Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-29 / 13. szám
13. szám 1933 március 29 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Budapest nagy premierje előtt Bécsben halálos gyűlölettel állnak szemben egymással a különböző politikai pártok. Rohamsisakos, fegyveres csapatok dübörgő lépteitől visszhangzik á «.kedélyes» bécsi ucca, a rendőrök hol a szocialisták, hol meg a horogkeresztesek házatáján koboznak el robbantó anyagokat, kézigránátokat, meg géppuskákat. A jámbor bécsi polgár alig mer kimenni az uc- cára és a túlfűtött, terhes atmoszférában senki sem tudja, mit hoz a holnap, mikor borul vérbe és lángba az irigyelt császárváros. Berlin, München, meg a többi német nagyváros most a nemzeti szocialista forradalom győzelme első viharos heteinek lázában vergődik. A külföld tele van rémhírekkel, amelyeknek legalábbis egy- hányada igaz, másik része pedig talán holnap válik igazsággá. De akár fedik a valóságot a hírek, akár nem’ a mi szempontunkból egyremegy: kétségtelen, hogy Németország ma nem a nyugalom idillikus tanyája, melyet örömmel keresne fel az üdülésre, szórakozásra és pihenésre vágyó idegen. Az egyik tekintélyes bécsi újság irigykedve sóhajt fel: Boldog Magyarország! Milyen nyugalom, milyen rend, közbiztonság és egyetértés! És ha körülnézünk az égő, lázban vonagló Európán, akkor kénytelenek vagyunk mi magunk is megállapítani, hogy nagy nyomorúságunk, példátlan erőfeszítéseink és szörnyű gondjaink ellenére is — irigylésre méltóak vagyunk. Budapest ma Középeurópa legkonszolidáltabb és legbiztonságosabb városa. A bécsi újság, amelyre hivatkoztunk, azt írja, hogy az európai idegenforgalom Budapest felé fog irányulni ezen a tavaszon és nyáron, mert az idegen békét és nyugalmat akar. Itt a tavasz és már a legközelebbi héten nagyszabású idegenforgalmi eseménye lesz Budapestnek, érdemes tehát foglalkozni most, a szezon küszöbén a bécsi újság próféciájával. Az előjelek azt mutatják, hogy Budapest idegenforgalma gyönyörű napok elé néz, rajtunk most a sor, hogy ki is használjuk azokat a politikai, gazdasági és természeti adottságokat, amelynek ereje végre talán mégis megvalósítja azokat az álmokat, amelyeket az idegenforgalomról szőttünk. Politikai és közrendészeti állapotaink tehát csábítóak, mint ezt némi irigységgel állapítja meg a külföld. Gazdasági helyzetünk pedig — ezt nyugodtan állapíthatjuk meg magunk is — még vonzóbbak a külföld előtt. Aki a világot járja, az olcsón akar élni, már pedig ebből a szempontból ma mi vagyunk az Éldorádó Középeurópában. Magunk nem érezzük, milyen olcsón élünk, de a külföldi, aki a saját hazájában háromszoros-négyszeres árat fizet mindenért, rá fog jönni, hogy érdemes idejönni — takarékoskodni. Akármilyen jól intézik is utóbbi időben az idegenforgalmi propagandát, az idő, a véletlen, a politika és a pénzpiac helyzete a legjobb propaganda a mi számunkra. Itt a pillanat, amikor végre bevonulhatunk az idegenvándorlás nagy országútjának kellős közepére és most már csak rajtunk fog múlni, ‘ hogy ott meg is maradjunk és a szerencsés körülmények közt megszerzett pozíciót meg is tartsuk. A véletlen még azt a különös szerencsét is elénk vetette, hogy májusban a világ újságíró-szervezetei is Budapesten találkoznak: a hatóságoknak és magánosoknak egyesült erővel kell megragadniok az alkalmat, hogy a szerencsés körülmények összejátszásának eredményét örök időkre gyümölcsözővé tegyük. Mindenki tudja, hogy Budapest jövője az idegenforgalomtól függ. Páratlan természeti kincseink egyenesen arra predesztinálják a magyar fővárost, hogy középpontja legyen Európa idegenforgalmának. B