Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-29 / 48. szám
Független Budapest (> •Budapest, 1933 november 29. Illyefalvy I. Lajos 25 éves közszolgálati jubileuma Hövid beszámoló egy nagyszerű munkában eltöltött negyedszázadról ' lUycfolvy I. Lajos, a fővárosi Statisztikai Hivatal immár világhírű igazgatója, akinek rövid működése óta a budapesti Statisztikai Hivatni nemzetközi viszonylatban az ilyen intézmények első sorába emelkedett, most ünnepelte meg csöndben közszolgálatának 25 éves jubileumát. A nevezetes évforduló alkalmából felkerestük Illyefalvy Lajost, aki kérésünkre a következőkben emlékezett vissza köztisztviselői pályafutásának negyedszázados történetére: Az a huszonöt esztendő amelyre most, mint hivatali pályafutásomra, visszatekintek, a statisztika tér- foglalásának és növekvő fontossárgának jegyében telt el. Évr öl-évre nagyobb mér téliben veszik igénybe a statisztika szolgálatait úgy a közigazgatás, mint a gyakorlati élet részéröl. sőt a társadalmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó tudományos kutatás is egyre nagyobb mértékben szorul rá a statisztika biztos iránytűjére. Huszouötéves hivatali púin-. Illyefalvy Lajos lyafutásom egyik leguagyobbszabású munkája Budapest háborús közélelmezésének intézése volt. voltak az évenként ismétlődő szellemi szükségmunkálatok. Negyedszázaddal ezelőtt a székesfőváros lakossága. 831.000 főből állott. Az 1930. évi népszámlálás idején már meghaladta az egymillió lelket. Ez megnyugtató reménnyel tölthet el fővárosunk további fejlődésére nézve. A közegészségügyi viszonyok is tovább folytatták már korábban megkezdett javulásukat. A halandósági arány a háborúelőtti évötödben 18.7, a legutolsó öt esztendőben pedig 16.6 volt ezer létekre számítva. Bizonyos azonban, hogy a főváros népszaporodási mérlege ennek dacára nem javult, hanem tovább romlott. A születések számának ijesztő mértékű csökkenése ma már oda vezetett, hogy Budapest természetes szaporodása megszűnt és csak a bevándorlás útján gyarapíthatja tovább népességét. A hivatalos főváros tennivalóinak megsokasodá- sát leghívebben illusztrálja, hogy a szolgálatában álló személyzet összes száma 7153-ról 28.000-re emelkedett a negyedszázad folyamán. Ebből a csaknem 21.000 főnyi szaporulatból azonban mindössze 1600 esik a tulajdonképpeni közigazgatási személyzetre. A nagy szaporulat részben a közüzemek’ birtokbavételével függ össze, másrészt azonban a közegészségügy, a közélelmezés, a kulturális és szociális ügyek terén olyan méiüékben sokasodtak meg a. hatósági tennivalók, hogy új intézmények és szervek felállítása vált szükségessé. A jelenlegi építkezési mozgalom lényegesen eltér a háborúelőtti évektől. Ma is épülnek nagyszámmal modern, nagy bérpaloták. az építkezési mozgalom jellegét mégis inkább a családi házak építése adja meg, mely utóbbi tipikus háborúutáni jelenség. Hogy ez a körülmény a székesfővárosra nézve a közműveknek új és új területekre való kiépítése kapcsán milyen feladatokat és terheket ró, az ebből könnyen megítélhető. Hatalmasan fejlődött a közlekedési vállalatok forgalma is. Huszonöt esztendővel ezelőtt az összes villamosvasúti társaságok együttvéve 116 millió utast szállítottak évente, mely forgalmat még az omnibusz egészítette, ki 8.7 millió és a csavargőzösök nem egészen Vb millió utassal. Ezzel szemben a BSzKRt forgalma az 1932. evben több mint 250 millió utas volt, az autóbusz szintén 26 millió utassal vesz részt a forgalomban. Szinte csillagászati számok ezek. Bármely részét is ragadjuk ki a főváros statisztikai adatainak, mindenütt nagy változások, nagy átalakulások képe tárul elénk. Budapest felfelé törekvő, lüktető fejlődése kell, hogy minden magyar embert lelkes érdeklődéssel töltsön el. Ezekben mondta el nagy vonásokban Illyefalvy J. Lajos annak a negyedszázadnak munkáját, melyet annyi tehetséggel, szorgalommal és nagyvonalúsággal látott el. A fővárosi Statisztikád Hivatal élére lámpával keresve se lehetett volna nagyszerűbb vezetőt találni és reméljük, hogy ezt az első jubileumot még sok évforduló követi, a főváros közönség-ének javára, melyet oly kitűnően szolgál Illyefalvy. A liszthivatal, valamint a hatósági tejellátás ügyeit akkor a statisztikai hivatal gondjaira bízták és ebből a hivatalból alakult — vezetésem alatt — az a. szerv, mely a háború egész folyamán végig, sőt még azon túl is, az első békeévekben, a közélelmezés ügyét intézte. Sokan bizonyára nem tudják, hogy a statisztikai hivatalnak a választási munkák terén is nagy szerepe van. í gy a törvényhatósági választók névjegyzékének, mint az országgyűlési választók névjegyzéktervezetének összeállítása ugyanis a statisztikai hivatal feladata. Elképzelhető, hogy a több mint 300.000 választó összeírása, jogosultságának elbírálása és jegyzékbefoglalása. milyen hatalmas feladatot jelent. A statisztika népszerűsítésére is egyre nagyobb gondot fordítunk. Erre a célra szolgálnak hivatalom népszerű kiadványai, az ú. n. zsebkönyvek, melyek könnyen áttekinthető formában, a nagyközönség számára is hozzáférhetően mutatják be azokat az adatukat, amelyeket a főváros életéből mindenkinek ismernie kell. E huszonöt esztendő alatt a statisztika szorosan vett feladatai nagy változáson mentek át. A kor szellemének megfelelően a szociális statisztika lépett az érdeklődés homlokterébe. Az egyes társadalmi osztályok életviszonyai, a jövedelemelosztás és a megélhetés kérdései foglalkoztatják ma elsősorban a közvéleményt és a statisztika csak követte az általános irányzatot akkor, amikor módszereit ezeknek az újszerű feladatoknak a szolgálatát);) állította. Igazgatói működésem legnagyobb- szabású munkái szintén a szociális statisztika tárgykörébe vágnak. Gyakran egészen új, töretlen utakon kellett haladni. Az új célok megvalósításában nagy segítségemre STEINER ES SZIMPER Cégtulajdonost Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői űt 57. Tel. s 306-29 Magyar Műanyagáru Gyár Budapest, V., Holtán ucca 3. Telefon: 179-39 IC * műiából koporsókat a legszebb és legii.crac.ii» díszesebb kivitelben, műipari ót iparniüvószeti tárgyakat. Műmárványból kozmetikai tégelyeket, reklám-hamutálcákat,lapokat W. C. ülőkét egy darabból egyszerű és több színű luxuskivitelben. Ii¥eg@3c háztartási, gyógyszerészeti kozmetikai és vegyészeti célokra legolcsóbban kaphatók : Steiner Aladár Budapest Vili., Thék Endre u. 45. — Telefoni 40-1-80 A nagytétényi sertéshízlalónál továbbra is megtartja érdekeltségét a főváros Papanek számszéki igazgató és Sebő Béla főszámvevő kedvező jelentése a vállalat működéséről — Jár-e kezességi jutalék a Községi Takarékpénztárnak? A Vásárpénztár eseményei nyomán beszéltek arról, hogy a főváros megszünteti érdekeltségét a nagytétényi s e r t éúüi z 1 aló te Lepnél is amely tudvalévőén Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. név alatt működik. Ennek a részvénytársaságnak közel 60%-a a főváros tulajdona, 40 %-a pedig a földmíve- lésügyi miniszter birtokában van. A legutóbbi évi [ mérleg 34.460 pengő deficittel zárult. Papanek Ernő szám széki igazgató és Sebő Bele főszámvevő vizsgálatot tartottak a. részvénytársaságnál és a vizsgálat kielégítő eredményeként a főváros nem válik meg a nagytétényi telepnél vállait érdekeltségétől. A vizsgálat szerint a kimutatott deficit ellenére a vállalat működése teljesen kielégítő. Deücit csak azért szerepel a legutóbbi mérlegben, mert a részvénytársaság értékcsökkenési és dollárkölcsőn alapja javára az elmúlt, érvben 94.000 pengőt tartalékoltak. A vállalat vezetését messzemenő takarékossággal intézik, a tisztviselők számát 23-ról 13-ra csökkentették, a személyzeti illetmények 100 000 pengőről 47.000 pengőre estek. Megszűnt ették a természetbeni járandóságok kiutalását is. Megállapította azonban a vizsgálat, bogy a nagytétényi sertéshizlalót elepnek van nak veszteséges alvállalkozásai, illetve érdekeltségei is. így többek között a Miskolci Seriéshízlaló és Húsipari Rt-, mely elvesztette alaptőkéjének 50 százalékát és részvényei szinte értékteleneknek, minősíthetők. Hasonlóképpen elértéktelenedtek a szegedi Hús és Vásárpénztár részvényei, melyekből jelentős menynyi sóg van a nagytétényi telep birtokában. Érdekeltséget vállalt a nagytétényi sertéshizlalda a barcsi sertéshízlaló r/.-nél is. Bár ez a vállalat még aktív, a számszéki igazgató mégis azt ajánlja, bogy a. Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. adjon túl ezen az érdekeltségén, nehogy később veszteségek érjék. Megállapította a jelentés azt is, hogy az értékpapírok tételén a jövőben nagyobb mértékű leírás válik szükségessé. Kitér a számszéki jelentés a nagytétényi sertéshizlalda dollárkölcsönéíi ek körülményeire is. Amikor a főváros a vállalnál érdekeltséget vállalt, 400.000 dollár forgótőkekölcsömt vettek fel a Pesti Kereskedelmi Banktól. A kölcsöuért a Községi Takarék vállalt garanciát 1-5%. azaz 6000 dollár jutalék ellenében, míg a Községi Takarékkal szemben maga a főváros vállalt kezességet jutalékmentesen. A dcffiiárkölopönt eredetileg egy évre volték fel, de később a Kereskedelmi Bank a hitelt meghosszabbította. Amíg a főváros dollár kölcsönad a bankok csökkenő kamatláb melleit prolongálják, addig a nagytétényi ser, éshízlalda dollárkölcsönévek kamatál 7-25%-ra emelték fel. A kamutdiffereneia évente közel 32.000 pengőt tesz Ikfii és ezt a. terhet a vállalat csak feltételesen vállalta. Ugyanakkor, amikor a, kölcsön meghosszabbítására került sor, a Községi Takarék is csak azzal a. feltétellel volt hajlandó a további garanciát vállalni, ha újabb 1.5% jutalékot, kap. Ezt a jutalékkövetelési úgy a számszéki igazgató, mint a főszámvevő jogtalannak minősítik, mert a Községi Takarék kezességi kötelezettsége akkor, mikor veié szemben díjmentesen áll a főváros szavatokként, semmiféle kockázatot nem jelent. A kezességi jutalék kérdése tárgyalás alatt áll, mert a nagytétényi sertéshizlalda, azt sem szersződésszerű- nek, sem jogosnak nem tartja. Omnibuszközlekedést kapott a városszéli telep A Külső Jászberényi úton létesült városszéli telep életéről már ismételten beszámoltunk. A főváros meg van elégedve az elért eredményekkel és tavasszal hozzá akar kezdeni — a még rendelkezésre álló költség felhasználásával 1— a további építkezésekhez. Még körülbelül 100 lakást fognak építeni. Az újabb építkezések olcsóbbak lesznek az előzőeknél, mert a főváros a szerzett tapasztalatok alapján megtalálta a legmegfelelőbb és legolcsóbb típust és időközben az építkezési költségek is alábbszállottak. Körülbelül 400.000 pengőt fordítanak még a városszéli telep teljes kialakítására. Megírtuk azt is, hogy a főváros olcsó közlekedést akart biztosítani a telep lakóinak. Miután a villamosvonal elég’ távol fekszik a teleptől és emiatt annak megközelítése is nehézkes, úgy gondolták, hogy legalkalmasabb lesz a vasúti összeköttetés felhasználása. A telep előtt húzódik egy vasútvonal és itt. megállót akartak létesíteni. Voltak is tárgyalások a MÁV-val, de a terv az anyagiakon megbukott. A MÁV ugyanis csak abban az esetben volt hajlandó a kért megállóhelyet megépíteni, ha az összes költségeket a főváros viseli. Ez 40.000 pengős befektetést igényelt volna és erre a főváros nem volt hajlandó, mert a 40.000 pengőből tíz újabb házat építhet. A vasútállomásról ennek folytán lemondottak és helyette egy avultabb közlekedési eszközzel, az omnibusszal oldják meg a telep közlekedési kérdését. A szociálpolitikai ügyosztály a fuvarteleptől két ócska omnibuszt kért kölcsön és a két régi jármüvet beállították a forgalomba. Az omnibuszok szállítják most reggelenkint a városszéli telepen lakó munkásokat és gyermekeket a, munkahelyre és az iskolába. A telepre különben kivezették a vízvezetékei is és ezzel megoldódtak a vízkérdés problémái. Az artézikút fúrását abbahagyták, mert ezen a környéken nem lehel megfelelő ivóvizet találni. Fizessünk elő a \ „FüggetlenBudapest“*re!
