Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-25 / 4. szám

8 Független Budapest Budapest, 1933 január 25. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kitűnő mérlege az elmúlt esztendőről A mai nehéz viszonyok közt reményt és bizalmat jelent az egész magyar közgazdasági életnek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank most megjelent mérlege az elmúlt évről. 300 millió pengőt tesz ki a bank betétállománya, ami, hogy milyen óriási összeg a mai időkben, legjobban az_ bizonyítja, hogy Magyarország egész bankjegyforgalma sem több 350 millió pengőnél. A Kereskedelmi Bank meg is érdemli ezt a kor­látlan bizalmat. Weiss Fülöp vezetése alatt Európa egyik leg'szilárdabb pénzintézetévé fejlődött, amely­nek erkölcsi és gazdasági hitele nagy értéke a ma­gyar közgazdaságnak. A fényes eredmény, amely kétszeres súllyal esik a latba a világválsággal küz- ködő üzleti világban, azt mutatja, hogy a Kereske­delmi Bank hivatása magaslatán áll és presztízse még mindig egyre emelkedik. A mérleget megállapító igazgatósági ülésről alábbi hivatalos jelentést ad­ták ki: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága január 18-án Weiss Fülöp elnöklete a’att ülést tartott, amelyben meg­állapította, hogy az 1932. üzletév 1,,51,6.817.71 P tisztanye­reséggel zárult az előző évi 5,133.753.32 pengő tisztanyereség­gel szemben. A nyereségáthozattal együtt a nyereség az 1931. évben 5,597.359.27 pengőt tett ki, szemben az 1932. évre ki­mutatott 5,544.188.52 pengővel. Az eddigi gyakorlatnak meg­felelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása ezúttal is későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a február 7-én délután fél 5 órakor megtartandó 91. rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1932. évi osztalék kifizetésére 2 millió P, vagyis részvényenként 1, P (tavaly 5 P) fordíttassék, to­vábbá, hogy a rendes tartalékalap 1 mil iő P-vel, az alkalma­zottak jóléti intézményei pedig 60 000 P-vel javadalmaztasra- nak, ugyanúgy, mint a múlt évben. Javasolni fogja végül, hogy az intézeti épületek értékcsökkenési alapjának javadal­mazására 400 ezer pengő fordíttassék az előző évi 200 ezer pengővel szemben, az 1933. üzletévre pedig 1.129 584.45 P nye­reség vitessék elő, szemben a tavalyi 997.370.81 pengővel. Prolongálták az építési kedvezményeket A Közmunkatanács módosításai az építési szabályokon Az építkezés fellendítése érdekében úgy a nagy- közönség ,mint az építőipari érdekeltségek állandóan kedvezményeket kérnek. Ennek szükségességét a ha­tóságok is felismerték és közelmúltban tényleg több rendelkezés történt, melyek mind az építkezés előse­gítését célozták. A Közmunkák Tanácsa is életbelép­tetett több könnyítést, amelyeket annakidején rende­letbe foglalt. Ezek a könnyítések ideiglen s jellegűek voltak, minthogy már készül az Építésügyi Szabály­zat módosítása, melynek keretében korszerű rendel­kezéseket Ígértek az építkezések megfelelő irányítá­sára. Az Építésügyi Szabályzat rteformja azonban ál­landóan húzódik és évek ót,a. sem tud elkészülni, amiért is a Közmunkatanács évről évre kénytelen meghosszabbítani a kedvezményeket és könnyítéseket. A legutóbbi meghosszabbítás 1932. végéig szólt, tehát most járt le. A Közmunkatanács ezért most, intézkedett az ed­digi állapot fenntartása iránt, de egyben újabb intéz­kedéseket is léptetett életbe az építkezésekkel kap­csolatban. Ezek az újabb rendelkezések azonban nem könnyítéseket, hanem szigorításokat tartal­maznak a jelenlegi helyzettel szemben. Nagy vonásokban érvényben maradtak ugyan a ko­rábbi építkezési könnyítések, de az utóbbi években szerzett tapasztalatokra és szükséges változtatásokra való hivatkozással, a Közmunkatanács több új meg­szorítást rendelt el. Így többek között kimondta, hogy ezentúl közművekkel el nem látott telkeken csak egy épületet szabad emelni, még az eset­ben is, ha a telek nagysága a 300 négyszög­ölet meghaladja. Az eddig érvényben volt intézkedések szerint ugyanis a közművekkel el nem látott telkeken 300 négyszög- ölenkint lehetett házat építeni, egy 900 négyszögöles területen tehát 3 ház lett volna építhető. Ezentúl, a , terület nagyságára való tekintet nélkül, az egysé­ges telken csak egy ház emelhető. A Közmunka- tanácsnak ezzel az intézkedéssel az a célja, hogy a közmüvekkel él nem. látott vidékeken megakadályozza a házak szaporodását. Egy másik intézkedés már könnyebbséget jelent, amennyiben. a zártsorú építési övezetekben is megengedi a sorházak építését. Megkönnyíti az új rendelkezés egyik intézkedése az építkezési engedélyek kiadását és meggyorsítja az adminisztrációt, amennyiben bizonyos esetekben mikor a szabályoktól való eltérésről van szó, megen­gedi, hogy a főváros a Közmunkatanács utólagos jó­váhagyásával adja ki az épíiési engedélyt. Új rendelkezést hoz a Közmunkatanács az épüle­tek magassága tekintetében is. Az eredeti építésügyi szabályzat az épületek magasságát az utcák szélessé­gének arányában állapította meg. Ennek megfelelően volt szabályozva a házak eineletmagassága is. Az utóbbi években azonban az emeletmagasságok csök­kentek. Amíg korábban a helyiségek belső ürmagas- sága 3.20 méter volt, addig most 2.G0—2.80 ürrnagas- ságú helyiségeket építenek. A régi építésügyi sza­bályzat alapján tehát, ha az épületmag áss ág ot az uccák szélességével arányban vennék figyelembe, több alacsony emeletsor volna építhető, mint azelőtt, a ren­des emeletmagasság melleit. A Közmunkatanács új rendeleté az emeletsorok magasságcsökkenését nem veszi figyelembe, hanem kimondja, hogy az alacsonyabb emeletek ellenére csak annyi emeletes ház építhető, mintha az új épület emeletmagassága 3.20 mKcr volna. A manzárd emeletek tekintetében szintén módosította a Közmunktanács a korábbi rendelkezéseket. Szigorítást léptet életbe a rendelet a III. és IV. építési övezetek területén történő, úgynevezett sza­badon álló építések tekintetében is. Megállapították, hogy a mai épületmagasságok mellett ezek a szaba- donálló épületek túlságosan közel vannak egymáshoz, Az eddigi szabályok szerint két épület között leg­alább 6 méter távolságnak kellett lennie, ez a távol­ság azonban nagyon kevésnek bizonyult, mert a sza­badon álló épületek magassága is egyre emelkedett. A Közmunkatanács új rendélete megszorítja a. szabadon álló épület magasságát és egymástól való távolságát. Különösen abban az esetben követel na­gyobb megszigorítást, amikor a szembenálló épületek egymással szembeni homlokzata tía méternél hosz- szahb. Az ikerházak építése tekintetében szintén új in­tézkedés történt. Előfordult, hogy már meglévő épü­lethez engedélyeztek új ikerház építését. A jövőben ikerházakat csak egyidejűleg lehet építeni, átalakí­tásuk, tatarozásuk csak egyszerre történhetik. Ezt a megszorítást a hatóságok telekkönyvileg is bizto­sítják. Peyer Károly vádjai a vidéken dolgoztató kiuzsorázó vállalkozók ellen Minden közszállitást csak budapesti munkásokkal szabad elKészítxetni — rendes munkabér mellett Peyer Károly, a szociáldemokratapárt vezére is­mételten sí'óvá tel te, hogy az utóbbi időben egyes vállalkozók kisebb-nagyobb értékű közszáltílóitokat nyilvános versenytárgyalás nélkül kapnak meg. a munkálatok végzését azután többnyire al­bérletbe adják és vidéken végeztetik el. Főleg a, cipöszMításoknál és a ruhakonfekcionálá- soimál fordultak elő ilyen esetek. Peyer K roly több ilyen anomáliát sorolt fel és rámutatott arra, hogy az alvállalatbaadás-ai és a vidéki munkásokkal való dolgoztatással a budapesti munkások elől vonják meg a vállalkozók a kereseti lehetőségeket. A vidéki munkások éhbérért dolgoznak, a vállalkozók pedig ennélfogva nagy nyereségeket vágnak zsoore. Le nemcsak a szocialisták állapították meg ezeket az anoon liákat, hanem a többi párt is, melyek a polgár- mester szigorú intézkedéséit kérték ezeknek az álla­potoknak megszüntetésére. Szóvá,tették azt is, hogy a kisiparosok a köszállításoknál sohasem jutnak megbízáshoz, mert majdnem minden esetben nagy gyáraknak adja ki a főváros a megrendeléseket, innen kerülnek az­után vidékre a munkák. A polgármester megvizsgáltatta ezeket a pana­szokat és a vizsgálat során megállapították, hogy tényleg előfordullak a fent vázolt visszáságok. Megállapították, hogy lehetetlen bérekért végeztettek munkákat az alvállalkozók. Must tehát olyan értelmű intézkedéssel akarják A műnk' svédeimet szolgálni, hogy a vállalati feltétek­ben a. közszállílásoknál is kikötik, hogy a munkála­tokat kizáró, ag budapesti munkásokkal szabad végez­tetni. Eddig csak az építési munkáknál volt érvény­ben ez a kikötés, most kiterjesztik minden közmunkára és közszál­lításra. Ami azt a kifogást iheti, hogy nagy gyárak kapják a megrendeléseket, arra nézve a hivatalos vTzsgálat- azit állapította meg, hogy bizonyos speciális készít­ményeket csak egyes gyárak tudnak előállítani ét azokat kisiparosok nem szállíthatják. így pl. a köz- tisztasági hivatalnak ragasztott cipőkre van szük­sége, amit csak egyetlen gyár állít elő és így rend­szerint ez a gyár kapja a sokezer pár cipőre a szál­lítási megbízást. A jövőben arra törekszenek, hogy a kisipart a közszállílásoknál előnyben részesítsék a gyárakkal és nagyvállalatokkal szemben. A kiadásért felel: B. VIRÁGII GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főmunkatárs: VIRAGU ISTVÁN. Bencdihi flared ohl. mernöh. hövezömesfer, mélyépítést vallaihozó Telelőn: 35 I 60 Budapest. VII.. Rottenbiller ucca 66. sz. Családi házat olcsón épít tehermentes telekre vagy saját telkein kényelmes törlesztésre. Minden építői páros munkát jutányosán val lal az Építőiparosok Szövetkezete Andrássy út 56 TlinflB“ Accumulátorgyár fi ■ Részvénytársaság Budapest, V., Váci út 137-139. Tel. 92-3-09 Gyárt: TUDOR és VARTA rendszerű accumulátorokat SUGÁR ZSIGMOND SÄl« Budapest, I, Királyhágó-u. 18. Tel.: 57-1-94 Kiváló munkáén többszörösen kilüntotve Tervez és készít Épülőt és dlszmü bádo­gos munkákat vízvezeték és csatornázást. Bérautó 1 órára 3 pengő Budapesten vámon belül. Unitas Rt. Telefon: A* 923-85 Sztanó József Röntgen, diathermia és elektrotechnikai üzeme Budapest, Vili., Kisfaludy u. 18 Telefon : 38-1-25 STEINER ÉS SZIMPER DÍSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐK ÉS MÁZOLOK Budapest, IX., Üllői út 57. Telefon: József 306-29 *1 „Calóría“ géptömítőanyag üzem SZEICZ FERENC Telefon: 92-5-58 Budapest, V., Pannónia u. 58 WEISS Központi gőzfűtés, melegvízfűtés, légfűtés, szellőző és szárítóberendezések, vízművek, vtzvezelékberende- zések és csatornázások tervezési és szerelési vallalata Budapest, II, Iskola u. 47. Tét »tön t Jt. 51-2-33 Fischer Miklós és Fia aurorUVAROZÁSI vállalata Budapest,VI., Országbíró ucca 38 Tel.: 91-545 Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom