Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-02 / 44. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 44. szám 1933 november 2 független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Deficit Evek hosszú sora után most első ízben deficites a főváros költségvetése. Még hozzá nem is csekély a hiány: tízmillió pengő és csupán azért ilyen «kevés», mert a legnagyobb művészettel, a takarékoskodásnak végsőkig való vitelével sikerült a hiányt ennyire leszorítani. Sipőcz polgármester expozéja messze kiemelkedik a hétköznapok eseményei közül. Olyan tükörképe 1933-nak, ennek a szörnyű, mindent felemésztő évszámnak, amelynél hívebb akkor se lehetne, ha köteleket írnánk a világgazdasági válság legszomorúbb esztendejéről. Őszinte, minden kendőzés és minden túlzás nélkül való volt a polgármester diagnózisa, de a polgármester nem elégedett meg a bajok megállapításával: beszédében ott csillogott a jó orvosnak az a nagyszerű képessége is, amely szuggesztív erővel tud bizakodást, hitet adni a betegnek. Budapest hosszú idők után első dificites költség- vetésénél tehát a polgármester — optimista. Nemcsak hisz és bízik, hanem tudja is, hogy a betegség múló természetű, hogy a baj nem gyökerezik mélyen és csupán tüneti kezeléssel is eliminálható. A deficites költségvetésnek ez az optimizmusa a — plusszá. * A pesti ember szeret arra hivatkozni, hogy Budapest egyike Európa leggazdagabb városainak. Óriási vagyona van, amely mellett szinte elenyészőek azok az adósságok, amelyek ezt a vagyont terhelik. Van éhben sok igazság, a 'főváros aktívuma sokszorosan felülmúlja a passzívákat, ebben a pillanatban azonban mégsem lehet a főváros gazdagságára hivatkozni. Nemcsak azért, mert az a vagyon nagyrészt immobil, részben gazdasági, részben meg erkölcsi okokból, hanem főképpen; mert a magyar fővárost e>z a szörnyű gazdasági helyzet olyan nagy kötelezettségek elé állítja, amelyek még akkor is nyomasztóak lennének, ha többszörösen gazdagabb lenne is Budapest, mint amilyen. Nincs olyan vagyon, amely elegendő lenne a nyomor leküzdésére, annak a szociális mukának teljesítésére, amely a fővárost terheli. Más világvárosokban a szociális megsegítés nagyrészéi; a társadalom végzi: a magyar társadalom azonban olyan szervezetlen ési olyan gyenge,, hogy mindent felülről, a hatóságoktól vár. Budapest szerepe és helyzete egészen speciális. Mint Szent Kristóf, úgy viszi vállán a gyermeket a háborgó hullámok felett, amit szociális téren produkál, az nemcsak emberek életének megmentését jelenti, hanem az egész magyar társadalmát. Az ország belső rendjét, a nyugalmat, a biztonságot — ezt bátran és őszinteu meggyőződéssel mondhatjuk — a főváros szociális tevékenysége biztosítja elsősorban. Amikor ekkora a nyomor, nem jó a nagy gazdagságra hivatkozni, mert félremagyarázhatják ezt a vagyont. A főváros szociális és kulturális büdzséje nagyobb, mint amilyent vagyoni helyzete von maga után. Százezrek egyetlen reménysége a tél küszöbén Budapest szíve, az a szív, amely sokkal nagyobb* mint az a sokat emlegetett vagyon. * Sipőcz Jenő szavaiban ott rezgeti a főváros szíve. És alig van ma még két olyan ember, aki méltóbban reprezentálná ezt a szívet, mint Sipőcz Jenő és Liber Endre. A főváros jövedelme nagyon megcsappant. Mint a költségvetésből kitűnik, nem azért, mintha kevesebb közteher sújtaná a lakosságot, mert hiszen most is ugyanannyi adót fizet a főváros lakossága, mint a világválság előtt, de amíg 1930-ban a 203 millió a (ló jövedelemből 97 millió volt az államé és 106 millió a fővárosé, addig 1933-ban 126 milliót vett el az állam és 76 millió maradt a fővárosnak. 146 millió a költségvetés végösszege, amely 1930- ban még 208 millió volt. Ehhez még hozzá kell termi, hogy olyan új kiadások terhelik a jövő évi költségvetést a háború előtti kölcsönök törlesztésének megkezdésével, amelyek eddig nem voltak. A terhek nem csökkennek, sőt emelkednek, a kormány ereje nem lankad, amikor venni kell a fővárostól: szinte csoda, hogy csak ennyi a deficit és nem sokkal több. Paradoxonpak tetszik talán, mégis így van: a fővárosnak gratulálni kellene ehhez a deficites költségvetéséhez. Csak erős hittel, megfeszített akarattal lehetett még ezt az eredményt is elérni és a legnagyold) elismerés illeti a vezetőséget ezért a deficitért. Beszélgetés Borvendég alpolgármesterrel a költségvetési vitáról, a készülő közlekedési reformról, a költségvetésen kívüli beruházásokról, az Mndrássy út meghosszabbításáról, az Erzsébet sugárút megnyitásáról és a távfűtésről, amiből nem lesz közüzem M városházi adminisztráció téli munkaprogramja — a költségvetés után Amíg aiz autonóm fórumokat most hosszabb ideig a főváros jövő évi költségvetésének az ügye foglalkoztatja, addilg a városházi adminisztráció már további munkaprogramjának a végrehajtásán dolgozik. Ezek az előterjesztések, amelyeket most készítenek a különböző városházi ügyosztályok, a, költségvetés leitárgyalása után kerülnek a különböző szakbizottságok és a törvény-hatósági tanács, majd a közgyűlés elé. A főváros közönségét a városházi adminisztrációnak ez a most folyó munkája rendkívül közelről érinti, mert kivétel nélkül gyakorlati problémáknak a megoldásáról van itt szó. így például erősen érdekli a közvéleményt az a kérdés, hogy milyen közlekedési reformokra készül a főváros vezetősége, megmarad-e tovább is a kisszakasz-rend- szer és általában milyen intézkedések foganatosítására kerül a sor a HÉV átvételével, valamint a közlekedés egységesítésével kapcsolatosan. Mindenekelőtt ezekét a kérdéseket vetettük f el Borvendég Ferenc alpolgármester előtt, akivel hosszabb beszélgetést folytattunk azokról a problémákról, amelyeknek a ] megoldása előkészítés alatt áll. Borvendég Ferenc Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest m unkatársának; Közlekedési problémák | i — A közlekedés egységesítése érdekében j megtettük a szükséges intézkedéseket. Egyelőre | minden részletre kiterjedő egységes közlekedési programnak a kidolgozásáról van szó, amely azonban csak akkor oldhatja meg gyakorlatilag a közlekedési problémákat, ha a HÉV átvételét a kormány jóváhagyja. Az a hír ugyanis, amelyek szerint a jóváhagyás már megtörtént volna, egyelőre korainak bizonyult. A nagy köz-1 ekedé Si reform kidolgozására utasításokat adtam ki, amelyeknek az értelmében már folynak is az előkészítő munkálatok. Ezeknek a reform-terveknek egyik részlete volt a kissz-akaszrendszer -bevezetése. Ki kell jelentenem, hogy a kisszakasz pénzügyi eredményét — amiről az autonóm szerveknek jelentést kell tennem — még nem látom tisztán. Annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a kis- szakaszrendszer mai állapotában fennmarad-e vagy sem, egyelőre függőben tartjuk, mert a kisszakasz bevezetése óta eltelt rövid idő még nem alkalmas arra, hogy a pénzügyi eredmények tekintetében végleges álláspont alakuljon ki. — Ami a közlekedési panaszok orvoslását illeti, ebből a szempontból megtettünk minden szükséges intézkedést. A közlekedés zavartalanságának a biztosítását állandóan napirenden tartjuk, amit gyakorlatilag tígy oldunk meg, hogy a közlekedési vállalatok vezetőivel időn- kint — 8—10 naponkint — megbeszéléseket tartunk. Remélem, hogy a HÉV átvételének a .jóváhagyása most már egészen rövid idő- alatt megérkezik a városházára és ezzel megkezdhetjük az egységes közlekedési alapelveknek a lefektetését. Úgy gondolom, hogy a megreformált fővárosi közlekedési rend már koratavasszal életbe léphet. Költségvetésen kívüli beruházások Szőbahoztuk Borvendég Ferenc alpolgármester előtt azokat az aggodalmakat, amelyeket főként az iparostársa dalom részéről, de a tanács költségvetési vitájában is hangoztatnak amiatt, hogy a főváros jövő évi költségvetésében semmiféle nyoma sincsen nagyobbarányú közmunkának vagy beruházásnak. Bor vendég Ferenc alpolgármester erre a kérdésre a következőket felelte: — Senki sémi veheti rossznéven, hogy a főváros veaető-sége a jövő évi költségvetésibe nemi illesztett be nagyobbarányú közmunkát. Legfőbb emuinknak azt tekintettük ugyanis, hogy a fenyegető deficitnek a veszedelmét elhárítsuk, vagy legalább is a minimumra szorítsuk. Bármennyire igyekeztünk is takarékoskodni, nem tudtuk elkerülni a deficitet. A főváros költségvetése hosszú idő óta először mutat fel deficitet, aminek egyetlen magyarázata a bevételek nagyarányú, csökkenése. Csökkentettük természetesen az elmúlt esztendő alatt a kiadásokat is, de ezt a 30 százalékos bevételi visszaesést teljes mértékben ellensúlyozni nem tudtuk és pedig főként azért nem, mert a kormány olyan intézkedéseket tett, amelyek különböző bevételi lehetőségeinket érzékenyen csökkentették. Egyelőre korai volna arról nyilatkozni, mekkora összegű kölcsönt veszünk fel, mert hiszen megtÖ7'ténhetik, hogy a bevételek esetleges nagyobbarányú esése következtében 5 millió pengőnél nagyobb összeget kell majd kölcsönként felvennünk, de számolni kell még a tavalyi községi háztartás deficitjével is. Hogy a folyó évi községi háztartás deficittel zárul-e. majd csak a záró számadások összeállítása után lesz mégállapítható. A munkanélküliség enyhítése érdekében olyan közmunkák megindításáról lehet elsősorban szó, amelyek a nagy tömegek számára jelentenek kenyérkereseti lehetőségeket. Mz Mndrássy út meghosszabbítása és az Erzsébet sugárút Itt köiz-bevetően megjegyeztük, hogy ilyen természetű közmunka volna például ciz Andrássy út meghosszabbítása és a\z Erzsébet sugárút megnyitása, amiről legutóbb Huszár Aladár főpolgármester nyilatkozott a Független Budapest-nek. Borvendég alpolgármester így felelt: — Ezek a tervek -kétségkívül azért merülnek fel, mert munkaalkalmak teremtésére valóban szükség van és a fővárosnak kötelessége is erről lehetőség szerint gondoskodni. IJgy az Andrássy út meghosszabbítása, mint az Erzsébet sugárút megnyitása a Közm unkatanács feladatai közé tartozik. Az Andrássy út meghosszabbítása ügyében a nyári szünet előtt ér-
