitelepítését, a Práter- uccai üres telek parkozását indítványozta. Bárczy Barczen Gábor vitézi telkek adományozására tett indítványt. Piazza Győző az építkezések szigorúbb ellenőrzését, az átalakítási és tatarozás! adókedvezmények kitolását indítványozta. Lévay Sándor a régi lóversenytér hasznosítására, Ady Endre nevéről ucca elnevezésre tett indítványt. Martsekényi Imre állásnélküli mérnökök alkalmazását, az egészségtelen lakások felülvizsgálását, az építési rendőri ellenőrzés gyorsítását indítványozta. IV. ügyosztály. Hatolkay Kázmér az idegenek hatékonyabb ellenőrzését követelte indítványában. Cselényi Pál az új XI. és XII. kerület határainak módosítását javasolta. V. ügyosztály. Gyurkovics Henrik egységes közlekedési tarifa bevezetését, Lázár Emil új villamos Várótermek létesítését a Surtaxák megszüntetését, tarifarevíziót, a kisszakaszrendszemek az autóbuszokra való ki- terjesztését, a BSzKRT-nak a BARTTAL való szerPályi Gyula az adóreform ügyében tett több indítványt. Verebély Jenő javasolta, hogy a főváros II. tíákóczi Ferencnek emeljen szobrot és más szobrot mindaddig ne létesítsenek, amíg legalább Nagy Lajosnak, Mátyás királynak nincs szobra az ország fővárosában. Krivoss Árpád a városi polgárság adóinak rendezése, Simonyi Simon a városi lakosság részére adómoratórium engedélyezése és a telek- értékadó szabályrendelet revíziója tárgyában tett indítványt. Halász Alfréd a kubikosok részére munkás laktanya létesítését indítványozta. VII. ügyosztály. Stern Szerén az. iskolaorvosi intézmény kiterjesztését és a személyzet véglegesítését, pályaválasztási tanácsadó létesítését, a napközi otthonok megreformálását, a munkanélküli tanoncok továbbképzését javasolta. Lédermann Mór az iskolákban az idegen nyelvek tanításának kiterjesztését javasolta. Martsekényi Imre a sportcsarnok felépítésére, önálló fedett diákuszoda létesítésére tett indítványt. Több indítvány hangzott el új iskolák létesítésére. Szilágyi Antal az ipari oktatás fejlesztését indítványozta, Cselényi Pál a barakiskolák eltávolítását és új iskolák létesítését sürgette, Temesy Győző az ideiglenes tanerők véglegesítésére tett indítványt. VIII. ügyosztály. Oszoly Kálmán a vásárcsarnoki helypénzek: revízióját indítványozta. A többi ügyosztály költség-vetéséhez beadni szán-, dékolt indítványok egész sora. — a tárgyalások kényszerű befejezése miatt — nem kerülhetett a. közgyűlés elé. Budapest idegenforgalma Statisztikai adatok az 1932. év idegenforgalmáról Volt idő, amikor az idegenforgalom fontosságát még lépten-nyo-mon hangoztatni kellett, -amikor ennek gazdasági jelentősége korántsem vált még olyannyira köztudattá, mint manapság. A sajtó is megtette e téren a magáét, a gazda-sági helyzet alakulása is rávezette a közönséget annak a felismerésére, -hogy jólétünk, anyagi boldogulásunk és nem utolsó sorban neynzeti értékeink megismertetése milyen szoros kapcsolatban állnak az idegenforgalom fejlesztésével. Dr. Iüuefaivy Lajos Ma már megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy az idegen- forgalom a közérdeklődés homlokterében áll. Már erre az egy szempontra való tekintettel is nagy érdeklődéssel vesszük kezünkbe a székesfővárosi sta- \ tisztikai hivatal legújabb évkönyvét, melyet a hiva- I tál kiváló igazgatója, dr. lllyefalvy I. Lajos, a napokban bocsátott nyilvánosságra. A számos érdekes népességi, szociális és gazdasági probléma -között. az évkönyv méltó helyet biztosít