Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-08 / 6. szám
2 Független Budapest Budapest, 1933 február 8. munka alkalmat nyújt a főváros. A teli. ziman- kós időben uyanis be kellett szüntetni meg azokat az útépítési és csatornázási munkálatokat is, amelyeket a 9 millió pengős hitelakció keretében mint „szükségmunkákat“ indítottunk meg. E munkálatok javarésze a tavaszi hónapokban indul meg. — Ugyancsak tavasszal kerül sor az üzemi beruházásokkal kapcsolatos építkezések és egyéb munkálatok megindítására is. A Vízművek új kutakat furat a szentendrei parton és megkezdi a budai új vízműtelep megépítését. Ugyancsak a tavaszi hónapokban kezdjük meg a benzolgyár megépítését az óbudai gázgyár területén. Beruházásokat eszközöl az Elektromosművek is. Joggal lehet tehát állítani, hogy a főváros eleget tesz annak a kötelezettségének, amely munkaalkalmak teremtése tekintetében reá hárul, ha nem is abban a mértékben, ami a székesfővárosnál békeidőkben volt szokásos. — E beruházások fedezete biztosítva van. Az útépítéseket és csatornázásokat áruhitel formájában végezteti a főváros, az üzemi beruházások fedezetéül a transzfer alapba befizetett és most a külföldi hitelezőkkel kötött megegyezés alapján feloldott 10 millió pengő szolgál. Borvendég Ferenc alpolgármesternek ez a nyilatkozata kimerítő képet nyújt a főváros pénzügyi helyzetéről és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket — a főváros pénzügjü egyensúlyának megóvása mellett — új munkaalkalmak teremtése céljából tenni kell. R. K. tőségeket, hogy a jelenlegi sivár helyzetben és munkanélküliségben a közmunkák és a fővárosi építkezések megindításával munka és kereseti lehetőségeket teremtsen. A középítkezések mellett feltétlenül megindíthatok volnának a magánlakóház és a bérházépítkezések. Mindenáron oly állami és fővárosi kölcsönöket, építési segélyeket, adókedvezményeket kellene nyújtani, hogy érdemes legyen a fővárosi ingatlantulajdonosoknak építeni. Ma Budapesten óriási lakáshiány van még mindig, annak dacára, hogy cca 8—10.000 üres lakást könyvel el a lakásstatisztika. Eme üres lakások nagy része a mai körülmények között kiadhatatlan nagy, luxuslakás. Igen sok használhatatlan, elöregedett, komfort nélküli lakás van köztük és nagyon sok oly lakás is, melyet lakáshőség idejében nem lehet kiadni, mert vagy túldrága, vagy rossz helyen van, vagy valamely erendendő hibája van s emiatt kiadásra alkalmatlan. Ellenben még mindig százezrek laknak antiszociális, egészségtelen, a higiéniát teljesen nélkülöző, tüdővészttermelő tömeglakásokban, pincékben, odúkban és a háborúból szégyenszemre ránkmaradt fabarakkokban. Betöltik Csórnák tanácsnok Delijét Nagy Harc inául a müsiahi tanácsnoki állásért Bécsben az ily barakkok már évekkel ezelőtt eltűntek A városházán napok óta beszélnek arról, hogy a közeljövőben betöltik az üresedésben levő állásokat. Az érvényben lévő kormánjyendeletek folytán azonban minden állás betöltéséhez belügyminiszteri engedélyt kell kieszközölni. A főváros vezetősége ez ügyekben el is járt a minisztériumokban és néhány állásra nézve sikerült is a szükséges hozzájárulást megszerezni. Ennek alapján a főpolgármester a múlt hét végén ki is írta a pályázatot erre a néhány állásra. A legfontosabb betöltésre váró állás a Csármán Ferenc tanácsnok nyugdíjbavonulása óta üresedésben lévő műszaki tanácsnoki pozíció. A fővárosnál három műszaki ügyosztály, de csak két tanácsnoki állás van és ezidőszerint az út- és csatornaépítési, valamint a városrendezési ügyosztálynak nincs tanácsnoka. A műszaki tanácsnoki állásért tehát nagy versengés fog megindulni. A jelöltek serege a választás kiírásának hírére meg is indította az offenzívát. A műszaki tanácsnoki állás betöltése igen sokszor hozott már meglepetést és így ez alkalommal sem lehet jóslásokba bocsátkozni a választás eredményét illetően. Első helyen számít a megválasztására Király Kálmán, aki több éve tanácsnoki hatáskörrel vezeti általános megelégedésre az út- és csatornaépítési ügyosztályt és aki a legutóbbi választásokon már többször szerepelt komoly tanácsnokjelöltként. Mellette hasonló nagy eséllyel indul a tanácsnoki székért Zaitz László műszaki főtanácsos, akinek kiváló képességeit szintén mindenütt elismerik és értékelik. Nem marad távol a komoly jelöltek sorából Kempelen Ágoston sem, akit a polgármester nemrégen tanácsnoki hatáskörrel bízott meg a városrendezési ügyosztály vezetésével. Pályázik majd Szinte László műszaki főtanácsos is, a középítési ügyosztály helyettes vezetője, kinek neve ugyancsak sokszor szerepelt a tanácsnokjelöltek listáján. Pártja igen tekintélyes. Lipkay Gyula műszaki főtanácsost, a közlekedésügyi ügyosztály kiváló műszaki főtisztviselőjét, szintén sokat emlegették a tanácsnokjelöltek között. Nemrégen ebből az ügyosztályból emelték váratlanul tanácsnokká Karkas Rezsőt, a fiatalon elhúnyt kitűnő műszaki szakembert és nem tartják kizártnak, hogy az akkori választás körülményei most megismétlődnek. Krencsey Géza, Lavotta Gyula, Czéh István, Messik Sándor és Friedrich Lajos neve is szerepel a pályázók közt. A műszaki tanácsnoki állásra február 18-án jár le a pályázati határidő és valószínűleg még ebben a hónapban a törvényhatósági tanács meg is tartja a választást. Ugyancsak február 18-ig lehet pályázni két II. osztályú tisztiorvosi állásra, egy bakteriológiai intézeti osztályvezetői és egy bakteriológiai intézeti szakse- gédi állásra. Ez utóbbi állásokat a főpolgármester tölti be. Egyidejűleg a polgármester is pályázatot hirdetett február 20-iki lejárattal egy II. osztályú könyvtártiszti állásra. A belügyminiszter ezideig csupán e néhány kiírt állás betöltését engedélyezte, de lépések történtek aziránt, hogy a még üresedésben lévő többi állás betöltését is hagyja jóvá. Amint ez megtörtént, azonnal kiírják azokra is a pályázatot. Lehet-e ma még építeni? Budapest építkezéseinek lehetőségei és irányelvei Irta : SZIVESSY TIBOR műépítész „Inter arma silent musae...“ Háborúban nyugszanak a múzsák. Gazdasági háborúban nyugszik az építőművészet... Ezt lehetne mondani a mai világra, amikor nem csak a mi kis Csonka-országunkban, de a gazdag Nyugaton és a nagy lehetőségeket rejtegető Keleten is a gazdasági tespedés, a hitel pangása, a pénzszűke idejében úgyszólván teljesen meghalt minden átfogó, lendületes építkezési mozgalom. Amerika, Anglia, Franciaország, de még Németország is, ahol mindig nagyon szerettek építkezni, ma csöndes. A munkanélküliek milliói ténferegnek állás és foglalkozás nélkül, a newyorki felhőkarcolók emeletjei üresek és kiadatlanok, a vasgyárak munka nélkül állanak és a téglaégető kemencék kihűltek. Van-e feltámadás, lesz-e egyhamar építkezés, mely munkát és megélhetést ad mintegy 40 iparágnak, mert jól tudjuk, hogy az építőiparnak van a legtöbb