Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-15 / 46. szám
Budapest, 1933 november 15. Független Budapest 5 M HÉ A hatvanéves Budapest Csendben, szinte titokban ülte meg 60-ik születése napját Budapest es fia Liber Endre alpolgőrmester fel nem hívja nagyszerű tanulmányúban az ország figyelmét erre a nevezetes évfordulóra, talán el is sikkadt volna az ünnep, amelyet jobb időkben fénynyel, hivatalos formák közt ült volna meg a főváros népe. Hatvan év igazán csekély idő egy város életében, még emberéletnek se valami túlnagy. Es mégis: annyira összeforrott a három külön város e néhány évtized alatt, hogy szinte elképzelni se lehet már, hogy Buda, Pest és Óbuda külön-külön városok voltak még 60 évvel ezelőtt, hogy a pesti embernek a Duna jobbpartján nem volt annyi joga, mint a balparton. A törvényt azonban tulajdonképpen csak az 1918-as forradalom emelte teljesen jogerőre, amikor megszűntek a hídvámok, amelyek büntetéssel sújtották azt, aki Budán lakott, mert hiszen a budai embernek át kell jönnie naponként Pestre, míg a pesti embernek — kevés kivétellel — nem muszáj naponként .átmennie Budára. Liber Endre tanulmányából tudjuk, hogy az egyesítés nem ment simáin, demonstrállak ellene az érdekelt városok, mind a hárman: nem tudták, nem is sejtették, milyen remek perspektíva nyílik meg ezzel a fúzióval előttük! Enélkül nem fejlődhetett volna ki az a csoda, amelyet ma a «Duna királynője» néven nevez a világ, a tündöklő, ifjú Budapest, örömünk, büszkeségünk, a magyar tehetség és fantázia világraszóló alkotása. Nem lehet felmérni, hogy mit jelent a mai Budapestnek ez az egyesítés. Csak egy példát említünk. Buda fejlődése_ az utóbbi tíz év alatt óriási lendületet vett. A hegyvidék, a fővárosnak ez a páratlan ékessége, a fürdőváros-gondolat, az újjáépülő Tabán a világ egyik legtündöklőbb idegenforgalmi központjává emelik majd Budád. Vájjon elérhette volna-e mindezt Buda városa egymagában. Lett volna-e hozzá anyagi és szellemi tőkéje elegendő? Mert volna-e egyáltalán képes, ilyen nagyszabású álmokat szőni a kicsiny, gyenge jobbparti városka? Ügy-e, nem. Maradt volna a régi, patriarkális, vidéki ízű város, melyet talán még mindig a vérbeli régi városházáról dirigálnának és élné vegetatív életét, féltékenykedve Pestre, amely hétmérföldes csizmákkal száguldott előre e 60 esztendő alatt. Ha nem is nagy idő hat évtized, «ez» a! 60 év századokkal ért fel. Nemcsak a főváros életében, az országéban is. Olyan történelmi kaleidoszkóp ez a lefolyt idő, amelyben fény és szín tarkán változik a boréival és sötétséggel. Most, ezen az ünnepen, fekete az uralkodó szín, gyász és komorság. De fordul majd a kép, egész bizonyosan, nagyon hamar és nagyon nagyot és fényesebb, csodásabb lesz, mint bármikor volt. Lesz még hangosabb születésnapja is Budapestnek, lesz még egyszer igazi ünnep is ezen a világon. A nemzeti munka hete Megszínesedtek a főváros uccái, díszbeöltöztek a kirakatok, megnépesedtek az üzletek; friss hangulat, elevenség, reménykedés ütött tanyád a fővárosban. A nemzeti munka hete — mint Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter mondta — a magyarság új nemeseinek, a munka hőseinek ünnepe. A magyar ipar és kereskedelem seregszemléje ez az ünnepi hét, a magyar munkáé, elsősorban pedig a főváros társadalmáé, amely egységes a nemzet munkás társadalmával. A nemzeti munkahét nem a karteleké és nagy- vállalatoké, hanem a kisembereké, a termelőké. Vannak hangok, amelyek le akarják degradálni ennek az ünnepnek a jelentőségét, akik ezt az alkalmat is fel akarják használni arra, hogy szembeállítsák « vidék agrárérdekeit a város ipari és kereskedelmi érdekeivel. Ezek a hangok azonban hamisak és igazságtalanok, mert a kisiparos és kiskereskedő érdeke azonos a többi kistermelő, így a kisbirtokos érdekével is. Nincs különbség a kettő közt megbecsülésben: a közös nemzeti munkának egyformán hősei ők. A TESz, amely ezt a gyönyörű ünnepet kezdeményezte, büszke lehet az eredményre, de még büszkébb arra a perspektívára, amelyet megmutatott ez az alkalom a nemzeti munka számára. A jövő útját egyengeti ez a hét, de egyben megkönnyíti a jelent is, mert önbizalmat, hitet ad a mai nagy reménytelenségben. A polgármester és a sajtó nyilvánossága A fővárosi rovatvezetők testületének közgyűlése mélységes háláját és köszönetét nyilvánította Sipőcz Jenőnek, azért a megnyilatkozásért, amelyben a sajtó nyilvánosságát követelte a törvényhatósági tanács legutóbbi ütésén. Nem váratlan és nem meglepő a polgármesternek ez a hitvallása a világosság, a szabadság mellett: csak következetes maradi múltjához és gondolkozásához, amely mindig őszinte és egyenes volt. A polgár- mester nagyon jól tudja, mit jelent a nyilvánosság a köz életében, ő, akinek nincs semmi leplezni valója, aki a becsület és szeplőtlenség fehér tógájában áll a magyar közvélemény előtt, kezd ettől fogva kifogásolta a fővárosi törvénynek azt az érthetetlen és káros intézkedését, amely a sajtót méltatlan módon az előszobába száműzte akkor, amikor a főváros népének legvitálisa.bb érdekeiről van szó. A rovatvezetők szindikátusának hálája azt köszöni meg elsősorban, hogy a polgármester módot akar adni a sajtó munkásainak, hogy közvetlenül ellenőrizhessék az autonómia munkáját, de köszöni azt a nobilis megértést is, amely felszabadítja megalázó helyzetéből az újságírót, aki most az előszobákba kényszerül, hogy morzsákat lessen el a tanácskozásokból. A főváros közönsége nem elégszik meg ezekkel a morzsákkal, amikor az egészhez van joga. Hisszük, hogy rövidesen hozzájut ehhez az igazához a főváros lakossága és a fővárosi törvény mielőbbi revíziója eltünteti azt a szégyenteljes állapotot, amely elsősorban talán nem is a sajtót alázza meg, hanem az autonómiát, amelynek nincs, nem is lehet olyan rejtegetnivalója, amilyent a mostani állapot nyomán tételezhet fel a közvélemény. Emésztési zavarokban CT^nUPflnkllPl és az0'cn^b akik s/.ék- SsBllwiillWlllld rekedésben, aranyeres bántalmakban és azok következraényeikép fellépő fejfájás és szédülésben szenvednek, igazi jótétemény a Hunyadi János természetes keserűvíz naponkénti használata. 70 év óta kitünően bevált és úg' klinikailag mint orvosilag felbecsülhetetlen értékű. A Hunyadi János keserüvíz rendkívül alkalmas nosszantartó ivókúrákra is, mert éveken keresztül iható minden káros hatás nélkül. Az emésztőszervek nem szokják meg és így az adagot nem kell fokozni. Minaig egyenlően megbízhatóan hat. *• A távfűtési szerződés tervezetét a polgármester a tanács elé terjeszti 80 nyomtatott oldalt tesz ki a Marik-Bánó-Saígótarjání Kőszénbánya szerződéstervezet Rövidesen sor kerül a Gáíőcsy-íéle gáz-távfűtési ajánlatra is A Független Budapest állandóan napirenden tartja a távfűtés kérdését és most már döntő jelentőségű intézkedésről adhat számot. Ezen a héten végleg letárgyalják az illetékes szakértő- i bizottságban a teljesen készen lévő és már kinyomtatott szerződéstervezetet. Erre az értekezletre meghívják az ajánlattevő érdekeltség képviselőit is, hogy megismertessék velük a szerződés feltételeit. E héten, az ülés után, már a polgármester elé kerül a javaslat és a polgármester intézkedik, hogy a távfűtő vállalkozással kapcsolatos előterjesztés az egyik legközelebbi törvényhatósági tanácsülés napirendjére kerüljön. Ilyenformán tehát most már csak hetek, illetve napok választanak el a szerződés megkötésétől. Beavatot helyen szerzett értesülésünk szerint a főváros 50 éves koncessziót ajánl fel a szerződéstervezetben a Marik-Bánó—Salgótarjáni Kőszénbánya vállalkozói érdekeltségnek. Az 50 éven helül meg van állapítva a részletes munkaprogram és a távfűtőhálózat kiépítésének menete. Már az első évben 2 millió pengő értékű beruházást kötelesek végezni a vállalkozók és ez a befektetési kötelezettség bizonyos ideig évről évre emelkedik. Az engedély egyelőre a Lipótváros és a Belváros területének távfűtőhálózattal való ellátására vonatkozik. A legpontosabb műszaki körülírás precizirozza a vezetékek lefektetésének módját. Ennek megállapítása ugyancsak földalatti vezetékkel rendelkező közintézmények meghallgatásával történt. Az 50 éves koncesszió lejártával az egész vállalkozás, minden létesítményével együtt, a főváros tulajdonába kerül. Ingyenes háramlás csak azoknál a beruházásoknál van kikötve, melyek az első 20 évben létesültek, míg a további 30 év alatt eszközölt beruházásokért a háramlás esetén a fővárosnak megtérítést kell fizetnie. Amennyiben a főváros a megváltás jogával nem élne, úgy a vállalkozók tartoznának a jövedelemből nagyobb részesedést fizetni a fővárosnak. A szerződés