a sikerül elérnünk ezt a nagy célunkat, megoldottuk legnagyobb problémáinkat, megnöveljük vele a nemzeti jövedelmet, elintézzük egyszersmindenkorra a magyar pengő értékállandóságának kérdését, fellendül a kereskedelem, az ipar, jólét és fejlődés lép a nyomor és romlás helyébe. Hirtelen gyorsasággal 1933 tavasza és nyara óriási lökést ad azon az úton, amelyet hosszúnak és fáradságosnak terveztünk, ölünkbe hull a szerencse, most már csak rajtunk áll, hogy eléggé okosak legyünk és tudjunk élni vele. Fokozott és gyors munkára kell berendezkednünk. Az összes tényezőknek össze kell fogniok, hogy az idei premier sikeres legyen. Az eddigi szervezetek nem elegendők, most, a legutolsó pillanatban, hozzá kell fogni ahhoz a munkához, amelyet a várható, igazán nagyszabásúnak ígérkező forgalom megkövetel. Legyen ebben az idegenforgalmi szezonban Budapest a szépség, a nyugalom, az olcsóság és a kifinomodott kultúra virágoskertje. Találja meg itt minden külföldi otthonát és örömét, hogy visszavágyódjék és terjessze hazájában a „premier” sikerét. Ez ma Budapest legfontosabb érdeke és ez ma a városháza legnagyobliszabású feladata, amelyet ha sikerrel old meg, megalapozta Budapest jövőjét és boldogságát. Beszélgetés Húszát* Hladár főpolgármesterrel, a kitünően működő adminisztrációról, az idegenforgalmi propaganda jelentőségéről, a kormány és a főváros közti ellentétekről. a szociális feladatokról és a gazdasági helyzet várható favuiásáról Huszár Madár főpolgármestert fürdőügyi kormánybiztossá nevezik ki A várospolitikai élet az utóbbi időben, megélénkült. A törvényhatósági tanács újabb és újabb nagy- jelentőségű problémák megoldásával foglalkozik. E problémák között első helyen a munka- nélküliség enyhítését célzó törekvéseket kell megemlíteni. A főváros vezetősége minden rendelkezésre álló eszközzel azon igyekszik, hogy megfelelő fedezetet teremtsen olyan beruházási tervek megvalósításához, amelyek nagyobb tömegeknek nyuj thatnak munkaalkalmat. Amennyiben mód kínálkoznék arra, hogy a főváros nagyobb- szabású közmunkákat indíthasson még, számítani lehetne a gazdasági élet vérkeringésének felfrissülésére. Ezekről a kérdésekről hosszabb beszélgetést folytattunk Huszár Aladár főpolgármesterrel, aki az irt«»obi időben a ni j . vanew-rág' előtt nem adott hangot a városházi adminisztráció működésével kapcsolatosan alkotott véleményének. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy főpolgármesterré történt megválasztása óta milyen tapasztalatokra lett szert a, városházi adminisztráció és a különböző fővárosi üzemek vagy intézmények működését illetően. Dr. Huszár Aladár Huszár Madár főpolgármester* a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Csak a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkozhatom a városházi adminisztráció működéséről. Vonatkozik ez a megállapításom úgy a központi igazgatásra, mint a különböző intézmények és üzemek gazdálkodására is. Nyugatén rónai nívón áll a városigazgatás minden egyes tényezője. Ugyanez a szellem uralkodik a törvényhatósági bizottság közgyűlésében és a törvényhatósági tonáes ülésein is. Mindenütt komoly, tárgyilagos és beható viták folynak. Eddig szerzett tapasztalataim alapján azt a megállapítást tehetem, hogy a fővárosi autonómia úgy az igazgatás, mint az autonómikus fórumok összessége — hivatása magaslatán áll. Emellett bizonyít az a, körülmény is, hogy csak a legritkább esetben fordult elő még az izzóbb levegőjű közgyűlésen is egy-egy személyeskedés. A tárgyalás úgy a tanácsban, mint a közgyűlésen a legsímább mederben folyik. Ennek a munkaszellemnek, amely uralkodóvá vált a tanácsban és a közgyűlésen egyaránt, egyenes következménye az, hogy a folyó ügyek nem torlódnak össze, csak a legritkább esetben kell egy- egy kérdésnek a tárgyalását elhalasztani. Minden napirendi tárgy megfelelő előkészítés után kerül a tanács és a közgyűlés elé. Idegenforgalom és operaházi szubvenció A beszélgetés további során érdeklődtünk Huszár Aladár főpolgármesternél legközelebbi munkaprogramja, iránt. Huszár főpolgármester így felelt: — A közgyűlés foglalkoztatása tulajdonképpen polgármesteri hatáskörbe tartozik, mert hiszen az új fővárosi törvény értelmében a polgármester tesz előterjesztéseket a tanácsnak és a közgyűlésnek. Én a magam részéről az autonómia legfőbb feladatát abban látom, hogy igyekezzék bekapcsolódni az országos nemzeti célok szol gátlásába. A közgazdasági helyzet megjavításán kell fáradoznunk. Minél több ép j minél nagyobb tömegeket foglalkoztató munka- ! alkalmat kell teremtenünk és emellett igyekeznünk kell a fogyasztóképességet növelni. Ebből a szempontból nagy eredményeket várok attól az idegenforgalmi propagandától, amely kitünően működik. Hivatkozhatom ebben a vonatkozásban a Liszt Ferenc Zenei Hót megrendezésének már eddig is mutatkozó komoly eredményeire. Úgy tudom, hogy 15 országból jönnek a zenekultúra hívei, egyedül Franciaországból 80 zongorista érdeklődik, ami szintén egyik bizonyítéka annak az egyébként kétségtelen ténynek, hogy Francia- országban szinte hihetetlenül nagy Liszt-kultusz él. Ebbe az elgondolásba belekapcsolódva, nem mulaszthatom el szóvátenni, mennyire* hibáztatom, hogy a közgyűlés törölte az Operaház támogatására előirányzott kétszázezer pengőt. Pártközi megállapodás volt az, hogy ezt az ösz- szeget felvesszük a költségvetésbe. A költség- vetés tárgyalása során azután incidentalit-er tett indítvány következtében törölte a közgyűlés ezt a kétszázezer pengős tételt, amivel ennek a felbecsülhetetlen értékű és világvonatko- zásban is elsőrangú intézménynek a működését megnehezítette. Ezt a sérelmet feltétlenül orvosolni kell és én keresem is az alkalmat, hogy valamilyen módon megnyugvást teremtsünk ebben a kérdésben. — Az idegenforgalom emelései érdekében fejleszteni kell a Budapest-fürdőváros gondolatot, A Duna óriási természeti Kincsünk, amelyet nem szabad kihasználatlanul hagynunk. Éppen ezért magam is megfontolandónak tartom azt a gondolatot, amelyet Rassay Károly évek óta propagál, hogy a Lágymányoson vagy Megyeren tömeg-strandfürdőt létesítsünk. De nagy természeti ajándék a budai források gyógyító ereje is, amelyet szintén a kitűzött cél szolgálatába kell állítani megfelelő propaganda útján. Wines ellentét kormány és főváros között jóvátettük Huszár Aladár főpolgármester (dőtt azt az ellentétel, amely az utóbbi időben a fővárosi, autonómia és a, kormányzat között mutatkozik. Huszár főpolgármester így felelt: — Nem tudok semmiféle ellentétről. A kormány nagy megértéssel és jóindulattal viseltetik a speciális fővárosi problémák iránt. Sokan gyakran hivatkoznak azokra a tartozásokra, amelyek az egyes állami intézmények, gáz-, víz- és villanyszámláin mutatkoznak. Azok, akik a főváros és az államkincstár közötti pénzügyi viszonyt ismerik, tudják, hogy itt nincs mit egymásnak felhánytorgatni, hiszen a fővárosnak is vannak bizonyos tartozásai, amelyek kiegyenlítésre várnak. Szociális segítés és munkanélküliség Szóbakerült a fővárosi lakosság egyes rétegeinek egyre súlyosbodó szociális helyzete is. Huszár Aladár főpolgármester a. következőket mondotta: _ A főváros példaadó áldozatkészséget tanúsít a nyomor enyhítése terén. A főváros költ-
