Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-08 / 6. szám
Budapest, 1933 február 8. Független Budapest 5 Keresztes-Fischer belügyminiszter fóváhagufa a Közgyűlés üzemi határozatát Legfeljebb arról lebet szó, bogu egyes üzemek működési körét korlátozni fog fák — június végéig kell döntenie a kormánynak az üzemi problémák végleges megoldásáról Keresztes-flscher belügyminiszter nyilathozata a Független Budapestnek A közgyűlés üzemi döntését még ezen a héten fölterjesztik Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez jóváhagyás céljából. A belügyminiszternek — a kereskedelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetórtőe;n — kell döntenie a jóváhagyás felől, éppen ezé'rt számítani lehet arra, hogy a jóváhagyás csak hónapok múltán érkezhetik meg a városházára. A kormány álláspontja mindenesetre az, hogy az üzemi problémák frontján nyugvópontot kell teremteni, ennek a nyugalmi állapotnak a létrehozásáról azonban csak törvényes keretek között lehet szó. Az iparfejlesztésről szóló törvény ugyanis kifejezetten előírja, hogy a kormánynak figyelemmel kell lennie az érintett iparosság és a kereskedőtársadalom érdekeire és csak abban az esetben szabad valamely üzemet továbbra is fönntartani, ha ezt közérdek követeli. A fővárosi üzemek túlnyomó többségben közérdekűek, éppen ezért a városházán bizonyosra veszik, hogy a belügyminiszter nem változtatja meg a közgyűlés Kereszíes-Flsctier Ferenc belügyminiszter. akit a közgyűlés üzemi határozatáról és a jóváhagyásnál érvényesülő szempontokról megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Nem ismerem a közgyűlési határozat részleteit, éppen ezért érdemi nyilatkozatot az egyes üzemekre vonatkozóan mérj nem tehetek. Mindenesetre helyesléssel vettem tudomásul, hogy a közgyűlés a maga részéről már meghozta a döntést és a döntés meghozatalánál nem engedte magát sem jobbról, sem balról jövő tendenciáktól befolyásoltatni. A közgyűlési határozat meghozatalát több ízben megsürgettem és pedig azért, mert nem akartam az autonómia állásfoglalásának ismerete nélkül dönteni. — Ami a döntésnél érvényesülő szempontokat illeti, ebben a tekintetben az iparfejlesztési törvény rendelkezései szabnak irányt. Az idézett törvény előírja, hogy az iparosságnak és a kereskedelemnek fölösleges versenyt támasztó üzemeket meg kell szüntetni, de természetesen Az elmebetegek elhelyezése nem a főváros dolga, hanem az államé Újabb terhet akar az állam a fővárosra rakni az elmebetegekről való gondoskodás áthárításával üzemi határozatéit, amely tulajdonképpen nem egyéb, mint a polgármester előterjesztésének a jóváhagyása. Az 1930. évi iparfejlesztési törvény úgy intézkedik, hogy a kormánynak egy éven belül revízió alá kell vennie az összes hatósági üzemeket, tehát úgy az állami üzemeket, mint azokat is, amelyek valamely törvényhatóság tulajdonában vannak. Ugyancsak az iparfejlesztési törvény intézkedik a revízió alapján hozandó döntés terminusáról is, amit két évben szab meg. Ez a terminus június hó végén jár le. A kormánynak tehát öthónapi idő áll még rendelkezésére, hogy meghozza döntését a közüzemi határozat jóváhagyása tekintetében. A városházi adminisztráció vezetőit, sőt a pártvezéreket, is, rendkívül közelről érdekli a kérdés: milyen álláspontra fog helyezkedni Kcresz- tes-Fiselier Ferenc belügyminiszter a közgyűlés üzemi határozatának elbírálásánál? A belügyminiszternek ugyanis az új fővárosi törvény értelmében joga van a közgyűlési határozatot megváltoztatni, sőt a kormánynak a közüzemi kérdések rendezésével kapcsolatos jogkörét az iparfejlesztési törvény még ki is szélesítette. csak abban az esetben, ha ezek az üzemek nem közérdekűek. Minden egyes üzemnél elsősorban azt a kérdést kell tehát eldönteni, hoay fenntartását a közérdek kívánja-e? A másik szempont annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az üzem megszüntetése nem jár-e a közületre olyan nagy veszteséggel, amellyel nem ér fel a megszüntetésből származó előny. A főváros polgárságának szinte felbecsülhetetlen értékei feküsznek az üzemekben, a felmerülő problémák megoldásánál ezt a szempontot nagyon is figyelembe kell venni. Ennyit mond a belügyminiszter a közgyűlési határozat jóváhagyásánál érvényesülő szempontokról. A belügyminiszter közvetlen környezetéből származó értesülésünk szerint Keresztes-Fischer belügyminiszter általánosságban