Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-15 / 11. szám

Budapest, 1933 március 15. Független Budapest 5 Gázzal fűtsék a Rudas-fürdőt — mondja egy legújabb ajánlat A villanyfűtési javaslatot az áramszolgáltatás drágasága miatt levették a napirendről A Ruclas-fürdö fűtési problémájának megoldása ■egyre komplikálódik. Legutóbb már befejezett tény­nek vették, hogy a fürdő hősziiksőgletét a Gellért- fürdőből kiinduló távvezeték útján látják el és a részletes terveket is elkészítették erre vonatkozóan. Az elhatározás kivitelét azonban elodázta az a kö­rülmény, hogy a Ganz-gyár — mint megírtuk — be­advánnyal fordult a fővároshoz és azt ajánlotta, hogy a távvezetéki megoldás helyett villanyfűtés útján gondoskodjanak a Rudas-fürdő hőellátásáról. Az ajánlat igazolta, hogy a villanyfűtési berendezés költsége csak 180.000 pengő lenne, szemben a távfűtő- vezeték 309.000 pengős beruházási költségeivel, tehát a villanyfűtési megoldás ilyenformán megtakarítás­sal járna. A főváros kiadta szakértőknek véleményezés vé­gett a Ganz-gyár javaslatát és a szakértők megálla­pították, hogy a beruházási költségek villanyfűtés esetén tényleg sokkal kisebbek, ellenben az üzemben- tartás, azaz a hőszükséglet termelése már nagyobb kiadást jelentene, mintha a Gellért- fürdő szolgáltatná a meleget. Egyforma költség- az üzembentartásnál csak akkor lenne, ha a fűtési célokat szolgáló áramot í filléres egységáron, kapná a fürdő. Az Elektromosmüvek azonban 8 filléres egységárat számláznak a fűtési cé­lokra igénybe vett áramért, úgyhogy az üzemköltség i gek ilyenformán a dupláját tennék ki, mint távfűtés I esetében. Ezért tehát 1 a Ganz-gyár villanyfűtési ajánlatát a főváros levette a napirendről és már újból elő akarta venni a távfűtési megoldást, amikor egy érdekeltség újabb, más irányú javaslattal fordult a polgármesterhez. Az újabb ajánlat azt pro­ponálja, hogy a főváros a Rudas-fürdő hőellátását gázfűtés útján oldja meg, mert szerinte ez a. legolcsóbb fűtőanyag. A beruhá­zási költségek is lényegesen kevesebbe kerülnének, mint akár a távvezeték, akár a villanyfűtési beruhá­zási költsége. A városházán most ezt az újabb ajánlatot is ki­adták véleményezés végett a szakértőknek. -A főváros ugyanis mielőtt bármelyik- rendszer kivitele mellett döntene, minden felmerülő propozíciót a leggondosab­ban áttanulmányoztál a szakértőkkel. Ugyanis min­den megoldási tervnek vannak elkeseredett ellenzői, akik felelősségrevonással fenyegetőznek, ha- tiltako­zások ellenére a kifogásolt rendszert valósítanák meg és ha az esetleg nem válnék be. Ezért a fő­város az újabb javaslatokat sem hagyja figyelmen- kívül és a Rudas-fürdő hőszükségletének ellátására azt az indítványt fogadja el, mely mellett a szakér­tők többségének véleménye nyilvánul meg. Ezidősze- rint tehát már négy javaslat között lehet dönteni: a hőforrásokkal való fűtés, a távvezeték útján történő melegszolgáltatás, a villanyfűtés és legújabban pedig a gázfűtés között. A szellemi szükségmunka április 1-én befejeződik Nincs fedezető további szükségmunkára, ami heti 25.000 pengőt igényelne A szellemi szűke ég munkaakció rövidesen véget- ér. December 15 óta folyik ez a segítőakció, mely­nek keretében 14-4-0 szellemi szükségmunkás dolgo­zik. Hír szerint azonban április 1-én az akciónak vége lesz, mert az előirányzott fedezet kimerült. Idén is közel félmillió pengő állt rendelkezésre az akció céljaira, de ennek terhére számolták el az egész évre alkalmazott ideiglenes hatósági orvosok, valamint a szociális népjóléti megbizottak illetmé­nyeit is, úgyhogy emiatt hamarabb kell befejezni az akciót, mint más években. Tavaly és az előző évek­ben április 15-én szűnt meg a szellemi szükségmun­kások alkalmaztatása, de akkor is már meghosszab­bították a foglalkoztatást póthitel rendelkezésre bo­csátásával. Ha tehát most sürgősen nem- intézked­nek a póthitelröl, ami legalább további 2—4 hétre biztosítaná, a szükség munkások illetményeit, úgy április 1-én valamennyink foglalkoztatása véget ér. Idén nem egyforma fizetést kaptak a szükség­munkások, hanem családtagjaik száma szerint 60.— 70, illetve 80 pengőt, egy hónapra tehát kerek 100.000 pengő volt a szükségmunkások fizetése. A fedezet azonban — mint említettük — azért merült ki ilyen hamar, mert a népjóléti megbizottak és a hatósági ideiglenes orvosok egész évi illetménye is ezt a tételt terhelte. A szellemi szükségmunkásokat bizonyára kelle­metlenül fogja érinteni az akció befejezésének híre és a városi pártok is mindent igyekeznek elkövetni, hogy az alkalmaztatások idejét meghosszabbítsák. Ez csak az esetben volna lehetséges, ha e célra a főváros heti 25.000 pengőt tudna rendelkezésre bo­csátani, a mai súlyos viszonyok között azonban, mi­kor a költségvetés keretein belül a legszigorúbb ta­karékossággal kell gazdálkodni, aligha lesz meg­oldható. E percben tehát az a helyzet, hogy két hét múlva a szellemi szükségmunka véget ér, hacsak a főváros vezetősége a legnagyobb erőfeszí­téssel újabb fedezetet nem tud e célra folyósítani... Építsen, vagy Kész épületet vegyen-e a Segítőalap szanatórium céljaira A Középítési bizottság az építKezés mellett foglalt állást — Minden szempont már Kész objeKtum megvétele mellett szól A fővárosi tisztviselők Segítőalapját újabban ismét elárasztják ingatlaneladási ajánlatokkal. A tisztviselőszanatórium és a nyugdíjasotthon létesí­tése ugyanis újra aktuálissá vált és sok ingatlan- tulajdonos szeretné meglévő házát vagy telkét ilyen célra a Segítőalapnak eladni. Alig van már Buda­pesten szanatórium, melyet fel ne ajánlottak volna a Segítőalapnak. Az elmúlt napokban is felajánlot­ták az intézménynek a Lendvai uccai Paulikovics- féle szanatóriumot, de ezt az ajánlatot elutasították, mert a szanatórium, már kis méreteinél fogva se felelne meg a fővárosnak. A szanatóriumra és nyugdíj otthonra vonatkozó tervekkel kapcsolatban egyesek azt forszírozzák, hogy ne vásároljanak kész épületet, hanem építse­nek. Azt hozzák fel, hogy így nemcsak a legmodernebb j igényeket elégíthetik ki, hanem munkaalkalmakat is teremtenek. Erre az álláspontra helyezkedett a házépítési bizottság is, amely a legutóbbi ülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel és azt követelte, hogy óv, intézmény nyilvános tervpályázatot tartson a legalkalmasabb építési tervek beszerzésére és az építkezést is nyilvános versenytárgyalás útján hajtsa végre. Valószínű, hogy a főváros ingyen­telket is adna erre a célra a Segítő alapnak, tehát jobban jár, ha nem kész épületet vesz, hanem újat építtet. Nincs kizárva, hogy a most újjáépülő Tabán területén jelölnek ki e két intézmény részére telket. Az építkezést szeretnék még ebben az évben meg­kezdeni és miután a Segítőalap nem rendelkezik az egész szükséges építési tőkével, a hiányzó összeget kölcsönképpen fogják igénybevenni. A középítési bizottság — meggyőződésünk szerint — egészen rossz úton jár. Normális viszonyok között indokolt lenne az építkezés, de éppen azért, mert a Segítőalap nem rendelkezik olyan tőke fölött, amely a tervbevett nagyszabású épít­kezés költségeit csak részben is fedezné, erről a megoldásról le kell mondani. Tudomásunk szerint van az ajánlatok között olyan, amely az igények kielégítésének megfelel és csak egészen jelentéktelen differenciák merülnek fel a tárgyalások során. A kérdés helyes megoldását Emésztési za^arokisa^ sz©sravfi*dals 01 é 3és a oknal-al<ii< s«*­aACIlVCUWBtBRiCB rekedésben, aranyeres bántalmakban és azoi< követk' zményeikép iellepő fejfájás és szedülé ben szenyednek, igazi jóiétemény a Hunyadi János természetes keserűvíz naponkénti használata. 