Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-08 / 6. szám

2 Független Budapest Budapest, 1933 február 8. munka alkalmat nyújt a főváros. A teli. ziman- kós időben uyanis be kellett szüntetni meg azo­kat az útépítési és csatornázási munkálatokat is, amelyeket a 9 millió pengős hitelakció kere­tében mint „szükségmunkákat“ indítottunk meg. E munkálatok javarésze a tavaszi hóna­pokban indul meg. — Ugyancsak tavasszal kerül sor az üzemi beruházá­sokkal kapcsolatos építkezések és egyéb munkálatok megindítására is. A Vízművek új kutakat furat a szentendrei parton és megkezdi a budai új vízműtelep meg­építését. Ugyancsak a tavaszi hónapokban kezdjük meg a benzolgyár megépítését az óbudai gáz­gyár területén. Beruházásokat eszközöl az Elektromosművek is. Joggal lehet tehát állítani, hogy a főváros eleget tesz annak a kötelezettségének, amely munkaalkalmak teremtése tekintetében reá há­rul, ha nem is abban a mértékben, ami a szé­kesfővárosnál békeidőkben volt szokásos. — E beruházások fedezete biztosítva van. Az útépítéseket és csatornázásokat áruhitel formájában végezteti a főváros, az üzemi be­ruházások fedezetéül a transzfer alapba befize­tett és most a külföldi hitelezőkkel kötött meg­egyezés alapján feloldott 10 millió pengő szol­gál. Borvendég Ferenc alpolgármesternek ez a nyi­latkozata kimerítő képet nyújt a főváros pénzügyi helyzetéről és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket — a főváros pénzügjü egyensúlyának megóvása mel­lett — új munkaalkalmak teremtése céljából tenni kell. R. K. tőségeket, hogy a jelenlegi sivár helyzetben és munkanélküliségben a közmunkák és a fővárosi épít­kezések megindításával munka és kereseti lehetősége­ket teremtsen. A középítkezések mellett feltétlenül megindíthatok volnának a magánlakóház és a bérházépítkezések. Mindenáron oly állami és fővárosi kölcsönöket, épí­tési segélyeket, adókedvezményeket kellene nyújtani, hogy érdemes legyen a fővárosi ingatlantulajdonosok­nak építeni. Ma Budapesten óriási lakáshiány van még mindig, annak dacára, hogy cca 8—10.000 üres lakást könyvel el a lakásstatisztika. Eme üres lakások nagy része a mai körülmények kö­zött kiadhatatlan nagy, luxuslakás. Igen sok hasz­nálhatatlan, elöregedett, komfort nélküli lakás van köztük és nagyon sok oly lakás is, melyet lakáshőség idejében nem lehet kiadni, mert vagy túldrága, vagy rossz helyen van, vagy valamely erendendő hibája van s emiatt kiadásra alkalmatlan. Ellenben még mindig százezrek laknak antiszociális, egészségtelen, a higiéniát teljesen nélkülöző, tüdővészttermelő tö­meglakásokban, pincékben, odúkban és a háborúból szégyenszemre ránkmaradt fabarakkokban. Betöltik Csórnák tanácsnok Delijét Nagy Harc inául a müsiahi tanácsnoki állásért Bécsben az ily barakkok már évekkel ezelőtt eltűntek A városházán napok óta beszélnek arról, hogy a közeljövőben betöltik az üresedésben levő állásokat. Az érvényben lévő kormánjyendeletek folytán azon­ban minden állás betöltéséhez belügyminiszteri en­gedélyt kell kieszközölni. A főváros vezetősége ez ügyekben el is járt a minisztériumokban és néhány állásra nézve sikerült is a szükséges hozzájárulást megszerezni. Ennek alapján a főpolgármester a múlt hét végén ki is írta a pályázatot erre a néhány állásra. A legfontosabb betöltésre váró állás a Csármán Ferenc tanácsnok nyugdíjbavonulása óta üresedésben lévő műszaki tanácsnoki pozíció. A fővárosnál három műszaki ügyosztály, de csak két tanácsnoki állás van és ezidőszerint az út- és csatornaépítési, valamint a városrendezési ügyosztálynak nincs tanácsnoka. A műszaki tanácsnoki állásért tehát nagy versengés fog megindulni. A jelöltek serege a választás kiírásának hírére meg is indította az offenzívát. A műszaki tanácsnoki állás betöltése igen sokszor hozott már meglepetést és így ez alkalommal sem lehet jóslásokba bocsátkozni a vá­lasztás eredményét illetően. Első helyen számít a megválasztására Király Kálmán, aki több éve ta­nácsnoki hatáskörrel vezeti általános megelégedésre az út- és csatornaépítési ügyosztályt és aki a leg­utóbbi választásokon már többször szerepelt komoly tanácsnokjelöltként. Mellette hasonló nagy eséllyel indul a tanácsnoki székért Zaitz László műszaki fő­tanácsos, akinek kiváló képességeit szintén minde­nütt elismerik és értékelik. Nem marad távol a ko­moly jelöltek sorából Kempelen Ágoston sem, akit a polgármester nemrégen tanácsnoki hatáskörrel bí­zott meg a városrendezési ügyosztály vezetésével. Pá­lyázik majd Szinte László műszaki főtanácsos is, a középítési ügyosztály helyettes vezetője, kinek neve ugyancsak sokszor szerepelt a tanácsnokjelöltek lis­táján. Pártja igen tekintélyes. Lipkay Gyula műszaki főtanácsost, a közlekedésügyi ügyosztály kiváló mű­szaki főtisztviselőjét, szintén sokat emlegették a ta­nácsnokjelöltek között. Nemrégen ebből az ügyosz­tályból emelték váratlanul tanácsnokká Karkas Re­zsőt, a fiatalon elhúnyt kitűnő műszaki szakembert és nem tartják kizártnak, hogy az akkori választás körülményei most megismétlődnek. Krencsey Géza, Lavotta Gyula, Czéh István, Messik Sándor és Fried­rich Lajos neve is szerepel a pályázók közt. A műszaki tanácsnoki állásra február 18-án jár le a pályázati határidő és valószínűleg még ebben a hónapban a tör­vényhatósági tanács meg is tartja a válasz­tást. Ugyancsak február 18-ig lehet pályázni két II. osz­tályú tisztiorvosi állásra, egy bakteriológiai intézeti osztályvezetői és egy bakteriológiai intézeti szakse- gédi állásra. Ez utóbbi állásokat a főpolgármester tölti be. Egyidejűleg a polgármester is pályázatot hirde­tett február 20-iki lejárattal egy II. osztályú könyv­tártiszti állásra. A belügyminiszter ezideig csupán e néhány kiírt állás betöltését engedélyezte, de lépések történtek aziránt, hogy a még üresedésben lévő többi állás betöltését is hagyja jóvá. Amint ez megtörtént, azonnal kiírják azokra is a pályázatot. Lehet-e ma még építeni? Budapest építkezéseinek lehetőségei és irányelvei Irta : SZIVESSY TIBOR műépítész „Inter arma silent musae...“ Háborúban nyug­szanak a múzsák. Gazdasági háborúban nyugszik az építőművészet... Ezt lehetne mondani a mai világra, amikor nem csak a mi kis Csonka-országunkban, de a gazdag Nyugaton és a nagy lehetőségeket rejtegető Keleten is a gazdasági tespedés, a hitel pangása, a pénzszűke idejében úgyszólván teljesen meghalt min­den átfogó, lendületes építkezési mozgalom. Amerika, Anglia, Franciaország, de még Németország is, ahol mindig nagyon szerettek építkezni, ma csöndes. A munkanélküliek milliói ténferegnek állás és foglal­kozás nélkül, a newyorki felhőkarcolók emeletjei üre­sek és kiadatlanok, a vasgyárak munka nélkül álla­nak és a téglaégető kemencék kihűltek. Van-e fel­támadás, lesz-e egyhamar építkezés, mely munkát és megélhetést ad mintegy 40 iparágnak, mert jól tud­juk, hogy az építőiparnak van a legtöbb rokon- és testvéripara és a virágzó építőipar az, amely a munkanélkü­liek legnagyobb számának ad rendszeres és mindennapi kenyeret. Budapest, amely a 67-es kiegyezés óta, kisebb- nagyobb megszakításokkal mindig építkezett, ahol a köz- és magánépületek ezrei keletkeztek az elmúlt évszázadban, a mai hitel- és bizalmi krízis napjaiban építőmunka nélkül tesped. Voltak azelőtt is ú. n. „krach1 -ok, volt lakásbőség, volt oly idő is, amikor a bankok nem adtak építési kölcsönt, de talán soha sem volt még oly katasztrofális helyzete az építőipar­nak, mint ma, amikor nagyon halvány reménysuga­rak töredeznek csak át a pénzügyi válság ködén. Pedig Budapesten még igen sok tenni és építenivaló van. A legolcsóbban javít, tervez és készít Figyelem közp. fiito-, gaz-, vízvezeték- és melegvfzkészítő­berendezéseket KIRÁLY GYULA Telefón : BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b Aut 55-2-57 Nemcsak középületek, iskolák, kórházak, egészség- ügyi és népjóléti, kulturális épületeket kellene a fő­városnak és az államnak építenie, hanem a magáno­sok részére is még annyi és sokrétű építkezési fel­adat kínálkozik, hogy tervszerű és céltudatos munka- programok mellett fel lehetne virágoztatni az építő­ipart és egészséges vérkeringést lehetne szivattyúzni a tespedő gazdaságba. Bécsben a legvészesebb háborúutáni időkben Bécs városa ezrekre és tízezrekre menő lakással rendelkező bérházakat és népjóléti épületeket emelt. Sokan is­merik már pl. a Wien-Heiligenstadtban épült Marx- Hofot, melynek csak egyik homlokzata egy kilométer hosszú és amelyet egy és ugyanannak a tervező-épí­tésznek zseniális elgondolása és tervezése mellett építtetett pár éve Bécs városa. Hány iskola, óvoda, gyermekkórház, fürdő, játszótér, stb., stb. épült még a lakosság részére a modern, higiénikus, művészi és ízléses lakótelepeken kívül! Hiszen Bécsnek most egyik főlátványossága és idegenforgalmi szempont­ból is legtanulságosabb és legérdekesebb néznivalója a háborúutáni községi építkezések napokra terjedő so­rozata. Budapesten ezzel szemben alig épített a fő­város a háború után pár iskolát, egynéhány bérhá­zat, egy kis népfürdőt s két nagyobb közfürdőt, egy­két vásárcsarnokot. Ha Bécs meg tudta szervezni és intézménye­sen inog tudta rendszeresíteni a hatósági épít­kezéseknek évtizedekre menő lehetőségét, miért ne tudná ezt Budapest is utánozni?! Jól tudjuk, a pénzügyi helyzet ma igen mostoha, az állam és a főváros is deficittel küzdenek, az adók alig folynak be, sokba kerül az adminisztráció, beru­házásokra alig akad vagy marad pénz. Éppen ezért kellene igyekezni oly pénzügyi alapokat teremteni, hogy legyen építkezés és az építkezések útján le­gyen jövedelme Budapest polgárságának és tudjon adót fizetni és meg tudja szüntetni ^ deficitet. Német­ország a legnagyobb infláció és az értéktelen papír­pénznek legnagyobb tobzódása idején folyton invesz­tált és középítkezósekot létesített. Ha már elmulasz­totta Magyarország, hogy az akkori infláció idejé­ben építkezett volna, most kellene megtalálni a lehc­s a volt barakk- és vagónlakók mintaszerű, európa- szerte csodált városi lakótelepek modern bérházaiba vonultak. Budapesten minden városzrész perifériáin még ma is láthatók a világháború tragikus emlékei: a barakkvárosok, ahol düledező, egészségtelen laká­sokban oly népréteg lakik, melyek természetes lakó­helye a modern kislakásos bérház lenne igazság sze­rint. A fővárosi és állami statisztikák szerint Buda­pest vezet a világvárosok között a rossz lakás­viszonyokat illetőleg. Még ma is tízezrekre rúg az ágyrajárók száma és százezrek laknak többedmagukkal egy ágyban vagy egy szobában. Ha mindezeket megszünteti rendele­tileg, szigorú és radikális intézkedésekkel a főváros, akkor lesz építenivaló és lesz értelme az új lakások, habár egyelőre csakis modern kislakások építésének. Budapest régi városrészeiben sem sokkal jobbak a lakásviszonyok, mint a perifériákon vagy a barak­kokban. Ha valaki időt vesz magának, hogy a régi Terézváros, Erzsébetváros vagy külsőbb kerületek agyonzsúfolt, agyonépített, szűkudvarú, körülgangos bérházait megtekintse, hajmeresztő látványokon fog elcsodálkozni. Modern, páréves, agyoncifrázott bér­paloták, tornyos, manzárdos bérkaszárnyák mellett a legsivárabb és legelképesztőbb nyomortanyá- kat találhatjuk még ma is. A keleti pályaudvar környékén, de máshol is oly bérházak vannak, ahol szűk kis udvarok köré épített sokemeletes udvar-i szárnyakban sok-sokezer lakó la­kik egy-egy házban. Ha mindezeket kiüríti a fő­város és közegészégügyi érdekből lebontandónak vé­leményezi, vagy legalább is elrendeli a lakások egy részének lebontását, akkor lesz még építeni való és lesz lakója az új bérházaknak. Nehéz ecsetelni még mindazt a kivetni és lerom­bolni valót, amit Budapesten találhatunk. Van még lehetőség arra, hogy a külsőbb pesti kerületekben és Budának erre alkalmas területein modern, jól megtervezett, kedves, kertekkel ellátott, egészséges lakótelepeket építhessünk, a Németországból jól ismert Siedlung-okat, melyekben sok-sokezer lakás bérbeadható még ma is, a mai rossz kereseti viszonyok mellett. Illetve, ha lesz építkezés, janidnak a kereseti viszonyok. Lesz értelme az épít­kezéseknek. Az építkezésekből oly „circulus vitiosus“ adódik, hogyha minél többet építünk, annál inkább lesz érdemes építkeznünk, mindig többet és többet. A magánházak, a családiházak építését is min­den erővel elő kell segíteni. Nem a közművekkel még el nem látott, legkülsőbb perifériákon kell építeni, hanem a pesti városrészek villaövezeteiben, de fő­leg az egészséges, páratlan szépségű budai hegyvidé­keken, ahol jó levegő, szép kilátás, parkok, kertek között érdemesebb és szebb lakni, mint a magas házsorok és szűk uccák között. Minden nagyvárosnak, így Budapestnek is, meg­van a közönsége erre is, arra is. Van lakóközönség a bérházak részére s vannak olyanok is, akik saját kis házukban szeretnek inkább lakni, kertek között. Ber­linben és más német és angol városokban, de külö­nösen Hollandiában láthatjuk, hogy amikor a belső városrészek nagy bérházai épülnek, ugyanakkor a kertes villaövezetek és kertvárosok is fejlődnek. A két véglet között lehetségesek még a kertek között épülő villahérházak, melyeknek szintén mindig akad közön­sége. Feladat van, bérlő is akad. elég, még csak a pénzt kell előteremteni, hogy építkezni lehessen. Meg le­het és meg kell találni a lehetőségeket, az államnak és a fővárosnak vállvetve kell törekednie, hogy meg­teremtse az alapokat és elősegítse az építkezéseket, mert ez az. összes „sofort-programpontok“ között az a pont, amely leghamarább és kétségtelenül a legbiz­tosabban sikerre vezet. SUGÁR ZSIGMOND és szerelő Budapest, I, Királyhágó-u. 18. Tel.: 57-1-94 Kiváló munkáért többszörösen kitiintotve Torvez és készít: Épület és dlszmű bádo­gos munkákat, vízvezeték és csatornázást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom