Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-30 / 35. szám

Budapest, 1933 augusztus 30. Független Budapest 3 M HÉT Szeged ütvén év«, hogy he,végződött Szeged város re­konstrukciós munkája és Szeged, ez a színmagyar alföldi metropolis ünnepet ül. Az ünnepi hét alkal­mából hadd álljon itt néhány adat, amely mindennél ékesebben beszél arról, miből és hogyan épült föl az 1879-iki borzalmas árvíz után Szeged városa, amely szebb lessz, mint volt». («Szeged szebb lessz, mint volt» — mondta volna Ferenc József, amikor az árvíz után ott járt. Elárulhatjuk, ezt a szálló­igét, amely Szegeden több helyen meg is van örö­kítve, mint a király mondása, egy szegedi hírlapíró, Békefi Antal találta ki és adta a király szájába.) Az egész világ feljajdult a szegedi pusztulás hírére. Minden felhívás nélkül mindenütt, a föld­gömb minden részén megindult a gyűjtés, amelynek eredményéről egy 1881 januárjában közzétett el­számolás beszél. Az adományok az alábbiak voltak: Osztrák-magyar monarchia 1,637.927 forint 90 krajcár, Anglia 11+3.686 forint, Belgium 1+7.139 fo­rint 1+7%: krajcár, Dánia 91+0 forint 30 krajcár, Franciaország 283.182 forint 11 krajcár, Görög­ország 1825 forint 5%: krajcár, Svájc 1+0.971+ fomnt, Németország 398.91+1 forint 71+ krajcár, Németal­föld 32.213 forint 51+ krajcár, Olaszország 51.763 forint 76% krajcár, Oroszország 31+.1+58 forint 93 krajcár, Portugália 1366 forint 50 krajcár, Romá­nia 31+.837 forint 36% krajcár, Szerbia 569 forint 82 krajcár, Spanyolország 1321 forint 6%, krajcár, Svédország és Norvégia 6723 forint 67% krajcár, Törökország 19.61+1+ forint 59%: krajcár. Az európai államok összes adománya 2,737.516 forint 67% krajcár. Ázsiai államok: Kína 1+908 forint 31% krajcár, Japán 225 forint 75 krajcár, Keletindia 5895 forint 1+3 krajcár, Perzsia 1+1+7 forint 93 krajcár. Ázsia öszesen 11.1+77 forint 1+2%: krajcár.- Afrikai államok: Algír 939 forint 12 krajcár, Egyiptom 15.1+72 forint 83%2 krajcár, Tunisz 1251+ forint 15 krajcár. Afri­kából összesen 17.677 forint 10 krajcár. Amerikai államok: Argentina 1011+ forint 65 krajcár, Colum­bia 619 forint 6%: krajcár, Cuba 1000 forint, Észak­amerikai Egyesült Államok 63.521+ forint 55 krajcár, Haiti sziget (San Domingo) 229 forint 87% krajcár, Mexikó 350 forint 89 krajcár, San Salvator 230 forint, Urugay 1+8 forint 85 krajcár. Amerika ösz- szesen 67.1+58 forint 2 krajcár. Az adományok fő- öszege 2,912.51+5 fonni 1+%+ krajcár. SZÁSZ ALBERT oki mérnök út, vasút, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körűt 43. Telefoni 51-4-06 Ha már soká éltél S tovább akarsz , Ajánlatos néha t használni Korlátok közé szorították a Felügyelő Hatáság jogkörét Csak a nagyüzemek pénzügyi és gazdasági ügyeibe avatkozhat bele a kormány által létesített Felügyelő Hatóság — Morvay Endre főjegyző nyilatkozik a főváros és a kormány között létrejött megegyezésről A főváros és a kormány között legutóbb kiélező­dött a harc az üzemi kérdésben. Már az áj fővárosi törvény is erősen megnyirbálta az autonómia jogait az üzemek működésének irányítását illetően, amikor minden egyes közgyűlési határozatnak végrehajtását a kormány, illetve a belügyminiszter jóváhagyásától tette függővé. A főváros közgyűlése az üzemi kérdés rendezésére nézve konkrét határozatot hozott, amely­nek alapján az autonómia a maga hatáskörében fe­lülvizsgálja az üzemek működéséi. A közgyűlési határozat, amely lényegében nem hozott változást az üzemek jövőjére vonatkozóan, most vár jóváhagyásra a belügyminisztériumban. Ettől függetlenül egészen új vizsgálat indult meg éspedig- a kormánynak egyik általunk már ismerte­tett és bírálatban részesített leirata következtében. Ez a leírat a közérdekeltségek felügyelőhatóságának a megalakulásával kapcsolatosan érkezett a város­házára. A »Halatok ellenőrzéséről szóló kormány- rendelet értelmében ugyanis minden egyes üzemet Aragy vállalatot jogában áll a kor­mánynak kiküldött felügyelőhatóság révén megvizsgáltatni, sőt ahhoz is joga van, hogy szerződéseket bontson fel, szerződtetett alkalmazottakat és igazgatókat bo­csásson el. A fővárosi üzemekre felügyelőhatóság jú­lius 20-án alakult meg és már meg- is kezdte mun­káját. Ahogy ez a munka megindult, rögtön kiderült, hogy rengeteg súrlódási felület támadt a főváros és a kormány között. A főváros vezetősége az1 hangoztatja, hogy ez a kor­mányrendé®;, amely a felügyelőhatóság felállításá­ról és működéséről szól, ellentétben áll a fővárosi tör­vénnyel. A felügyelöhuióság nemcsak a fővárosi üze­mek életébe nyúlhat be, hanem minden egyes fővá­rosi intézménynek a gazdálkodását is ellenőrzi, így például — mint most kiderült — még a szociális intézmények, színházak és múzeumok belső életébe is beleavatkozhat. Sipőcz Jenő polgármester súlyos aggodalmakat tá­masztott a felügyelőhatóság megalakításával és most megindult működésével szemben. Ezeket az aggodalmakat Sipőcz Jenő polgármester a közigazgatási, bizottság ülésén a legteljesebb nyil- vánosság előtt is kifejezésre juttatta, sőt kijelentette, hogy a törvényhatósági tanácsnak konkrét javaslatot tesz. A legutóbbi tanácsülésen szóba is került ez a kérdlés, do Sipőcz Jenő polgármester azt a kijelentést tette, hogy még nincsenek együtt a szüksé­ges adatok és így csak a legközelebbi tanácsülés lesz abban a helyzetben, hogy a felügyelőhatóság működésével szemben állást foglaljon. Ennek a halasztásnak az volt a magyarázata, hogy a főváros vezetősége és a belügyminisztérium között tárgyalások indultak meg, amelyek több napon át folytatódtak. Sipőcz Jenő polgármester, Borvendég Ferenc alpol­gármester és Morvay Endre főjegyző, az üzemi ügy­osztály vezetője megjelentek a belügyminisztérium­ban, ahol arról tárgyaltak: miként lehetne a rende­let végrehajtásánál bizonyos enyhítéseket tenni. A főváros vezetősége és a heliiglyminisztérium illetékes tényezői között a Felügyelő Hatóság műkö­dési körének pontos körülhatárolása érdekében foly­tatott tanácskozások eredményéről beszéltünk dr. Morvay Endre főjegyzővel, a főváros üzemi ügyosz­tályának a vezetőjével. Főként aziránt érdeklődtünk, hogy milyen konkrét kívánságokat terjesztett a bel­ügyminiszter elé a főváros vezetősége és azt is meg­kérdeztük, hogy sikerült-e az ellentéteket elsimítani. Dr. Morvay Endre főjegyző, az üzemi ügyosztály vezetője, a következőket mon­dotta a Független Budapest munkatársának: — A tárgyalások során tisztáztuk az egymással fezemben álló felfogásokat. A főváros vezetősége azt kérte, hogy a Felügyelő Hatóság működése ne sértse az autonómiát és ne aka­dályozza meg az autonómikus aka­ratnak az érvényesülését az egyes fővárosi intézmények és intézetek működésének az irányításánál. A tárgyalások mindvégig a kölcsönös meg­értés jegyében zajlottak le. A főváros kívánságait sikerült az egész vonalon honoráltatok Az ismeretes rendelettel statuált Felügyelő Hatóság csak olyan nagyobb ágazatoknál fogja a felügyeletet intenzíven gyakorolni, amelyek erősen gazdasági vonatkozásnak, és amely ágazatoknál az esetleges intézke­dések foganatosításától nagyobb megtaka­rítások elérése remélhető. Morvay Endre dr. tanácsi főjegyzőnek ez a nyi­latkozata megvilágítja a helyzetet. A jövőben tehát — mint ezt a Független Budapest munkatársa előtt kormánykörökben is hangsúlyozták — a Felügyelő Hatóság kizárólag a nagyobb üzemek gazdasági és pénzügyi természetű problémáit fogja vizsgálat tár­gyává tenni és kizárólag olyan esetekben fog beavat­kozni, amikor bizonyos kormányzati szempontok ér­vényesítésével na.gyohbarányú megtakarításokat le­het, elérni. Ez azt jelenti, hogy % a kormány által létesített Felügyelő Hatóság egyáltalán nem fog beavatkozni például sem szociális intézmények, sem közoktatási inté­zetek vagy múzeumok gazdálkodásába, ellen­ben hatékony ellenőrzést fog gyakorolni a nagyüzemek: Elektromos Művek, Gázművek, Vízművek, közlekedési vállalatok, Élelmiszer­üzem, Kenyérgyár gazdálkodása fölött és min­denütt érvényesíti a maga, közelebbről a kor­mány akaratát, amennyiben e kormányzati intézkedések végrehajtása a kiadások csökkentését, vagy a jövedelmezőség foko­zását eredményezheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom