Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-29 / 48. szám
Függclten Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap HUSZONNYOLCADIK évfolyam 1933 november 29 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Sipőcz a vártán... A költségvetési vita nívójának alaphangját Sipőcz Jenő clr. polgármester expozéja adta meg és biztosította annak emelkedettségét. Az elindulása a vitának olyan volt, hogy ezzel versenyezni, ezt fokozni már nem lehet; az expozíció után már de- cresoendóban folyt tovább a tárgyalás és folyik azóta is, legalábbis ami a vita szellemi erejét illeti. Méltó volt a bevezető beszéd a főváros nagyságához, hagyományaihoz és kultúrnívójához, beleilleszkedett azonban a magyar alkotmányos gondolkozás és szabadelvűség ősi tradícióiba is. Igen, nem habozunk kimondani, bár ez a jelző éppenséggel nem divat és nem érdem: a mi szabadelvű gondolkozásunk szempontjából is elsőrangú öröm volt a polgármester bátor és kitűnő érvelése, különösen pedig annak az autonómiára vonatkozó része. Az utóbbi időkben sűrűbben szerepel az autonómia kérdése a fórpmon. Olyanok is emlegetni szokták, akiknek jobb lenne, ha nem beszélnének róla- Amikor a mai fővárosi törvény még csak készülőben volt, de már ismeretessé váltak azok a retrográd intézkedések, amelyek illuzóriussá tették és papír- értékre süllyesztették az addigi, nemesfémértékű autonómiát, mi félrevertük a harangokat és számtalan cikkben fújtuk meg a-riadót, rámutatva, a veszedelmekre, amelyek az önkormányzatot rontják. Megírtuk, hogy kár annyira örülni az ellenzék és a szabadság elnémításának, vétek lerombolni a leghűségesebb alkotmányjogi bástyákat, bűn megfosztani a fővárost attól az éltető elemtől, amely naggyá, függetlenné és erőssé tette: mindez hiábavaló volt. A pártérdek, a belülről és kívülről való sürgős kormánytámogatás fontosabb volt, dicsőbb, mint a főváros múltja, jelene és jövője. Választani kellett aközt, hogy a kormányérdeket, vagy a fővárost támogassák-e, és úgy »kívülről, mint belülről« a főváros ellen döntöttek. Hagytak rombadönteni mindent, amit mások évszázadokig építettek. A botnak két vége van — mondtuk már akkor. Akik csak az .egyik végét nézik, akik most örülnek, hogy ezt az ellenzék felé fordíthatják, esetleg sokkal hamarabb abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy megismerhetik a bot másik végét is. Amit akkor mint a távoli jövő nem várt lehetőségét emlegettünk, immár itt is van; az a két párt, amely expressz behódol ássál sietett kiszolgáltatni az autonómiát Sci- tovszkynak, ma már ellenzékben van. Igaz, hogy egyelőre — természetüknek megfelelő következetességgel — az egyik »belülről« ellenzéki csupán, a másik pedig »kívülről« olyan, csak félig és bizonytalanul. De már keserű mindkettőnek a szájaíze és nincs messze az idő, amikor mindketten ai~ra eszmélnek, hogy kár volt lebontani fejük felől azt a tetőt, amely megvédhetné őket zivatarok és ítéletidő ellen. Most ott állnak mindketten csupasz védtelenül és lesik, mikor sújt le rájuk a — bot másik vége. Ezért hangzik el mindgyakrabban az autonómiáról oly sok szó. Divatba, jött és nem kell prófétának lenni annak megjósolásához, hogy hamarosan még divatosabb lesz. Az önkormányzat dekonjunktúrája után elérkeztünk annak konjunktúrájához és bizonyosra vehető, liogy ennek a konjunktúrának éppen azok lesznek a leghangosabb lovagjai, akik a dekonjunktúrában besszre angazsálták magukat és végig is játszották ezt a spekulációt, bezsebelve annak minden hasznát és előnyét. El kellett mindezt mondanunk, hogy szembeállíthassuk és világossá tegyük a különbséget, amely a konjunktúra-autonomisták és Sipőcz Jenő nemes hagyományokra épített felfogása közt van. Az ellentét szembeszökő és kirívó. . Sipőcznél nem politika kérdése az autonómia. A polgármester most se politizált, mint ahogy egész hivatali működése alatt távoltartotta magától a politikát. Nála nem politikai eszköz a főváros önkormányzata, amelyet tetszés szerint dob oda áldozatul, vagy védelmez, de mindig idegen célok szolgálatában. Sipőcz Jenőnél cél volt mindig, mely felé a közéleti tisztaság biztos iránytűje vezette. Égő csipkebokor volt, amelyhez levetett saruval közeledett és közeledik most is, és tragédiája, hogy amikor az autonómiát védi, csak romokat védhet. Mi a magunk részéről nem látunk sem okot, sem különösebb olyan veszedelmet, amiért most aktuálisabb lenne az autonómia kérdése, mint eddig volt. Sőt ellenkezőleg: hittel valljuk, hogy amíg Sipőcz Jenő áll őrt a rombadőlt bástya fokán, addig nem féltjük az önkormányzatot olyan újabb csapásoktól, mint amilyeneket éppen önfiai mértek rá néhány év előtt. Gyönyörű meghatározása, amellyel expozéjában pontos definícióját adta az autonómia fogalmának, kizár minden kételyt; Sipőcz most is tudja, mit ér és mit jelent a. főváros szabadsága, amelyet ő soha riern kockáztatott és amellyel soha nem játszott. Beszélgetés Sipőcz Jenő polgármesterrel az autonómia bajairól legsürgősebb feladatairól és a városháza költségvetés utáni munkaprogramjáról