jóváhagyólag fogja tudomásul venni a közgyűlési határozatot, legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes üzemek további működését illetően bizonyos korlátozásokat kíván majd életbeléptetni. Kövezőmesterek Kandi István kövezőmester lll( Pacsirtamező u. 7 Telefon: 62-0-28 Helfenstein Károly Kövezőmester, útépítési vállalkozó VI., Hungária honim Telelőn: 91-S-64 Krcausz Ferenc kövezőmester VI., Hungária körút 71. Tel.: 91-3-64 Obendorfer József Kövezőmester VIII, Luűoviceiim u. 1». Telefon: 38-4-65 Reinisch és Wohl oki. mérnökök, kövezömester, építési vállalkozók VII., Ajtósi Dürer sor 7. Telefon: 38-0-62 Schaffer Antal kövezőmester út- és csatornaépítési vállalkozó II, Darányi Ignác u. 21. Tel.: 52-2-91 Schaffer György kövezőmester, útépítési vállalkozó II., Felvinci u. 17. Tel.: 52-3-64 Szánthó Ferenc oki. mérnök, kövező mester Budapest, I., Nenkina János ucca 17 Telefon; 55 1 87 Telefon; 55-1-87 HACKER EMIL oki. mérnök, építési vállalkozó, út- és csatornaépítési vállalata Budapest, V., Kossuth Lafos-$ér 16 Telefon: 29-0-95 SZÁSZ ALBERT oki mérnök I út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körűt 43. Telefon: 51-4-06 Dcncdik! Harcéi ohl. mernöh. hövezömesfer, mélyépítési vállolhozó Telefon: 35-8 80 Budapest VII.. Rottenbiller ucca 66. sz. líriscíi Fehde János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina üt 16 Telelőn : 69-5-59 Dr. Helvey Tivadar vegyészeti gyára Budapestül, Eötvös u. 21. Telefon:97-2-75* KRONEMER DÁVID márványipari üzeme Épület burkolás, márvány portálok, kapcsolótáblák, bútormárványok, emléktáblák Budapest, X., Szállás u. 44. Tel.: J 412-43 VITÉZ MÁTYÁSI BRUNÓ műbútorasztalos lakberendezési vállalata TŐRV. BEJEGYZETT CÉG TELEFÓN : J. 434—78 BUDAPEST, VII., DEM UCCA II. SZÁM WIH ARTFERENC építész építőmester Budapest, VII., Columbus ucca 5/b. sz. Telefón József 350-97 Nemrégiben megírta a Független Budapest, hogy a belügyminiszter leiratot intézett a fővároshoz és az elmebetegek megfelelőbb elhelyezése érdekében bizonyos intézkedéseket kért. A leirat odakonkludált, hogy a főváros létesítsen elmebeteg gondozóleiepet, vagy adja a könnyebb elmebetegeket családi gondozásba. Rámutatott a leirat arra, hogy a főváros az elmebetegek gyógykezeltetéséért aránylag kevés áldozatot hoz, mert a fővárosi kórházakban mindössze 283 ágy, illetve férőhely áll rendelkezésre az elmebetegek részére. A miniszter kimutatta, hogy Budapestről sokkal több elmebeteg származik és azt követelte, hogy ezeknek ellátásáról és ápolásáról a főváros gondoskodjék. Ezért kért olyan intézkedést, hogy ha a kórlizi férőhelyek nem is volnnak szaporíthatok, legalább ápolótelcpcket állítson fel, vagy családoknál helyezze el a könnyebb betegeket a főváros. A pogármester a miniszteri leiratot tárgyalás és hozzászólás végett kiadla a kórházigazgatóknak, akik most vették azt megvitatás alá. Értesülésünk szerint a főváros tiltakozni fog a kormány minden olyan törekvésével szemben, mely a főváros kórházi költségeit tovább szaporítaná, és rámutat majd arra, hogy az elmebetegekről való mindennemű gondoskodás törvény szerint is állami feladat, a Iromány tehát nem tehet szemrehányást a fővárosnak azért, hogy e téren állítólag csak kevés i áldozatot hoz, mert akármennyit is fordít az elmebetegek gondozására a főváros, azt nem kötelességből, hanem csak humanitásból teszi, mert ilyen címen egy fillér áldozathozatalra sem köteles. A főváros nem hajlandó elmebeteggondozó telepet létesíteni, sem családi gondozásba adni az elmebetegeket, mert semmiféle garanciát nem lát arra nézve, hogy ezeket a kiadásokat az állam megtérítené, már pedig önként újabb költségeket semmiesetre sem vállal magára. Ezeket a szempontokat felterjesztésben fogják a belügyminiszter tudomására hozni, akit egyidejűleg felkérnek, hogy most már sürgősen és erélyesen intézze el a szomszédos tövényhatóságoknak: a kórházi költségekhez való anyagi hozzájárulási ügyét, Már eddig is több mint két millió pengő ilyen című követelése van a fővárosnak, de mintán a kormány a törvényhatóságokat még nem kötelezte a fizetésre, azok eddig egy fillér hozzájárulást sem fizettek. Ismerve a vármegyék és községek anyagi helyzetét, nagyon kétséges, vájjon, az öszegyülemlő hátralékokat a főváros he tudja-e majd hajtani. MOIRET F. ÖDÖN RT.I * // / PAP IRN EMU GYÁR Budapest, IX., Közraktár u 24 R