70 év óta kitünően bevált és úg klinikáikig mint orvosi'ag felbecsülhe­tetlen értékű A Hunyadi János keserűvíz rendkívül a kal- mas oSszantartó ivókúrákra is, mert éveken keresztül iható minden káros hatás nélkül. A emész őszervek nem szokják meg és így az adagot nőm kell fokozni. Min ,ig egyenlően megbízhatóan hat. Most készült el egyébként a balatonkenesei üdülőtelep tavalyi zárszámadása, amely örvendetes javulást mutat az előző évekkel szemben. A tavalyi deficit már csak mindössze 29.830 pengő, a fele az előző évinek, a folyó évre előirányzott költségvetés pedig már csak 1951 pengő ráfizetéssel számol. A javulás annak tulajdonítható, hogy Balatonkenese népszerűsége egyre növekszik, és hogy a nyári ,szezonon kívül nemcsak fővárosi alkalmazottak, ha­nem állami tisztviselők, sőt teljesen idegenek is fel­keresik az üdülőtelepet. A főváros a vidék támogatását kéri az idei gyermeknyaraltatási akció megindításához Tizenegy éve annak, hogy a főváros megszer­vezte a gyermeknyaraltatási akciót. Ez az intéz­mény több mint egy évtizedes tevékenysége alatt nagy értéket mentett meg a boldogabb magyar jövő számára. Hogy nemzetineptő harcát a leg­mostohább viszonyok között sem kényszerült fel­adni, azt elsősorban a haza- és gyermekszerető ma­gyar társadalom áldozatkészségének köszönheti. Az idei gyermeknyaraltatási akció megszerve­zésekor a főváros ismét bizalommal fordul a ma­gyar társadalom nagylelkűségéhez. Kéri a haza­fias érzésű és jószívű emberek támogatását. A gazdasági válság tetőfokán a főváros már nem ké­pes többé erején felüli áldozatokat hozni. A magyar társadalomnak kell meghallania a pusztulásra ítélt gyermeksereg segélyikáltását: „Segítsetek, mert el­veszünk!“ 1932 nyáréin csaknem tízezer gyermek részesült az üdülés áldásaiban. Minthogy a főváros levegője nem alkalmas a gyermeküdülésre, szükséges lenne a gyermekek vidéken való elhelyezése. Támogassák tehát a vidék tehetősei a főváros gyermekmentő munkásságát azzal, hogy akár egyedül, akár közö­sen összefogva, tegyék lehetővé a testileg leromlott szegénysorsú fővárosi gyermekek csoportos nyaral- tatását. A főváros a vidék áldozatkészségét áldozatkész­séggel viszonozza. így az 1932. év nyarán több vi­déki város és község gyermekeit látta vendégül Bu­dapesten, ahol őket a kies fekvésű budai hegyek között ingyenesen üdültette. Minden oly város és község, amely fővárosi gyermekek csoportos nyaral- tatását ingyenesen vállalja, a nyéir folyaméin ugyan­olyan számú gyermeket hozhat fel a fővárosba ese­tenként megállapítandó ideig tartó tanulmányútra, illetve üdülésre, mely alkalommal a gyermekek díj­talan széillást és élelmezést, tanulmányi programmot és fővárosi tanerők személyében hozzéiértö kalauzo­kat kapnak. Jelentkezők a következő címre küldjék szíves értesítésüket: ,,Budapest Székesfőváros Gyermek­nyaraltatási Akciója, Budapest, IV., Cukor ucca 6. szám“. Ismét itt az alkalom Ezer meg ezer ember nyert már a m. kir. osztálysorsfátékon Ma majdnem mindenki vesz osziálysorsjegyet, mert kis összeggel egyszerre nagy vagyont nyerhet készpénzben Április 7-én kezdődik az új sorsjáték, nagyon ajánlatos, hogy rendelten egy sorsjegyet bármelyik f ő árusítónál mert akkor reménye biztosan lesz. Mindenkinek és minden egyes sorsiegynek egyforma a nyerési esélye. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 Jutalom és nyeremények készpénzben : 300.000 50.000 25.000 200.000 40.000 20.000 1 0.000 30.000 15.000 slb. stb. aranvpengő, összesen kö-el 8 miliíő arany- pengő, mely összeget azonnal kifizetik. A sorsjegyek fele rayer Az I oszt sorsjegyek hivatalos ára: 1 Egész Fél Negyed Nyo'cad 24 P 12 P 6 P 3 P I !IY7 lakk- es festékgyár r.-t. Bn sy? V Jbf BUDAPEST. VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Számyszivattyú Wohanka és Társa utóda Budapest, VI , Vilmos császár út 61. Alapittatott: 1866 Telelőn: 21-8-04. Szivattyúk. Motorok Műszaki és üzemszük­ségleti cikkek Házi villamos vízellátó

Next

/
Oldalképek
Tartalom