Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-06 / 36. szám
G Független Budapest Budapest, 1933 szeptember 6. Stílusegységet a városépítésben! Hozzászólás Magyar Miklós főv. bizottsági tag cikkéhez írta: Málnai Béla műépítész sgrafittos házát, a Pallavicini-palotát, Petschacher, a korán elhúnyt jeles építész alkotását. A Vigadót, Schmahl Henrik Andrássy-úti kitűnő bérpalotáit, M einig Artúr Wenckheim-palotáját, Hauszmann Alajos és Steindl Imre kiváló munkáit, Láng Adolf régi műcsarnokát és még sok-sok remekbe készült alkotást. Ezekhez venném a puritán citadellát, Lechner Ödön váciuccai Thonet-házát, a Postatakarékpénztár, a Geológiai Intézet épületét, a nemes kőbányai tép lomot és Lajta Béla kiváló tehetségű munkáit. Ezekből és még sok más ilyen kitűnő, de különféle stílusú alkotásból én olyan városképet tudok elképzelni, mely vetekszik a velencei Szent Márk térrel, hol szintén teljes közelségben, de nem kevésbé különböző stílusú épületek tökéletes összhangban állanak. Mit jelent ez? A stííuskülönbségek tűrik egymást, a szép csak a csúnyával áll diszharmóniában. Ebből következik, hogy nemcsak egyedül a stílusegység a fontos, amelyre törekednünk kell, hanem a stílusharmonia is, melyet jó városépítési tervbe beillesztett jó épületek hoznak létre. | a rosszat. De hisz éppen ez a legnehezebb, mert I ehhez építészeti kultúra kell. I anítsuk már a középiskolában az építészetet, annak alaktanát, a régit és az újat. i Már az ifjúság vezettessék be az építészet lényegébe, hogy- az uccán járva különbséget tudjon tenni a jó és rossz építészet közt. Az építőművészet | tudása tartozzék az általános műveltséghez! I Legkiválóbb építészeinknek adassék alkalom, I hogy a város újonnan alakítandó részeiben jelentős | építészeti példákkal fektessék le a kiindulás alap- i jait. Az fog történni, ami a legkiegyensúlyozottabb útvonalunkon, az Andrássy úton történt, hol az igazán szépen elgondolt városszabályozási tervbe Ybl, Petschacher, Schmahl és Láng példaadására 'tökéletes- városkép alakult ki. Egy szerv, amely ezek jegyében akar működni, mely az építészeti kultúrát akarja terjeszteni, igen hasznos lehet. Sok feladatot is tudok elképzelni egy ilyen alakulat számára. Csak egynéhány példát. A nevelés körüli teendők kidolgozása; s stílusképző faktorok figyelemmel kísérése; az építési szabályzat továbbfejlesztése a stílushamionia érdekében. Sőt tovább megyek: talán e szerv egy nem tisztán a külföldet leutánzó, modern hazai irányzatnak megindítója lehet. Ezért elismeréssel kell fogadni Magyar Miklós főv. bizottsági tag nagyjelentőségű cikkét, melyben e megoldásra váró problémákat felismerte és napirendre hozta. Csak az év végére derül ki, mit fizetett rá a főváros a gyöngyösi lignítbányára ? Rendben folyik a likvidáló bizottság munkája — Mi történjék a bányával? Mai számunkban Málnai Béla műépítész, a magyar építőművészek egyik legkiválóbbika szól hozzá Magyar Miklósnak a Független Budapest hasábjain felvetett kitűnő indítványához, amely stílusegységet követel a városépítésben. Málnai Bélának — épúgy, mint az általa tervezett épületekben is — itt is van új és érdekes mondanivalója, tartalmas és érdekes egyéni szempontja. Örömmel olvastam Magyar Miklós főv. bizottsági tagnak a Független Budapest júl. 26. számában megjelent cikkét, találó megjegyzéseit és fővárosunk esztétikai képéről való meglátásait. Mint cikkében megállapítja, városunk kialakulásában az új és tagadhatatlanul üdén ható modern irányzatok vezető szerepet kezdenek játszani és ennek a folyamatnak erősödésével számolnunk és a vele kapcsolatos problémák megoldásán gondolkodnunk immár legfőbb ideje. Az is tény, hogy amennyire lelkesedéssel kell fogadnunk a korszerű építkezés itt-ott felbukkanó, sokszor sikerült példáit, az egyes házak tervszerűtlen beállítása, a már kialakult miliőbe gyakran disszonáns hatást idéz elő. Leginkább disszonáns, ha egy zártsorú ucca egy magányos háza modern és merész formájával egyedül jelenik meg egy már kialakult környezetben. De kérdem, mit tegyen az építész, ha egy teljesen mai feladatot kell megoldania egy nem teljesen stíltiszta, vagy műemlékértékű környezetben? Vájjon a stílusrekvizitumokat kényszerítse-e rá házára, mikor azok annak belső tartalmával ellenkeznek? Műemlékvédelmi szempontokból ősrégi kialakult városra, vagy városrészre a stílus megkötése alkalmazható, mintahogy nálunk is megvan, pl. a várban való építkezésekre, hol a régi hangulat megóvására az építési szabályzatok nagyon is jó rendelkezéseket tartalmaznak. Nagyon nehéz a stílusrayonirozás azonban ott, ahol pl. az üzleti élet fejlődése a vidék már kialakult stílusával ellentétben álló kívánalmakat támaszt! A felvetett kérdés mégis városesztétikai, gazdasági, idegenforgalmi stb. szempontból igen nagy horderejű, mint azt Magyar Miklós városunkéit rajongó cikkében megállapítja. Megoldást kell találnunk. Miből áll ez? Sokszor magam elé varázsolok egy képet, melyben adva van Budapest gyönyörű fekvése: a Duna, a Vár, a Gellérthegy, a budai, mesébe illő hegyvidék, a Margitsziget és a pesti síkság. Gyönyörű, párját ritkító panoráma! Ehhez — mintegy foto- montaget — felsorakoztatom az igazán minden külföldi viszonylatban helyét megálló sok remekbe készült épületet-: Ybl Miklós várbazárját, az Operát, a margitszigeti fürdőt és a bájos kis villaépületeket, Hűd és Politik klasszicizáló házait. A Lánchíd nemesen egyszerű architektúráját, a Halászbástyát, Schulek mesteri alkotását, a Körönd A Gyöngyösi Szénbánya likvidálásáról alig kerül hír a nyilvánosság elé. A felszámolás a legteljesebb csendben történik, de eddig még mindig nem tudtak dönteni afelöl, hogy a főváros érdekeltségének megszüntetése után mi történjék a bányával? A vállalat most üzemben van ugyan, miután a bánya egyik mérnöke — bérlet formájában — engedélyt kapott az üzemvitel folytatására., ez azonban csak átmeneti, ideiglenes állapot. A főváros legjobban szeretné, ha. Gyöngyös város venné át a főváros tulajdonúban lévő részvényeket, a likvidálás eredményeképpen mutatkozó értékben. A tárgyalások ilyen, irányban folyamatban is vannak, de kevés siKOSZÉNBÁNYA ÉS TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN, (»RASCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD UCCA 3 Telefon: Automata 255-54, 255-55 é» 255-66 kerrel kecsegtetnek, mert Gyöngyös is szeretné a bányánál való érdekeltségét megszüntetni. Ilyenformán bizonyára nem marad más hátra, mint az, hogy valamely jelentkező magánvállalkozónak adják oda bármilyen áron a bánya részvényeit. Egyrészt nemzetgazdasági szempontból, másrészt szóéi lális szempontból sem engedhető meg a bánya üzemének teljes beszüntetése, mert ezáltal sok munkás veszítené el kenyerét és a lignittermelés is visszaesne. Értesülésünk szerint a likvidáció ez év végére befejeződik és ekkor derül ki, mit fizetett rá a főváros erre a vállalkozására. A felszámolóbizottság a munka leljes befejezéséig nem is tesz jelentést, mert a vállalatnál nem történt semmi említésreméltó esemény. Befejezéshez akarják juttatni azokat a pereket is, melyeket a hánya fölött lévő földek birtokosai- indítottak a vállalat ellen. Ezekben az ügyekben valószínűleg egy esség jön létre. Rövid krónika a félszázad előtti Budapestről irta: KEREKES ALADÁR dr. Az alábbi adatokból a fél évszázad előtti Budapest képe mosolyog felénk. Igen, mosolyog: a fiatalság, az ifjúság hulláma csapi meg bennünket, amikor a nyolcvanas évek fővárosi króniká- jának alábbi adatai dobogtatják meg szívünket. Kicsiny mozaikkockák sorakoznak egymás mellé abból a képből, amely az ötven év előtti Budapestet jelenti, de csupa jellemző dolog, előzménye, kicsinyített mása annak, ami most van, mintahogy a gyermekben is benne vau a későbbi férfinak minden vonása, egész karaktere. Az itt következő események az 1881-ik esztendő krónikájából valók. Lássuk, mit mondanak a főváros mai krónikása részére. A budapesti (dayál forgalma 1881-ben a következő voll: 1.341.245 gyalogos, 5245 targoncás, 151.182 egyes- iogat es 217.305 kettősfogat. Az összes vám jövedelem 55.710 forint 61 krajcár volt. bérekéinél városa 1875 körül a régi Zöldfa ucca es Borz ucca sarkán lévő telekre házat építtetett, a ház azonban oly keveset jövedelmezett, hogy a vál'os elhatározta, az eladásút és fel is ajánlotta, megvételét a kincstárnak. A konc lére pesti biztosító intézet az Andrássy út és Vilmos császár út sarkán lévő 506 négyszögöl tel- két 1881 január 15-én vette meg házépítés céljára, négyszögölenként 506 forintért a közmunkák tanácsától. A képzőművészeti bizottságban felmerült az az öllel, hogy Deáknak ne ülőholyzotü szobra legyen. A Rákóczi úl kiszélesítése 188.1-ben lett aktuális es ;i lő város utasította, a mérnöki hivatalt, hogy a. kisajátítások előmunkálatait készítse el. A Krisztinavárosban a lemplom melletti szőlőhegyet a főváros házhelyekre osztotta fel. A budai Iái por báli yá I eddig évi 152 forint bérért Lova k ígnáe hírta. .1881 ben a. főváros Domonkos Györgynek adta bérbe, aki 250 forintot ajánlott. A közkórházakban a temetkezési díjakat a közgyűlés egy forintban állapította meg, olyképpen, hogy ez összegből a halottkém 25, a szolgaszemélyzet 33 és végre a kezelőtiszt 42 krajcárt kapjon. A Kávésipar tár sided február 19-i ülésén elhatározta., hogy az üzletben eladott kisebb adag kávé árát 1 krajcárral, a nagyobb adagét 2 krajcárral s minden játszma kártyáéi 5 krajcárral felemelik a kávé, cukor és kártya legutóbbi időben történt, illetőleg történendő megadóztatása miatt. A kőbányai vasúti átjáró már a múlt század nyolcvanas éveiben is sok gondot okozott. A középítési bizottságban szóbakerült, hogy a vontatások által félórára is elzárják a közlekedést. A bizottság felkéri a tanácsot, hogy az osztrák államvasút társulatot figyelmeztesse azon 1874. évi megállapodásokra, mely szerint a közlekedést csak bizonyos cselekben (vonat áj vonulásoknál) szabad elzárni. Divat volt már ötven esztendővel ezelőtt is a fővárosnál a. hérelengedés. BuMwald Sándor ugyanis szerződést kötött a várossal, hogy a Ferenc József rakparton padokat állíthasson fel, azokra hirdetésekéi alkalmazhasson és a padok használói déri 3 krajcár/ szedhessen. Ezért kötelezi magát a város részére évenként 60 padot szállítani és 10 év alatt 3098 forint bért fizetni. Tekintve, hogy üzlete nem virágzott, azt kéri, hogy a szerződést változtassák meg s vagy a padok szállítása, vagy a bér fizetése alól mentsék fel. Sok kőbányai polgár már 1879-ben mozgalmat indított a kőbányai plébánia létesítése érdekében. A jogügyi bizottság 1881-ben azt indítványozta, hogy' alakítsanak Kőbányái; plébániát egy plébánossal és egy segédlelkésszel. ./ telefon Budapesten már részben működött. Az előfizetés egy napra, í>0 krajcár. A Rudas-fürdő 38.000 forint tiszta jövedelmet hozott. 1881-ben a fürdő építési és költségvetési terveit a pénzügyi bizottság elé (erjesztették. A. terv szerint az építés 90.407 forint 31 krajcárba, a beruházás pe- | dig 6188 forint 64 krajcárba, kerülne. Eszerint a török- I fürdőt gőzfürdővé alakítanák át s ehelyett a nép számára közös fürdőt építenek s fiz Ockenfnss-I'élo | házat mosókonyhává és lakásokká alakítják át. Az I újítások — mondja az előterjesztés — a befektetett tőkének 31so/ioo százalékát jövedelmeznék. A Múzeum uccai Károlyi-pedotáj 1881-ben Fellner, a Népszínház építője tervezte. A telken a honvédség- \ nek egy elhagyott szertára volt. Ormai István, a Rókus-kórház gondnoka 10.000 forintot sikkasztott. A főváros 1881 májas 24-i közgyűlésének jegyzőkönyve tanúskodik arról, hogy már abban az időben is felütötte a fejéi a panama. Fuchs Gusztáv városatya panaszkodott, hogy a fővárosi utak helyreállítása, építése elmarad, mert ezeket az utakat a mérnöki hivatalnál nem sürgették a titkos erők, amelyeknek oly nagy befolyásuk van, hogy kívánatukra más, kevésbé szükséges utak elkészülnek. Az Erzsébet féri kioszkot Reich Jakab vette bérbe 3 évre, évi 8000 forintért. Az előbbi bérösszeg 6500 forint volt. A Isfgpupénz a. múlt század 70-es éveiben éjfél előtt 5 krajcár, éjfél után 8 krajcár volt. Ha a házmester esti 10 óra elölt zárta be a kaput, pénzbírsággal ás letartóztatással bíínhöáölt. 1881 nyarán elhatároztál].:, hogy nyáron, vagyis május 1-től október 31-ig reggel 4 órakor lesz kapunyitás, a többi téli hónapokban pedig a házból kimenők részére reggel 5 órakor. A Tgbán már 50 évvel ezelőtt is sok gondot okozott a főváros vezetőségének. Rájöttek ugyanis, hogy a Kereszt ucca 48. számú ház lakói koldusok és a házban oly egészségtelen" a levegő, hogy a lakók egy részéi ki kell lakottal ni. Van szoba, amelyben 22-en laknak és a legkisebb szobának is 10 lakója van. A lakók nagy száma dacára minden szobában csak két ágy van, a többiek szalmán alusznak a földön. Az első k er am- ft bur kola tot 1881 nyarán készítették a Kecskeméti, Egyetem és Városház uccában. A városligeti artézifürdői 1881 július 30-án adták át a forgalomnak. A fürdőben 20 kád volt. A víz vezetékbe az 1880. év végéig 3,292.800 forintot fektettek be. A tiszta, jövedelem 1880-ban 270.943 forint, vagyis a beruházott tőkének 8.23%-a. Az általános üzleti költség ebben az évben 20.704 forint 74 krajcár- volt. A krematórium kérdésével már a 80-as években foglalkoztak. ./: orvosi hör a fakultativ hullaégclést pártfogolta.