Sipőcz polgármester nyilatkozik a tavaszi közmunkák előkészítéséről Sipőcz Jenő polgármester költségvetési expozéja, amelyet az általános vita megindulása előtt a közgyűlésen előterjesztett és amelynek jelentőségével mai vezércikkünkben foglalkoznak, általános feltűnést keltett mindenfelé. A polgármester nagyszabású expozéjában részletesen ismertette a főváros háztartási helyzetét, de egyben felhasználta az alkalmat arra. is, hogy védelmébe vegye az újabban sokszor támadott autonómikus gon dolatoi. Tankönyvekbe kíván- Sipőez Jenő ko7,s klasszikusan tömör meghatározását adta az autonómiának, melynek A’édelmében felbecsülhetetlen érdemeket szerzett. Nem csoda, hogy Sipőcz polgármester beszédének ez a része a közgyűlés minden egyes pártjának a tagjai között osztatlan helyesléssel és olyan szívből jövő tetszéssel találkozott, amely megújuló tapsokban és lelkes ovációkban robbant ki. Elsősorban az autonómia védelmében tett kijelentéseit és az ezek nyomában járó lelkes megnyilatkozásokat tettük szóvá Sipőcz Jenő polgármester előtt, akivel a költségvetés közgyűlési vitájáról és a költségvetés .megszavazása után aktuálissá váló feladatokról beszélgetést folytattunk. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; ttz. autonómia feladata — Azoknak a támad ásóknak, amelyek az autonómia ellen újabban elhangzanak, legnagyobbrészt az a magyarázatuk, hogy bizonyos vonatkozásokban sokan összetévesztik a mai | önkormányzatot a régivel. Nem kétséges, hogy az autonómia feladata lényegesen megváltozott. í Régebben negatív irányban jelentkezett az autonómia ereje, amelynek legfőbb megnyilvánulási formája a kormányzattal való szembe- helyezkedés volt, ma pozitív irányban halad az autonómia élete. Költségvetési expozémban éppen azt hangoztattam, legkiemelkedőbben, hogy a székesfőváros autonómiája történelmi példát szolgáltat, amennyiben bizonyíték arra nézve, hogy az önkormányzat milyen nagy áldást jelenthet a nemzeti élet számára. Ma ugyanis az autonómia, életében nem any- nyira a jogokkal való élés, mint a. kötelességek vállalása a fontosabbik feladat. Súlyos időkben, rendkívül nehéz gazdasági viszonyok kö- ! zött viseli a főváros autonómiája a vallási, kul- j turális és szociális feladatok terheit és a pol- \ güirság áldozatkészségéből olyan nagy eredmé- j nyékét tud produkálni, amelyek — világvi- j szonylatban történő összehasonlítás után is — i büszkeséggel tölthetnek el mindnyájunkat. Az I autonómiákban rejlő erőket éppen az említett i okoknál fogva meg kell őriznünk, sőt konzer- | válnunk kell éppen a. magyar jövendő kiépíté- I sének biztosítása érdekében. M főváros ma csak a mindennapi szükségletek kielégítésére vállalkozhatik A beszélgetés további során az új költségvetés végrehajtásának módozatai és a pénzügyi helyzet i várható alakulása iránt érdeklődtünk. Sipőcz Jenő polgármester ígjr felelt: — A főváros pénzügyi helyzetének alakulását a gazdasági válság erősen befolyásolja. Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a főváros vezetősége már idejében felismerte a gazdasági válság következményeit és megtette a szükséges védő- intézkedéseket. Az első helyes intézkedés volt. a költségvetési kiadások nagymérvű leszállítása, amit három esztendőn keresztül, folytattunk. A jövő év folyamán is változatlanul kitartunk az eddig követett úton. A jövő évi bevételeket az idei tényleges bevételek eredményéhez mérten irányoztuk elő és ugyanezt a rendszert követtük a kiadásoknál. Mivel a bevételek igen nagy mértékben visszaestek, viszont a kiadásokat bizonyos határon tód nem esökkenthettük, elkerülhetetlen volt annak a deficitnek a jelentkezése, amelynek pótlásáról most gondoskodnunk kell. Minden olyan tervnek a megvalósítását elhalasztottuk, amely nem vonatkozik mindennapi szükségletek kielégítésére. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a főváros jövő évi költségvetésében ne volnának olyan tételek, amelyek munkaalkalmak megteremtését és a. kenyérkereseti lehetőségek biztosítását eredményezik. A költségvetésben, ideértve az üzemek előirányzatát is, a főváros közmunkákban, közszolgáltatásokban, beruházásokban és különböző megrendelésekben 140 millió pengőt ad a gazdasági életnek. 71 városháza munkaprogram ja — a költségvetés után Megkérdeztük Sipőcz Jenő polgármestertől, hogy a költségvetés letárgyal ága után, ami még ezen a héten befejeződik, milyen aktuális problémák megoldásának az előkészítésére kerül sor és általában milyen természetű előterjesztések fogják a. törvényhatósági tanácsot, majd a. közgyűlési foglalkoztatni. Sipőcz Jenő polgármester n következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A költségvetés letárgyalása után egész 1 sereg olyan kérdés kerül napirendre, amelyek- ' nek az elintézése közelről érinti a. főváros kö- } zönségét. Mindenekelőtt a közlekedési problémák megoldásának sürgős előkészítését i említhetem meg. Mint a BSzKRt jelentéséből I kiderül, a kis szakasz bevezetése kedvező pénz- | ügyi eredménnyel jár. Ezenkívül gondoskodnunk kell a különböző közle-