az idegenforgalom kérdésének is, melyet beható részletességgel és mégis mindenki számára hozzáférhető, áttekinthető formában tár a nyilvánosság elé. A budapesti szállodákban és penziókban megszállt idegenek száma az 1932. évben 190.593 volt- Előre kell azonban bocsátani, hogy idegenek alatt nemcsak a külföldieket értjük, hanem minden Budapestre érkező, nem helybeli lakost. A budapesti idegenforgalom szempontjából tehát a vidékiek is idegeneknek -számitanak. A fenti 190 ezer főnyi forgalomból 97 ezer Csonka-Magyarországból érkezeti a fővárosba s így az ország fizetési mérlegére befolyással levő tulajdonképpeni idegenforgalomra körülbelül százezer idegen esik. A statisztikai táblák érdekessége, hogy a régi magyar birodalom adatait külön összesítik és így legalább papíron helyreállítják az integer Magyar- országról érkező forgalom képét. Megállapítható ezekből az adatokból, hogy dacára a forgalom mesterséges korlátozásának, ma is 30—35 ezren keresik fel évente elszakított testvéreink közül a magyar fővárost. A tulajdonképpeni külföldre ezek szerint 63 ezer főnyi forgalom marad. Érdekes összehasonlítást nyújt az évkönyv e tekintetben az előző esztendők forgalmával is. Kétségtelen, hogy a gazdasági válság hatására a forgalom bizonyos mértékű csökkenést mutat. Az is bizonyos azonban, hogy ez a csökkenés inkább csak a magyar vidék forgalmának visszaesésében jut kifejezésre, míg a céltudatos propaganda, valamint a székesfőváros természeti és kulturális adottságai a külföldről érkező forgalmat nagyjában változatlan színvonalon tudták tartani. Igen örvendetes jelenség, hogy míg a külföldi idegenforgalmi gócpontok forgalma lényegesen visszaesett, addig a magyar főváros erőteljesen fejlődő forgalmát a romló gazdasági viszonyok alig tudták megakasztani. Ennek igazolására szolgáljon, hogy az előző évi 69 ezer főnyi forgalommal szemben ma is 63 ezer volt az érkezett külföldiek száma. Ha pedig az 1933. esztendő első háromnegyed részének eredményeit tekintetbe vesszük, akkor kétségtelen, hogy a folyó év mérlegét minden gazdasági válsággal dacolva ismét többlettel fogja zárni a budapesti idegenforgalom. Az idegenforgalom gazdasági jelentőségére főként az eltöltött napok, illetve éjjelek száma alapján lehet következtetni. Budapest szállodáiban és penzióiban az 1932. évben 528 ezer éjjelt töltöttek az idegenek. Ebből a számból 222 ezer éjszakázás a mai Magyar- ország területéről érkező forgalomra esik, míg közel százezer éjszaka az elszakított területekről, 207 ezer pedig a. tulajdonképpeni külföldről Budapestre irányuló forgalomra esik. Ez utóbbi szám ismét felülmúlja -a békeévek statisztikájában szereplő 187 ezer budapesti éjszakát. A statisztika azt is kiszámítja, hogy egy-egy idegenre átlag 2.8 éjszaka esik. Az idegenek tehát általában rövid időt töltenek Budapesten s e téren még idegenforgalmunk fejlesztésére számos feladat hárul. Hiszen annyi szépséggel, annyi -látnivalóval kedveskedik Budapest minden látogatójának, hogy az itt tartózkodás meghosszabbítása egy kis propagandával, gondos rendezéssel és szakszerű vezetéssel talán nem is tartozik a megvalósíthatatlan feladatok közé. ZsédeKy Károly épület-, műlakatos, tüzhelykészítő és autogénhegesztő mester Budapest, I, Márvány u. 29. Tel.: 57-2-64 üvegek háztartási, gyógyszerészeti kozmetikai ós vegyészeti célokra legolcsóbban kaphatók : Steiner Aladár BudTpesI] Vili., Thék Endre u. 45. — Telefoni 40-1-80