ugyanis már kezdettől fogva jövedelemrészesedést biztosít a főváros javára a távfűtés bevételeiből, azonkívül területhasználati díjak fizetésére is kötelesek a koncesszió tulajdonosai. A kinyomtatott szerződéstervezet annyira részletes, hogy több mint 80 oldalra terjed. Miután a szó- banforgó érdekeltség a távfűtést olymódon tervezi, hogy a szükséges fűtőenergiát az Elektromosművek Váci úti és Berzenczey uccai régi telepeitől akarja vásárolni, ezért az érdekeltségnek az Elektromosművekkel is külön szerződést kell kötnie a fűtési célokra felhasználandó gőz vásárlására vonatkozóan. Eleinte úgy tervezték, hogy a két telepet a távfűtőérdekeltség átveszi, üzemben tartja és ők szolgáltatják majd az áramot szükség esetén a fővárosnak. Végül mégis úgy döntöttek, hogy a telepek az Elektromosművek tulajdonában maradnak és a távfűtőérdekeltség csupán gőzvásárló lesz. Az üzemmel most szerződésszerűen kell megállapodni az átveendő fűtőgőz árára vonatkozóan. A Gálócsy Zsigmond-féle gáztávfűtési ajánlat ügye is előbbre jutott már. A múlt héten beérkezett a városházára a Gázművek igazgatóságának javaslata, amely helyesli a távfűtésnek gáztüzelés útján való megvalósítását és az üzem szempontjából ezt előnyösnek tartja. Amint tehát a salgótarjáni érdekeltséggel a megállapodás létrejön, azonnal megvalósításra kerül a Gá- lócsy-féle szerződés is, amely Kelenföld és a Tabán területének távfűtésére fog vonatkozni. Nem lesz rendszer a vállalkozói hitelből Visszatérnek a készpénzfizetéses közmunkák kiadásához A főváros nem érte el a kívánt célt az áruhitelezéses ínség munkákkal Rövidesen befejeződnek mindazok a közmunkák, amelyeket a főváros az év elején áruhitel igénybevételével rendelt el. Azóta is történtek hasonló alapon közmunkamegrendelések, ami kizárólag annak tulajdonítható, hogy a főváros mindenáron munkaalkalmat akart teremteni és mert a mai viszonyok között ehhez elegendő készpénze nincs: a vállalkozói hitel igénybevételéhez volt kénytelen fordulni. Eleinte meg voltak győződve a főváros vezetői, hogy szociális szempontból ez az áldozatkészség meghozza a kamatait, azonban lassan-lassan kénytelenek voltak belátni, hogy az áruhitelezéses inségmunkák egyáltalán nem járulnak hozzá olyan mértékben a munkanélküliség enyhítéséhez, mint ahogyan hitték. Noha a főváros állandóan ellenőrizte, hogy ezeknél a munkálatoknál legalább 70 százalékban munka- nélküliek jussanak foglalkoztatáshoz és megfelelő ellenőrzéssel arra is ügyelt, hogy a munkások minél nagyobb tömegben, felváltva jussanak keresethez: még sem váltak be a remények. Egyrészt a munkanélküliség enyhítésére nem volt elegendő hatással a nyújtott munkaalkalom, másrészt a főváros anyagi teherviselőképességét is megviselte a sok teher, amelyet 3 évig fog sinyleni a költségvetés. Amellett sok panaszra adott okot a munkások fizetése. Igen sok vállalkozó valósággal éhbérért foglalkoztatta az inségmunkásokat, noha a fővárosnak a rendes munkabéreket számolta el. A 1(1 milliós inségmunka hitelkeret teljesen kimerült, a jövőben pedig a főváros már nem szándékozik hasonló módon munkaalkalmakat teremteni. Ennek ellenére lesz a jövőre is nagyobb munka- alkalom, még pedig a Tabán és az Erzsébet sugárút kiépítésével kapcsolatban. Jelentősebb munkaalkalmat fog nyújtani az Andrássy út meghosszabbítása is. A költségfedezet IMI—MABI-, valamint Községi takarékpénztári kölcsönök révén biztosítva van, úgyhogy ezeket a munkákat már nem vállalkozói hitelből fogják végrehajtani, hanem valamennyi munka készpénzfizetés mellett kerül kivitelre. Különböző oldalról elhangzott kívánságoknak megfelelően; a főváros a jövőben fokozottabb mértékben fogja ellenőrizni a vállalkozók által fizetett munkabéreket és ez az ellenőrzés nemcsak utólag, a munka folyamán fog történni, hanem előzetesen is, amikor a vállalkozók megteszik ajánlataikat. A polgármester a közeli napokban adja ki rendeletét, mely szerint ezentúl minden vállalkozó a közmunkára tett ajánlata kapcsán köteles lesz az árajánlattal egyidejűleg beterjeszteni az általa foglalkoztatott munkások részére fizetendő bérek kimutatását. Ezekből az adatokból ellenőrzik egyrészt az ajánlat realitását, másrészt a tisztességes munkabéreket. Az ajánlatban megadott bérek fizetősét azután a munkálatok folyamán ellenőrzik.
