Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-23 / 34. szám
Budapest, 1933 augusztus 23. é> Független Budapest A felterjesztésre a Felügyeleti Hatóság válaszolt és a kért halasztást készséggel cidta meg. Hangsúlyozta azonban azt, hogy hatásköre nemcsak az üzemekre, hanem minden oly intézetre, intézményre kiterjed, amely önálló vagyoni működést folytat. A Kormány csökkenteni akarja az inségadó kulcsát A pénzügyminisztérium az adókulcsot 20 százalékról 15 százalékra kívánja mérsékelni Az alaprendeletből mind a két felfogás mellett lehet érveket felhozni. Éppen azért tárgyalásra van szükség.. A Felügyelő Hatóság eddig nagy megértést mutatott s remélem, hogy sikerülni fog megfelelő megoldást találni. Közmunkák és a közszállítási szabályrendelet Tekintettel arra a körülményre, hogy az ősz folyamán a főváros előreláthatóan nagyobbará- nyú közmunkákat fog kiadni, fölvetettük Sipöcz Jenő polgármester előtt a közszállítási szabályzat revíziójának a kérdését. Ez a terv ugyanis már régi keletű és közeli megvalósításra vár. Sipöcz Jenő polgármester ezeket felelte:- A baj onnan származik, hogy a tisztviselők leikébe valósággal belerögződött az a felfogás, hogy nekik ragaszkodniok kell a legolcsóbb ajánlathoz. Az olcsó ajánlat rendszerint úgy keletkezik, hogy a vállalkozó nem végez jó munkát és nem fizeti rendesen munkásait. Sok ilyen tapasztalatot szereztem és ez a magyarázata. annak, hogy elfogadtam Payer Ivárolynak azt az indítványát, amely szerint a pályázóknak a jövőben ajánlatuk benyújtásánál meg kell jelölniük az általuk fizetett munkabéreket is. Az igazi és minden tekintetben megnyugtató eljárás az volna, ha a közszállítási szabályzatot olyan értelemben lehetne módosítani, hogy a jövőben nem a legolcsóbb ajánlattevőt kell feltétlen előnyben részesíteni, hanem az ajánlatban szereplő összegek középarányosát lehetne maximális árként megjelölni. Sipöcz Jenő polgármester végül elmondotta még a Független Budapest munkatársának, hogy az ősz folyamán, ismét napirendre kei’iil a Talbot-ügy, tekintve, bogy a kormány az opciót október 31-ig meghosszabbította. Ugyancsak az őszi feladatok között szerepel a téli ínség akció programjának a megállapítása és az ehhez szükséges fedezetnek az előteremtése. Sipöcz Jenő polgármesternek ez a nyilatkozata teljes mértékben megvilágítja a városházi helyzetet és egyben bizonyítékul szolgál abban a tekintetben, hogy a városházán — már most, a nyári szünet végének a közeledtével is — nagyarányú, eredményekkel kecsegtető előkészítő munka folyik. Dr. Rátkai Károly. MOIRET F. ÖDÖN RT. PAPIRNEMÚGYÁR b u(lapest, IX., Közraktár u. 24 Dr. Helvey Tivadar vegyészeti gyára Budapest, VI, Eötvös u. 21. Telelőn:57-2-75* KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, V., ZOLTÁN UCCA 10 Telefon: Aut. 150—81 SIDOL rím,HI,T0 com iiPöT „SIDOL“ VegyiterméKeK Gvára Rt A Budapest, VII., Cserei u. 14 J Telefonazim : Aut. 066—66. 06S— 27 A Független Budapest legutóbbi számában Liber Endre alpolgármester nyilatkozatát közöltük azoknak a tárgyalásoknak a megindulásáról, amelyet a fővárosi téli ínség akció fedezetének az előteremtését célozzák. Liber Endre alpolgármester, mielőtt nyári szabadságát megkezdte volna, inégegyszer megsürgette a pénzügyminisztériumba]) a döntést. Tekintettel arra a körülményre, hogy október 31-én kimerül az ínség akciók fedezete, a főváros vezetőségének sok gondot okoz a döntés elhúzódása. A városházi illetékes tényezők aggodalmai jogosultak, mert hiszen a kormány minden gondot eloszlathatna azzal az egyszerű kijelentéssel, hogy november 1-től kezdr>e ismét engedélyezik ugyanannak az ínség járuléknak a szedéséi, amely ez év folyamán érvényben volt. Teljesen beavatott kormánykörökben, ahová az ügyben információért fordultunk, a következőkben világították meg a helyzetet a Független Budapest munkatársa előtt:- A főváros vezetősége tavaly azzal az in- dokolással kérte az inségakciók fedezetének a kormányzat részéről való biztosítását, hogy Budapest polgársága hatalmas összeget fizetett he szükségadó címén. Az idén erre az indokra már nem lehet hivatkozni. A főváros a régi esztendőkben is segélyezte az Ínségeseket, ínség-akcióit azonban költségvetési fedezetből bonyolította le. Az idén már úgy alakult a helyzet, hogy a fővárosi inségakció költségeinek több mint háromnegyedrésze az inségjáru- lékból adódik, ami megfontolást igényel. A kormány tudatában van annak a ténynek, hogy a polgárság terhei súlyosak, éppen ezért keresi a módot és a lehetőséget arra, hogy ezeken a terheken könnyítsen. ínség járulék címén a főváros a jövedelmi adót, a társulati adót és a temtiém- adót 20—20 százalékkal pótlékolta, azonkívül 2 százalékkal emelte az általános kereseti adóalapot. Főként az utóbbi adónemnek fokozottabb igénybevétele jelent terhet- a -szélesebb rétegek számára. Áll ez természetesen a jövedelemadóra is. amennyiben azt olyanok fizetik, akiknek a jövedelme kevéssel haladja meg a jövedelemadó alá nem eső összeget. Ezek azok a szempontok, amelyek a kormányt óvatosságra intik az új ínség járulék-rendelet kibocsátásánál. A pénzügyminisztérium most körültekintő alapossággal vizsgálja a helyzetet. Elsősorban számításokat végeznek a pénzügyminisztériumban abban az irányban, hogy milyen bevételi eredményeket lehet várni abban az esetben, ha az ezévi kulcsot állapítanák meg a jövő esztendőre is. A pénzügyminisztérium törekvése oda irányul, hogy az ínség járulék kulcsát — úgy a jövedelmiadónál, mint a társulati- és tantiém- adónál is — 15 százalékra lehessen mérsékelni. A pénzügyminisztérium bekérte a fővárostól a téli inségakciók költségvetését és egyéb adatait is. hogy ne csak az adófizetési és pénzügyi szempontokat mérlegelhesse, hanem ugyanakkor a főváros a nyomorenyhítő tevékenységének a méreteiről is meggyőződést szerezhessen. Ennek a két szempontnak az összeegyeztetésével készül most a döntés a pénzügyminisztériumban. A kormány döntését a városházán érthető érdeklődéssel várják. A kérdés tehát az, hogy 15 százalékban vagy 20 százalékban állapítja-e meg- a kormány a főváros által szedhető inségjárulék kulcsát. Természetesen szó lehet a kereseti-adóalap pótlékolásának a csökkentéséről, vagy teljes elejtéséről is. Jövő héten megnyílik a Tattersall helyén az új ügetőversenypálya Visszapillantás egy protekciós üzletre és a fővárost érő veszteségekre Több mint két évvel ezelőtt, 1931 áprilisban adta át a. főváros közgyűlése a Tattersall területét az Ügetöverseny egyesületnek versenypályaápítés céljaira. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyt az építkezés és augusztus 31-én ünnepélyes keretek között megnyílik a város szívében, a Tattersall helyén az új ügetőversenypálya. Mint ismeretes, nagy viták előzték meg a terület átengedését, mert a Tattersall, több mint 25 ka- tasztrális hold területem, legalább 5 millió pengő értéket képvisel. Már pedig ezt a hatalmas értéket minden ellenszolgáltatás nélkül akarták a versenyegyesületnek juttatni és amellett ez az intézkedés azzal a következménnyel is járt, hogy a Tattersallt, amely egyik jó jövedelmező intézménye volt a fővárosnak, meg kellett szüntetni. A protekció olyan erős volt, hogy a főváros ellenállását sikerült megtörnie. Az Ügetöverseny Egyesület 15 éves ingyenes használatra megkapta a hatalmas területet és kötelezettséget vállait arra, hogy 2,660.000 pengő költséggel a szükséges építkezésekei és egyéb beruházásokat elvégzi. Ebből az ügetőpálya berendezése, mely 1000 méter hosszúságú, 462.000, a 360 lóra berendezett istálló és kant in építése 694.000, a 2800 személyt befogadó két tribün építése 646.000, a fedett lovagtócsarnok építése 430.000, az istállók rendbehozatala 137.000, a belső berendezések, a parkozás és egyéb munkálatok 87.1)00 pengőt tettek ki. Ezenkívül 100.000 pengőbe került a tervezés és 100.000 pengő készpénzzel járult hozzá az egyesület a. Tattersall területéről cd helyezett lóvásártelep újbóli felépítésének költségeihez. A főváros 15 évre adta bérbe, illetve használatba az Ügetöverseny Egyesületnek a Tattersall területét és a 15 éves használatot- a szerződés megkötésének időpontjától akarta számítani. A belügyminiszter azonban a használatot csak a pálya, elkészülésétől, azaz 1933 szeptemberétől számítja, tehát az egyesület így is nyert kél és fél ével. 15 év után, tehát 1948-ban a versenypálya egész berendezése a főváros tulajdonába megy át és amennyiben azon túl is megengednék a területnek versenypálya céljaira való használatát, úgy az Ügetöverseny Egyesületnek bért kell majd fizetnie. Annak idején a főváros ágy állította be a dolgot, mintha nagyon jó üzletet csinálna a Tattersall területének átengedésével. Kimutatták, hogy a Tattersall és a lóvásártelep átlagos évi jiivedclme 39.000 pengő, viszont 15 év után, ha a beruházásokat akkor már csak fél értékben becsülik fel, még mindig közel 1.3 millió pengő vagyonhoz jut a főváros. Ennek az összegnek amortizációját és az új helyén tovább működő lóvásártelep jövedelmét tekintetbe véve, a főváros a maga számításai szerint a 15 éves használati idő alatt évi 100.000 pengőhöz jut a mostani 39.000 pengő helyett. Papíron lehet, hogy a fővárosnak van igaza, a valóságban azonban ez a jövedelmezőségi számítás aligha fog beválni. Meg kell még említeni, hogy a főváros további áldozatot is kénytelen hozni az Ügetőverseny Egyesület új pályaépítkezése miatt. Az egyesület ugyanis a beruházó tőke jelentős részét kölcsönből fedezte és a kölcsön amortizálására a totalizatőr-adó egy bizonyos hányadát kötötték le. A földmíyelésügyi miniszter a totalizatőr-adóból részesítendő különböző alapok, köztük a fővárosi szegényalap részesedését szállította le az amortizálás 15 éves idejére, A totalizator adóból visszatart ott részesedés 4 százalékot tesz ki, melynek éri hozadéka 250.000 pengő körül lesz. Az Erzsébet királyné úti régi versenypályát, melyet az egyesület 1896 óta használt, január 1-én adják vissza a MA\r-ndk. A területért eddig az egyesület évi 15.000 pengő bért fizetett. A MÁV most rendezési célokra fogja a területet felhasználni. A tat■ ter sail i pályán nemcsak délután, hanem az esti órákban is tartanak majd versenyeket, világítás mellett. Szeptember 2-án este fél S órakor lesz az első esti ügetöverseny. A helyárakat a helyek osztályozása. szerint 3.—■, 1.50 és 0.60 pengőben állapítottak meg. Bizonyos, hogy a város belterületének számított helyen működő új versenypálya sokkul nagyobb látogatottságnak fog örvendeni, mint régi helyén és a modern intézmény fővárosi és országos viszonylatban nagy szolgálatokat fog tenni a magyar lótenyésztés és az idegenforgalom érdekében.
