Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-06 / 36. szám
Budapest, 1938 szeptember 6. Független Budapest 3 Kik rendezhetnek kiállítást és árnmintavásárt? Magyar állampolgár külföldön csak miniszteri engedéllyel állíthat ki Annakidején ismertette a Független Budapest a különböző vásárok és kiállítások szabályozása ügyében készült törvényjavaslatot, amely azóta törvényei őre1 is emelkedett. A főváros akkor a javaslattal szemben észrevételeit megtette és most megkapta, ugyancsak hozzászólás végett a törvény végrehajtási 'utasításának tervezetét is. A végrehajtási utasítás foglalkozik a kiállítások osztályozásával. A ..kiállítás“ jelzőt csak olyan bemutatáshoz szabad használni, mely a törvény rendelkezései értelmében tényleg a kiállítás fogalma alá esik és melyhez a hatósági engedélyt megszerezték. Módot nyújt a törvény arra, hogy úgy az ipari, mint a mezőgazdasági árumintavásárok keretében külön engedély nélkül iparművészeii és háziipari kiállítási lehessen rendezni. Az árumintavásárok engedélyezése, tekintet nélkül azok kiterjedésére és jellegére, a kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik. A törvény életbelépése után az egész ország területén ilyen vásárokat csak a kereskedelmi miniszter engedélyével lehet rendezni. Ipari és mezőgazdasági kiállítások, vagy vásárok rendezéséhez még a földművelésügyi miniszter külön engedélyére is szükség van. A törvény ki akarja zárni, hogy bárki vállalkozásszerűen. nyerészkedési célból rendezzen kiállítást, illetve árumintavásárt. Ezért csak olyan közérdekű intézmény, testület vagy egyesület kaphat engedélyt, melynek működési körével a kiállítást, illetve árumintavásár rendezését össze lehet egyeztetni és melynél, eddigi működése alapján, kizártnak kell venni a nyerészkedési szándékot. Ez a követelmény nem jelenti azt, hogy a kiállítás, vagy vásár rendezésével kapcsolatban bizonyos bevételi többlet, költségvetési felesleg elő ne állhasson, sőt felesleg elérésére kell törekedni és az elérendő hasznot a törvényben, illetve a folyamodványban előre megjelölt ipari közcélokra kell fordítani. Kiállítást és árumintavásárt csak komoly gazdasági és egyéb közérdekek szolgálatára, kifogástalan anyagi megalapozottság és a siker előfeltételeinek fennforgása mellett lehet rendezni. A kiállításokról és árumintavásárokról külön szabályzatot kell alkotni. A szabályzatot minden kiállítóval szemben egyformán kell érvényesítem. Fogyasztók részére, a vásárokon és kiállításokon csak a miniszteri engedélyben megállapított keretek között szabad árusítani. A miniszter viszont minden egyes esetben a. kamarák és a kereskedelmi érdekeltségek meghallgatása után határoz. A továbbiakban a végrehajtási utasítás az engedély közzétételéről, a kiállítási épületek biztonsági követelményeiről, a vásár zárórájáról intézkedik. A kiállításokon kitüntettek névsorát a hivatalos lapban kell közzétenni a rendezőség költségén. Magyar állampolgár külföldi kiállításokon csak a kereskedelmi miniszter engedélye alapján állíthat ki. A törvény rendelkezései alá nem esnek a tanoncok és segédek munkakiállításai, a tanintézetek, ipari tanfolyamok kiállításai, a tudományos, egészségügyi, tűz- és közrendészeti, a balesetvédelmi és sportkiállítások. Az utóbbi kiállításokon azonban a résztvevő kereskedők nem árusíthatnak. Az engedély nélkül rendezett kiállításokat bezárják és a, rendezőség ellen kihágásért megtorló eljárást indítanak. Muiihdcsij Gyula cég magyar kir. szál), takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyár Budapest, VII, Rózsa u. 39 Mintaraktár: VII, Izabella tér 3 Telefon: J. 31-2-80 és 35-9-16 MOIRET F. ÖDÖN RT. PAPIRNEMUGYAR Budapest, IX., Közraktár u. 24 Zsigmondy Béla Részvénytársaság hid-, víz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vailalat Kompresszor-kölcsönzés — Vezérigazgató : 7cítímnmlv np7«íí okl mé'nök, Budapest, I. kér., Horthy £Mgmunuy UVLbU Miklós út II4. Telefon: 68-9-20 KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, V., ZOLTÁN UCCA ÍO Telefon : Aut. 150-81 Modern gőzmosódai berendezések Magyar Mosó és Fertőtlenítő Gépgyár Rt Budapest, 111., Lajos ucca 115 Telefoni 62-5-23 keserűvíz Nemcsak legjobb hashajtó, De sokféle gyomor-bélbajt Sikerrel kigyógyító 1 föntés előtt a Váaárp énztár ügye Legkésőbb szeptember 19-én tárgyalja a főváros tanácsa a vizsgálóbizottság jelentését A Vásárpénztár gazdálkodásának felülvizsgálására kiküldött pártközi bizottság már befejezte munkáját. A bizottság tagjai — kevés kivétellel — az egész nyári szünet alatt Budapesten tartózkodtak és resztvettek a, minden, részletre kiterjedő munkában. Hogy a vizsgálat lefolytatását megkönnyítsék, három albizottságot küldtek ki. Az egyik az adonyi bér gazdaság üzleti könyveit vizsgálta felül és az volt a, feladata, hogy megállapítsa: milyen körülmények és kik okozták a súlyos veszteségeket. Feladatuk volt az is, hogy a jövőre nézve propozíciót tegyenek tapasztalataik alapján a törvényhatósági tanácsnak, illetve a polgármesternek. Ennek az albizottságnak Csiliéry András és Brócly Ernő voltak a tagjai. A második allrizotSágba Payr Hugó1 és Révész Mihályt küldték ki. Ez az albizottság a vásárpénztári monopólium hasznosításúinak a kérdésével foglalkozott, a harmadik albizottság pedig a kihitelezés eheti és általában a Vásárpénztár üzemvitelét tette tüzetes vizsgálat tárgyává az egész működési időre visszamenően. Mind a három albizottság befejezte a reá, bízott vizsgálatot, sőt már a jelentések megszövegezése is jórészt befejeződött. A legnagyobb érdeklődés a har- modik albizottság munkájának az eredménye iránt nyilvánul meg. Ez az albizottság ugyanis, amelynek a kereszténypárti Nagy Ferenc és az ellenzéki Láng Lajos voltak, a vásátr pénztári veszteségek eredetét kutatta. Ennek az albizottságnak a jelentését Láng Lajos szövegezi. Legalább 150—160 oldalra terjedő vizsgálati jelentés készül a vásárpénztári vizsgálat tüzetes eredményéről. A jelentés kiterjeszkedik a vizsgálat során szerzett adatok felhasználásával úgy a veszteségek eredetének, mint annak a kérdésnek a tisztázására is, hogy kiket terhel a felelősség a könnyelmű, sőt nem egy esetben bűnös úton történt kihitelezések miatt. Láng Lajos még nem készült el teljesen a jelentés megszövegezésével és ezért Lázár Ferenc, a pártközi bizottság elnöke úgy határozott, hogy még ezen a héten megszövegezik a pártközi bizottság jelentését, azoknak az előterjesztéseknek az alapján, amelyeket az egyes albizottságok készítettek. Lázár Ferenc közölte a Független Budapest munkatársával, hogy legkésőbb szeptember hó közepéig feltétlenül megérik a döntésre a Vásárpénztár-iigy. Az albizottságok előterjesztésének a meghallgatása irtán e hét folyamán készült jelenlést átadják Sipőcz Jenő polgármesternek. Szombaton délelőtt pártközi értekezlet volt Huszár Aladár főpolgármesternél, amely értekezlet úgy döntött, hogy a, vásárpénztári vizsgálóbizottság jelentését legkésőbb a szeptember hó 16-i tanácsülés elé terjeszti. Az építőipari törvény megteremtette a békét mérnökök és építőmesterek között Az új törvény csak keret lesz, melyet rendeletekkel töltenek ki A Független Budapest legutóbbi számában megírtuk, hogy a kereskedelmi minisztériumban előkészítés alatt van az építőipari törvény, amely pontosan meghatározza majd az építőipar jogkörét és az egyes építőszakmák munkavállalás: körét. Az érdekeltségek nagy figyelemmel kísérik ennek a törvényelőkészítésnek a munkáit. A múlt héten sorozatos ankétek voltak az üggyel kapcsolatban a kereskedelmi minisztériumban, ahol az érdekelt szakmák képviselőinek véleményét hallgatták meg. Eddig az építőmesterek, a kőművesmesterek, az ácsmesterek, továbbá, a, mérnöki hamura, és a mérnökegylet mondták el kívánságailmt és véleményüket. Az eddigi tárgyalások egyik konkrét eredménye az, hogy a mérnökök és az építőmesterek megegyeztek a tervezés és a kivitelezés szétválasztása kérdésében. A mérnöki kar eredetileg azt kívánta, hogy a tervezés és kivitelezés összeférhetetlenségét úgy állapítsák , meg, hogy az az építőmester, aki tervezni akar, csak Tervezéssel foglalkozzék és ez idő alatt kivitelezést ne vállalhasson, viszont aki épít, a?, ne tervezhessen. A megegyezés szerint a törvény úgy fog intézkedni', hogy az épület tervezője és építője nem lehet azonos személy és ezentúl mindenki csak olyan építményt tervezhet, melynek kivitelezésére is jogosult. Kimondja majd a, törvény, hogy építőmester csak olyan egyén lehet, aki mérnöki oklevelet szerzett és négy évig építőmester! gyakorlatot folytatott. Azok akik felső építőipari iskolát végeztek, engedélyt kapnak arra. hogy mestervizsga letételével megszerezhessék az építőmesteri engedélyt. Ez a lehetőség is azonban csak rövid átmeneti időre fog szólam és azon túl a felső építőipariskolát végzettek többé nem lehetnek építőmesterek. Az ácsmeterek azt kívánták, hogy kőművesek számára csak ők állványozhassanak és az úgynevezett zsaluzást is csak ácsmester végezhesse. Elterjedt hírek szerint az építőipari törvény kerettörvény lesz, amely tág- teret nyújt majd a sokféle probléma rendeleti úton való szabályozására. Hír szerint megszüntetik a kőművesmester jogát arra, hogy földszintesnél nagyobb épületek föld-, kőműves- és elhelyezési munkáit vállalja, viszont megengedik a kőművesmester és építőmester apa és fiú vagy vő legyen, valamint építő- és kőművesmester- testvérek társulhassanak. Ez mindenesetre könnyebbséget fog jelenteni a családtagok együttműködésének. Ay, új építőipari törvény tervezetét a kereskedelmi miniszter még ebben a hónapban megküldi a fővárosnak hozzászólás végett. A tervezetet az illetékes bizottságban fogják megvitatni. A miniszter még az ősszel be akarja terjeszteni a törvényjavaslatot és a, végrehajtási utasításban fogja rendezni az egyes konkrét problémákat. niEGnyibT a Központi Vásárcsarnok íegVlí^áVaíí'comp^u BOllcjc és Étterme SSrsSS Budapest. IX. Vámhoz Körút 1- 3 meg személyesen ?
