Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-27 / 39. szám
4 Független Budapest Budapest, szeptember 27. Egymillió pengő lakbérhátralékot követel a főváros Május elsejére hozzák eg^estlfe nevezőre a fővárosi hérfeSzak Bakbéreit A főváros bérházainak egy része még a liáború előtt épült, a többiek pedig >a néhány évvel ezelőtt lebonyolított lakásépítési akció során létesültek. A régi bér házakban mintegy 1500, az új városi bérházakban pedig- körülbelül 2500 lakó van. A házbérek a háború előtti kislakásoknál még a mai viszonyok között is túlólesók, viszont a néhány évvel ezelőtt épült városi bérházak lakbérei nagyon magasak, amit a jelentős építési költségek és az előírt amortizációs kötelezettségek indokolnak. Az új városi bérházak lakói újabban sokat panaszkodtak a magas lakbérek miatt és1, noha a főváros a közelmúltban már egyes épületekben leszállította a lakbéreket, azok sok tekintetben még mindig magasabbak, mint a hasonló magánbérházak lakbérei. A főváros vezetősége ezért elhatározta, hogy úgynevezett arányosítást fog végrehajtani a városi lakások béreinél és az egyforma elrendezésű lakások béreit, a régi és az új házakban -egyaránt, egyforma összegben állapítja meg. Ez annyit jelentene, hogy a régi házakban emelik, az új épületekben leszállítják a lakbéreket. Úgy volt, hogy most november elsején, a kötött lakásforgalom felszabadulásával egyidőben, hajtják végre ezt a lakbérarányosítást. Azonban a főváros megváltoztatta a tervet és november helyett csak a jövő év májusában kerül sor az új lakbér megállapítására A főváros bérházaiban különben most a novemberi negyedben nagyon kevés költözködés lesz. Jelenleg mindössze mintegy 50 lakás áll üresen a városi kórházakban. Annál nagyob azonban a lakbérhátralékok összege. Az összes városi bérházakban és kisla- kásos telepeken a lakbérhátralékok összege megközelíti az egymillió pengőt és ennek háromnegyed része behajthatatlannak látszik. A főváros most már csak akkor köt bérleti szerződést lakásaira, ha az új igénylő minden kétség nélkül igazolja, hogy megfelelő keresettel rendelkezik és a megállapított lakbért pontosan fizetni tudja. November 1-én azonban mégis lesz némi lakbér- leszállítás a fővárosnál. A. Központi Városháza üzletbérlői kifogásolták, hogy ugyanolyan kiterjedésű üzlethelyiség után az egyik bérlő sokkal többet fizet, mint a szomszédja. Ezért a főváros a gondnoki hivatal előterjesztése alapján úgy intézkedett, hogy a Központi Városháza épületében lévő üzleteket felméri és a bért az alapterület négyszögmétere után fogják kivetni. Természetesen a Károly király úti fronton a bér drágább lesz, mint a Kamermayer Károly uccában. megkezdik a főváros új telekakcióját Rövidesen áttérnek a helyes ingatlanpolitikára — Megvették az új XI. kerület elöljárósági épületét A Független Budapest már több alkklommal közölte, hogy a főváros el akarja adni felesleges ingatlanait és a befolyó vételárat olyan újabb ingatlanok vételére fogja fordítani, melyekre városrendezési szempontból van szüksége. Annak idején el is készítették a felesleges ingatlanok jegyzékét, amelyben mintegy 150 telek és lebontásra érett ház szerepelt. A telekeladások megindulása azonban egyre késett és emiatt a főváros új telekpolitikája sem alakulhatott ki, mert megvalósítására nincs fedezet. A városrendezési bizottság múlt h,eti ülésén a bizottsági tagok felkérték Kempel.en Ágoston műszaki főtanácsost, az ügyosztály vezetőjét, hogy a szóbanforgó telekértékesítési és ingatlan- vásárlási akciót mielőbb kezdjék meg. Erre az őszi időszak a legalkalmasabb és a telekárak is olyanok ezidőszerint, amelyek mellett az akció megindulása a főváros szempontjából .előnyösnek mutatkozik. Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos a bizottsági felhívás nyomán meg Is tette előterjesztését Borvendég Ferenc alpolgármesternek. A javaslat szerint az eladásra kijelölt ingatlanokat nem egyszerre, hanem csak kisebb csoportokban fogják nyilvános árverés útján eladásra bocsátani, hogy ilymódon a megfelelő árak elérését biztosítsák. A jövő hónapban az árveréseket feltétlenül megkezdik. Kijelölték azt a 15 ingatlant, amely az első árverési csoportban kerül értékesítésre. Kiszemelték egyúttal azokat az ingatlanokat is, melyeket a befolyó vételárból a főváros elsőnek fog városrendezési célokra megszerezni. A főváros egyébként e héten két ingatlan megvásárlásáról határozott Megveszik a Verpeléti út 3. számú bérházat. melynek ügyéről a Független Budapest már korábban beszámolt. Ezt a bérházat a főváros hosszabb idej.e bérli. Még 1938 végéig áll fenn a bérleti szerződés, melynek értelmében a főváros az igénybevett helyiségek után évi 71.500 pengő bért kénytelen fizetni. Ebiben az épületben van elhelyezve a fővárosi ipar rajz-iskola és a Gróf Zichy Jenő múzeum. Az épület tulajdonosa, Lenkey György, nemrégen felajánlotta a fővárosnak örökáron való megvételre az épületet. Mindössze 460.000 pengőt kért érte és a főváros mindjárt arra gondolt, hogy itt lehetne elhelyezni a felállítandó XI. kerület elöljárósági székhazát. A házvásárlás ügyével .egyes bizottságok már foglalkoztak, de döntésre nem került akkor a sor, mert a bizottság annak a kivizsgálását rendelte el, hogy miért fizet a főváros ilyen hatalmas bérösszeget ezért az épületért. Most azonban mégis vásárlással fejeződött he az ügy. 410.000 pengőért, tehát alig hatévi bérösszegért szerezte meg a főváros az épületet, ahol a XI. kerületi elöljáróság januárban kezdi majd meg- működését. *S^®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®^$^^®®^®$*§^®®®®®§®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©1 \ nagy Közlekedési problémák a városfejlesztési különbizottság előtt A pályaudvarod, a hálózható közcsatorna és egyéb nagy kérdések Október első felében ismét megkezdi működését a városfejlesztési külön bizottság, Harrer Ferenc elnöklésével. Az új ciklus munkaprogramja a vasúti és közlekedési kérdések tárgyalásával kezdődik. A Független Budapest már megírta, hogy a bizottság még a fürdőváros-kérdés tárgyalásának befejezése előtt felhívta az összes hatóságokat és a közlekedési vállalatokat, hogy a soron következő nagy probléma, a közlekedésügyek jövő programmja tekintetében nyújtsák be elgondolásaikat és terveiket. Azóta, az összes érdekeltek eleget tettek a felszólításnak. A MÁV, a BSzKRt, a hajózási társaságok, a kereskedelmi minisztérium,, a légiforgalmi társaság és az autóklubok mind kimerítő memorandumot terjesztettek a bizottsághoz, amely az ezekben foglaltak alapján kezd hozzá új nagyszabású munkásságához. E Programm megvitatása során napirendre kerül a budapesti hajózható körcsatorna terve, amely évtizedes elgondolás ugyan és talán évtizedek múlva kerülhet csak megvalósulásra, de mindenesetre olyan kérdés, molyét Budapest közlekedésének kiterjesztése során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a hajózható körcsatorna a Rákospatak medrének felhasználásával létesülne és Impcsolatba kerülne a leendő Duna—Tisza-csatornával. A vízi- utak kérdésével kapcsolatban a különböző budapesti kikötők ügye és a rakpartok kérdése is tárgyalásra kerül. Nagy kérdéskomplexum Budapest vasúti hálózata. Ezek sorában elsősorban a helyi és a szomszédos közlekedés ügyét kell rendezni. Elsőrendű megoldásra váró probléma a pályaudvarok kérdése. E tekintetben több terv merült már fel. A MÁV legújabb elgondolásai szerint kétféle megoldást lehet a pályaudvari kérdésben keresztülvinni. Az egyik szerint a MÁV meglévő két állomását, a Nyugati és ia Keleti pályaudvart felhagyná és három új átmenő állomást létesítene, a Szegedi xit és a Hungária út környékén, a régi ló versenyt éren és a Népliget tájékán. Mindegyik pályaudvar összeköttetésbe kerülne valamennyi vasútvonallal, úgyhogy mindegyik külön-kiilön is bármely irányban volna használható. A másik terv szerint a Nyugati pályaudvar terüle- j tén új fejállomás létesülne, melynek az összes Budapestre vezető vonalakkal kapcsolata volna. A Keleti pályaudvar teljesen felhagyatnék és helyette a Ló- versenytéren átmenő pályaudvar épülne, melyen a Rákos, Cegléd és Ferencváros felől jövő összes vonatok áthaladva futnának a nyugati fejállomásra. A Keleti pályaudvar helyén központi személypályaudvar létesítését a MÁV nem tartja célszerűnek. Uj személypályaudvart építenének a Kelenföld és Fehérvári út környékén és az új Dunahíd között. Uj teherpályaudvar épülne a Nyugati pályaudvar helyett, a Rákosi rendező pályaudvaron a kőbányai alsópályaudvar helyett, a Kuttódűlőben a Ceglédi út mentén, az Apaffy uccával való keresztezés környékén, továbbá a főváros déli részén, az eltávolítandó teherpályaudvar pótlására. Tervezve van még két rendezőpályaudvar, Pestújhely és Soroksár közelében. Beható tárgyalás alá kerül a ceglédi vasútvonal ügye is, mely városrendezési szempontból a sürgős megoldásra váró kérdések egyike és így a városfejlesztési bizottság egyik legfontosabb programmpontja is. Ebbe a kérdéskomplexumba tartozik az új repülőtér ügye. Ez szintén nagy vita anyaga lesz a bizottság ülésein. De igen nágyfontosságú lesz a helyi személyforgalom fejlesztésének megoldása. A BSzKRt programja alapján határoz majd a városfejlesztési bizottság’ arról, miképpen alakuljon ki Budapest közúti közlekedése, különös tekintettel a közvetlen környék közlekedési igényeire. *®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®t B-listát az uccai bódék közt! A varosrendezési bizottság tiltakozik a rengeteg uccai bódé ellen Újabban ismét sok a panasz az uccai bódék elszaporodása miatt. A szegény gyümölcsárusoktól sorra megvonják az árusítási engedélyeket, ezzel Szemben lépten-nyomon új építmények nőnek ki a pesti uccák járdáin. Feltűnő módon elszaporodtak rövid idő alatt, a telefonautomatafülkék, egyre-másra épülnek az újság'- és könyvárusbódék, egy sereg trafikosbódé is épült, nem is Szólva a villamosmegálló bódékról, az xíj hirdetőoszlopokról és az egyéb állandó jellegű építményekről, melyek úgyszólván teljesen elfoglalják a járdát a gyalog járó közönség elöl. Különösen a' mellékuocákban tarthatatlan a helyzet, mert sok esetben a teljesen szűk gyalogjáró kellős közepére engedélyezik a telefonfülkék és egyéb bódék építését, úgyhogy a közönség kénytelen a kocsi- útra lépni, mert a gyalogjárdán a bódékba ütközik. Ezeket a súlyos anomáliákat szóvátették a város- rendezési bizottság legutóbbi ülésén. K. Császár Ferenc bizottság-i tag elítélő szavakkal nyilatkozott az egyre tűrhetetlenebbé váló állapotokról. Javasolta, kérje fel a bizottság a polgármestert, hogy az_ uccai bódék helyfoglalása engedélyének végleges kiadása előtt necsak a közlekedési ügyosztályt hallgassa meg, hanem, a városrendezési ügyosztály véleményét is kérje ki. Az ilyen engedélyek kiadásánál ugyanis nemcsak a közforgalmi, hanem a városkép szempontjaira és a városrendezési kérdésekre is figyelemmel kell lenni. Nagy Ferenc szintén tűrhetetlennek mondotta ezeket a viszonyokat, mert ma, amikor ezrével állanak üresen az üzlethelyiségek, semmi sem indokolja az uccai bódéárusítás elterjedését. Néhány pengős helyfoglalási díj fizetése mellett okoznak leküzdhetetlen kon- kurrenciát ezek a bódéárusok a súlyos terhekkel küszködő, nyílt üzlettel rendelkező kereskedelemnek, amellett, hogy közforgalmi és városrendezési szempontból súlyosan kifogásolható. Harrer Fergnc elnök is azt tartotta a leghelyesebbnek, ha a közterületfoglalási ügyeket minden más fórumot megelőzően elsősorban városrendezési szempontból bírálnák el. A bizottság végül is elhatározta, hogy ilyen értelemben tesz előterjesztést a polgármesternek, egyben Nagy Andor javaslatára azt is kimondotta, hogy a legutóbbi tíz évben kiadott helyfoglalási engedélyek revízióját tartja szükségesnek. Remélhető, hogy a polgármester a bizottság kívánságának megfelelően fog intézkedni és a gomba- módra szaporodó bódék sorában is megindul a B- listázás. fc®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®^®®®®®®^ Eibel Gyula Szivattyú-és gépiizeme Újpest Tömöri ucca 17/a Készít, szállít, szerel m ndennemű kézi és erőmű szivattyúkat, valamint,, FAVORIT “szabadalmazott kétaknás kályhákat Zsédely Károly épület-, mülakatos, tüzhelykészítő és autogénhegesztő mester Budapest, I, Márvány u. 29. Tel.: 57-2-64