rokon- és testvéripara és a virágzó építőipar az, amely a munkanélküliek legnagyobb számának ad rendszeres és mindennapi kenyeret. Budapest, amely a 67-es kiegyezés óta, kisebb- nagyobb megszakításokkal mindig építkezett, ahol a köz- és magánépületek ezrei keletkeztek az elmúlt évszázadban, a mai hitel- és bizalmi krízis napjaiban építőmunka nélkül tesped. Voltak azelőtt is ú. n. „krach1 -ok, volt lakásbőség, volt oly idő is, amikor a bankok nem adtak építési kölcsönt, de talán soha sem volt még oly katasztrofális helyzete az építőiparnak, mint ma, amikor nagyon halvány reménysugarak töredeznek csak át a pénzügyi válság ködén. Pedig Budapesten még igen sok tenni és építenivaló van. A legolcsóbban javít, tervez és készít Figyelem közp. fiito-, gaz-, vízvezeték- és melegvfzkészítőberendezéseket KIRÁLY GYULA Telefón : BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b Aut 55-2-57 Nemcsak középületek, iskolák, kórházak, egészség- ügyi és népjóléti, kulturális épületeket kellene a fővárosnak és az államnak építenie, hanem a magánosok részére is még annyi és sokrétű építkezési feladat kínálkozik, hogy tervszerű és céltudatos munka- programok mellett fel lehetne virágoztatni az építőipart és egészséges vérkeringést lehetne szivattyúzni a tespedő gazdaságba. Bécsben a legvészesebb háborúutáni időkben Bécs városa ezrekre és tízezrekre menő lakással rendelkező bérházakat és népjóléti épületeket emelt. Sokan ismerik már pl. a Wien-Heiligenstadtban épült Marx- Hofot, melynek csak egyik homlokzata egy kilométer hosszú és amelyet egy és ugyanannak a tervező-építésznek zseniális elgondolása és tervezése mellett építtetett pár éve Bécs városa. Hány iskola, óvoda, gyermekkórház, fürdő, játszótér, stb., stb. épült még a lakosság részére a modern, higiénikus, művészi és ízléses lakótelepeken kívül! Hiszen Bécsnek most egyik főlátványossága és idegenforgalmi szempontból is legtanulságosabb és legérdekesebb néznivalója a háborúutáni községi építkezések napokra terjedő sorozata. Budapesten ezzel szemben alig épített a főváros a háború után pár iskolát, egynéhány bérházat, egy kis népfürdőt s két nagyobb közfürdőt, egykét vásárcsarnokot. Ha Bécs meg tudta szervezni és intézményesen inog tudta rendszeresíteni a hatósági építkezéseknek évtizedekre menő lehetőségét, miért ne tudná ezt Budapest is utánozni?! Jól tudjuk, a pénzügyi helyzet ma igen mostoha, az állam és a főváros is deficittel küzdenek, az adók alig folynak be, sokba kerül az adminisztráció, beruházásokra alig akad vagy marad pénz. Éppen ezért kellene igyekezni oly pénzügyi alapokat teremteni, hogy legyen építkezés és az építkezések útján legyen jövedelme Budapest polgárságának és tudjon adót fizetni és meg tudja szüntetni ^ deficitet. Németország a legnagyobb infláció és az értéktelen papírpénznek legnagyobb tobzódása idején folyton invesztált és középítkezósekot létesített. Ha már elmulasztotta Magyarország, hogy az akkori infláció idejében építkezett volna, most kellene megtalálni a lehcs a volt barakk- és vagónlakók mintaszerű, európa- szerte csodált városi lakótelepek modern bérházaiba vonultak. Budapesten minden városzrész perifériáin még ma is láthatók a világháború tragikus emlékei: a barakkvárosok, ahol düledező, egészségtelen lakásokban oly népréteg lakik, melyek természetes lakóhelye a modern kislakásos bérház lenne igazság szerint. A fővárosi és állami statisztikák szerint Budapest vezet a világvárosok között a rossz lakásviszonyokat illetőleg. Még ma is tízezrekre rúg az ágyrajárók száma és százezrek laknak többedmagukkal egy ágyban vagy egy szobában. Ha mindezeket megszünteti rendeletileg, szigorú és radikális intézkedésekkel a főváros, akkor lesz építenivaló és lesz értelme az új lakások, habár egyelőre csakis modern kislakások építésének. Budapest régi városrészeiben sem sokkal jobbak a lakásviszonyok, mint a perifériákon vagy a barakkokban. Ha valaki időt vesz magának, hogy a régi Terézváros, Erzsébetváros vagy külsőbb kerületek agyonzsúfolt, agyonépített, szűkudvarú, körülgangos bérházait megtekintse, hajmeresztő látványokon fog elcsodálkozni. Modern, páréves, agyoncifrázott bérpaloták, tornyos, manzárdos bérkaszárnyák mellett a legsivárabb és legelképesztőbb nyomortanyá- kat találhatjuk még ma is. A keleti pályaudvar környékén, de máshol is oly bérházak vannak, ahol szűk kis udvarok köré épített sokemeletes udvar-i szárnyakban sok-sokezer lakó lakik egy-egy házban. Ha mindezeket kiüríti a főváros és közegészégügyi érdekből lebontandónak véleményezi, vagy legalább is elrendeli a lakások egy részének lebontását, akkor lesz még építeni való és lesz lakója az új bérházaknak. Nehéz ecsetelni még mindazt a kivetni és lerombolni valót, amit Budapesten találhatunk. Van még lehetőség arra, hogy a külsőbb pesti kerületekben és Budának erre alkalmas területein modern, jól megtervezett, kedves, kertekkel ellátott, egészséges lakótelepeket építhessünk, a Németországból jól ismert Siedlung-okat, melyekben sok-sokezer lakás bérbeadható még ma is, a mai rossz kereseti viszonyok mellett. Illetve, ha lesz építkezés, janidnak a kereseti viszonyok. Lesz értelme az építkezéseknek. Az építkezésekből oly „circulus vitiosus“ adódik, hogyha minél többet építünk, annál inkább lesz érdemes építkeznünk, mindig többet és többet. A magánházak, a családiházak építését is minden erővel elő kell segíteni. Nem a közművekkel még el nem látott, legkülsőbb perifériákon kell építeni, hanem a pesti városrészek villaövezeteiben, de főleg az egészséges, páratlan szépségű budai hegyvidékeken, ahol jó levegő, szép kilátás, parkok, kertek között érdemesebb és szebb lakni, mint a magas házsorok és szűk uccák között. Minden nagyvárosnak, így Budapestnek is, megvan a közönsége erre is, arra is. Van lakóközönség a bérházak részére s vannak olyanok is, akik saját kis házukban szeretnek inkább lakni, kertek között. Berlinben és más német és angol városokban, de különösen Hollandiában láthatjuk, hogy amikor a belső városrészek nagy bérházai épülnek, ugyanakkor a kertes villaövezetek és kertvárosok is fejlődnek. A két véglet között lehetségesek még a kertek között épülő villahérházak, melyeknek szintén mindig akad közönsége. Feladat van, bérlő is akad. elég, még csak a pénzt kell előteremteni, hogy építkezni lehessen. Meg lehet és meg kell találni a lehetőségeket, az államnak és a fővárosnak vállvetve kell törekednie, hogy megteremtse az alapokat és elősegítse az építkezéseket, mert ez az. összes „sofort-programpontok“ között az a pont, amely leghamarább és kétségtelenül a legbiztosabban sikerre vezet. SUGÁR ZSIGMOND és szerelő Budapest, I, Királyhágó-u. 18. Tel.: 57-1-94 Kiváló munkáért többszörösen kitiintotve Torvez és készít: Épület és dlszmű bádogos munkákat, vízvezeték és csatornázást.
