Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-30 / 35. szám

í> Független Budapest Budapest, 1933 augusztus 30. A megtakarított tüzelőanyag árából fizeti a főváros az új fűtőkazánokat Önmagukat fizetik ki az áruhítelezésí alapon megrendelt új íűtőkazánok A Független Budapest több cikkben beszámolt a főváros kazánrendeléseiről. Megírtuk, hogy a ke­reskedelmi miniszter utasítására a főváros kényte­len mindazokat a fűtőkazánokat házáig szén tüzelé­sére alkalmas berendezésüekre kicserélni, melyek eddig csak külföldi tüzelőszerek égetésére voltak alkalmasak. Ezt az intézkedést nemzetgazdasági és takarékossági szempontokkal indokolta a kereske- | delmi miniszter. A főváros meg is hirdette a pályá­zatot és egyelőre 9 iskolában rendelte el a kazeinok kicserélését, de miután a költséges beruházások céljaira a inai viszonyok között nem áll rendelke­zésére megfelelő hitelösszeg, áruhitelezéses alapon hirdette meg a versenytárgyalást. Mint jelentettük, 4 cég nyújtotta be ajánlatát. A Ganz és Társa, a Láng Gépgyár, a Magyar Radiátorgyár és a Rock István, Első Brünni Gépgyár. Az ajánlatok magasabbak voltak, mint amennyit a főváros a beruházásra előirányzott és ezért hosszú ideig tartott a versenytárgyalás eldöntése. A múlt héten azonban létrejött a megállapodás és a főváros a négy ajánlattevő gyár között megosztotta a kazánszállítást. Az eredetileg négy, illetve hat évre kontem- plált törlesztési idő helyett mindössze 3 évi részlet- fizetésben állapodtak meg, de a folyó évben is fizet már a főváros bizonyos részletet. Az osztendei egyezmény értelmében 1934-től kezdve a főváros már köteles törlesztéseket is esz­közölni a háborúelőtti kölcsönök összegére. A köl- csöntörlesztés előre megállapított tervezet szerint történik és 92, 94, illetve 100 fél éven át 1979, 1980, illetve 1983 június 1-én ér véget. A törlesztés évről-évre emelkedik. Az első évben pengőértékben körülbelül 1.5 millió pengő új terhet jelent ez a fő­városnak. Az új költségvetéseket tehát már ezek­nek az emellcedö terheknek a figyelembevételével kell összeállítani. A kölcsöntörlesztéseket különböző valutaszámítás alapján fizeti a főváros, természe­tesen a mostani rendelkezések folytán pengőben. Mindenesetre a nemes valuták értékében beállott árfolyam- csökkenés pillanatnyilag kedvező a fővárosra nézve. A megállapodás értelmében a fővárosnak joga van a törlesztéseket a kötvények visszavásárlása, vagy (felajánlása, esetleg névértéken való kisorsolás út- ján is visszafizetni. Az 1910. évi 4%-os kölcsön svájci frank ala­pon fizetendő és az első évben, amikor a tőkehát­ralék még 1,831.240 font, az esedékes törlesztés 14.260 fontot tesz ki. A vállalati végösszeg, kamatokkal együtt, 221.011« pengő. A Ganz és Társa Gépgyár a Tisza Kálmán téri, a vasuccai, a kénuceai és Szvetenay uccai iskolákban szerel fel egy-egy fűtőkazánt, összesen 79.824 pen­gőért, a Magyar Radiátorgyár a Lajos ucca 1—3, j az Egressy út 69 és a Dugonics ucca 28. számú iskolákba szállít kazánokat, összesen 62.138 pen­gőért, a Láng Gépgyár a Mária Terézia iskolába szállít egy kazánt 32.583 pengőért, míg a Rock István Első Brünni Gépgyár a márványuccai is­kola részére szállít egy kazánt 31.100 pengőért. A törlesztési tervezet szerint a főváros idén 25.600 pengőt fizet ki, a jövő évben 67.837, a követ­kező évben 63.362 pengőt, 1936-ban pedig, utolsó részletképpen 62.063 pengőt. A törlesztések negyed­évi részletekben történnek és a szükséges összegeket a tüzelőanyagok költ­ségénél elérendő megtakarításokból fedezik. Ép ezért a polgármester felhívta a pénzügyi ügy- í osztályt, hogy 3 éven keresztül az említett összege­ket a tüzelőanyagok hiteléből zárolja és intézked­jék aziránt, hogy a jövő évi tüzelőanyag-költség­előirányzat tovább ne csökkentessék. Amennyiben a tüzelőanyagszükségletnél nagyobb arányú megtaka­rítás volna elérhető, úgy kamatmegtakarítás érde­kében a főváros a most megállapítottnál nagyobb | összeggel törlesztheti tartozását. A törlesztések összege a következő években arány­lag keveset emelkedik. A második évben 14.860, a harmadik évben 15.440, a negyedik évben 16.080, az ötödik évben 16.720 pengőt kell törleszteni. Foko­zatosan azonban mindig emelkedik a törlesztendő részlet, úgyhogy az utolsó évben, tehát .1980-ban már 84.880 angol fontot kell fizetni a kölcsön teljes ki- egyenlítéséül. Az 1911. évi U%-os kölcsön visszafizetésénél a francia frank valutát veszik alapul. Ebből a kölcsönből ezidőszerint még 98,193.480 francia frank tőke áll fenn. Évről-évre nagyobb számú kötvényt kell törleszteni. Az első évben 1738 darab kötvény törlesztése esedékes, 729.960 francia frank értékben. A második évben 1809 darab kötvényt kell törleszteni 759.780 frank értékben. Ilyen arányban emelkednek a következő évek törlesztési kötelezettségei is. 1981 január 1-én esedékes az utolsó annuitás és az utolsó évben 10.753 darab kötvényt kell törleszteni 4,516.260 francia frank értékben. Svájci frank alapon törlesztendő az 191 f. évi f.5%-os kölcsön, melynek tőkehátraléka 6,280.740 angol font összegű. Az első évben 34.620 font értéknek megfelelő összeget kell törleszteni, a második évben 36.200, a harmadik évben 37.840, a negyedik évben 39.580 angol font értékkel egyenlő svájci frankot. Ennek a kölcsön­nek a visszafizetése tart a legtovább. Az utolsó annuitást 1981+ január 1-én fogja fizetni a főváros, ekkor 306.580 angol font értéket kell lefizetni, amivel a kölcsön teljesen kiegyenlítődik. A főváros mindenesetre igyekezni fog a leg­kedvezőbb módon eleget tenni kötelezettségeinek és a jövő évi költségvetésben már elő is irányozza a meginduló kölcsöntörlesztésekhez szükséges fedezeti összeget. 11 bányavállalat tett ajánlatot az Elektromosművek szénszállítására A versenytárgyalás eredménye Lezajlott az Elektromosművek nagy érdeklődés­sel kísért ménszállítási versenytárgyalása, melynek előzményeiről a Független Budapest legutóbbi szá­mában hírt adtunk. A 220.00U tonna évi szénmennyi­ség szállítására vonatkozó pályázat a bányaválla­latok nagy érdeklődését keltette fel, mert manapság nem nagyon gyakori az ily nagy összeget kitevő köz- szállítás. Az eredmény számszerűsége is igazolja a nagy érdeklődést, mert 11 hányavállalat nyújtotta be ajánlatát, de érdekes, hogy még a legnagyobb hánya sem vállalkozott a teljes szénszükséglet egyedüli szállítására. Mennyiségileg a legnagyobb ajánlatot a Magyar Általános Kőszénhánya Rt. tette, amely évi 140.000 tonna szén szállítására vál­lalkozik, tonnánként 18.50 pengős egységáron, tehát az egész szállítás értéke 2,590.000 pengő. Azonkívül külön számítja, fel a forgalmi adót és a fuvardíjat, mely utóbbi Kelenföldre 4.80, a lipótvárosi pálya­udvarra 5.90 pengő. A második helyen áll a Budapestvidéki Kőszénhánya Rt., mely 52.000 Ionná szenét ajánl, 11.—, illetve 15.30 pengő egységáron a szállítási állomástól fiigg'ően. A felajánlott szénmennyiség összértéke 754.000 pengő, ab bánya. A vasúti fuvardíj 4.30 és 3.40 pengő. A Nagybátony-lJjlaki Egyesült Iparművek 50.000 tonna szenet ajánlottak fel különböző egység­áron. A teljes mennyiség átvétele esetén 475.000 pen­gőbe kerül a szén. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányája 44.000 tonna szenet ajánlott fel 19.10 pengős egységáron, összesen 843.000 pengőért. Emel­lett forgalmi adót és tonnánként 10.25 pengős szál­lítási díjat számít. A Salgótarjáni Kőszénhánya ■12.500 tonnát ajánlott fel 18.80 és 16.32 pengőért, ösz- szesen 800.000 pengőért. A fuvardíj 3.60 és 4.40 pengő tonnánként. A Kisgyóni Kőszénbánya 30.000 tonna, szén szállítására vállalkozik, mely a szénadóval 7.02 pengőbe kerül, összesen 222.880 pen­gőbe. Ugyancsak 30.000 tonna szállítására tett ajánlatot az Ajkai Kőszénhánya, amely 7.90 pengős egységáron ajánlotta a szenet, összesen 238.500 pengőért. A szállítási díj 8—8.80 pengő. A Hungária Kőszénbánya 12.000 tonna szenet szállítana 9.80 pengős egység­áron, összesen 121.100 pengőért. A fuvardíj 4.40, il­letve 3.50 pengő. A Mátravidéki szénbányák 7000 tonna szállítására tettek ajánlatot, összese.* 35.000 pengőért. A fuvardíj 5—10, illetve 4.60 pengő. A Móri Kőszénbánya 3600 tonna szállítására tett ajánlatot 11-20 pengős egységáron, összesen 40.300 pengőért. A fuvardíj 6.40, illetve 7.40 pengő. A legkevesebb szenet a gróf Pappenheim-féle kisbérpusztai bánya ajánlotta, mely mindössze 1000 tonna szenet szállít­hat, összesen 6500 pengőért. Ezek az árak ab bánya értendők és átlag 60—70%-ot, sőt a gyengébb minőségű szeneknél 100%-ot tesz ki a fuvarköltség. A 11 bányavállalat ilyenformán 412.100 tonna szén szállítására ajánlko­zott, ami alig 80%-kal több, mint az Elektromos­művek egy évi szükséglete, a felajánlott szénmeny- nyiség értéke pedig 6,126.000 pengő, tonnánként tehát; átlag 15 pengő. Az Elektromosművek igazgatósága a verseny­tárgyalási feltételek értelmében 60 napon belül lenne köteles dönteni az ajánlatok felett, valószínű azon­ban, hogy a döntés sokkal hamarabb megtörténik. Az ajánlattevő bányákkal közvetlen tárgyalásokat kezdenek, pontosan megvizsgáltatják a beküldött szénmintákat, ami körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Szeptember vége felé az új szénszállítási szerződések megkötésére sor kerül. Tekintve, hogy egyetlen bányavállalat sem vállalkozott az üzem évi 220.000 tonna szénszükséglotének egyedüli teljes el­látására, az Elektromosművek, a szénszállítást több bánya között fogja megosztani. öt 4) templom építéséhez kér támogatást o református egyház Évi 250.000 pengői hér 5 éven ál o beadvány A főváros, mint kegyúr, bőkezűen tett eleget az elmúlt években kötelességének és egymásután léte­sített új templomokat. A római katolikus egyház nagy áldozatkészséggel való támogatása mellett a többi budapesti egyházaknak viszonylag kevés ju­tott. Budapest lakosságának jelentős hányad,a, 121.000 lélek református vallásit és a református egyház hí­vei sérelmet látnak abban, hogy a főváros egyházu­kat aránylag csekély segélyezésben részesíti és temp­lomi építkezéseiket sem segíti elő. Ezért most a budapesti református egyházmegye beadvánnyal fordult a fővárosihoz és kérte, hogjr segítse elő öt új budapesti református temp­lom építését olyan módon, hogy 5 éven át évente 250.000 pengőt folyósít a református templom létesítésére. Az elmúlt években a főváros 6,450.000 pengőt juttatott római katolikus templomok építésére, viszont a református egyház ugyanez idő alatt mindössze 600.000 pengő se­gélyben részesült. Ebből az összegből négy templo­mot építettek fel a reformátusok. A református egy­házközség igénye tehát csupán negyedrésze annak, amit a főváros az utóbbi években a katolikus egy­háznak juttatott. Öt év alatt mindössze annyi se­gélyt kért az egyház, amennyit a főváros, egyetlen katolikus templom építésére fordított — mondja a be­advány. Hangsúlyozzák, hogy a kérés teljesítése nagy lelki megnyugvást idézne elő a református hívőkben. Rámutatnak még arra is, hogy a főváros a közel­múltban szabályrendeletet alkotott a lcegyurasága alá tartozó római katolikus plébánosok nyugdíjszerű el­látásáról' és a nyugdíjat saját terhére folyósítja. Ha tehát a főváros a katolikus plébánosok nyugdíját ön­ként átvállalta, erkölcsi kötelessége a fővárosnak a reformátusok templomépítkezéseit is támogatni. Nem­zeti és szociális szempontokkal is alátámasztják a kérelmet, melynek teljesítését remélik, noha tisztá­ban vannak azzal, hogy a főváros a gazdasági válság miatt nagy pénzügyi nehézségekkel küzd. A református egyház beadványával a kegyúri bi­zottság fog foglalkozni és a most készülő költség­vetésnél erre már figyelemmel lesznek. Az osztendei egyezmény alapján 1934-ben Kezdődik a tőketörlesztés Az új Költségvetésben már gondosKodni Kell a háborúelőtti adósságoK törlesztéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom